Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-06-11 / 47. szám

2 Békés 1921. junius 11. sok ntánkisérletezést és megbeszélést vonnak még magák után a boroszlói Frank kísérletei a gyer­mekkorban fellépő görcsök eredetét illetőleg. A kongresszus ideje alatt zajlott le Wies- badenben az első német Mabler-ünnepség. A leg­nagyobb modern német zeneszerzőnek, Mahler Gusztávnak, aki a mi Operánknak is volt igaz­gatója, 8ymphoniáit adta elő hat egymást követő estén az egyesült vriesbadeni és mainzi zenekar. Az orvoskongresszu8 tiszteletére a csodaszép V-ik symphoniát adták elő Természetesen az orvoso­kon kívül mások is jelen lehettek a hangverse­nyen. Külön sorokban ültek a francia tisztek, a gyűlölet minden kínai falat megszégyenítő módon választotta el őket a német közönségtől, de min* denkinek, aki hisz egy szebb jövőben, hinnie kell abban, hogy a művészet, a tudomány, a kultúra egyszer mégis ledönt minden gyülöletemelte, te­hát mesterséges, válaszfalat. Hogy már inognak a falak, azt megmutatta, ha kis mértékben is és még csak a kezdet kezdetén a kongresszus külső­sége is. 700-nál több orvos jelent meg ott. A volt szövetségesek közül németek, osztrákok és magyarok. A semlegesek közül hollandok, svájciak, svédek és dánok, akik közül az utóbbiak a háború alatt sokkal közelebb állottak az ententehez, mint hozzánk. Ellenségeink közül csak a japánok jöttek el. 4 japán — köztük a mikádó háziorvosa — volt csak ott, de puszta megjelenésük már mu­tatta, hogy mennyi idő múlott el 1920 óta is, amikor még az »internacionális« sebészi kon­gresszuson, amelyen persze csak ententebeliek és »gutgesinnte semlegesek jelenhettek meg, elhatá­rozták, hogy >soha< nem ülnek össze egy tár­gyalóterembe a volt központi hatalmak orvosai­val. És most 1921-ben már a 4 japán odaült a vriesbadeni muzeum üléstermébe és bámulatos szorgalommal jegyeztek minden szót, amit ott a gyűlölt német tudósok elmondtak. Eljöttek az ünnepélyes bankettre is, amelyet az utolsó este adott a város az orvosok tiszteletére. És hallhat­ták ott a kiváló Klemperer német hazafiasságtól áthatott beszédét, amelyben a megszállás dacára is bátran megmondta, hogy azt a birodalmat tőnkre tenni nem lehet, mert a német tudomány, a német szorgalom, a német rendszeresség fel­építi újra a romokból is. Hallhatták a megszállt város polgármesterének izzó beszédét, fanatikus hitvallását a német egység mellett, melyet sem­miféle megszállás nem téphet szét. És abból, amit nem hallhattak — a hazafias dalok helyett modern táncdarabokat játszhatott csak a zenekar a beszédek után — láthatták, hogy milyen ne­vetségesen kicsinyesek a »győzők« a béke S-ik évében is. A kongresszus után a Majna melletti Frank­furton át jöttünk haza. A nagy német kereskedő város, a német milliárdosok hazája, ma ismét oly élénk, mint a háború előtt. A kirakatokban exo- tikus országok ritkaságai, mintha ma is német hajók százai szelnék át értük az óceánt. De Frankfurtban azt, aki csak néhány órát tölthet a városban, minden kereskedelemnél jobban érdekli a Goethe-ház. A »Hirschgraben« régi háza, Frankfurt legnagyobb nevezetessége, ahol 1749-ben a legnagyobb német született. Ahol német ala­possággal állítottak össze, amennyire az idők mú­lása megengedte, mindent, hogy a ház berende­zése teljesen megfeleljen annak, amint Goethe leírja a »Dichtung und Wahrheit«-ben. A »Frau Bat« konyhája, a Goethe apjának könyvei, a Ve­lencéből hozott játékgondola, amelyre könnyek között emlékszik vissza a Velencében járó költő, a babaszinház, amelyben talán először játszotta el bábuival Faustot, úgy ahogy látta a vásári mu­tatványos bódékban, mind ott vannak régi helyü­kön ... Az öreg szolga, aki már 30 év óta mu­tatja a ház csodáit, mondta, hogy soha még annyi látogató nem járt ott, mint az utolsó kőt esztendőben. Szomorú időkben erőt meríteni, ta­nulni járnak ott a régi nagyságtól? A legna- gyobbtól? . . . Frankfurtból ismét Bécsen át csaknem egy huzamban jöttünk hazáig. Passautól Bácsig sok német kereskedő jött velünk, akik mind hozzánk készültek és akiket mind a korona értékének ja­vulása hozott ide. Bíztak benne, hogy most már könnyebben helyezhetik el áruikat, mint eddig. TTgy ők, mint már Wiesbadenben a német kollé­gák a legnagyobb érdeklődéssel kérdezősködtek az itteni állapotok