Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-08-06 / 63. szám
t % MII. évfolyam <13. szám. Szombat Gyula, 19251. augusztus Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — í Fél évre . . 60 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dsbay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. b __mm__ Ké zirat nem adatik vissza Egyes szám ára 2 korona. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! Milliós seregek vonulnak a hatalmas orosz síkságokon fegyvertelenül, ruhátlanul, éhesen. Nem a sokat emlegetett szovjethadseregek? melyekkel Európa népeit akarta rémitgetni Lenin, hanem az éhező orosz nép millióinak serege, melyeket a végső kétségbeesés űzött el lakóhelyeikről, terelt össze tömegekbe és hajszol a nagy városok és a gazdagabb vidékek felé abban a nyomorult reményben, hogy ott még talál valamit, amivel megmentheti puszta életét a világot megváltó eszmék rettenetes ölelő karjaiból. Ez hát a vég! Lenin és társai elmondhatják az őrült Cézárok utolsó szavaival: a komédiának vége, tapsoljatok ! De tapsoló nem fog akadni. Egyetlen, rettenetes halálhörgés az a föld, melyen három esztendőn át a történelem minden zsarnokságát felülmúló módon uralkodtak, Európa népeit pedig az irtózat és szánalom vegyes érzése fogja el a rettentő istenítélet láttára. Mert istenítélet volt az, amit végig láttunk Oroszországban. ítélet két szörnyű emberi eltévelyedés felett. ítélet a mammonizmus, a pénz, a tőke- mindenható- 'sága felett és Ítélet az ezzel szemszállott és a másik végletbe csapott szocializmus és kommunizmus. Az első arra akarta nevelni az emberiséget, hogy csak az anyagi javakat hajszolja a földi életben, azt akarta bebizonyítani, hogy akinek pénze,' vagyona van, annak mindene van, azé a világ, azé az erény, a hatalom, a tökéletes földi boldogság. Idegölő, testet-lelket romboló versenybe kergetett ez az elv embereket és népeket, eszeveszetten rohant mindenki az arany után és kimélet- ' tenül tiportattak el a gyengébbek és a jámborabbak. A másik ezzel szemben elszántan hirdette, hogy a föld javaiból semmi sem azoké, akik törtetnek utána, akik mások elől elkaparitják, hanem minden mindenkié, mindenkinek egyenlő erővel kell részt vennie a javak előállításában és ehhez képest egyenlően osztozni is azokban. Az első nem számolt azzal, hogy nem lehet egyfelől az anyagi javak mindenekfelettiségét hirdetni, másfelől a milliókat a létminimum javaihoz is alig juttatni, a másik megfeledkezett arról, hogy az egyenlő osztozás kilátásában végbevitt egyenlő erőkifejtés nem elegendő arra sem, hogy az emberiségnek a legszükségesebb javakat produkálja. A mammonizmus, az anyagi javak imádata tehát az, ami felett olyan elrettentőén Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC ítélkezett Oroszországban az élet, a gondviselés és . az egész emberiségnek le kell vonnia ebből az Ítélkezésből a tanulságot, össze kell törnie az emberiségnek az aranyborjút és arra kell irányoznia minden törekvését, gondját és munkáját, ami az emberben a legnemesebb, a legértékesebb és örök életű: az ember lelkére. Ha ismét a lelki javak lesznek az emberi törekvések ideáljai, megszűnik minden gyűlölködés, megszűnik az anyagi javakon való véres marakodás és béke, nyugalom, boldogság fog honolni a földieké” Magyarok külföldön. * . Tele Tannak a lapok annak hirével, hogy a cseh fürdőknek Karlsbadnak, Marienbadnak, Eranzensbadnak sohasem volt annyi külföldi látogatója, mint az idén és hogy a vendégek között szokatlanul nagy számban vannak a magyarok. Azt is közlik a lapok, hogy a »gyógyulást« kereső betegek minden mértéket felülmúló módon költekeznek és őrjöngve szórják a pénzt a kártya- asztalok mellett is. Mélységes megdöbbenés fog el, azt hallva, hogy Enrópa lerongyolódott népeinek kiváltságosai ennyire megfeledkezhetnek magukról; de a szivünk verése áll el, ha arra gondolunk, hogy az őrülten elszórt pénz között ott van mienk is, a mi könnyelmű milliomosaink kézéi. Keresztül folyik idegen pénztárakba a mi munkánk verejtékes gyümölcse is. Ma, amikor a mi koronánkért Zürichben csak másfél szantimot adnak, minden