Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-07-06 / 54. szám

Lili. évfolyam 54, szám. Szerda Gyula, 1991. Julius G Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Isten tud ja. hányadszor jön a hire annak, hogy az oroszok ofenzivára készülnek Lengyelország és Oláhország ellen. Ilyenkor az első érzésünk mindig az, hogy ez a háború lesz az az első lökés, melynek nyo­mában összeomlik mindaz, amit a győzők itt kö­rülöttünk a mi lenyügözésünkre összetákoltak. De ez csak az első pillanat érzése. A komolyabb meg­fontolás után feltámadnak aggodalmaink, minő célokat követhet egy ilyen háború az oroszok részéről és minő lehető következményekkel járhat az mireánk. Lehet, hogy ezt a hadjáratot egy mindené­ből kipusztitott, tönkretett csordanép inditja, amelynek nincs más célja, mint jóllakni, felru- házkodni és, ha még az is lehet, meggazdagodni. Ki biztosit minket akkor arról, hogy ez a rabló­hadjárat meg fog állani a Kárpátok bérceinél és nem tör reá erdélyi véreinkre, hogy egy harma­dik, mindeniknél borzalmasabb ember- és vagyon- pusztitást hozzon reájuk. Lehet az is, hogy ezt a hadjáratot már egy szervezett, pánszláv imperialista államhatalom inditja, melynek célja nemcsak a régi Nagy- Oroszország helyreállítása, hanem a cárok áb­rándjainak, minden szláv népek meghódoltatásá- nak valóra váltása. Mint fognak akkor viselkedni a körülöttünk alakult szláv államok, melyek régi, igazi pártfogóikat fogják látni ismét hatalomhoz jutni. Minő változását, minő gyökeres átalakulá­sát jelentheti ez a körülöttünk élő szláv népek terveinek, törekvéseinek, melyek reánk nézve ked­vezőek aligha lehetnek. Bármelyik esetet véve is fel, nem fog-e először is Erdély egész népe megriadni, velük együtt a mi ott élő véreink, nem fog-e ismét egy nagy menekülő népvándorlás Csonka Magyaror­szágra özönleni. Nem fog-e ez már magában is elviselhetetlen állapotokat teremteni. Meg nem cáfolható tapasztalati igazság, hogy nem lehet egy házat felgyújtani anélkül, hogy a körülötte levőket is tüzveszedelemnek ne tennők ki. Csak az esztelen kétségbeesés kívánhatja a szomszéd házának kigyulladását, mikor a magunké is vele együtt odaéghet. Erdélynek a mi erőnkből, erdélyi magyar­ságunknak és Erdély hozzánk hü népének erejéből kell visszakerülnie ismét hozzánk, épp úgy többi elszakított országrészeinknek is, de ne kívánjunk újabb, beláthatatlan, még hozzá minket is fenyeget­hető vérontást, hogy visszakapjuk mások erejével azt, amit úgyis vissza kell kapnunk a magunk erejével. Belpolitikai hírek. Vagyon váll Ság Az érdekképviseletek bevo­násával Budapesten tartott pénzügyi bizottsági gyűlésen erős kritikával illették a vagyonyáltsági javaslatokat. A kritika abban osucsosodik ki, hogy a javaslat rendelkezései a törzsvagyon egy részének elvételét és ezen felül még a megmaradt résznek magas adókkal való megterhelését is célozzák, ami kétszeresen sújtja ugyanazon adótárgyat. Az egész javaslatot elkésettnek tartják. A háztulaj­donosok szerint a házak hozadékából képtelenség a vagyonváltság kamatait fizetni, a házak feletti szabadrendelkezési jog visszaállításáig és főképén a [Jakáshivatal megszüntetéséig a háztulajdonosok semmiféle újabb terhet nem fizetnek. A gazda­társadalomban szintén ellentétes a hangulat A pénzügyminiszter viszont hivatkozik arra, hogy egész pénzügyi programmja csak úgy teljes, és célravezető ha a vagyonváltság az érdekeltségek részéről való nagyobb lealkuvás nélkül lesz keresz­tülvihető, tehát további mérséklésbe nem mehet­vén bele, nincs értelme a halasztásnak, A munkásbiztositó javaslatot a nemzetgyűlés julins 5-én tartott ülésében általánosságban elfo­gadta. A nemzetgyűlés csak háromszori felfüggesz­tés után volt határozatképes, ekkor is csak 35 képviselő volt jelen. Előfizetési felhívásunk. Nem szívesen untatjuk olvasóközönségünket a magunk dolgával, igen tisztelt