Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-01-15 / 5. szám
2 Békés 1921. január 15 A királykérdés. IV. Tegyük fel már most, hogy valaki, kormány, vagy más alkotmányos tényező most terjesztené az országgyűlés vagy nemzetgyűlés elé IV. Károly királynak fent ismertetett levelét azzal, hogy azt, mint a trónról való lemondást, az országgyűlés vegye tudomásul és cikkelyezze törvénybe. Az országgyűlésnek, mely elé a királyi levél a fenti céllal terjesztetnék, mindenekelőtt azt kellene vizsgálnia, hogy a királyi irat alakilag megfelel-e a magyar közjog által megkívánt kellékeknek. Eme vizsgálat más eredményre nem vezethetne, mint fentebb kifejtettük, hogy t. i. a királyi irat lényeges közjogi hiányosságok miatt érvénytelen, az országgyűlés által nem tárgyalható, el nem fogadható. Ennek utána vizsgálat tárgyává kellene tenni, hogy a királyi iratban valóban a trónról való lemondás foglaltatik-e, az irat tartalmának értelme szerint valóban a trónról való lemondást akarta-e a király kifejezni. »Minden részvételről az állami ügyek vitelében lemondok és már eleve elismerem azt a döntést, melylyel Magyarország jövendő államformáját megállapítja.c Ebbe a két mellé rendelt mondatba kellene belemagyarázni a király trónlemondó akaratát. Az első pillanatra feltűnik, hogy a király nem királyi jogairól, nem a koronáról, nem is a trónról, harem az »állami ügyek vitelében való részvételről* mond le. Olyan fontos közjogi nyilatkozatnak, minő a trónlemondás, nem szabad homályosnak, kétértelműnek lenni; nem engedhető meg, hogy bárki, érdekelt vagy nem érdekelt, a jelen nemzedék, vagy a történelem más értelmét tulajdoníthasson egy királyi nyilatkozatnak, mint amit annak kifejeznie kell. Annak világos, kétértelműséget kizáró kifejezése pedig, hogy IY. Károly lemond magyar királyi jogairól, az okiratban nem foglaltatik. Ez iránt nem lehet kétség. Ha tehát ez nem foglaltatik benne, azt belemagyarázni sem nem lehet, sem nem szabad. Más szóval a királyi irat tartalmát vizsgálva, arra az eredményre kell jutnunk, hogy az nemcsak közjogilag nem érvényes, de egyáltalán nem is trónlemondó nyilatkozat. Mondani sem kell, hogy a második mondat: »már eleve elismerem azt a döntést, melylyel Magyarország jövendő államformáját megállapítja* még kevésbbé foglalja magában a trónról való lemondás kijelentését. Ez a kijelentés közjogilag egyáltalán értelmetlen és igy semmisnek tekintendő nyilatkozat. — Ha a király a trónról lemondott, akkor többé Magyarország alkotmányának mikénti megállapításába beleszólása nem lehet, legfeljebb annyi, amennyi minden magyar állampolgárnak, ha az óhajtana maradni. — Akkor az uj magyar alkotmány az ő elismerésétől függetlenül fog létrejönni. Ha azonban nem mondott le a koronáról, akkor az uj magyar alkotmány csakis az ő szentesítésével, a koronás király alkotmányos hozzájárulásával jöhet létre, mert a nemzet csak a koronás királlyal együtt alkot egy sorsáról dönteni hivatott erkölcsi lényt. Abban pedig, hogy minő alkotmányváltoztatást szentesit a koronás király, őt előzetes kijelentések, Ígéretek nem köthetik. Ha valaki mindenáron akarná, tulajdoníthatna olyan értelmet ennek a két mondatnak, hogy a király azt akarta kijelenteni, hogy a nemzet határozza meg a maga uj alkotmányát a koronás király részvétele nélkül, pusztán az országgyűlés vagy alkotmányozó nemzetgyűlés alkosson uj alkotmányt, a király szentesítése ne legyen ahhoz szükséges és a király ezt előre elismeri a magyar állam alkotmányának, ha megszüntetné is az uj alkotmány a királyságot. Ebhez azonban a királynak nincsen joga. A király önkényesen, egyoldalulag nem csorbíthatja a maga alkotmányos jogait, mert azok a jogok nem a király, hanem a nemzetnek átruházott jogai, csak külső jelentkezésük formája olyan, mintha a királynak saját jogai volnának; a nemzet integritásához a lakosság, a terület és alkotmány egyaránt hozzátartozik, amint pedig a