Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-01-15 / 5. szám

2 Békés 1921. január 15 A királykérdés. IV. Tegyük fel már most, hogy valaki, kormány, vagy más alkotmányos tényező most terjesztené az országgyűlés vagy nemzetgyűlés elé IV. Károly királynak fent ismertetett levelét azzal, hogy azt, mint a trónról való lemondást, az országgyűlés vegye tudomásul és cikkelyezze törvénybe. Az országgyűlésnek, mely elé a királyi levél a fenti céllal terjesztetnék, mindenekelőtt azt kel­lene vizsgálnia, hogy a királyi irat alakilag meg­felel-e a magyar közjog által megkívánt kellékek­nek. Eme vizsgálat más eredményre nem vezet­hetne, mint fentebb kifejtettük, hogy t. i. a királyi irat lényeges közjogi hiányosságok miatt érvény­telen, az országgyűlés által nem tárgyalható, el nem fogadható. Ennek utána vizsgálat tárgyává kellene tenni, hogy a királyi iratban valóban a trónról való lemondás foglaltatik-e, az irat tar­talmának értelme szerint valóban a trónról való lemondást akarta-e a király kifejezni. »Minden részvételről az állami ügyek vitelében lemondok és már eleve elismerem azt a döntést, melylyel Magyarország jövendő államformáját megállapítja.c Ebbe a két mellé rendelt mondatba kellene bele­magyarázni a király trónlemondó akaratát. Az első pillanatra feltűnik, hogy a király nem királyi jogairól, nem a koronáról, nem is a trónról, ha­rem az »állami ügyek vitelében való részvételről* mond le. Olyan fontos közjogi nyilatkozatnak, minő a trónlemondás, nem szabad homályosnak, kétértelműnek lenni; nem engedhető meg, hogy bárki, érdekelt vagy nem érdekelt, a jelen nemze­dék, vagy a történelem más értelmét tulajdonít­hasson egy királyi nyilatkozatnak, mint amit an­nak kifejeznie kell. Annak világos, kétértelműsé­get kizáró kifejezése pedig, hogy IY. Károly le­mond magyar királyi jogairól, az okiratban nem foglaltatik. Ez iránt nem lehet kétség. Ha tehát ez nem foglaltatik benne, azt belemagyarázni sem nem lehet, sem nem szabad. Más szóval a királyi irat tartalmát vizsgálva, arra az eredményre kell jutnunk, hogy az nemcsak közjogilag nem érvé­nyes, de egyáltalán nem is trónlemondó nyilat­kozat. Mondani sem kell, hogy a második mon­dat: »már eleve elismerem azt a döntést, mely­lyel Magyarország jövendő államformáját meg­állapítja* még kevésbbé foglalja magában a trónról való lemondás kijelentését. Ez a kijelen­tés közjogilag egyáltalán értelmetlen és igy sem­misnek tekintendő nyilatkozat. — Ha a király a trónról lemondott, akkor többé Magyarország al­kotmányának mikénti megállapításába beleszólása nem lehet, legfeljebb annyi, amennyi minden ma­gyar állampolgárnak, ha az óhajtana maradni. — Akkor az uj magyar alkotmány az ő elismerésé­től függetlenül fog létrejönni. Ha azonban nem mondott le a koronáról, akkor az uj magyar al­kotmány csakis az ő szentesítésével, a koronás király alkotmányos hozzájárulásával jöhet létre, mert a nemzet csak a koronás királlyal együtt alkot egy sorsáról dönteni hivatott erkölcsi lényt. Abban pedig, hogy minő alkotmányváltoztatást szentesit a koronás király, őt előzetes kijelentések, Ígéretek nem köthetik. Ha valaki mindenáron akarná, tulajdonít­hatna olyan értelmet ennek a két mondatnak, hogy a király azt akarta kijelenteni, hogy a nem­zet határozza meg a maga uj alkotmányát a ko­ronás király részvétele nélkül, pusztán az ország­gyűlés vagy alkotmányozó nemzetgyűlés alkosson uj alkotmányt, a király szentesítése ne legyen ahhoz szükséges és a király ezt előre elismeri a magyar állam alkotmányának, ha megszüntetné is az uj alkotmány a királyságot. Ebhez azonban a királynak nincsen joga. A király önkényesen, egyoldalulag nem csorbíthatja a maga alkotmá­nyos jogait, mert azok a jogok nem a király, ha­nem a nemzetnek átruházott jogai, csak külső je­lentkezésük formája olyan, mintha a királynak saját jogai volnának; a nemzet integritásához a lakosság, a terület és alkotmány egyaránt hozzá­tartozik, amint pedig a király nem