laptársunk, a Gyula és Vidéke észrevételeit azonban, miket előfizetési felhívásunkban adott programmunkra tett, az igazi béke és megértés érdekében még­sem hagyhatjuk felelet nélkül. Azt mondja igen tisztelt laptársunk, hogy mi „csak“ hirdetjük a békét, a megértést. Szolgáljon erre válaszul azon, talán felesleges, megállapításunk, hogy a »Békése egy szerény sajtóorgánum, újság, amelynek más feladata nem is lehet, mint csupán hirdetni a jó, a nemes, az üdvös eszméket, mai viszonyaink között mindenek­előtt a békét és megértést. A mi toliunkat nem­forgatják tettekkel tényező egyéniségek, akik közéleti ténykedéseikkel is demonstrálhatnák elvei­ket, nekünk egyedüli harcterünk a nyilvánosság elé kerülő nyomtatott papirosunk^ meg kell te­hát elégednünk és meg is vagyunk elégedve igazi hivatásunkkal, „csak“ hirdetni bátran és kitartóan meggyőződésünket. Mi azt tartjuk, hogy a független sajtó harca az eszmékért, igazságért, a békéért és megértésért csakis mindezeknek a bátor és kitartó hirdetésé­ben állhat és igazán titok előttünk az a tevékeny­ségi többlet, amelynek alapján tisztelt laptársunk a maga munkáját a békéért való harcnak, a mien­ket azonban csak a béke hirdetésének nevezi. Meg lehet győződve igen tisztelt laptársunk és mindenki, hogy a közjót és a társadalmi békét mi is minden külön érdekre való tekintet nélkül akarjuk megteremteni, sajnálattal kell azonban megállapítanunk, hogy amíg tisztelt laptársunk megbocsáthatatlan bűnöket is ismer, aminöket a mi evangéliumunk nem ismer, addig valóban nehéz lesz egymást megértenünk, de higyje el igen tisztelt laptársunk, hogy addig ő neki is igen nehéz lesz igazi békét és megértést kiharcolnia. Mindenek összefoglalásául azt jelentjük ki ünnepélyesen, hogy mi az igazi békét és megér­tést egyedül és kizárólag a közjó érdekében hirdet­jük és csak annak megóvásával kívánjuk; nekünk semmi közünk nincsen a bűnösöknek egyik kate-^ góriájához sem, melyekről t. laptársunk beszél és biztosíthatunk mindenkit, hogy minden más véle­mény lapunkról csak optikai csalódáson alapulhat. II 1 BE M. Az első 10 éves találkozó. A gyulai róm. kath. főgimnázium 1911-ben érettségizett növen­dékei a 10 évvel előbb kötött megegyezés szerint 1921 julius 3-án találkozásra gyűltek egybe. Meg­jelentek : Desztek Jenő nős, családos, leszerelt tiszt, jelenleg banktisztviselő; Hirmann József nős, csa­ládos, gimnázinmi tanár; Hódy János leszerelt tiszt, a rendelkezési állományban; Eeisner Emil műegyetemet végzett mérnök; báró Bothmer Károly absolvált gépészmérnök; Hoffmann István ügyvédjelölt, a Tevéi tisztviselője ; Schmidt Antal a Move kecskeméti tisztviselője; Szabados Antal gimn. hittanár; Emandity Virgil a Gok. tiszt­viselője. Csaknem kivétel nélkül mindnyájan részt- vettek a világháborúban. A főgimnáziumban reggel 9 órára egybegyülvén, testületileg az anyatem­plomba vonultat Te Deumra. Hozzájuk csatlakoz­tak azok is, kik 1903-ban velük együtt kezdették tanulmányaikat, mint osztálytársak, de később más szakpályákra tértek át. Ezek: Dundler Gyula polg. isk. tanár, nős; Kernele Gyula iparos, Ptittner József gépész, nős ; Körmendy Imre tiszt­viselő ; Dsnhoff Jenő tisztviselő, nős; Lindenber- ger Alajos tőzsdés; Dobay Jenő könyvkereskedő, nős ; Benkő János cementgyáros, nős ; Miskucza Pál gazdálkodó, nős; Técsy László szobrászmű­vész. Velük a főgimnázium jelenlegi teljes tanári kara élén Németi József igazgatóval. A Te Dautn és szentmise végeztével a főgimnázium dísztermé­ben Németi József igazgató felolvasta a régi név­sort, melynek alapján kitűnt, hogy távol maradtak a következő érettségizettek, kik túlnyomó részben megszállott területen rekedtek: Fóris Jenő, Scherer Sándor, Gergelyffy József, Goldmann Jenő, Megele Bála, Vladár Gyula, Kiczinger Károly, Török Béla és Zay János (hadifogságban). A találkozási jegyző­könyv felvétele folyamán meleg részvéttel