Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-04-07 / 29. szám
Kill, évfolyam. Egyes gBám ára 60 fillér. Oyu'fla, 1930. április 7. 3». mm Hirdetési dij előre fizetendő. Nyiltlér sora 5 korona. Előfizetési árak: Egész évre 50 K — f Fél évre .'25 K — f POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyuíáu, Templom-tér DOBAY JÁNOS könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyilttcrck intézeudők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 60 fillér. További súlyosabb megpróbáltatásokra, avagy az elmúltaknak csupán megfontolására, újra átérzésóre van-e szükség, hogy a magyarság végre tökéletes egységbe össze forrjon? Bár jöhet még az eddigieknél súlyosabb helyzet is, mégis azt kell hinnünk, hogy elegendő lesz pusztán visszagondolnunk az elmúltakra és a még jelenvalókra, hogy átérezzük az összetartás, a tömörülés szükségét. Egy teljesen tönkrement, lehetetlen és életképtelen darabokra szóttópett országot kell feltámasztani, ismét összeforrasztani, az erkölcseiben^ borzalmasan megrontott, anyagi javaiból kifosztott, kiszipolyozott magyarságot kell ismét talpra állítani. Lehető-e ez a gigászi munka a legtökéletesebb együttműködés nélkül ? Hozzá lehet-e csak fogni is a célban és az eszközökben való legteljesebb egyetértés nélkül ? Ne keressünk alaptalan mentsége két! Hogy itt vagy ott nem volt olyan borzalmas a bolsevizmus garázdálkodása, hogy emitt vagy amott a megszállás nem hagyott olyan siralmas nyomokat. Ezek mind könnyelmű okok, melyek semmiféle lanyhább magatartást nem indokolhatnak. Hiszen a haza teste egyetlenegy nagyszerű szervezet és minden legcsekélyebb báutalmat, mely e szervezet bármely részét éri, egyformán kell éreznie minden résznek. Hát vájjon nekünk itt nem éppen úgy fájnak a bolsevisták budapesti és dunántúli borzalmai, mint azoknak, akik közvetlen szemlélői voltak ? Nekünk nem éppen úgy kell, hogy fájjon Erdély és a,Felvidék elszakitása, mint maguknak az elszakított részeknek ? A közvetlenül érzett személyi sérelmeken felül minden szomorú következményét az elmúlt uralmaknak mindnyájan egyformán éreztük és érezzük : a reánk váró szenvedések egyenlően fognak sújtani mindnyájunkat, akár az arany kalásszal ékes rónaság, akár a kopár hegyek vidéke legyen a szükebb hazánk. Nem lehet tehát semmi mentség, nem lehet ok, hogy bárki is kevesebb lelkesedéssel, kisebb elszántsággal álljon a haza újjáépítésének mun kájába. Ez a megfontolás hozza meg az egységet és ne várjuk, hogy újabb is meretlep megpróbáltatások erőszakolják ki azt. fia ezekre várunk, hogy egységessé kovácsoljanak bennünket, akkor ezek a megpróbáltatások okvetlenül el fognak következni, de olyan pusztítást vihetnek még véghez, hogy azután már semmiféle egységbe tömörülés többé nem segíthet rajtunk. Az agonizáló nemzet. Agyongyötört nemzetünk mostani fájdalmas vergődésében egy nem mindennapi episód volna osupán r.z entente missziónak városunkba érkezése. Gyönyörű volt a keret, felemelő, s a jövőt illetőleg biztató is az a lelkesedés, mely a sötétségből a világosságra jövő magyar szivekből akkor előtört, ez kétségtelen tény. Hiszen a magyar tud csak igazán basulni, a ha kell igazán lelkesedni, néha öntudatosan, sokszor öntudatlanul. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Ezt a napot azonban városunk minden magyar szive örökre magába zárja, soha el ne felejtse, e napból merítsen erőt gyötrelmeiben ; reményt csüggedéseibeB, kitartást, bátorságot nehéz megpróbáltatásaiban. Dr. Jantsovits Emil h, polgármester az entente misszió vezetőjéhez intézett üdvözlő szavaiban a többek között a következőket mondotta: »Amit pedig as agonisdló magyar nemsettöl elvettek, ast a magyar visssa fogja sseresm, ez erős hite és meggyőződése; s est a hitét nem fogja megingatni senki és semmi!'1 Ez a pár röpke szó adott aranynál, gyémántnál ékesebb keretet ennek a napnak, ez a néhány szó emelte ki ezt a napot a mindennapiság szürkeségéből. Ebben a pár szóban benne van a magyar léleknek minden fájdalma, minden reménye, becsülete, igazsága és még egy : a földre tepert magyar férfias homlokára irt biisske dac! Nem a francia revanche, nem az olasz sacro egoismo, nem az oláh cine mintye gyáva érzése ez ! Kifejezhetetlen, minden más nemzet jelleméből hiányzó, férfiasán nemes, klasszikusan szép jellemvonása ez a dac a magyar léleknek, hogy