mondhat le az ország területéről, ép oly kevéssé mondhat le az alkotmány elveinek és szabályainak megtartá­sáról sem; azt a jogkört, melyet a nemzet a ki­rály személyére ruház, önhatalmúlag nem csor­bíthatja, sem az egyes királyi jogosítványok gya­korlásának formáit meg nem változtathatja. Az iránt tehát, hogy valamely alkotmányváltoztatást elfogad vagy el nem fogad, közjogilag érvényes nyilatkozatot csak a szentesítés vagy a szentesítés megtagadásának formájában tehet, csak akkor tehát, mikor az alkotmányváltoztatást tartalmazó országgyűlési határozat szentesítés végett eléje terjesztetik. Annak a nyilatkozatnak tehát, hogy a király eleve elismeri a döntést, melylyel Ma­gyarország az államformáját megállapítja, semmi­féle közjogi jelentősége nincsen. Kern lévén tehát világos és határozott köz­jogi értelme a királyi levélnek, nem maradna más hátra az országgyűlésnek, mint magától a királytól magyarázatot, felvilágosítást kérni, hogy mit akart levelében kinyilatkoztatni. Ha azt a választ kapná az országgyűlés, hogy a király nem akart lemondani a trónról és nem ezt akarta le­velében kifejezni, ebbe minden további vizsgálat nélkül bele kellene és lehetne nyugodni. Ha el­lenben a lemondás szándékát nyilvánítaná a ki­rály, mindenesetre elérhető volna egy olyan ki­rályi nyilatkozat, mely ezt a lemondást világosan tartalmazná és tárgyalásra és becikkelyezésre al­kalmas volna. (Folytatása következik.) Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (1921. január 13.} A közigazgatási bizottság — a sorsolás foly­tán megüresedett s a törvényhatósági bizottság által választás utján betöltött tagsági helyekkel — magát az 1921. évre újra alakitottnak nyilvá­nítván, megalakította albizottságait is. Az alispán rendszerinti havi jelentése beszá­mol a közellátás állapotairól. Az országos szük­séglet biztosítása érdekében a kontingentálás min­denütt megtörtént, az elszámoltató bizottságok működésüket megkezdették. Az ellátásra kiutalt liszt szétosztatott. A mi­nőség ellen egy község emelt panaszt, melynek folytán minta vétetett s a további eljárás folyik. A jelentés megemlékezik a Védő Ligák Szö­vetségének január 16-iki ünnepélyéről. Felkérettek a vármegye nemzetgyűlési képviselői az ünnepé­lyen a vármegye képviseletére az összes közig, hatóságok pedig utasittattak január 16 ának mi­nél ünnepélyesebbé tételére. A templomokban ünnepi istentiszteletek fognak tartatni. Ladies László kéri a közig, bizottság tárgy- sorozatának a tagok részére oly időben való elkül­dését, hogy a tárgysorozat fontosabb ügyeiről már előre tájékozódva legyenek. Török Gábor azokkal az adatokkal szemben, amely szerint Békés községe a gabonabeszolgálta- tási kötelezettségének nem tett kellő mértékben eleget, bejelenti, hogy Békés község a reá kivetett 118 w. gabonából 74 rr. búzát, 4 w. rozst, 5 ír- árpát és mintegy negyed ív. kétszerest szolgálta­tott be. Vetőmagnak elszállítottak másfél w. és az uradalomban szintén le van tiltva 8. w. ez cca 93 ír. tehát azt hiszi, hogy Békés község joggal kérheti hogy a községre kivetett gabonamennyi­ség mérsékeltessék. A tűzifa mizériákra vonatkozólag fel említi, hogy akkor, amidőn hivatalok, iskolák tüzifahiány miatt működésűkben nagyban korlátozva vannak, megtörtént az, hogy a gerlai uradalomból 10 w. fa utaltatott ki Jászberénynek. Ez a fa elsősorban Békésváimegyét illeti s kéri a hatóságot, hogy ennek elszállítását akadályozza meg. Szóvá teszi, hogy az ellátatlanokat — főként a tisztviselőket — a Budapesttől olyan kenyér­lisztnek csúfolt matériából látják el kenyérrel, amely egyenesen felháborító. {Felmutatja a bizott­ság előtt az ezen lisztből készült kenyeret.) Ebhez felesleges bővebb magyarázat. Talán érdemes vol­na e tekintetben valamit tenni. Fölhívni az ille­tékeseket, hogy ne disznóknak való matériát küld­jenek az emberek táplálkozására. Ladies László nem látja teljesen indokolt­nak, hogy az alispáni hivatalnál az útlevél ügyek­kel