Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-04-06 / 28. szám
till, évfolyam 98. szám, Szerda GyaU, 1921. április 6 Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K — f POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1 korona. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. II Magyar Néprajzi Társaság Gyulán. Gyula városának kulturális ünnepe volt április 2-án éa 3-án, amidőn falai között vendégül látta a Magyar Néprajzi Társaság teljes vezérkarát. A néprajzi tudomány célja felkutatni, ösz- szegyüjteni és megmenteni a nemzet távolabbi és közelebbi múltjának ősi nyelvkincseit, jellegzetes népszokásait, ősi vallásának megmaradt nyomait, emlékeit, szertartásait, dalait, verseit, népies köszöntőit, babonáit, meséit, regéit, közmondásait és általában a nemzet faji jellegére vonatkozó adatokat. A néprajzi gyűjtés minden müveit népnél régóta egyik fontos ága a tudománynak, nálunk csak újabban nyert polgárjogot és elismerést. A társaság most a háború után kibontott vitorlákkal indul újból útjára s egyik sorozatos állomása Gyula város, mint történelmi emlékekben és hírneves szülöttekben kiváló alföldi fészek volt most esedékes. A vendégeket a megérkezéskor Gyula város vezetősége fogadta. A programm első szakasza a Király mozgóban folyt le épriiis 2-án délután, hol dr. Czakó Elemér min. tanácsos megnyitója vezette be az előadásokat. Dr. Kogutovicz Károly Magyarország földrajzi egységéről, dr. Györfy István az alföldi pásztoréletről, dr. Yisky Károly a székelyekről tartottak — részben vetített színes képekkel — tudományos és népies színvonalú előadásokat a közönség nagy érdeklődése mellett. ApriliB 3-án délelőtt a vármegyeház dísztermében bontakozott ki a tulajdonképeni néprajzi irányzat. — A szép számban megjelent közönséget dr. Daimel Sándor alispán üdvözölte, bemutatta az előkelő vendégeket, vázolta küldetésük célját és fontosságát, felkérte előadásaik megkezdésére. Dr. Hermann Antal egyetemi m. tanár szabad előadásban vázolta a néprajznak a népneveléshez való viszonyát, — kifejtette, hogy a néphagyományok egységessége nagy támasztéka a faji rokonság meghatározásának — és hogy mindazt, amit a szerencsétlen háború folytán nemzetünk vesztett, vissza fogjuk szerezni kultúrával, de ennek nemzetinek kell lennie. Dr. Solymossy Sándor főiskolai tanár, a Magyar Tadományos Akadémia tagja „A magyar népköltés értélé* címen tartott igen érdekes felolvasást. Mulatságos és felderítő részletekkel fűszerezte tudományos fejtegetéseit, melyek a népmesékre, regékre, közmondások, népszokások, nyelvi eltérések, tójszólá- sok, népdalok, egyszóval a népies nyelvkincsek egybegyűjtésére vonatkoztak, ezek nagy értékét bizonyította s ezen nagy nemzeti vagyon megmentése céljából felkérte a közönséget, hogy álljon a néprajzi társaság segítségére. Ez a felolvasás úgy formában mint tartalomban oly tökéletes volt, hogy a laikusok figyelmét is felébresztette és lekötötte, de pazar élvezetet nyújtott különösen azon keveseknek, kik ezen téren már eddig is kutatók és kalászszedök voltak. — Dr. Kodály Zoltán zeneszerző és zeneakadémiai tanár, — a szigorú zenei kritikus — „Erkel Ferenc a nép ajkán'1 eimü tanulmányával, — melyet közben egy-egy uuisono karral is támogatott, azt bizonyította, Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC hogy Erkel Ferenc világhírű zenéje nem az operai előadások, hanem a hangszerek utján, tehat indirekt utón terjedt el a nép között, — mely a zenészektől hallott fülbemászó motívumokra szöveget applikált, mely a gazdasági, katonai és mindennapi életen keresztül jutott a népélet körébe. Mi, akik Gyulán Erkel Ferenc, Erkel László éa utódaik közvetlen zeneszellemi hatása alatt nőttünk fel, akik első kézből kaptuk és vettük át az ő kultuszát, nem írjuk ugyan alá mindenben az előadónak az Erkel müzene népszerűsítését illető tudományos levezetéseit, de elismerjük, hogy azok egy komoly és értékes kutató észrevételei, Előadásának a magyar zenére, stílusára, ütemére, annak múltjára, jelenére és szemünk láttára történő átváltozására, sírba hantolására vonatkozó fejtegetéseit azonban tökéletes egyetértéssel támogatjuk. Előadását egy frappáns hatású hivatkozással fejezte be, Pálóczyt idézve a nagy ágyúról, melyet a csatatéren ugyan elveszthetünk, de azt, ami nyelvünk, szivünk és nemzeti érzésünkben gyökerezik, senki tőlünk el nem veheti. Ugyanaznap délután a városháza nagytermében ismeretterjesztő előadások voltak, jobbára gazdaközönség jelenlétében. Magyar Kázmár nemzetgyűlési képviselő: A kisgazda múzeumáról, Timkó Imre geológus, a Talajtani Intézet igazgatója : Békésmegye termőtalajáról értekezett. Egyebek között a szikes taiajok megjavításáról is szólott, sok példára hivatkozott, melyek azt bizonyítják, hogy a homok-szikes talaj részint vegyi hatásokkal, részint növényi kultúra alkalmazásával értékesíthető. Az agyagos vakszik azonban, miután nincs vízbefogadó képessége, nem javítható. Dr. Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő, egyetemi tanár a tanyakérdésről tartott tárgyilagos előadást. Tanyaközpontok szervezését javasolja, és pedig a tanyai iskolákat telefonnal felszerelni és 8 községgel összeköttetésbe hozni, továbbá a tanítókat megbízni némely sablonos ügyek, pl. a járlatlevelek kiállításával, hogy a tanyai lakosok ne vesztegessék távoli utánjárással munkaidejüket. A fentebb megnevezett előadókon kivül a néprajzi társaságnak még több belső munkatársa volt jelen, kik a város lakossága körében adatokat gyűjtöttek, de mint tőlük hallottuk, kevés sikerrel. Eonek az az oka, hogy az itt töltött idő rövid és a dolog nem volt kellőleg és szakszerűen előkészítve. Mégis sikerült néhány értékesebb dolgot találni, ami az Ethnografia nevű folyóiratban közölve lesz, ezenkívül egyik helyi gyűjtőnek régibb keletű kéziratait találták a kiküldöttek részben még ismeretlen és alkalmas anyagnak. Este a vendégek tiszteletére a Polgári Körben sikerült társasvacsora volt. Az Ébredő Magyarok napja. Az ÉME. (Ébredő Magyarok Egyesülete) Gyulán április hó 3-án nagyszabású propaganda ünnepélyt tartott, mely egy népgyülésből és hangversenyből állott. A népgyülés délután volt a Göndöcs-népkerti pavillonban, mely annyira zsúfolva volt néppel, hogy egy lecsukott esernyőt sem lehetett volna a nép közé befurni. Erkel Rudolf ügyvezető alelnök bemutatása után Kun Árpád mezőtúri polgármester tartott hatalmas szónoklatot. Felsorakoztatott statisztikai adatokat, melyek a magyar földbirtok, tőkepénz, kereskedeMegjolenlk szerdán és szombaton. lem, nagyipar, sajtó, politikai befolyás stb. részletezésére vonatkoztak s melyek a zsidóságnak az emancipáció óta a nemzetfenntartó magyarság kárára térfoglalását mutatják. Nem támadásra, hanem védekezésre hangolta a kereszténységet a zsidósággal szemben. A szónoklat mély hatást tett a hallgatóságra, a jelenvolt budapesti színészek egyike szavalta el izzó lelkesedéssel Végvárinak egyik költeményét nagy drámai erővel és zajos tetszés mellett. A népgyülés érdeklődése tetőpontra hágott, midőn Budavári László nemzetgyűlési képviselő lépett a szónoklati asztalhoz. Formailag, tartalmilag, szerkezetileg és szónok- müvészetileg egyaránt kitűnő beszédet mondott. Előadása finom modorú; nem a szavakban, mondatokban támadt, hanem a következtetésbe rejti és a hallgatóság ítéletére bízza az elhatározó megoldást. Utalt a nemzetietlen sajtónak a háború utolsó szakaszában ás a forradalmak alatti viselkedésére, melyek a nemzet mai rettenetes helyzetét elősegítették, s ennek megtorlásaként az ebben bűnös hírlapok mellőzését hangoztatta. Megrendítő részleteket mondott el a Károlyi-féle hazaáruló köztársaság üzelméről, a kommunista borzalmakról és kimutatta, hogy mindkét próbálkozás egy megmérgezett közös forrásból eredt, melynek további mérgező hatása ellen egyedül a keresztény irányzat nyújt védekezést. Kifejtette a numerus klauzus jogosságát. Miután az ország népességében minden 106 emberből 5 zsidó van, ezzel arányban kell őket az összes életpályákon is beosztási Előadta, hogy az Ébredők nem törnek a zsidóság ellen és nem akarnak pogromokat, hanem törvényhozási utón kívánják a zsidókérdést rendezni és megoldani, mert ezt a keresztény magyarság létérdeke követeli. Záradékul a népgyülés kalaplevéve hatalmas kórusban énekelte a Hymnust s az óriási közönség példás rendben oszlott szét. Az Ébredők napját fényes hangverseny fejezte be a színkörben, mely a földszinti három utolsó sor kivételével telt házat mutatott. A budapesti operának leutazott tagjait előzőleg a délutáni népgyülés szónokai méltatták ; majd ügyes konferálás után Minszkey énekelt Karácsonyi operakorrepetitor művészi zongorakisérete mellett Rigolettóból egy klassikus áriát, melyben remek hanganyaga és énektechnikája brilliánsan érvényesült. Hubert Manci Toska Imáját Kreiser Anni a Traviátából és Bűvös vadászból adtak elő nagy áriákat, melyeket tomboló tetszés mellett ismételni, szűnni nem akaró, orkánszerü tapsviharra újabbakkal megtoldani kellett. Hubert Manci és Kreiser Anni operai művésznők méltatásához mi nem érezzük magunkat kompetenseknek ; csak annyit jegyzőnk meg, hogy fellépésük, énekmüvészetük ránk a nagy események erejével hatott; csodálattal eltelve, megbüvölve és elbájolva hallgattuk képességük és tudásuk ily magas fokozatát. Amit különösen Kreiser Anni produkált, az a koloratur éneklésnek nem művészi magaslata, hanem valóságos csodája. Az ifjú művésznőnek nevével még bizonyára sűrűn fogunk találkozni, a fényesen ragyogó operai csillagok sorozatában. A műsor egyik tündöklő pontja Géczi hegedüjátéka volt. Lavotta legendáját és Hubsy Csárdajelenetét adta elő. Amint nagyértékü és csodás hangú hegedűjén keresztbe vetette vonóját és az első néhány ütenyt lejátszotta, ámulva-bámulva és megbüvölten hallgatta a közönség a hasonlíthatatlanul magas színvonalú játékot, amilyet Gyulán évtizedek óta nem Lapunk mai »sánta » oldal.
