Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-07-23 / 59. szám
Lili. évfolyam 59. szám. Szombat Clynla, 1921. július 23. Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dob&y János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza •/ Egyes szám ára 2 korona. Felelés szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. A bnza. Amióta az emberiség a földön ól, minden időben a legfőbb gondját képezte a kenyérmagvak termelése, a mindennapi kenyér biztosítása. A föld termésének előteremtése tulajdonképen a földmives munkájának eredménye ; de azt minden gondolkodó és értelmes ember belátja, hogy a föld gyümölcséhez mégis *az egész emberiségnek, az egész emberi társadé lomnak egyformán közös joga van. Mert az egyes társadalmi foglalkozások egymásra vannak utalva, egymásra vannak építve és egymás nélkül nem létezhetnek. A földmivesnek' iparosra, az iparosnak nyers anyagokra,' ezek előteremtéséhez szaktudósokra, a fcTgalombahozatalhoz, közvetítéshez kereskedőre, a kereskedőnek közlekedési eszközökre, ezek előállításához ismét szakemberekre és mindezekhez végig az egész vonalon segítő munkásokra van szükség. E nagy láncolat helyes összefüggését és mellérendeltségét a jog, törvény és igazságnak kell szabályoznia, anélkül az emberi társadalom fenn nem állhat. Erre szolgál ismét a közoktatás, a hadsereg, közigazgatás és törvénykezés. Mindezen szakcsoportok létjogosultsága kétségtelen, mindezek szükségesek a megélhetéshez. A termelés eredményéhez foglalkozásra való tekintet nélkül mindnek egyformán joga van és a nép összeségét képviselő állam- hatalom egyformán köteles róluk gondoskodni, ami a termés helyes elosztásában érvényesül. Normális viszonyok között az állami beavatkozásra nincs szükség, mert a közellátás magától szabályozódig De rendkívüli állapotok, minő a háború is, szükségessé teszik, hogy a társadalom kiskorú módjára gyámság alá helyeztessék. Ha ez nem történnék, az esetben a nép a termelők és közvetítők anarchiájának áldozatául esnék és az egész társadalmi rend felfordulna. Ebből látjuk tehát, hogy az egész világrend alapjában véve a mindennapi kenyéren nyugszik. Az idei termés részben már zsákokban, részben még asztagokban van. A háború óta most nyílott ki újból a szabadforgalom bét év óta bezárt kapuja. Hogy nem nyilott-e még korán ki, arra a közeli napok fogják a feleletet megadni. A fentebb előadottakra hivatkozással egy kérésünk van derék gazdáinkhoz. Mivel azt halljuk es tapasztaljuk, hogy a termelők igen zárkózottak, nem szivesen bocsájtják az uj búzát áruba, figyelmeztetjük őket, hogy ezzel nem tesznek szolgálatot a szabadforgalom kedvezményének, jsem polgártársaiknak, sem önmaguknak. Azzal sem szolgálják a közjót, ha a búzáért tulmagas árakat követelnek. De azon iparos sem cselekszik helyesen, aki a kocsiért, lószerszámért, bárminő munkáért uzsoraárat vesz gabonában. A földmivest megbecsülni és kimélni kell, a földmivesnek pedig viszont méltányosnak és belátónak kell lennie. így értjük meg egymást. I Belpolitikai hírek. Egy szükséges iskola. A vasárnapi ismétlő iskolák Gyula városban ép úgy, mint szelte az ország egyéb helyein is, a háborús évek alatt és óta szünetelnek. Már ez maga is nagy károsodást okozott a népnevelésben, a további szüneteltetés pedig egyenesen könnyelműség, mulasztás lenne. Az elemi iskolából kikerült nagyszámú tanuló, elsősorban a földmivesek fiai, kik maguk is mezőgazdák lesznek, másodsorban a mezőgazdasági munkások gyermekei, kik hasonlóan gazdasági munkások, béresek, csikósok, kanászok stb. lesznek, a mindennapi elemi oktatás után, tehát 12 éves korukon túl semmiféle tanulásban nem részesülnek. Ez annyit jelent, bogy amit tanultak, azt is — az irás olvasáson felül — elfelejtik. Újból meg kell tehát nyitni az ismétlő iskolát. A háború előtt Gyulán úgy volt szervezve az ismétlő iskola, hogy azt Gyula város községi iskolaszéke’ igazgatta, költségeit Gyula város közönsége viselte, a három leány és két fiúosztályba a város összes ismétlőiskola köteles növendékei valláskülönbség nélkül jártak, az osztályok pedig a volt polgári .fiúiskolában (2), részben a felekezeti iskolákban (3) voltak elhelyezve. Az összes költségek 2000—2500 koronát tettek. Ez a berendezkedés csak kényszerűségből volt megfelelő. Az újon szervezés, melynek már a közelgő uj tanévben meg kell történni, két módon lehetséges. Vagy megmarad a régi szervezet: Gyula város községi iskolaszékének igazgatása és a város költségén való ellátás alapján, ez esetben az állami iskola tantermeiben, — vagy pedig átadatik a felekezeteknek, melyek kialakult saját iskblai szervezettel rendelkeznek, de ez esetten is Gyula város közönségének kell