király nem mondhat le az ország területéről, ép oly kevéssé mondhat le az alkotmány elveinek és szabályainak megtartásáról sem; azt a jogkört, melyet a nemzet a király személyére ruház, önhatalmúlag nem csorbíthatja, sem az egyes királyi jogosítványok gyakorlásának formáit meg nem változtathatja. Az iránt tehát, hogy valamely alkotmányváltoztatást elfogad vagy el nem fogad, közjogilag érvényes nyilatkozatot csak a szentesítés vagy a szentesítés megtagadásának formájában tehet, csak akkor tehát, mikor az alkotmányváltoztatást tartalmazó országgyűlési határozat szentesítés végett eléje terjesztetik. Annak a nyilatkozatnak tehát, hogy a király eleve elismeri a döntést, melylyel Magyarország az államformáját megállapítja, semmiféle közjogi jelentősége nincsen. Kern lévén tehát világos és határozott közjogi értelme a királyi levélnek, nem maradna más hátra az országgyűlésnek, mint magától a királytól magyarázatot, felvilágosítást kérni, hogy mit akart levelében kinyilatkoztatni. Ha azt a választ kapná az országgyűlés, hogy a király nem akart lemondani a trónról és nem ezt akarta levelében kifejezni, ebbe minden további vizsgálat nélkül bele kellene és lehetne nyugodni. Ha ellenben a lemondás szándékát nyilvánítaná a király, mindenesetre elérhető volna egy olyan királyi nyilatkozat, mely ezt a lemondást világosan tartalmazná és tárgyalásra és becikkelyezésre alkalmas volna. (Folytatása következik.) Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (1921. január 13.} A közigazgatási bizottság — a sorsolás folytán megüresedett s a törvényhatósági bizottság által választás utján betöltött tagsági helyekkel — magát az 1921. évre újra alakitottnak nyilvánítván, megalakította albizottságait is. Az alispán rendszerinti havi jelentése beszámol a közellátás állapotairól. Az országos szükséglet biztosítása érdekében a kontingentálás mindenütt megtörtént, az elszámoltató bizottságok működésüket megkezdették. Az ellátásra kiutalt liszt szétosztatott. A minőség ellen egy község emelt panaszt, melynek folytán minta vétetett s a további eljárás folyik. A jelentés megemlékezik a Védő Ligák Szövetségének január 16-iki ünnepélyéről. Felkérettek a vármegye nemzetgyűlési képviselői az ünnepélyen a vármegye képviseletére az összes közig, hatóságok pedig utasittattak január 16 ának minél ünnepélyesebbé tételére. A templomokban ünnepi istentiszteletek fognak tartatni. Ladies László kéri a közig, bizottság tárgy- sorozatának a tagok részére oly időben való elküldését, hogy a tárgysorozat fontosabb ügyeiről már előre tájékozódva legyenek. Török Gábor azokkal az adatokkal szemben, amely szerint Békés községe a gabonabeszolgálta- tási kötelezettségének nem tett kellő mértékben eleget, bejelenti, hogy Békés község a reá kivetett 118 w. gabonából 74 rr. búzát, 4 w. rozst, 5 ír- árpát és mintegy negyed ív. kétszerest szolgáltatott be. Vetőmagnak elszállítottak másfél w. és az uradalomban szintén le van tiltva 8. w. ez cca 93 ír. tehát azt hiszi, hogy Békés község joggal kérheti hogy a községre kivetett gabonamennyiség mérsékeltessék. A tűzifa mizériákra vonatkozólag fel említi, hogy akkor, amidőn hivatalok, iskolák tüzifahiány miatt működésűkben nagyban korlátozva vannak, megtörtént az, hogy a gerlai uradalomból 10 w. fa utaltatott ki Jászberénynek. Ez a fa elsősorban Békésváimegyét illeti s kéri a hatóságot, hogy ennek elszállítását akadályozza meg. Szóvá teszi, hogy az ellátatlanokat — főként a tisztviselőket — a Budapesttől olyan kenyérlisztnek csúfolt matériából látják el kenyérrel, amely egyenesen felháborító. {Felmutatja a bizottság előtt az ezen lisztből készült kenyeret.) Ebhez felesleges bővebb magyarázat. Talán érdemes volna e tekintetben valamit tenni. Fölhívni az illetékeseket, hogy ne disznóknak való matériát küldjenek az emberek táplálkozására. Ladies László nem látja teljesen indokoltnak, hogy az alispáni hivatalnál az