Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-02-25 / 17. szám
Békés 1920. február 25. ségéről uj fogalmakkal biró nemzedék áll elő! ! Senki se mondja, hogy ez egy beképzelt bolondos vagy együgyű álom. Mert gondoljuk meg csak azt a nagy népvándorlást, mely éveken át végbement. Gondoljuk el azt a sok uj benyomást, a mi az embereket megragadta, és ami nem maradt hatás és kellő eredmény nélkül. Nem ma és nem holnap születik meg ennek az eredménye, de máris megindulóban van! A világ- történelemben ehhez fogható egyet ismerünk, ez a keresztes háborúk kora, mely azonban természetesen nem mozgatott ennyi milliónyi tömegeket és mégis legkisebb tankönyvekben is olvashatjuk azt a jellemzést a keresztes háborúk eredményéről, hogy azok ledöntötték a népek között álló válaszfalakat, a népek egymásra ismertek, uj élet, forgalom, kereskedelem, szóval élénk érintkezés keletkezett, a mi lényegesen megváltoztatta a világ képét. Hát ha akkor már' ez volt az eredmény, a mit voltaképen senki sem gondolt el, a most lezajlott méreteiben és mozgalmasságában páratlanul álló világháborútól nem várhatunk sokkal nagyobb eredményt! Es ha bekövetkezik a nagy Világfelfordulás elsimuló hullámai után az elnyugvás, akkor megindul a lelkek bensőjében az a nagy tisztitó forradalom, mely jelentősebb az összes eddigi forra- dalmoknál, melynek nagyobb és fontosabb lesz az eredménye. Akkor várhatjuk, hogy elhalványulnak a földrajzi határok, a diplomaták vonalait eltöröli az élet ereje. Akkor várhatjuk, hogy vonalon innen és vonalon túl megértő emberek küzdenek a jobblétért Ha nem is értik egymás nyelvét, de megértik jogos törekvésüket. A iiBuiikáskérdé§. VII. Hogy a munkaidő szabályozása kérdésében minden intézkedést kellőleg megvizsgálhassuk és megbírálhassuk, a következő általános szempontokat kell tekintetbe vennünk : 1. A gyermekkor teljesen eltiltandó a munkától. Ez egészségügyi és közművelődési okokra vezethető vissza. A fiatal s fejlődő korban levő gyermek a nehezebb munkát nem is igen bírja, de a kevésbé megerőltető munka is károsan hat fejlődésére. Áll ez különösen azon ipari munkáknál, ahol a munka állandó egy helyben üléssel, emelgetéssel stb. jár. Közművelődési szempontból pedig a gyermek addig, mig az iskolában legalább is az elemi ismereteket el nem sajátítja, szintén nem adható ki munkára anélkül, hogy a társadalomra kulturális szempontból kár ne háramlanék. A tanulatlan és tudatlan munkás a legjobb talaja minden társadalomellenes, egyházellenes stb. izgatásoknak. 2. A felnőtt férfi munkás munkaideje is úgy szabályozandó, hogy a munkás munkaereje ki ne merüljön, mert ez is igen káros következményekkel jár. Egyrészt a folytonos kimerülés folytán a munkás beteges lesz, hamarabb bekövetkezik a rokkantsága, esetleg halála, mindezen esetekben pedig úgy őt, mint 4 családját a társadalom lesz fénytelen eltartani. Másrészt alább száll a munkás munkakedve, könuyen dologkerülővé válik, alkoholista lesz s a bűntettesek számát szaporítja. Igazsagtalannak tartja a fennálló társadalmi rendet s így kész van a meghasonlás a munkás és társadalom között. 3. Munka közben az étkezésre kellő idő engedtessék. 