fillér, mely feleslegesen a külföldre jut, egy elfolyt vércsepp gazdasági életünkből; minden felesleges költekezés a külföldön egyenesen hazaárulás. Nem szólunk «azokról, akiknek talán munkaképességük visszanyerése végett kell a külföld fürdőit felkeresniük, bár nincsen olyan külföldi fürdő, melynek hatása megfelelő magatartással idehaza ne volna pótolható; szólunk azokról, akiknek munkaképessége vagy munkaképtelensége ennek a szegény országnak termelésére nézve igazán közömbös, akiknek az üdülés, a pihenés, a kúra csak azért szükséges, hogy utána pihentebb ésszel, frissebb furfanggal eszelhessék ki azokat a módokat, melyekkel a tudatlan, könnyelmű és gyámoltalan embereket még jobban levetkőztethetik. Ezeknek a jó egészségére, á jó gyomrára nincs szükségünk, nekünk csak azoknak a jó egészségére van szükségünk, akik idehaza is a legtökéletesebb karlsbadi kúrán vannak: dolgoznak és koplalnak. Semmi kétség, hogy a korona mostani árhanyatlását az a külföldön elköltött sok millió is okozza, amit ezek a hazafias kötelességeikről megfeledkezett, könnyelmű milliomosaink odakünn elköltenek. Minden korona, amit a külföldön kiadnak, drágábbá teszi számunkra mindazt, amit kénytelenek^ vagyunk a külföldről beszerezni és ezzel drágábbá tesz mindent, kenyeret, ruhát, C’pőt. Kételkedve kérdezzük, van-e még állam- hatalom, mely az ilyesmit eltűri, megengedi, leMegjeleník szerdán és szombaton. hetővé teszi ; kétségbeesve kérdezzük, léhet-e még boldogabb élet ebben az országban, melynek jómódú fiai ily kevéssé érzik honfiúi kötelességüket, ily kevéssé tudnak lemondani az országra káros kedvteléseikről. Nein érdektelen megtudni néhányat azok nevei közül, akik száraolatlanul szórják a magyar pénzt Csehország fürdőin. Elsősorban pesti bankdirektorok azok, akik különös módon képviselik ott ezt a koldusszegény országot. Krausz Simonnak a Magyar Bank igazgatójának megérkezéséről külön tudósításokat hoztak a karlsbadi lapok és von Krausz ur tetemes összeggel gyarapítja a karlsbadi városi szegényalapot. Mintha Magyar- országnak és Budapestnek nem is volnának szegényei ! Ott van Weisz Eülöp, a Kereskedelmi Bank elnök-igazgatója, dr. Sebők, a pesti zsákkar- tell igazgatója, Baracs Marcel, a Lipótvárosi Kaszinó elnöke és az arany internaeionálénak ezek a képviselői megértőén . tkoznak a világ minden részéből Karlsbadban összesereglett pénzfejedelmekkel. Mi pedig itthon szivszorongva várjak, hány milliárd terhet fog még reánk rakni az antant és remegve olvassuk koronánk értékének minden századfillérrel való hanyatlását. Ezeknek a gondtalan fürdősőknek millióit mindez bizonyára nem aggasztja. Belpolitikai iilrek. Nyugaímagyarország. A minisztertanács a nyngatmagyarországi kérdéssel foglalkozott, mert az antant egy újabb jegyzékben követali Nyngat- magyarország kiürítését. A jegyzék előírja, hogy a kiürítésnek augusztus 27-ig meg kell történnie, és azzal párhuzamosan fog Pécs, Baja és a szegedi háromszög átadása bekövetkezni. A magyar kormány még mindig számit arra, hogy Nyugatma- gyarország kérdésében az osztrákokkal békésen megegyezhetik. Ha Ausztria erőszakosan lépne fel, akkor igazságának teljes tudatában tiltakozni fog ellene és tudomására juttatja Ausztriának, hogy ez esetben Magyarország barátságára többé nem számíthat. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában* Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. H 1 K fi M. A békésmegyei volí löt. gyalogozred emlékünnepe. József királyi herceg Békéscsabán. Kagyogó ünnepséggé fejlődött azon szerényen kezdett és hirtelenében megszervezett mozgalom, hogy a volt cs. és kir. löl. gyalogezrednek a háború alatt életbenmaradt legénysége’aug. 2-án Csabán egybegyülve évforduló ünnepet szenteljen a hősi fegyvertényeknek és megemlékezést az elhunyt hajtársakról. A 101. gy *zred, a sárga parolis szőke fiuk voltak ugyanis egyike a legszebb és legjobb ^magyar ezredeknek, csupa békésmegyei fiuk, jól táplált, jóképű, erőteljes növésű, intelligens és pompásan fegyelmezett ezred, melynek 40 évi fennállása alatt most a világháborúban volt Lakunk ma! száma 4 «Mal.
