Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-05-28 / 43. szám
2 Békés 1921- május 28 Apponyi Albert érdemeinek megörökítését célzó indítványt felolvasni szíveskedjék. — Az ioditvány felolvasása ntán, melyet a bizottság nagy lelkese* déssei tett magáévá az állandó választmány határozati javaslatának meghallgatása ntán a törvény- hatósági bizottság nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy a nemzet nagy férfia iránt érzett háláját a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökíti, hogy Budapesten az országos ünnepségen örömmel vesz részt s az alispán vezetése alatt a törvényhatósági bizottság tagjai sorából jelentkezőkkel alakítandó küldöttség által magát képviselteti és a küldöttséget a vonatkozó jegyzőkönyvi kivonat valamint üdvözlőirat átadásával megbízza. Ezek után elnöklő alispán felkérte Almádi Géza megyebizottsági tagot ünnepi beszédének megtartására. Almády Géza az alább egész terjedelmében közölt szép beszédben méltatta gróf Apponyi Albert érdemeit: Mélyen tisstelt ünneplő Közgyűlés! ügy érzem, hogy ma május 28-ika van és hallom a budapesti szent István bazilika mélyhangu ünnepi harangjának kongását, amelylyel a híveket az országos Te Deumra szólítja. Látom, amint Magyarország Kormányzója Apponyi Alberttel együtt lép be az Isten Házába, amelyben már együtt vannak: a főherceg, a miniszterek, az ország nagyjai,, Csonka- és Nagymagyarország minden részéből a nép sokadalma vallás-, párt- és osztálykülönbség nélkül, hogy hálát adjanak a Mindenhatónak Apponyiért és imádkozzanak Apponyi életéért, imádkozzanak a hazáért. Lelki szemeimmel látom, amint az istentisztelet után a nemzet- gyűlés, a kormány, a nemzeti hadsereg, a megyék, a városok, a falvak, a társadalmi szervezetek küldöttségei felvonulnak a nemzet Apostolához, Apponyihoz, hogy nemes életének hetvenötödik és dicsőséges közéleti munkásságának ötvenedik évfordulója alkalmából köszöntsék és hálálkodjanak a nagy államférfiunak azért, hogy ötven éven át egyedül a hazáért élt és dolgozott; a magyar névnek becsületét'pedig a nagy világban újból kivívta. Amikor pedig az egész nemzet ünnepel, ebbe az országos harmóniába Békésvármegye közönsége is beleolvadni és ünnepelni kíván. Az ünnepi orgona hangjai lelki egységet teremtve természetesen elnémítanak minden pártpolitikát és Ap- ponyiban mindenki csak az igazi magyar nemzeti eszme vezérharcosát látja, akire most e súlyos viszonyok között az a nagy hivatás vár, hogy a nemzetet a sok karibdisz és ezer veszély között Iliiével, akaratával és bölcsességével az újjá teremtett és megerősödött Magyarország igéretföldjére vezesse. Ma tehát itt a megyeházán azért is gyűltünk egybe, hogy megemlékezzünk hazánk nagy fiáról, Apponyiról és részt vegyünk az országos ünneplésben. Az alispán ur kitüntető megbízásából nekem jutott a szerencse, hogy a beterjesztett indítvány kapcsán méltassam Apponyit, ami azonban emberi gyarlóságomnál fogva nem könnyű feladat, mert Apponyi tevékenysége az országos ügyek, a kultúra, a tudomány és a szociális kérdések mezején, valamint a hazaszeretet megnyilvánulásában olyan gazdag, hogy igazán nem tudom min kezdjem kincses érdemeinek feltárását. A nagymüveltségü hazafi es emberbarát leikébe tekintve, benne a mély vallásosság, a krisztusi morál és a lángoló hazaszeretet harmonikus összeolvadását látjuk. Közéleti pályája pedig valóságos tükörképe a magyar nemzet újabb félszázados történetének. Bár Bécsben született és az osztrák kalksburgi intézetében nevelkedett, erős magyar nemzeti érzésével már tanuló korában kitűnt. így, amikor Schmerling az intézetet meglátogatta és a tanárok azt akarták, hogy Schmerlinget Apponyi