útlevél ügyekkel felszaporodott teendők elláthatása végett a személyzet szaporítására volna szükség. Figyelembe kell venni az állam teherviselő képességét, amely inkább a személyzet csökkentését teszi indokolttá. Ma minden hivatalnoknak hazafias kötelessége, hogy munkaidejét teljesen kidolgozza ; inkább arra kellene kérni a kormányt, hogy a felesleges munkától mentesítse a törvényhatóságot. Az alispán sorba válaszolt a felszólalásokra. Békés községre vonatkozólag azt a tájékozódást nyerte, hogy a legnagyobb hátraléka ennek a községnek van. A íelhozottakat tudomásul veszi és lelkiismeretesen meg fogja az ügyet vizsgálni. Neki és a »Gok«-nak arra irányul minden törekvése, hogy a katonai requirálásokat megakadályozza 8 ennek szüksége nem is fog felmerülni egy-két községet kivéve. A kenyérliszt rosszaságára vonatkozó panaszokról van tudomása. Jelentésében említést is tesz róla. A Török bizottsági tag által felhozottakról azonban nem birt tudomással. A lehető orvoslás tekintetében intézkedni fog. Egyes malmok külöubsn igen sok visszaélést követnek el e tekintetbeD, amelyet kiküszöbölni nem lehetett. Ami a hivatalnoki létszám szaporítást illeti, ő egyelőre csupán egy napidijas félfogadására kér engedélyt, mert erre a felszaporodott ügyek technikai részének zavartalan ellátása érdekéből feltétlenül szükség van. A hivatalnokok teljes tudatában vannak az ország jelenlegi helyzetében reájuk rótt kötelességeknek. Hivatalos órán tál is a késő esti órákig dolgoznak. Ő is velük együtt dolgozik s épen ezért mondhatja azt, hogy a felszaporodott teendőkkel megbirkózni nem tudnak. Nem hive a túlórázás elrendelésének. Sok visszaélésre vezet. Arra gondja lesz, hogy az arra érdemes tisztviselők rendkívüli munkájukért megjutalmaztassanak. A vármegye területéről kivinni szándékolt tűzifára vonatkozólag elnöklő főispán megnyugtatja felszólalót, hogy közbenjárása folytán a fát a vármegye területéről nem fogják elvinni. Török Gábor a III. oszt. kereseti adó kivetése körül tapasztalt szabálytalanságok miatt szólalt fel, amely munkálatokra vonatkozólag a pánz- ügyigazgató helyettese adott felvilágosítást, amely felvilágosítás azonban felszólalót nem nyugtatta meg. Ladies László a gyulai kir. adóhivatal fűtése érdekében interpellálta meg a jpénzügyigaz- gatót s meg kell állapítani, hogy az erre adott válasz nem volt kielégítő, mert az csak nem tekinthető válasznak, hogy a pénzügyigazgató igy kívánta büntetni a fával takarékoskodni nem tudó, vagy nem akaró adóhivatali tisztviselőket, de arra már nem gondolt, hogy ezzel nem annyira a tisztviselőit bünteti, akik legfeljebb nem dolgoznak, mert hidegben nem tudnak dolgoiyii, hanem bünteti az adózó polgárokat, akiknek érdekei szenvednek hátrányt ez által s akik végre talán még sem okai annak, hogy az adótiszt urak szintén meleg szobában szeretnek és tudnak csak kielégítően dolgozni. H I B £ K. Dr. Zllahy Kiss Jenő, volt vármegyei kormánybiztos és jelenleg csonka Aradvármegye kormánybiztosa, Budapesten városi tanácsosi hivatalát újból elfoglalta s a nála megjelent fővárosi tanítók tisztelgő küldöttségét fogadta, válaszában szép beszédben buzdítván őket a nemzeti és keresztény munkára, mely nélkül az országot jelen siralmas közállapotából kivezetni nem lehet, minden visszaesés, vagy destruktiv irányzat feléledése az Jország végromlását eredményezi. Tavasz a (élben. Az emlékezet okáért feljegyezzük, hogy január hónap első felében szokatlanul enyhe és csapadékban bőséges időjárásunk volt. Január 14-én délben a napos oldalon 16, árnyékban, északi oldalon 12 E meleg volt a légmérséklet. Láttunk Gyulán teljesen kifejlett uj levelekkel egy orgonafaágat és szabad főidben nyílott ibolyát. A magukat súlyosan kompromittált és hitelüket vesztett időpróféták végelkeseredésükben most január 25-ére jelentik a tél kezdetét. A fődolog azonban, hogy a vetések nagyszerűen heiyrejöttek és megbokrosodtak.