a költségeket viselnie, aki azokat eddig is viselte és miután Gyula város közönsége a felekezeti népoktatás költségeihez majdnem semmivel sem járul, ezt a felekezetek saját erejükből teljesitik. Ez utóbbi megoldás volna a helyesebb, ba a város a hitközségekkel megegyezésre tudna jutni. A fődolog azonban az, hogy az ismétlő iskolát okvetlen meg Rell nyitni. Ezt követeli elsősorban a mezőgazdák érdeke. Gyula város nagy- áldozatokat hoz a felsőbb oktatás és az iparos oktatás érdekében és bizonyára a lakosság zömét képező gazdák, gazdasági munkások, napszámosok gyermekeitől sem fogja megtagadni áldozatát, amint azt a múltban is bebizonyította. A város belterületén mintegy 400 ismétlököteles van, ezeknek legalább fele olyaD, akik pár év múlva fel-, nővén, belőlük a város első gazdái lesznek, földeknek, jószágoknak urai és saját gazdaságuk intézői, családalapitó polgárok, a város jövendő atyái, azt nem szabad tovább tűrnünk, hogy elemi tudásukat elfeledjék, hogy serdülő éveik vasárnap délutánjait céltalan, unalmas korzózással, vagy a moziban és zugkorcsmákban töltsék, hanem előre és be az ismétlőiskolába! Csonka Egész nem ország, mennyország! A föld- vagyonváltságnak végleges tervezetét a pénzügyi és földmivelési bizottság most tárgyalja és a kulcsot már megállapította. A kulcs alapja a föld nagysága és a kataszteri tiszta jövedelemnek egymáshoz viszonyított összege. Egy holdon alul a föld váltságmeutes. Ez a végleges tervezet fog a nemzetgyűlés elé kerülni melyre annak idején visszatérünk. A főrendiház reformjáról szóló törvényjavaslatot Tomc8ányi igazságügyminiszter beterjesztette, a tárgyalás azonban az őszre halasztatott. II I KE K. Kánikula. A nyár legforróbb napjai Julius 22-vel köszöntenek be akkor éri el a Föld átmele- gedésének legmagasabb fokát, melynek következtében legnagyobb a hővisszasugárzás, ami akkor emelkedik tetőpontra, ha a derült idő déli légáramlattal párosul. A kánikula neve nem a latin >cani8< (kutya) szóból származik, hanem a Sirius csillagnak — mely ekkor uralkodik — a latin neve. A köztisztviselők ellátása, A hivatalos lap közli a minisztérium rendeletét, mely szerint a a‘közalkalmazottak, nyugdíjasok és özvegyeik a kedvezményes ellátást augusztus 1-től is megkapják. Jár pedig személyenként és havonként: 8 kg. liszt, 10 kg. burgonya, 80 dgr. zsir, 60 dgr. cukor, 1 kg. só és 1 kis doboz sacharin. Elutasított kérelem. A békésmegyei szállodások kérvényezték a vármegyén, hogy a háború alatti tiszti beszállásolásokért őket a vármegye a katonai elszállásolási alapból kárpótlásban részesítse. A vármegye e címen részükre 25.000 koronát megszavazott. Ezt a szállodások keveselvén, a határozatot megfelebbezték. A belügyminiszter a felebbezést elutasította azzal, hogy ^ megye a kártérítésre nem kötelezhető. Békésvármegye állatállománya a legutóbbi összeírás szerint a következő: serlés 197.000, juh 10.830, szarvasmarha 64 000, ló 44 000. E szerint az állatállomány a múlt évi összeállításhoz képest 10 százalékkal növekedett. A húsárak kifüggesztése. Az árvizsgáló bizottság elnöke közli a miniszter vonatkozó rendeletét, mely szerint a mészárosok és hentesek kötelezve vannak, hogy üzletük utcai részén az árakat szembetűnően kifüggesszék, akár beépített üzletük van, akár piaci sátorban árusítanak. Az árvizsgáló bizottság ellenőrzi a kifüggesztést és egyúttal azt is, vajjoo az árak megfelelnek-e a tényleges viszonyoknak. A Szibériában volt hadifoglyok, az egyes táborok feloszlatása után fennmaradt összegeket a honvédelmi miniszternek azon rendeltetéssel bocsájtották rendelkezésére, hogy abból a Szibériában elhunyt hadifoglyok ínséget szenvedő özvegyei éB árvái segélyeztessenek. Ennélfogva a honvédelmi miniszter felhívja a most megjelölt és ínséget szenvedő özvegyeket és árvákat, hogy egyszeri kisebb segélyeztetésük céljából folyamodványaikat a közigazgatási hatóságok utján a Magyar Vörös Kereszt Egyletnek (Budapest, Andrássy-ut 8 sz.) nyújtsák be. A folyamodványból ki keli tűnni, hogy az özvegy férje, vagy árvák apja valóban a szibériai hadifogságban halt meg, továbbá, hogy hány árva maradt utána. A közigazgatási hatóságok megkerülésével beadott folyamodványok nem vétetnek figyelembe. A kérvények beterjesztésének határideje 1921. évi augusztus 20. A rendelkezésre álló összeg körülbelül 80—100.000 korona, tehát nem tulmagas,1 miből következik, hogy ebből csakis a Szibériában elhunyt hadifoglyok arra leginkább rászorult özvegyei és árvái lesznek segélyen részesíthetők. Szilvát, szilvacefrét minden mennyiségben leg- ^ ^ ^ Tál*Sa magasabb urban vásárolunk. ...------------ Központi Szeszfőzdéje, Gyulán. 14 07 1—4 Lapunk mai száma 4 oldal. /
