Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-03-13 / 22. szám
3 Békés 1920. máicius 13. fogásaink, sokkal tisztultabbak a mi elveink a társadalmi élet felöl, hogy sem ilyen eszközökhöz nyúlnunk lehetne vagy szabad volna! Szelet támasztunk, mely a hamu alatt lappangó parazsat felgyújtja. És ki biztosit minket arról, hogy nem leszünk-e okozói egy újabb felgyujtásnak ?! Nekünk ma el kell felejtenünk, hogy milyen sebeket kaptunk, mert sokkal előbbrevaló az ország sebeinek gyógyítása. Sokkal szebb és sokkal magasztosabb álláspont, ha önmagunknak múltban szenvedett sérelmeit nem mutogatjuk, de nem hánytorgatjuk és főkép nem toroljuk meg, hanem a haza sebeire vetjük minden figyelmünket. Ha azt hisszük, hogy gyűlölködést gyűlölködéssel gyógyítunk, végzetesen tévedünk! Nekünk be kell bizonyítanunk, hogy igazságos és igazán célra vezető a mi elvünk, de azt is, hogy a két forradalomból sokat tanultunk! Jaj, nekünk, ha nem tanultunk volna! De nemcsak mi érezzük ezt meg, ez volna a kisebb baj, de megérezné az ország és ez az igazán nagyobb baj! Ha mi most törpék leszünk, kíméletlenül lesújt reánk a közeli, de még erősebben a távoli jövő kritikája. Nagy események után kicsi és fajsulytalan emberkéknek bizonyulnunk nem lehet. Ha most nem tudunk eszméinknek és elveinknek tekintélyt szerezni, ha nem tudjuk az indokolt kritikát minden jogosságától megfosztani, nem mi szenvedjük csak kárát, de lejárattuk azokat az elveket is, melyeket olyan fenkölteknek hirdetünk, hogy talán mi magunk sem értünk el az elvek tetejébe ! Egy Európa figyel reánk. Ma már nincs az a csekély esemény, mely nehány nap alatt be ne járná a félvilág, sajtóját. Es minden férecsuszott eljárás zuhanásnak lesz feltüntetve ! Szolgálatát a hazának nem tettünk, de kárt igenis anná: többet 1 Egy uj ország vagyunk, melynek minden vidékről azt a meggyőződést kell szétárasztania, hogy egy újabb évezredes létnek alapját akarja megvetni és erre minden erővel neki is fog, ezt minden bölcseséggel meg is alapozza és a márciusi nagy eszmék végre-valahára nemcsak dalainkban és költeményeinkben, de a valóságos .életben is megvalósulást nyernek. (—) Melyik a helyes ut? A »Békés« legközelebbi számának vezércikkétől indíttatva, legyen szabad, a tárgy fontossága folytán, nézetemnek kifejezést adni a következőkben : Szerintem nemcsak az országgyűlési képviselő választásnál, de mindenkor az egyén erkölcsi értékének teljes súllyal mérlegelése elenged- hetlen, távol tartva a nemzetiségi és vallási elfogultságnak még csak gondolatát is. Az egyén erkölcsi értékének azonban — szerintem — feltétlen szükségessége, koronája lévén az Isten — haza — és emberszeretet evangeliomi parancsához alkalmazkodás, az ebben való fogyatékosság kizárja az egyén valódi erkölcsi értékének lehetőségét . . . Hogy pedig a jelzett szeretőire vonatkozó isteni parancs követése épenséggel nem áll a képtelenségek sorában, tekintettel arra, hogy »a példa világosit«, az előttem ismertté lett nagyszámú esetből kiválasztva, ide iktatok egyet, amint következik: Tudomásom van róla, hogy egy olyan régi magyar családból származott magyar református pap, kinek ősei már I. Rákóczi György katonáinak sorában harcoltak s vitézség által nyerte meg a család egyik őse, a jelzett erdélyi fejedelemtől, a magyar nemességet; s a későbbi ivadékból negyediziglen folytonosan számosán lettek papokká a világi pályákra lépettek mellett; és soha nem férhetett a kétség árnyéka sem e család tagjaihoz, sem a hithüség, sem a honpolgári kifogásolhat- lanság tekintstében, ime ezen családnak fent jelzett tagja már káplán korában aként cselekedett, hogy a vele egy városbau működő róm. kath. káplán társaival a legmelegebb barátságot kötött és tartott fenn, a mindkét egyház híveinek nagy örömére; mikor pedig egy olyan faluban káplánkodott, hol a lakosok mindenike magyar református volt, a községi jegyző választás előtt állva tanácsát kérték, ő azt tanácsolta: minthogy a magyar protestáns pályázót hanyagnak, szeszes italt kedvelőnek, a román gör. kath. pályázót pedig szorgalmas, józan életűnek ismeri, másról, mint az utóbbiról szó sem lehet. S ime a tisztán református magyar községnek egyhangúlag megválasztott jegyzője lett a gör. kath. román! Mikor pedig az illető káplán rendes lelkésszé s vármegye bizottsági taggá lett s a megyei tiszt- ujitáskor feltűnt előtte, hogy a megyei tisztikar román tagjai egymás után megbuktak s már csak egyetlen román tisztviselőnek választása maradt a másnapi gyűlésre, megkérdezte megyebizottsági tagtársainak egyikét, ki román volt, hogy mi oka lehet a román tisztviselők bukásának, s erre a kérdezett megvallotta, hogy épen ők a románok tettek meg mindent arra, hogy a román tisztviselők kibukjanak, mert nem voltak velők megelégedve. — Ekkor a jelzett magyar bizottsági tag vette kezébe az egyetlen román tisztviselő ügyét, kit kitűnő hivatalnoknak, szorgalmasnak, minden tekintetben pártolásra érdemesnek ismert, még pedig teljes sikerrel, mert egyhangúlag lett megválasztva. Ugyancsak ez a magyar református pap, vegyes lakosságú helyeken lelkészkedése minden idejében róm. kath., gör. kath., gör. kel., izraelita és protestáns lelkésztársaival s a különböző vallásu polgártársaival állandó békében, jó egyetértésben volt és maradt. . . Ha volt ilyen, illetve voltak és vannak ilyenek : a szeretet nagy parancsa betöltésének elmulasztását az emberi gyarlóságra hivatkozással sem lehet kimenteni, mert habár tökéletes ember nincsen e földön, de a tökéletesedés lehető fokára törekvők eddig is voltak s ezután is lesznek Istennek kegyelméből, csak az ember igyekezzék valóban» Isten képére és hasonlatosságára teremtett valóság« maradni! . . . Hírek a nagy világból. A magyar kormány rendkívüli követje és meghatalmazottja, Grátz Gusztáv dr. jegyzéket nyújtott az osztrák, kancellárnak, melyben a magyar kormány nevében békés megegyezést ajánlott fel a nyugatmagyarországi területek sorsára vonatkozólag, melyek t. i. a stgérmaini békeszerződés érteimében Ausztriához csatoltatnak. Ebben a jegyzékben a magyar kormány á barátságos viszony megőrzése céljából kívánja a nyugatmagyarországi területek hozzátartozandóságának kérdését megoldani. A döntést az illető vidék lakosságának szabad elhatározására óhajtja bízni és a magyar kormány eünek a döntésnek föltétlenül aláveti magát. Ennek a szavazásnak úgy kell megtörténnie, hogy a lakosság minden külső kényszertől függetlenül nyilváníthassa véleményét. A népszavazás eredményét magára nézve kötelezőnek ismeri el, de ugyanazt kéri az osztrák kormánytól is. Mivel azonban hadászati, nemzeti és gazdasági okokkal támogatja az osztrák kormány az odacsatolást. a magyar kormány szerződéssze- rüleg biztosítja ezeket az érdekeket, ha Magyar- országhoz való tartozás mellett nyilatkozna a lakosság. Ebben az esetben az ott lakó németségnek széleskörű önkormányzatot biztosítana a magyar kormány. Gazdasági tekintetben Ausztria igényeinek kielégítésére támaszt nemcsak a kérdéses földsávra vonatkozólag, de az egész ország-- ra nyújt. A szövetséges miniszterelnökök Olaszországban konferenciát tartanak április elején. A konferencia székhelye San-R.emoban lesz. A népszövetség' Rómában akar ugyanakkor nemzetközi üsszejövetelt rendezni. v Németország jövőjére nézve érdekes uj fordulatot jegyezhetünk fel. Az olasz miniszterelnök az angolokkal