4. Hetenként egyszer, lehetőleg vasárnap, a munkásnak pihenő nap adassák. Ez a követelmény egészségi, közművelődési, vallási, családi okokra vezetendő vissza. Egészségi szempontból rendkívül fontos, hogy az a munkás, aki a hétnek 6 napján át fárad, dolgozik, legalább egy napon teljesen, úgy testileg, mint szellemileg, kipihenje magát. Közművelődési szempontból is fontos, hogy a munkásnak is legyen egy teljesen szabad napja, mely napon olvashasson, társaságba menjen, esetleg ismeretét és tudását szélesbitő előadásokra stb. mehessen. Itt említem meg, hogy a társadalom, de főleg az egyház vasárnap délutánonként ismeretterjesztő (társadalmi, vallási, földrajzi, gazdasági stb.) előadásokat tarthatna.- Próbálkozzék meg vele akár a társadalom, akár az egyház, szinte megbecsülhetetlen kulturális előnyökkel járna ez a vállalkozás és lehetetlen, hogy sikertelen maradna ! Mennyi korcsmában elkövetett verekedést, testi sértést stb. lehetne vele megakadályozni 1 Vallási szempontból is szükséges, bogy a munkás a hétnek legalább egy napján elmehessen a templomba. És családi szempontból is fontos, hogy a munkás, aki hétköznapokon reggeltől estig távol van családjától s akkor is fáradtan, kedvetlenül megy haza, a hétnek legalább egy napját családja körében tölthesse. Vannak azonban vállalatok (vasút, posta, légszeszgyár, gázgyár, villamos telepek), ahol vasárnap teljes munkaszünat nem lehet. Azonban ezeknél a vállalatoknál is kellő felváltásokkal adandó a munkásoknak egy pihenő nap, ha nem is épen vasárnap. 5. Ezenkívül adassék a munkásnak évenként 1—2 heti szünidő, amire a munkásnak egészségi okokból szintén szüksége van. Ily gyári szünidő Angliában a Zeiss-gyárban, Jénában stb. valóban létezik. Altálánosságban ezek a szempontok azok, melyek a munkaidő szabályozásánál okvetlen figyelembe veendők. Oly emberi követelmények ezek, melyeknek figyelmen kívül hagyása mellett a munkás csupán egyszerű dolgozó gép szerepét töltené be, ami pedig, mint legutóbbi cikkünkben is kimutattuk, mérhetetlen társadalmi és kulturális károkkal jár. Ezen kérdés tárgyalásának befejezéséül ide iktatjuk az 1890-ki berlini nemzetközi értekezlet kővetkező határozatait: 1. óhajtja az értekezlet hogy a gyermekek az északi országokban 12 éven, a déli országokban 10 éven alól az ipari munkától eltiltaséanak, 2. az ezen koron felüliek, mielőtt munkára alkalmaztatnak, megfelsljenek a népoktatási kötelezettségeiknek, 3. 14 éven aluli gyermekek éjjel ne dolgozhassanak, munkaidejük napi 6 órát meg ne haladjon 8 a veszélyes és egészségtelen munkatelepekből kizárassanak. A gyári felügyelők. Ha a törvényhozás valamely törvényt léptet életbe, szükséges, hogy a törvény végrehajtására vagy uj szerveket létesítsen, vagy pedig a régiek közül valamelyiket megbízza velük. Némely államokban pl. Angliában, Franciaországban, Svájcban a munkásügyi törvények végrehajtására s azok betartásának ellenőrzésére »gyári felügyelőségek« létesittettek. Szervezetük a következő : van egy központi felügyelőség, melynek alá vannak rendelve a „kerületi felügyelőségek«. A kö'/ponti felügyelőség hatáskörébe a kerületi felügyelőségek ellenőrzése valamint meghatározott időközökben a kerületi felügyelőknek értekezletre való összehívása tartozik. Az értekezletek célja az egységes eljárás biztosítása és megvitatása s az egyesek tapasztalatainak közlése és megvitatása. A kerületi