üdvözölje, ezt azzal tagadta meg, hogy ő nemzete ellenségét nem köszönti. Midőn pedig osztrák tanulótársai a magyar irodalom létezését kétségbe vonják, Apponyi Vörösmarty egyik drámáját lefordítja németre és ezzel fegyverezi le őket. Széchenyi a lángeszű gyermekben látja már a jövő legnagyobb magyarját. A 13 éves Apponyi tökéletesen beszéli Cicero nyelvét és anyanyelvén kívül a német, francia, olasz és angol nyelvben oly tökélyre viszi, hogy az idegen nyelvű irodalmi embereket is bámulatba ejti. Társadalmi téren mindenkor igazi szociálpolitikusnak bizonyult, aki embertársaiért minden áldozatra kész. A parlamentben az elsők közé tartozott, aki a szociális gondolkodást, a néppel való törődést, a népnevelést és a gazdaságilag gyengébbek védelmét minden alkalommal hangoztatta, a társadalomban pedig elveit úgy a magasabb, mint a szélesebb rétegekben gyakorlatilag is érvényesítette. Számos népművelési és népjóléti intézmény létesítése az ő nagy nevéhez fűződik. Mint békésmegyéi birtokos mindenkor nagy melegséggel karolta fel a megye és népének érdekeit és a földbirtok reform akcióját jóval megelőzve gerendási és vandháti birtokát a földnélküliek és törpebirtokos gazdák között felosztotta, akik most mint jómódú kisgazdák boldogulnak és áldják Apponyi nevét. A politikai pályára lépve Apponyi a 67-iki kiegyezés nemzeti irányban való végrehajtását, vagyis a teljes állami önállásunkat követelte. Ezért harcolt mindig úgy a „Nemzeti párt“, mint később a „48-as Függetlenségi párt“ keretében. Öncél, önérdek sohasem vezeti, hatalomra nem vágyódik, megalkuvást nem ismer. Kormányelnök nem is lett soha. 1905. évben került végre a minisztériumba, vallás- és közoktatásügyi miniszter lettí de négy év után már leköszönt. Országos kormányzati hatalmat kifejezetten ma sem bir a nemzettől. Tisztán a maga nagy szellemi tehetségével és lelkének nemességével végzi az ország védelmi és mentő munkáját. A nemzet az ország végzetes napjaiban is csak az ország keresztjét tette a vállára, amelyet ő hurcolt a (párisi Golgotára, de olyan méltósággal, hogy még a latrok is könnyeztek. Politikai álmai végre — bár fájdalom az ország romjain — mégis megvalósultak, amennyiben most már függetlenek vagyunk Ausztriától, megvan a független magyar nemzeti állam, a külön vámterület, az önálló magyar állami bank alapja és a magyar nemzeti hadsereg, amelyért annyi küzdelem folyt. Igaz, hogy a rövidlátás, a kapzsiság, a gyűlölet lelkiismeretlenség fojtogatta Szerencsétlen hazánkat és kegyetlenül megcsonkította országunkat, de Apponyi bölcsességével és vitéz hadseregünkkel, Isten engem úgy segéljen, visszaszerezzük elrablott területeinket és a magyar igazán boldog lesz, mert csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország! A nemzetnek ezt a dicső feltámadását is ünnepeljük ma Apponyiban és erősen bízunk benne, mert: hiszünk az isteni örök igazságban és Magyarország feltámadásában ! Elnök: Azt hiszem, hogy természetesnek találja a tekintetes törvényhatósági bizottság, hogy a most elhangzott szép és tartalmas ünnepi beszédnek és annak kapcsán hozott határozatnak hatása alatt állva, közgyűlésünket nem folytatják és az ülést 10 percre felfüggesztem. Szünet után a törvényhatósági bizottság rátért a tárgysorozat egyes pontjainak letárgyalá- sára, amelyről jövő vasárnapi számunkban számolunk be. Belpolitikai hírek. A magyar nemzetgyűlés megszavazta a két hónapra kórt indemnitást, továbbá a Bzivarkapapir és cigarettapapír megadóztatásáról szóló törvény- javaslatot, valamint a portómentességet szabályozó javaslatot is. így a postai portómentesség, mely eddig 100 milliójába került az államnak, nagy részben meg lesz