Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-03-31 / 27. szám
1920. március 31. Békés 3 hónap sok szenvedése, hazafiul fájdalma s nem ritkán megaláztatásai után örömmel hallottuk kormánybiztosunk szavait, amelyben tudomásunkra hozza, hogy a román kormányzótanács nevében gyakorolt közhatalmat azért, mert egész Bákésvármegye területe kiürittetik, átadja a magyar hatóságoknak. Mi ezt a közhatalmat ezennel átvesszük, hogy azt az alkotmányos magyar állam törvényei és illetőleg a vármegye statútumai értelmében gyakoroljuk. Ezen kijelentés után kormánybiztos ur szavaira az alábbi megjegyzéseket teszem: Midőn a román megszállás után e vármegye élére kormánybiztos ur neveztetett ki a román kormányzótanács részéről, ezt a kinevezést mindannyian megnyugvással fogadtuk, mert ismerve kormánybiztos urnák nemes gondolkodását, bíztunk abbaD, hogy a reá ruházott közhatalmat a mi hazafiul érzésünket figyelembevevő és átérzö kímélettel és azzal a jóindulattal fogja gyakorolni, amely kincsan nehéz helyzetünket türhetővé és elviselhetővé fogja tenni. Várakozásunkban nem csalódtunk. Ezért igaz hálával s őszinte köszönettel tartozunk Kormánybiztos urnák, amely tartozásunkat a jelenlévőknek egyhangú hozzájárulásával ezennel lerovom, Jól tudjuk mi azt, hogy reánk, mint a magyar állam tisztviselőire talán még az eddigieknél is súlyosabb napok és nehéz megpróbáltatások következnek. De az a tudat, hogy szerencsétlen sorsra jutott s a földig megalázott édes magyar hazánkat magyai szivünk és érzésünk szabad megnyilatkozásával és rajongó szeretetével szolgálhatjuk tovább, kegyetlenül meggyötört lelkünket újból felemeli és erőt td arra, hogy minden szenvedést panasz és zúgolódás nélkül elviseljünk. Most pedig, midőn kormánybiztos ur távozik körünkből, még egyszer megköszönjük jóságát, amelyet nemcsak a tisztikarral, hanem a vármegyével és különösen Gyula város lakosságával szemben tanúsított, kifejezést adunk mi is legjobb kiváua- tainknak és kérjük, hogy tartson meg bennünket jó emlékében. Az alispán beszédét lelkesült éljenzés követte s a kölcsönös üdvözlések után a prefektus automobiljába ült és Aradra utazott. HIKE K. Magyar A.ntaeusok. A Telim szilit bennünket : Összeforrt n létünk Az életadó földdel S ahol eddig éltünk. Ott céda tivornyáknak Semmi helye nincsen, Minket nagyra hivatottnak Teremtett az Isten. Tellns anyánk szent testét Védjük ezer éve, Összetartó eleink Reáontott vére Sustorogni kezd a föld, Forrongva lázadoz, Ahányszor népet leányasszony A szent Teltusra hoz. Félelmetes nagy erij, Mit Tellns méhe rejt, Mit átad mindig annak. Kit ádáz szomj elejt Félelmetes nagy erő, Ősi vérből fogant, Ki bosszú szomjjal jött ide, Az vesztébe rohant Kinek szent vére elfolyt. Besziván azt a föld, üres erébe annak Most kétszer annyit tölt. És az üres ér duzzad, S a test uj létre kel És megy a Tellust védeni A barikádra fel. A Tellns szilit, bennünket : Összeforrt a létünk Az életadó földdel, S ahol eddig éltünk, Ott céda tivornyáknak Semmi helye nincsen Minket nagyra, hivatottnak Teremtett az Isten. Balasovszky Béla. A nagyhídi templomi ájlaíossűgok a gyulai anyatemplomban a szokott órákban tartatnak. A szerdán, csütörtökön és pénteken délutáni lame.ntációk minden délután 3 órakor kezdődnek. Csütörtök és pénteken délután a lamentáeiók végén a Mizerere karéneket férfi quartet énekli. A szombati feltámadási körmenet este 7 órakor tartatik. Az óra időszámítás, Az antant misszió vonatának nagy késése tette izgatottá a különben is túlfűtött hangulatot. A közönség csak akkor vette tudomásul a késés okát, mikor megtudta, hogy a magyar időszámítás és a vonatoké is már bátra vannak igazítva egy órával. Nyomban utána igazították a toronyórákat is, és igy a közönség már tudja, hogy mától kezdve az időszámítás egy órával hátra tolódott. Érdekes fényképfelvétel volt Gyulán az antant misszió fogadtatasaval kapcsolatban. A misszió tagjai ugyanis a diszmagyar ruhába öltözött leányokat nagy figyelemmel és érdeklődéssel kisérték s néhány percre köztük elvegyültek. Ezen pillanatot felhasználták a jelenvolt fényképészek s felvételeket eszközöltek, melyek hallomás szerint igen jól sikerültek. így a közönségnek alkalma lesz a nagy esemény résztvevőit és a történelmi eseményt későbben is képekben szemlélhetni. Reickcnbcrg Zsigmond iparfelügyelő halála. Mély és igaz részvéttel kisérte ki Gyulaváros társadalma az elhunytat folyó hó 18-án a közkórház halottas házából a helybeli izraelita temetőbe. Az egyházi szertartást dr. Adler Ignác főrabbi végezte, szívhez szolló, magas röptű gyászbeszédet mondott az érdemes férfi koporsójánál. Békésvármegye képviseletében dr. Daime! Sándor alispán vezetése alatt a tisztikar számos tagja, a mérnöki kar te,jes számban vett részt a temetésen. Az általános ipartestület testületileg rótta le a kegyelet adóját a kiváló iparfelügyelő ravatalánál. A simái a szónoki tehetségek magas fokán álló főrabbi könnyekig megható gyönyörű imát mondott. — Áldott legyen emléke, mely élni fog. A békésuiegyci keresztény nyomda és lapkiadó részvénytársulat körlevélben tudatja, hogy »Körösvidék« cimen uj lapot indít Békéscsabán (Szent István-tér 18.), melyre előfizetést, nyit. A sKórösvidék« nagy napilap lesz, előfizetési ára egy hónapra 12 korona, negyedévre 30 korona. Iránya nemzeti és keresztény. Egyben tudatja, hegy a részvényesek a jegyzett összeg második lile részét lehetőleg most március végéig a vállalat irodájában Békéscsabán fizessék be, ahol is az ideiglenes részvények ki lesznek szolgáltatva. Házasság Ress János és Varga Erzsébet 1920. évi március 24-én házasságot kötöttek Nagyváradon. 699 1—1 Az oszlrák-magyar kők pénzek lebélyegzéséről lapunk múlt számában közéltekhez folytatólag még a következőket csatoljuk. A tiszántúli részeken a felülbélyegzés és a bemutatott összegek felének állami kényszerkölciőnbe vétele csak a kiürités és átadást követő hetekben lesz napirenden. Ez^előlegesen külön hirdetmény fogja jelezni. A lebélyegzést és kényszerköicsönt okvetlen keresztül kell vinni, ezt az ország érdeke és a drágaság fokozatos letörése így követeli. Máskülönben oda jutna az ország, hogy ha igy elejét nem veszi, végül pénzünk a világ előtt teljesen értéktelenné válnék. A lebélyegzés és a pénz felének bevétele C3ak a mindenkinek kezében levő pénzösszegekre vonatkozik. Azon takarékpénztári betétek, melyek március 8. előtt már be voltak téve, teljes összegükben megmaradnak; a rendelet szerint e határidőn túl elhelyezett betétek azonban csak felében képeznek kész- pénzbetéteket, felerészük szintén kényszerkötvényre változik át. De ez a terminus ránk nem vonatkozik, a tiszántúli részeknek más határnapjuk lesz. A felülbélyegzésig forgalomban maradnak és jók az idegen felülbélyegzésü bankjegyek is mind, hiszen nekünk csaknem teljesen román bélyegzésü pénz van kezünkben, ezeket az Osztrák-Magyar Bankfiókok be fogják cserélni, felét visszaadják, feléről pedig szintén kényszer- bölcsön elismervényt adnak. Az adósságok és szerződések alapján járó követelések, valamint fizetések és munkabérek a lebélyegzés után is az eddigi összegükben maradnak tenn és igy fizetendők, illetve teljesitendők, szintúgy az adók és köztartozások is készpénzben, miután a pénz értéke nem lett és nem lesz leszállítva, a kényszerkölcsön címén való visszatartás csakis a bankjegyek túlságos tömegéből a fele mennyiségnek kivonását célozza, ami maga után vonja a bankjegy megkevesbedését és így a képtelen magas árak leesését. A magyar lebélyegzésü bankjegyek vásárló éltéke így a nemzetközi pénzpiacon egy csapásra felemelkedik. Miután Csehország ezt már egy év előtt hasonlóan igy vitte keresztül, a cseh bélyegzésü osztrák-magyar bankjegyek értéke volt a legnagyobb, melyet most a magyar lebé- lyegzésüek fognak követni. Az egész ügy pár hét alatt kiadandó rendeletben nálunk részletesen ismertetve lesz és' semmiféle ijedelem niicsbq indokolva, a nagy műveletnek a legnagyobb nyugalommal keli szemébe nézni. A magyar pénzügyi helyzet. A nemzet- gyűlés folyó hó 18-ibi ülésén nyújtotta be báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter az államháztartásnak február, március és április hónapokban való viteléről szóló költségelőirányzatát, az úgynevezett indemnitási javaslatot. Az állami kiadásokat az említett három hónapban 1.760,428,660 K-ban állapították meg, a bevételeket pedig 851,613460 K-ban. A deficit tehát több mint 900 millió korona! (Az utolsó »békec-esztendőben, 1913 ban a 21 millió lakosságú akkori Magyarország egész évre szóló költségvetése körülbelül 2 milliárd korona bevételt és ugyanannyi kiadást tüntet fel.) Az indemnitási törvény- javaslat jóváhagyja a kormánynak azt az eljárását, amellyel a postatakarékpénztár által a tanácskormány idejében kibocsátott 234 millió borona értékű postapénzt az állam terhére átvette. Továbbá elismeri az általa nyomatott 774 millió korona értékű postapénz kibocsátását és felhatalmazza a kormányt, hogy a szükséghez képest további kibocsátásokat eszközölhessen. A pénzügy- miniszter a javaslat benyújtásakor vázolta az ország pénzügyi helyzetét. Elmondotta, hogy a magyar áiiamadóságok teljes összege, hozzászámítva a békebeli tartozásokat, a háborús kiadásokat s a forradalmak gazdálkodását, együttvéve 54 é3 fél milliárd koronát tesznek ki. összehasonlítás kedvéért itt megjegyezzük, hogy a háború előtt a magyar nemzeti vagyont a szakértők a pénz akkori értékét véve alapul, 42 milliárd koronára becsülték. B3széda további folyamán a pénzügyminiszter elmondotta, hogy Károlyiék 4 és fél hónapi uralmuk alatt 4 és fél milliárd koronát költöttek, havonta kerek egy milliáidot, holott a háború utolsó hónapjában az összes állami kiadások még nem múlták felül a 800 millió koronát. A szovjet kormány uralmára jellemző, hogy tartama alatt 234 millió korona értékű postapénzt, 5 és fél millárdnyi osztrák-magyar bankjegyet és három és fél milliárdnyi hamisított bankjegyet hoztak forgalomba 1 Ebből állt a tanácskormány péuzügyi gazdálkodása ... A pénzügyminiszter végül rámutatott arra, hogy az országot rettenetes helyzetéből, amely a legborzasztóbb pénzügyi és nemzetgazdasági katasztrófával fenyeget, csak a legnagyobb áldozatkészséggel, hazaszeretettel és az összes társadalmi osztályok elszánt együttműködése révén menthetjük ki. A kisgazdák és a bankjcgyfelfilbélyeg- ZŐS. A bankjegyfelülbéiyegzés dolgában a kisgazdapárt álláspontjától sokoróapátkai Szabó István miniszter egy ujságiró előtt a kővetkező kijelentést tette : Kérem nyugtassa