agóniájában is, elhomályosuló szemeiből is kitör az élni akarásnak, az élni tudásnak egy fénylő sugara! Amint e büszke szavak elhangzottak, szinte hallani lehetett azok visszhangját, a melyeket a Kárpátok büszke bércei küldtek vissza hozzánk. Magyarok! e napot ezért ne felejtsétek el! Ne csináljatok újra osztályparlamen- tety Magyarországon csak egy osztály . legyen t Éljen a Keresztény Nemzeti Egyesülés I Mig ki nem épülnek . .. Alig ki nem épülnek körültünk a romok, Mig egyetlen magyar hazátlanul bolyong. Addig ne nyugodjunk l . . . Vállat válthoz téve, beszéddel és tettel, Hajnaltól alkonyig küzdjön minden ember, Hogg bélhoz juthassunk . . . Siketült fülekre ne leljen a jajszó, Mely testvér ajkakról a szivekig hallszó, S szeretetért esetig . . . Ezrenként „nem lelik honjok a hazában", Kik Erdélynek földjén laktak hajdanában, S „vétkük" honszeretet . . . Ha bagoly nem érti fülemile dalát, S e felséges zene felkelti haragját, Nincsen abban csoda / . . . De mi érezzük át, milyen lélek ölő, Ha egész nemzedék, jelen ember öltő Sir, hogy nincs otthona / . . . Ki hazája földjét azért szántogatta, Hogy testvéreié s övé legyen haszna, Mint lehetne jobbágy ; Miképen tűrhetné ha önérzetének Zsarnokság vassából békát készítőnek, S tiporják ösjogát él... Értsük meg magyerok ! testvéreink jajját, Kik méltán siratják az elvesztett hazát, Nyújtsunk segítő kart! . . . Úgy áld meg az Isten s csakis akkor áldjon, — Mind alant e földön, mind a túlvilágon, — Ha szivünk j'ára hajt ! . . . Dombi Lajos. Megjelenik szerdán és szombaton. Dal. (Dallam: „Koasuth Lajos azt izonte.“ Horthy Miklós azt izente : Szálljon áldás a szivekre, Értse meg a magyar egymást, Szeresse az Istent, hazát, Éljen a haza ! . .. Hallgassunk az intő szóra, — Ember ajkkal Isten szólja — Úgy lesz boldog haza, nemzet, & Ha ezután jelszó ez lesz: Első * hazat . . . Sötét éjre hajnal ébred, Következik az nj élet; Ezeréves múltunk után, Terem virág éltünk-utján . .. Éljen a haza! Dombi Lajos. Sorakozzunk a Keresztény Nem. zeti Egyesülés zászlója alá. HÍREK. |Szénássy Józsefi a Békósmegyei Takarékpénztári Egyesület egyik alapitója és egész életén át egyik fő intézője és irányítója, végül vezérigazgatója, Budapesten március hó 31-én 81 éves korában elhunyt. Halála hírét mély megilletődéssel fogadja mindenki, aki őt ismerte, mert a polgári erényeknek egyik kimagasló vezéralakja, a munkaszeretetnek példányképe, a köz- és társadalmi életnek bnzgó harcosa dőlt ki benne a küzdők sorából. A vármegye első és vezető pénzintézeténél 45 éven keresztül szorgalmas, odaadó tevékenységgel működött, megérte az intézet felvirágzását és akkor nyugalomba vonult Budapestre szerető családja körébe. Alapítója és rátermett vezetője volt 45 éven át a Gyulai Polgári Körnek is. Úgy a takarékpénztár, mint Polgári Kör érdemei elismeréséül arcképét dísztermében őrzi. Minden kulturális, közhasznú, közérdekű és társadalmi mozgalomnak lelkesült támogatója volt és 11 óv előtt Gyuláról történt eltávozása sok téren betöltetlen űrt hagyott maga után. Mint tőzsgyökeres gyulai ben- szülött, rajongó szeretettel viseltetett szülővárosa iránt és ezt halála percéig híven megőrizte. Éles ész, kitűnő emberismeret, vidám kedély, élénk temperamentum ég nemes szivjóság egyesültek benne! Emléke élni fog mindazok szivében, kik öt életében közelebbről ismerték. Egy harmonikus szép élet szállt vele sírba. Utolsó üdvözletünket küldjük a távol fekvő sírjára. Isten veled, derék polgártársunk. Isten veled ! Szénássy József haláláról a Békésmegyei Takarék- pénztári Egyesület külön gyászjelentést tett közzé. Komolyabb zavargások fordultak elő Pelsőmagyarország azon vidékein, melyeket a csehek megszállva tartanak és erőszakkal magukhoz kapcsolni törekednek. Az ottani magyarság mellett a felvidéki jóravaló és hazafias érzésű tót nép is nyakig jól van lakva a csehek kormányzatával és nemcsak epedve várja a magyar lobogó megjelenését, hanem már is ellenszegül az erőszakos és elnyomó rendeleteknek. így Kassán az elmúlt héten nagy összeütközés volt a lakosság és a cseh katonaság között, melyben mindkét részről számos halott és sebesült maradt a színtéren. Üres palackokért (boros, sörös, cognacos, iikörös stb.) magas árakat fizetünk, Nagyobb mennyiségért elküldünk WEISZ MÓR és TÁRSA, Gyula. m 3-10 (.apunk mai azáma S oldal