iránt. Ausztriáról tudják, hogy úgy, ahogy az entente megteremtette, nem élhet meg. Tudják, hogy hozzájuk kell csatlakoznia, de addig, mig az entente emiatt velük kellemetlen­kedhetne, újabb fenyegetések utján zsarolhatná meg őket, nem kívánják a csatlakozást. Magyar- ország életképességében annál inkább bíznak, mert Csehszlovákiát csak alig néhány évig élet­képes papirosállamnak tartják és Jugoszlávia hosszú életében sem hisznek. A Romániában dívó korrupcióról, amely miatt minden oda irányuló kereskedelem megbénult, órákon át tudnak beszélni. Azok, akik a harctereken magyarokkal ta­lálkoztak, a legnagyobb szeretettel és elismeréssel beszélnek rólunk és a Mackensen epizódot sem rójja fel Benki bününk gyanánt. A múlt hibáit, a szomorn időket mindenki el akarja feledni, csak az együtt átélt dicsőséges napokra gondolnak és abból akarnak, mert abból kell uj energiát gyűj­teni uj építő munkára. (Vége.) Dr. Gáli Géza. Belpolitikai hírek. A tót köztársaság. A magyar felvidéki la­kosság sehogy sincs belenyugodva a Csehszlovákia névenj keletkezett uj békealakulatba és csatla­kozott azon mozgalomhoz, mely kikiáltotta az ön­álló tót köztársaságot. Ez a hir Prágában nagy riadalmat okozott. Baranya vármegye és a Baja-szegedi há­romszög kiürítése. A nagykövetek tanácsa hiva­talosan közölte a magyar kormánynyal, hogy a szerbek Baranya és az általuk még mindig meg­szállva tartott területek kiürítésére utasítást kap­tak. A kiürítés valószínűleg egy hónapon belül ténylegesen végre lesz hajtva és az antant ellen­őrzésével fog megtörténni. Külpolitikai hírek. A trianoni békeszerződés. A francia kamara letárgyalta és ötszörös tulszavazattal elfogadta a magyar békeszerződést, így azt most már három nagyhatalom szentesítette. A francia kamarában Magyarország védelmére alig hangzott el felszólalás. Annyit azonban maga a kormányzat kijelentett, hogy: a trianoni béke nem tökéletes munka. Ezen kijelentés dacára a kísérő­levélben semmi reményt nem nyújt a revízióra és arra utal, hogy Magyarország egyezzen meg szomszédaival anélkül azonban, hogy ezzel a szer­ződést módosítanák és ne vezettesse magát a bosszuállás hátsó gondolatától, ns akarja a régi Magyarországot visszaállítani, mely esetben Fran­ciaországnál a szükséges támogatásra számíthat. Egy képviselő felszólalt és szemébe vágta a kor­mánynak, hogy három és félmillió magyart ide­gen uralom alá juttatott s az uj hódítók már 250000 magyart kiűztek ősi lakóhelyükről, az uj határok lehetetlenek, az egyházi ügyek szét lettek züllesztve, a csehek a templomokat, a románok az iskolákat elveszik, a népek önrendelkezési jo­gán, a nemzeti kisebbségek védelmén nagy sérelem történt. A szónok süket füleknek beszélt. TANÜHV. Valamennyi állami polgári iskolai igazgató­ságnak. A m. kir. Hadtörténelmi Levéltár és Muzeum, Budapest, I., Bécsi-kapu-tér 4., törté­nelmi levelezőlap — »Kapisztrán János« — cím­mel sokszorosítását és terjesztését tűzte ki céljául. E levelezőlapok igen alkalmasak arra, hogy a gyermekek leikébe a hazaszeretet szent fogalmát eltörülhetetlenül bevéssék. Felkérem az Igazgató­ságot, hogy a levelezőlap megszerzésére, melyek darabonkénti ára 2 korona, a növendékeket fel­hívni, a begyült összeget a fsnti Levéltár címére közvetlenül beküldeni szíveskedjék. Mikler,kir.tanf. H I KE K. Értesítés. A gyulai református egyház veze­tősége a város református vallásu és papválasz­tásra jogosult lakosait értesíti, hogy az Újvárosi Olvasókör nagytermében junius hó 12-én, vasár­nap délután 4 órakor értekezlet lesz. Az egyház vezetősége felkéri a város református vallásu la­kosait, hogy az értekezleten pártkülönbség nélkül minél többen megjelenni szíveskedjenek. Az Erdélyi Magyar Székely Szövetség gyulai köre az évi rendes közgyűlését 1921. évi junius hó 12-én (vasárnap) délután fél 5 órakor a vár­megyeház kistermében tartja meg, melyre a kör rendes és pártoló tagjait, valamint az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja. A közgyűlés tárgya: 1. Beszámoló a kör eddig működéséről. 2. A tisztikar kiegészítése. 3. Az alapszabályok értelmében a választmányi tagok egyharmadának kisorsolása és uj tagok választása. 4. Pénztári je­lentés. 