emlékez­tek meg két elhunyt osztálytársról, Gryneusz Sándor és Hoffmann Mihályról, kik a világháború­ból kifolyólag haltak hősi halált. A jegyzőkönyvet mindnyájan aláírván, az igazgató intézett hozzájuk, mint most már valóban érett férfiakhoz fenkölt szellemű hosszasabb beszédet. Kiemelte életük azon momentumát, hogy immár nemcsak tanulták, ha­nem kezükben fegyv őrrel csinálták is a világtörténel­met, méltatta a családalapítás kiható nagy fontos­ságát a nemzeti életre, rámutatott a komoly nem­zeti munka égető szükségességére, üdvözölte őket, mint a társadalmi elhelyezkedésben jelenleg még súlyos gondokkal küzdő bajnokokat, további mű­ködésükhöz erős akaratot, kitartást és sikert kívánt. Ezután Hirmann József indítványára elhatároz­ták hogy >10 éves találkozók alapitványac címén önkéntes adakozásból alapot létesítenek gimnáziumi szegény tanulók segélyezésére, melyhez járulásra az elmaradottakat is felkérik ; eddigi pályafutásuk­ról rövid életrajzot küldenek be és hogy 10 év múltával ismét egybegyülnek a főgimnáziumban. A mindvégig emelkedett szellemű, kedves ünne­pély a déli órákban ért véget. Délután két cso­portra oszolva meglátogatták Szabad Endre és Tóth Árpád volt kedves tanáraik és igazgatóik sírját, este pedig a Komló éttermében gyűltek össze barátias, társasvacsorára, honnan egy életük folyamán kellemes, kedves határkövet jelző nap emlékével oszlottak ismét szét a mindennapi élet­küzdelem különböző frontszolgálatára. Műének a templomban. Dombay Béla ének­és zenetanár vasárnap délelőtt fél 12 órakor mű­vészi magaslaton álló korális énekeket mutatott be tanítványaival, kik mellett az Erkel Ferenc daloskor válogatott régi tagjai is vendégszerepei­tek. A szép és hatalmas kórus sopran, alt, tenor és bassus szólamokból áll. A két elsőben kelle­mes színezetű, hajlékony, finom zenei érzékű és jól iskolázott női hangok, a két utóbbiban ha­sonlóan elsőrangú erők működnek, kik mintaszerű fegyelmezettséggel, helyes felfogással és minden kritikát leszerelő tökéletességgel juttatták érvényre az előadott remek kompozíciókat. A Bűvös vadásn- ból előadott »Lassan, lassan .. .< cimü betét, valamint a külön női kar éneke különösen kitűnt szépségével. Kár, hogy az ilyen művészi ese­ményszámba menő előadást idejében és. kissé szé­lesebb körben is nem juttatják a nagyközönség tudomására. Gyermekflnnepély. A Szociális Misszió Társu­lat vasárnapi gyermekünnepélyére már közel háromszáz gyermek jelentkezett. Erre tokintettel igen kéri a rendezőség a közönséget, különösen mindig bőkezű kereskedőinket, hogy szíveskedjenek ajándéktárgyaikat minél hamarabb az állami iskolában átadni. Bármi csekély tárgyat, ami a gyermekeknek örömet okozhat, örömmel, köszönet­tel fogad a rendezőség. Kéretnek a szülők, hogy gyermekeiket Szombaton este 6 órakor hozzák vagy küldjék el a. Göndöcs-kertbe, ahol a végle­ges programm közöltetni fog és a gyermekek vasárnapi magatartásukról ki fognak oktattatni. A Társulat. hölgyei pedig kéretnek szombaton délután 4 órakor a polgári leányiskolában a végső megbeszélésre megjelenni. A vármegyei közigazgatási bizottság rendes havi ülése julius hó 13 án lesz. A városerdei kirándulás. A Máv békéscsabai vasutasai a környékbeli többi vasutasok csatlakozá­sával nagyszabású nyári kirándulást rendeztek most vasárnap a gyulai Városerdőbe, hová Gyulá­ról is igen sokan utaztak ki. A rendezőség, mely Csabáikból állott vidám műsorral élénkítette a kirándulást, melynek a derült idő is kedvezett. Évzáró Ünnepély. Az állami polgári leány­iskola julus 7-én csütörtökön d. e. 10 órai kezdet­tel tartja rendes évzáró ünnepélyét az iskola nagytermében, melyre a szülőket és érdeklődőket ez utón hívjuk meg. Belépő dij nincs, önkéntes adományokat iskolánk felszerelésére köszönettel fogad a tanári kar. Lopunk mai száma % oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents