Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-06-18 / 49. szám
2 Békés 1921. junius 18. lat a házbéradó és házosztály alá eső házak között. A házbéradó alá eső házak vagyonváltsága az 1920 évi házbérjövedelem háromszorosa, de nem az 1920 augusztusi felemelt lakbér, hanem az azt megelőző időbeli házbérjövedelem veendő alapul. A házosztályadó alá eső épület vagyonváltsága, amely alá azok sorolandók, akik csak maguk laknak saját házukban, az 1921. évre kivetett házosztályadó 25-szöröse, de az igy kivetett vagyonváltságból, le lehet vonni a házon levő adóság egy évi kamatát és törlesztési részletét. A házak vagyonváltsága felerészben saját jegyzésű, nosztrifikált hadikölcsönökkel azok névértékében fizethető, másik fele készpénzzel vagy záloglevelekkel. Aki semmi módon nem fizethet, annál a vagyonváltság bekebelezhető a teljes összegben a házra, mely teher után az adós 6V4 százalék kamatot fizet. Ha az igy megterhelt ház eladatik, a vételár 15 százaléka az államé s ezzel a vagyonváltság kiegyenlítettnek vétetik. Az iparvállalatok váltságát fizeti minden iparvállalat, mely az ország területén létezik, akár készárut, akár félkész árut termel, vagy ha csak energiát termel is, mint pl. a villamos üzemek. Váltságkötelesek a mezőgazdasági, ipari üzemek, bányák, mészégetők, kőfejtők is. Nevezetesen váltságkötelesek a telek, az épületek, felszerelések, nyersanyag és összesen minden, ami a vállalat egészét alkotja. Az adókulcs aszerint módosul, hogy mennyi a hajtó lóerő és a munkások száma. A vállalatok olyanforma bevallást tartoznak adni, mint a hadinyereség adónál szokásban volt. A bútor és műtárgyak, szőnyegek, ékszerek vagyonváltságának alapösszege még nincs pontosan megállapítva : de ez az adóváltság oly ■agy ellenszenvet keltett, hogy csak 100 ezer koronát meghaladó értékekre lett fokozatosan magasabb kulcs szerint kivetve. Ezen csoportba vannak sorozva a jármüvek is, mint gépkocsik és saját hintók. Ezen tárgyakra is vallomás alapján lesz kivetve a vagyonváltság. III. A vagyonváltsági törvény harmadik nagy és fontos része a földvagyonváltság törvénye lesz. Ez még csak készülőben van és nem várható, hogy a közel jövőben a nemzetgyűlés elé kerül. Ennek helyes megoldásától 'függ mezőgazdasági jellegűvé változott országunk egész jövő boldogulása. Ez a legnehezebb munka, de az őszig mindenesetre elkészül. Egész bizonyos, hogy a földvagyonválfsá- got a földbirtok egy részének természetben való átengedésével lehet majd leróni, mert a különféle fajta vagyonváltságok készpénzben való lefizetésére és amellett és egy időben a szükséges pénzforgalom ellátására is az uj bankjegykészlet elégtelennek bizonyulna. Félni lehet, hogy az ország teherbíró képessége kimerül; de ha a próbát kiállja, méltán gratulálhat az ország a nagy szellemű fináncminiszternek, de saját magának is, hogy államadósságait rendbe hozhatta. S—s. Szomorít utikép. Egyik magyarországi nagy szövetkezet egy főtiBztviselője a napokban Erdélyben és Romániában járt és hazajővet Gyulán átutazván, utazásáról a következőket adta elő : Budapestről a D, express vonattal két óra alatt átfutva Csonkamagyarország nagyobbik felét, megérkezünk Lőkősházára, mely most végállomása a magyar földnek, mert azon túl már sőtétlik a a román határ. A határon tulmenve ismerős nevű magyar állomásokon átrepül a vonat, ahol román csendőrök, román nemzeti színek, román feliratok figyelmeztetnek, hogy „idegen® területen járunk. Ezelőtt százszor megjártuk ezt a vonalat, de most minden olyan szokatlannak tetszik, olyan meg- változottnak és különösnek tűnik fel, mintha más képe lenne itt a szántóföldnek is. Az állomásokon, vasúti személyzeten, utasokon, egyszóval mindenen, még talán a levegőn is olyan bus, nyomott a hangulat, mintha mindenki valami nyomasztó súlyos lelki nyugtalanság rabja volna. — Az első állomás Arad. Ezt meglátva, a lelket elfogó bánatos érzés még fokozódik. A város főterén csak román felírások, román hirdetmények. Túlnyomóan román szó hangzik, csak itt ott félénken húzódik meg a magyar szó. A nyomott hangulat érezhető a kereskedelmen is. Az egész megszállott területen úgyszólván teljes az üzleti pangás minden üzletágban. Vagy áruhiány van, vagy pénz nincs. De még ha mindkettő lenne is, olyanok a viszonyok a szállítási nehézségek és bizonytalanságok, hogy elveszik a kereskedők kedvét a vállalkozástól. Hogy a szállítást biztosabbá tegyék, az élelmes kereskedők saját teherautó forgalmat vezettek be. Szén, lokomotív éa vasúti kocsi bőven van, de a vasúti szervezet, a vezetés és irányítás nagyon kezdetleges. Csak elvétve lehet román kocsit látni, a többi mind magyar, osztrák vagy német, nemkülönben a mozdonyok mindegyike magyar gyártmány. Az erdélyi utazást igen megnehezíti a zaklató ellenőrzés, sok időveszteséggel és kellemetlenséggel járó jelentkezés. A Magyarországból oda érkezőt nagy szeretettel veszik körül s mindenkinek az a legelső bizalmas kérdése: Mi az igazi hir Magyarországon? Mikor jönnek már átvenni a magyar uralmat ? Meddig kell még türniök ? Egy végtelen fájdalom, levertség ül ott a magyar lelkeken és a szivekben az elkeseredett magyar irredentizmus gyökerezett meg. A románokban ugylátszik meg van a '■’karat a kibékitésre, de gem a közigazgatásban, sem a törvénykezésben nincsenek vezető főembereik. Még szerencse, hogy bár sokan kimenekültek, mégis elég sokan maradtak minden szervezetben magyar birtokos főurakjés tisztviselők is, akikkel a régi szervezetek gerince megmaradt és alapjában eddig nem igen változott. Az illető főtiszt viselő hasonló helyzetet látott és állapított meg az erdélyi nagyobb városokban is. Oromániában egészen más a helyzet. A háború ugyan nagy rombolást okozott egész Romániában, mely csaknem teljesen harctér volt, de ott már megkezdődött a rekonstruálás munkája. Pénz bővebben van, az áruk leginkább francia eredetűek, az üzleti élet élénk. Nagy felvevő piacot találna ott a magyar bútoripar, mert a bútoroknak nagy kereslete és magas ára van. VAIítCtT. Érettségi a főgimnáziumban, öt napi izgalom és szigorú szorulás után vége lett az első »nem háborús* érettséginek és dr. Lippay György tankerületi kir. főigazgató, aki mint elnök a vizsgálatokat vezette, kihirdette az eredményt, mely szerint: jelesen érett 3, jól érett 12, érett 8 tanuló, szeptemberre javító vizsgálatra utasittatott 6, a vizsgálat egy év múlva leendő teljes megismétlésére pedig 2 tanuló. Az eredmény hasonló a háború előtti érettségik szokott eredményéhez. E tekintetben az átmenet a konszolidált állapotra rohamosan, majdnem minden átmenet nélkül történt, mitsem törődve azzal, hogy a jelöltek tulajdonképen háborús időkben nőttek fel és háborús, megrövidített esztendőkben végezték tanulmányaikat. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy a háborús évek izgalmai az iskolákba is bejutottak és jelentékenyen akadályozták, zavarták a komoly, beható munkálkodást. Az eredmény mindezek dacára nagyon rossznak nem mondható, hisz a jelöltek fdle, lő tanuló jeles és jól érettnek nyíl« vánittatott. Jelesen é ttek: Implom János Pál, Kárász Imre és Sál vxyula. A kihirdetés 14-én délután fél 3 órakor történt. E napon este a Békésmegyei Kaszinó nagytermében társasvacsorát rendeztek az ifjak, amelyen tanárok, szülők és tanítványok a hajnali órákig igen kedélyes hangulatban maradtak együtt. A vacsora után tánc is volt, amelyből gimnáziumunk első leányérettjei alaposan kivehették részüket, mivel szakadatlanul kézről-kézre adták őket fáradhatatlan táncosaik. E táncmulatság igen alkalmasnak bizonyult arra, hogy a különben érett ifjak ne kövessenek el a borgőz hatása alatt éretlenségeket. Az ifjak mindvégig a legszolidabb viselkedést tanúsították, úgy amint az intelligens érett fiukhoz illik is. Az érettségi bizonyítványok és a többi okmányok kiosztása 16-án déli 12 órakor történt, amikor is Németi József főgimnáziumi igazgató tudatta az ifjakkal, hogy dr. Major Simon ügyvéd 600 koronás jutalmát, melyet az érettségi vizsgálaton a magyar történelemből legszebb feleletet adó tanuló jutalmazására adott, Sál Gyula jelesen érett tanulónak, Sál Gyula járási főállatorvos fiának ítélte oda a történelem tanára. Orod&megnyitás. A járványszerüleg fellépett szamárhurut miatt bezárt belvárosi óvoda mai napon ismét megnyittatott. H V »« K. A vármegyei rfrilisek névjegyzéke, mint azt már jelentettük a m. kir. számvevőségnél közszemlére van kitéve. A névjegyzékbe 251-en vannak felvéve. Az 1. gróf Almásy Dénes 435.916 korona és a 251. Rau Adám 8 006 korona adóval. A gyulai virilisek névsora a következő : 1. gróf Almásy Dénes * 435.916 2. Schillinger Lipót 110018 3. Reisner Arthur 43.353 4. Vámos Imre 38.001 5. Reisner Bála 37.145 6. Reisner Endre 38.783 7. Gyulai István 34 545 8. Braun Mór 32.256 9. Czinczár Adolf 31.006 10. Yámos Sándor 25.788 11. Najmann György 25.501 12. Fodor Gyula 23.157 13. Fodor Sándor 23.145 14. Guba György 22 376 15. Czinczár Dezső 21,759 16. Braun Vilmos 20.918 17. Neumann Márton 20.640 18. gróf Almási Alajos 20.087 19. Dobay Ferenc 16.287 20. Belléri Imre 16 042 21. Garay János 15.721 22. Vecsernyés András 14.935 23. dr. Berényi Armin 14.536 24. dr. Lukács György 12.736 25. Kocsis László 12.150 26. Kéri Andor 12.150 27. Kéri Lajos 12.150 28. Csomós István 11.558 29. dr. Ladies László 11.644 30. Dávid István 10.804 31. Reisner Ede 10.708 32. Hász Imre 10 330 33. Kovács József 10 329 34. Scherer Benedek 10.124 35. Licska Ferenc 19-066 36. Ehrenfeld Salamon 9997 37. Szilágyi István 9.920 38. dr. Lowich Ödön 9.750 39. L. Kovács János 9.680 40. Demkó József 9.420 41. Horváth Géza 9.393 42. Róth János 9.024 43. ifj. Balogh József 8.974 34. Galbács Imre 8.779 45. Benkő János 8.674 46. Schneider József 8611 47. Vlagyovits József 8.181 A névjegyzék a kir. számvevőségnél folyó évi junius hó 30-ig bárki által megtekinthető és az az ellen irányuló fellebbezések ugyanazon határidőig a vármegyei igazoló választmányhoz bea- dandók. Akik pedig az adójuk kétszeres beszámítására vonatkozó kedvezményt igénybe venni óhajtják, tartoznak a folyó évi julius hó 5-én d. u. 3 órakor megtartandó igazoló választmányi ülés határnapjáig írásban, vagy az ülés tartama alatt szóval jelentkezni, mert különben az említett kedvezménytől az 1921. évre elesnek.