5. Költségvetési előirányzat a folyó évre. 6. Esetleges indítványok. Vagy tfiz Budapesten. Szerdán délután ki- gyuladt a kőbányai utón fekvő Ganz-gyár asztalos műhelye és úgy a műhely, mint a szomszédos raktárak és épületek leégtek. A kár igen nagy. A Göndörs népkertí ülőhelyek bérkezelését a Rokkant Egylet igen komolyan, szinte tulko- molyan bonyolítja le. A közönség köréből két irányban hallunk az uj rendszer ellen megjegyzé­seket. A tisztviselők és egyéb, nappal zárt helyen foglalkozók a személyenkint 1 koionát drágának tartják, 50 fillért elégnek gondolnak és inkább nem foglalnak helyet. Egyéb mindenrangu egyé­nek pedig a két órában megállapitott leölési jo­got a díjhoz képest aránytalanul kevésnek tartják és a jegykezelők sürgetése és ellenőrzése ellen apellálnak. A rokkantak és hadiözvegyek viszont panaszkodnak, hogy kevés a leülő közönség és a bevétel nem fedezi a költségeket. Mi azt Véljük, hogy a két nézetet összhangba lehetne hozni, ha a dijakat leszállítanák 50 fillérre, a helyfogla­lási időt pedig 3 órára felemelnék. A papírhatárok.Az úgynevezett demarkációs vonal, vagyis a lehetetlen országhatár, úgy látszik, az állatoknak nem imponál. Erre mutat, hogy a múlt hét folyamán egyik közeli környékbeli gulya áttévedt Romániába s az ottani lakosok vetései­ben állítólag némi kárt okozott. A testvérek a gulyát büntetésben elmarasztalták. így van az, ha olyan az országhatár, hogy azt a tyuk is átallépi. Técsi László helybeli ifjú szobrászművész, kinek sikeréről az elmúlt téli mütárlat alkalmával megemlékeztünk, a nemrég megnyílt tavaszi tár­laton ismét szerepel egy finom ^bronzplakettjével. — Két fővárosi lap kritikájában olvastunk róla: Egyik a mostani müvészgeneráció nagyjövőjü tag­jai között említi; másik azon kevesek között so­rolja fel akik a Műcsarnokban kvalitásos müvek­kel szerepelnek. Técsi most a nyári hónapok alatt itt Gyulán (Br.Wenckheim Bála-utca 6. sz. Tttz- féle ház) bérelt műtermet, ahol a mai nehéz vi- r onyok között, megrendelések hiányában maga- »aiasztotta feladatok megoldásával foglalkozik. Elhalasztott nyári ünnepély. A gyulai Kereskedők és Kereskedőifjak Egyesülete a csar­noki könyvtár újjászervezése céljára rövid időn belül nagyobbszabásu nyári ünnepélyt kívánt rendezni, ezen rendezés azonban az ifjúság más- irányu elfoglaltsága miatt a nyár végére, esetleg az ősz elejére elhalasztatott. A Gyulai Kereskedők és Kereskedőifjak Egyesülete évi rendes közgyűlését junius hó 12-én, azaz vasárnap délelőtt 10 órakor tartja saját helyi­ségében, melyre az egylet tagjait ezutop is tiszte­lettel meghívja az elnökség. Eljegyzés- Element Mariska és Nagy István jegyesek. Színészet. Csáky Antal társulata julius kö­zepe táján tervezi Gyulára bevonulását. A társulat most Szarvason működik. A bérletek előleges biz­tosítása végett a társulat titkára tegnap este Gyu­lára érkezett. A helyekre előjegyzéseket elfogad Dobay János könyvkereskedése. A Csáky-féle tár­sulat békéscsabai működését figyelemmel kísértük és megállapíthatjuk, hogy az idén a társulat igen jól van szervezve és egyike a legjobb vidékiek­nek, maga az igazgató pedig nagy áldozatokat hoz a magyar színészet előbbvitele érdekében. A betétek ragyonráltsága. A takarékokban elhelyezett 1000 koronán felüli betétek kimutatása folyamatban van. Figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy amely betétek már 1914 julius 25-e előtt el voltak helyezve és 1920 december 19-én is fennállottak, továbbá a hősi halált haltak, a fog­ságban esett vagy eltűnt egyének betétei, a ren­des adókulcsnak csak felével lesznek terhelve, de ezen körülményt annak idején jelenteni kell. A takarékok a betéti könyvből le fogják írni az ál­lam javára esedékes részösszeget és erről a bete­vőt levélben értesítik. Halálozás. Sál Alajos gyulai származású, békéscsabai kéményBeprőmester junius 7-én életé­nek 77-ik évében Békéscsabán elhunyt. Ylzbefalt. Papp Gábor 19 éves, református vallásu legény, csütörtökön délután az Élővíz- csatorna alsó zsilipjénél fürdött. Miután különben is szívbajban szenvedett, fürdés közben görcsöket kagott és magán segíteni nem bírván a folyóban lelte halálát. Tánctanfolyam Varga József né budapesti előkelő tánctanárnő a vakáció folyamán Gyulán a Békésmegyei Kaszinó termében tánctanfolyamot nyit, melyre vonatkozó jelentkezéseket lapunk ki­adóhivatalában előjegyzésbe veszünk.

Next

/
Thumbnails
Contents