egyetemben a?t a javaslatot terjesztik a békekonferencia elé, hogy módosítsák, enyhítsék a német békeföltételeket, mert Németország gazdasági és politikai közreműködésére Európa helyreállításánál ép úgy szükség van, mint Oroszország közreműködésére. így meg kell rövidíteni Németország megszállásának idejét, engedjék meg, hogy kölcsönt vehessen fel semleges államoknál, adjanak Németországnak ipari nyersanyagot, hogy termelését zavar nélkül folytathassa. Olaszország még külön is ellenezte a háborús bűnösök kiszolgáltatásának követelését. A hírek végén magyarázatot kapunk, hogy miért történik ez a nagy engedékenység. Ezzel akarják ugyanis enyhíteni és Európa népeire nézve elviselhetővé tenni az Amerikával való szakítást. 1196—1920. A városi tanács az elmúlt téli nagyobb munkabiányra, valamint a nehéz megélhetési viszonyokra való tekintettel a rokkantak és katonai özvegyek részére a megállapítandó katonai ellátmányuk terhére visszatérítési kötelezettség mellett a közpónztárból több Ízben utalt előleget. Tekintettel azonban arra, hogy a bekövetkezett tavaszi munkaidő, a bár kevésbé képes, de dolgozni akarók részére is megadja a munkaalkalmat s továbbá hogy az eddigi előleg nyújtása a közpénztárt már oly mérvben igénybe vette, hogy ez a további segélyezésre nem képes, folyó évi április hó 1-től kezdve a további előleg nyújtását a városi tanács beszünteti. A nagyfokú rokkantságukkal járó betegségüknél fogva teljesen munkaképtelen, nagy családu s teljesen vagyontalan rokkant és özvegy támogatása tekintetében a városi tanács minden lehetőt megtesz, de a segítséget a városi tanács nem biztosíthatja. Gyula, 1920. évi március hó 4-ón. 575 1-2 Dr. Jantsovits Emil, h. polgármester. H 1 K E K. Március 15. Az 1848. évi március 15-ének elévülhetetlen fordulója köszönt reánk hétfőn s előreláthatólag a legteljesebb csendben Lg tovaröppenni. A régi nagy idők eszméiből a levihar- zott 72 év alatt sok helyes és korszerű eszme teljesedésbe ment, ilyenek a jobbágyság felszaba- hitása, az urbériség eltörlése, a törvény előtti egyenlőség stb. Fájdalom! a szabadság mellett a testvériség eszméje még mindig nem birt meggyökeresedni és a legutóbbi év éppen azt bizonyítja, hogy Kain még mindig nem érti meg Ábelt. Azok az uj eszmék, melyeket a mai korszak felszínre vetett, részben helyesek és emberileg igazságosak, és ezen részükben közel jövőben bizonyára napirendre lesznek tűzve és lehetőleg teljesítve, azon hamis eszmék és célok pedig, melyeknek ■emberileg és társadalmilag jogosultságuk nincs, melyek a világ felfordulását eredményeznék, azokat az élet és az emberi jobb belátás meg fogja semmisíteni. Gergely rázza a szakállát. Március hó 12. napjára szent Gergely neve van előírva a kalendáriumban, mely napról az emlékezet feljegyzi, hogy birteleni változással hideget szokott hozni, sőt gyakran havazik is. A hűvös már itt van, a hó pedig, mint értesülünk, útban van, mert a napokban Szatmáron és vidékén hatalmas hóesés kontrázott rá a 25 napon át tartott gyönyörű veröfényes tavaszra. A román csapatok visszavonulásáról márc. 4-én kiadott hivatalos közlemény szerint a csapatok a Tiszától keletre elterülő rész kiürítését folytatva március 2-án Karczag.Dévaványa, Gyoma, Kondoros, Derékegyházán állottak. Ezen határnap óta azonban Békésmegyében március 11-ig semmi újabb csapatmozdulat nem történt. A magyar közélelmezési miniszter nagyatádi Szántó István nyilatkozatát közöljük a magyarországi közélelmezési viszonyokról. Kijelenti, hogy az élelmezési helyzet javulására nem mer ígéretet tenni, de a jelenlegi ellátás mértéke biztosítva van az uj termésig. A minisztérium megbízottai a nemzeti hadsereggel együtt mennek