felszaporodott teendők elláthatása végett a személyzet szaporítására volna szükség. Figyelem­be kell venni az állam teherviselő képességét, amely inkább a személyzet csökkentését teszi in­dokolttá. Ma minden hivatalnoknak hazafias kö­telessége, hogy munkaidejét teljesen kidolgozza ; inkább arra kellene kérni a kormányt, hogy a felesleges munkától mentesítse a törvényhatóságot. Az alispán sorba válaszolt a felszólalásokra. Békés községre vonatkozólag azt a tájéko­zódást nyerte, hogy a legnagyobb hátraléka ennek a községnek van. A íelhozottakat tudomásul veszi és lelkiismeretesen meg fogja az ügyet vizsgálni. Neki és a »Gok«-nak arra irányul minden törek­vése, hogy a katonai requirálásokat megakadá­lyozza 8 ennek szüksége nem is fog felmerülni egy-két községet kivéve. A kenyérliszt rosszaságára vonatkozó pana­szokról van tudomása. Jelentésében említést is tesz róla. A Török bizottsági tag által felhozot­takról azonban nem birt tudomással. A lehető or­voslás tekintetében intézkedni fog. Egyes malmok külöubsn igen sok vissza­élést követnek el e tekintetbeD, amelyet kiküszö­bölni nem lehetett. Ami a hivatalnoki létszám szaporítást illeti, ő egyelőre csupán egy napidijas félfogadására kér engedélyt, mert erre a felszaporodott ügyek tech­nikai részének zavartalan ellátása érdekéből fel­tétlenül szükség van. A hivatalnokok teljes tudatában vannak az ország jelenlegi helyzetében reájuk rótt köteles­ségeknek. Hivatalos órán tál is a késő esti órákig dolgoznak. Ő is velük együtt dolgozik s épen ezért mondhatja azt, hogy a felszaporodott teen­dőkkel megbirkózni nem tudnak. Nem hive a túlórázás elrendelésének. Sok visszaélésre vezet. Arra gondja lesz, hogy az arra érdemes tisztviselők rendkívüli munkájukért meg­jutalmaztassanak. A vármegye területéről kivinni szándékolt tűzifára vonatkozólag elnöklő főispán megnyug­tatja felszólalót, hogy közbenjárása folytán a fát a vármegye területéről nem fogják elvinni. Török Gábor a III. oszt. kereseti adó kive­tése körül tapasztalt szabálytalanságok miatt szó­lalt fel, amely munkálatokra vonatkozólag a pánz- ügyigazgató helyettese adott felvilágosítást, amely felvilágosítás azonban felszólalót nem nyugtatta meg. Ladies László a gyulai kir. adóhivatal fű­tése érdekében interpellálta meg a jpénzügyigaz- gatót s meg kell állapítani, hogy az erre adott válasz nem volt kielégítő, mert az csak nem te­kinthető válasznak, hogy a pénzügyigazgató igy kívánta büntetni a fával takarékoskodni nem tudó, vagy nem akaró adóhivatali tisztviselőket, de arra már nem gondolt, hogy ezzel nem annyira a tiszt­viselőit bünteti, akik legfeljebb nem dolgoznak, mert hidegben nem tudnak dolgoiyii, hanem bün­teti az adózó polgárokat, akiknek érdekei szen­vednek hátrányt ez által s akik végre talán még sem okai annak, hogy az adótiszt urak szintén meleg szobában szeretnek és tudnak csak kielé­gítően dolgozni. H I B £ K. Dr. Zllahy Kiss Jenő, volt vármegyei kor­mánybiztos és jelenleg csonka Aradvármegye kor­mánybiztosa, Budapesten városi tanácsosi hivata­lát újból elfoglalta s a nála megjelent fővárosi tanítók tisztelgő küldöttségét fogadta, válaszában szép beszédben buzdítván őket a nemzeti és keresz­tény munkára, mely nélkül az országot jelen siral­mas közállapotából kivezetni nem lehet, minden visszaesés, vagy destruktiv irányzat feléledése az Jország végromlását eredményezi. Tavasz a (élben. Az emlékezet okáért fel­jegyezzük, hogy január hónap első felében szokat­lanul enyhe és csapadékban bőséges időjárásunk volt. Január 14-én délben a napos oldalon 16, árnyékban, északi oldalon 12 E meleg volt a légmérséklet. Láttunk Gyulán teljesen kifejlett uj levelekkel egy orgonafaágat és szabad főidben nyílott ibolyát. A magukat súlyosan kompromittált és hitelüket vesztett időpróféták végelkeseredésük­ben most január 25-ére jelentik a tél kezdetét. A fődolog azonban, hogy a vetések nagyszerűen heiyrejöttek és megbokrosodtak.

Next

/
Thumbnails
Contents