szüntetve. Scholz Ödön képviselő indítványozta, hogy a háború alatt átvett, da a háború befejezése után megmaradt harangokat és orgonasipokat, ha azoknak ércanyaga még m»g van, adják vissza az egyházaknak, vagy ha az anyag már nincs meg, adjon helyette az állam jutányos árban uj ércet a templomok számára. HegyeshaJmy kereskedelmi miniszter a honvédelmi miniszter nevében is kijelentette, a jögos kérelem érdekében mindent el fog követni, hogy a harangokat az egyházközségek jutányos árban visszakapják. Békésvármegye szarvasi képviselője Borgulya Pál a szarvasi járásbíróság kibővítése és több bíró kinevezése iránt interpellált. Az igazságügyminiszter azonnal válaszolt. Beismeri, hogy tarthatatlan és súlyos a helyzet Szarvason, de ennek oka, hogy az 1920. évi törvény megtilt minden kinevezést és igy egyelőre nem lehet segíteni a dolgon. M I B JE M. Egnn Imre bnesnja. A vármegye tisztikara az alispán vezetésével az Apponyi érdemeit méltató ünnepi közgyűlés befejezése után 10 percre felfüggesztett tárgyalási időt használta fel arra, hogy az állásáról lemondott érdemekben gazdag főispánjától búcsút vegyen. Sajnálattal értesültünk — úgy mond az alispán — arról, hogy a politikai alakulás következtében távozik ezen vármegye éléről, amelynek szókét duzzadó ambitióval foglalta el és megszűnik munkatársunk lenni. Megjelentünk, hogy búcsúzzunk, hogy hálás köszöne- tünket nyilvánítsuk azért a szives jóindulatáért, amelyet a tisztikarral szemben tanúsított. Méltóságod a vármegye javára és előhaladására dolgozott 8 mi legjobb tudásunk teljes készségével igyekeztünk felelősségteljes munkájában támogatni. Most arra kérjük, tartson meg bennünket jó emlékében. Mi szívből kívánjuk, hogy nagy tudásával a haza javára még sok hasznos munkásságot fejtsen ki. A távozó főispán meghatott szavakban mondott köszönetét. Ebben a pillanatban — úgy mond — sokkal jobban meg vagyok hatva, sem hogy hosszas beszéddel tudjak elbúcsúzni. 8 hónap kicsi idő maradandó alkotásokra arra, azonban elegendő volt, hogy egymást megismerjük és megszeressük. Rajtam kívül álló okok miatt távozom, de csak erről a helyről megyek el, azonban itt maradok a vármegyében és kérlek benneteket, hogy ahogy én soha el nem fogok felejtkezni rólatok, úgy ti is tartsatok meg jó barátságtokban. Apponyi ünnepély. Az egész ország pártkülönbség nélkül résztvesz a nagy magyar államférfin május 28-iki jubiláris ünneplésén. Az amerikai magyarok külön küldöttség utján képviseltetik magukat. A kormányon, a nemzetgyűlésen és hadseregen kívül résztvesz 224 egyesület, 15 iskola, 34 vármegye, 15 város és 32 egyház. Eddig 91 város és község választotta meg Apponyit díszpolgárává. Papválasztás A boldog emlékű Domby Lajos halálával megüresedett gyulai református lel- készi állásra junius 19-én fogják megválasztani a hívek az utódot. Az egyházmegye a 14 pályázó közül tizenegyet jelölt, azok közül választható az uj lelkész. Ezek között dr. Pallmann Péter, Bagdy Dániel és dr. Godács Imre már lelki pásztorkod- tak Gyulán, mig a többiek kevésbbé ismertek. Ezek Soós Károly Inagymajláti, Somogyi József 8zászrégeni, Sebestyén Béla lugosi, Kosdi János körösszegapáti, Rápás Pál gyomai, Szabó István geszti, Páiup József hódmezővásárhelyi és Kálós Ferenc magyarcsékei lelkészek. Bizonyára valamennyien kiválóan érdemes lelkészek, akik hivatottaknak érzik magukat, hogy az előkelő gyulai egyházban Domby Lijos örökébe üljenek. Anélkül, hogy bármelyik pályázónak érdemeit és értékét kisebbíteni akarnók, azt hisszük, hogy a gyulai egyháznak már több éven át volt segédlelká- szét dr. Pallmann Pétert, az átlagot meghaladó papi előképzettsége, nem közönséges szónoki művészete és különösen a néppel való okos és ügyes bánásmódja elsősorban képesítik arra, hogy fényesnek ígérkező papi pályáján az első lépcső legyen a gyulai lelkészség. A Szociális Misszió Társulat rendes havi gyűlését f. hó 29 én, azaz vasárnap délután fél 6 órakor tartja a Békésmegyei Takarékpénztár tanácstermében. — Kérjük a tagok minél nagyobb számban való megjelenését. Magyarország Terfiieti Épségének Védelmi Ligája Bdfeésmegyci Körének választmánya Gyu- lau, 1921. évi május hó 29-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a vármegyeháza nagytermében Körössy Endre, a liga kiküldöttjének részvételével ülést tart, melyre a választmányt és Gyula város közönségét meghívja az elnökség Körössy Endre a liga működéséről, külföldön kifejtett propagandájáról tart ismertetést. Minél nagyobb számban való megjelenést kérünk. Az Alsó fehér-körösi ármentesUő, belviz- szabálynzö és vizhasznositő társalat junius hó l-en, szerdán délelőtt fel 11 órakor tartja tavaszi közgyűlését a társulat székhazában, melyre a közgyűlési tagokat ez utón is meghívja a társulat elnöksége. Házasság Bajzáth Jenő főhadnagy, katonai élelmezési tiszt május 27-én oltárhoz vezette özv. Névery Józsefné leányát Irénkét Gyulán, az anyatemplomban. Az Erdélyi Magyar-Székely Szövetség gyulai köre az évi rendes közgyűlését 1921. évi junius hó 12-én (vasárnap) délután fél 5 órakor a vármegyeház kistermében tartja meg, amelyre a kör rendes és pártoló tagjait, valamint az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja. A közgyülép tárgya: 1. Beszámoló a kör eddigi működéséről. 2. A tisztikar kiegészítése. 3. Az alapszabályok értelmében a választmányi tagok egyharmadának kisorsolása és uj tagok választása. 4. Pénztári jelentés. 5. Költségvetési előirányzat a folyó évre. 6. Esetleges indítványok. Házasságok. E hét folyamán házasságot kötöttek Gyulán : Farkas György fóldmives Fábián Terézzel, Enyedi Gabor fóldmives Kiss Juliannával, Sebestyén István fóldmives Gazsó Juliannával, Szőke András gyári munkás Mocz Erzsébettel, Bratrti György zongoramestar Sándor Szilviával, Fischer Adolf kereskedő Grünbaum Piroskával. Köztisztviselők üdülése. A népjóléti miniszter kedden bocsátottá ki rendeletét a köztisztviselőknek és a hadsereg tagjainak a Balaton mentén való kedvezményes nyaralásáról. E szerint a balatonmenti fürdő tulajdonosok felajánlása folytán kétszáz személy díjmentesen, kilencszáz pedig 40 koronás áron lesz elhelyezhető. Yajmi csekély számú közhivatalnok részesülhet tehát ebben a kedvezményben, ámde ez mégsem ok arra, hogy a május hó 25-én megjelent rendelet május 28-át szabja meg a jelentkezés határidejéül, holott még különféle bizonyítványokat is b8 kell mutatni. Ekként csakis a budapestieknek lehet kilátásuk a kedvezmény elnyerésére, pedig vízben szűkölködő, poros alföldi városaink tisztviselői közül talán volnának az üdülésre és fürdésre jobban reászorulók is, mint a ritka egészséges közeli környékkel és számtalan fürdővel rendelkező főváros lakói. Kissé több figyelmet kérünk a vidék lakossága részére a népjólétről való gondoskodás keretében. Halálozások. Gyulán e hét folyamán elhaltak: Havrán M'hály béres 30, Gombkötő József fóldmives 25, Nyisztor Dezső s.-jegyző 23, özv. Nagy Sz. Jánosné sz. Ssres Erzsébet 76, Rácz György napszámos 81, Enyedi István fóldmives 76, Takács László napszámos 40, Enyedi Andrásné szül, Balia Sára 71, Oravetz Adátn fakareskedő 66 éves korában. Kérem egy szóra! Folyó hó 29-étől kezdve a nyári idény alatt minden vasárnap délután 3 órától 7-ig a »Hidrőá* gyulai csoportja saját pénztára javára a népkerti pavillonbau táncmulatságot rendez, 10 korona huilámár belépődíj mellett. 2—2