felügyelőségek főfelügyelőkből, felügyelőkből s más apróbb személyzetből állanak. Hazánkban eddig ez az intézmény megvalósítva nincs. Pedig azon országokban, ahol ily felügyelőségek műkődnek, általánosan elismerték kiváló érdemüket. Nagy hasznuk különösen abban áll, hogy egyedüli hivatásuk az, hogy a munkás és munkaadó közötti vitás kérdéseket azonnal — s pártatlanságuknál és érdektelenségüknél fogva — igazságosan, a törvény érteimének és szellemének megfelelően intézik és bírálják el. Azonkívül tapasztalatunkat a közös értekezleteken kölcsönösen kicserélvén és megbírálván, rövid idő alatt oly jártasságra tesznek szert és ismereteiket, tudásaikat annyira kibővithetik, hogy a későbbi törvényhozás már az ily gyári felügyelők véleménye alapján az esetleges hibákat a gyakorlat által szentesített s a tapasztalat által jónak talált intézkedésekkel szüntetheti meg. Szervezésüknél főleg a kővetkező irányelvek tartandók szem előtt: 1. a felügyelőségek kerülete ne legyen sem kicsi, sem nagy. Kisterjedelmű kerületek felügyelői nem tudnak kellő tapasztalatot szerezni, mig a nagyobb kerületek felügyelői nem képesek eléggé intenzív felügyeletet illetve működést kifejteni. Oly kerületek 8zervezendök tehát, amelyek tapasztalat gyűjtésre elég nagyok, de nagyságuk nem olyan mértékű, hogy a rajtuk való felügyelet meghaladná a felügyelők egyéni képességét, 2. fontoä kérdés az, hogy a felügyelőknek mily képesítéssel kell biruiok ? Németországban a felügyelők legnagyobb része technikus. A technikusok azonban legtöbb- nyire közömbösek a társadalompolitikai kérdések iránt. Angliában leginkább orvosok, akik a gyárakban orvosi felügyeletet is gyakorolnak. Átlag Angliában főképesitésük egy külön vizsga letétele, melynek tárgyai a társadalom, politika és nemzetgazdaságtan köréből vannak véve. Ezt a vizsgát mindenki leteheti, akinek meg van hozzá a kellő értelmisége és »gentleman« vagyis műveltségével, föllépésével kellő tekintélyt tud magának szerezni. Franciaországban mérnökök, vagy az Ecole des arts et métiers okleveles növendékei, esetleg, akik bányaiskolát végeztek, gyakran pedig oly személyek is, akik 100 vagy ennél több munkással dolgozó ipari vállalatot vezettek. Egyéni nézetünk szerint nem helyes sem a mérnökök, sem az orvosok vagy más szakiskolát végzettek gyári felügyelőkként való alkalmazása. Ezek többnyire egyoldalú képzettséggel bírnak, a társadalompolitikával nem sokat törődnek. Leghelyesebb az angol rendszer. Akik ily állást akarnak nyerni, tegyenek saját szakmájukba vágó vizsgát, melynek tárgyai közé a társadalompolitika, nemzetgazdaságtan és lélektan okvetlenül felveendő. * Sajnos, hogy hazánkban ez a font03 intézmény még nincs meghonosítva, sok mindennek, amit a múlt évbea átéltünk, esetleg elejét vette v°lna- ifj. Kazay László. (Folytatása következik.) Hírek a nagy világból. Horthy Miklós, a magyar hadsereg fővezére, az uj magyar ideiglenes kormányzó. Ezt hozzák a bécsi lapok nyomán a vidéki lapok, igaz-e vagv sem, még megerősítésre szorul. A vélemény ugyanis erre mifelénk az volt, hogy Apponyi lesz a kormányzó. Hogy miért lett egyszerre Horthy a főparancsnok kormányzó, nem tudjuk. A választás február hó 20-án tartott nemzetgyűlésen történt. Előbb nagy szótöbbséggel elfogadták a törvényjavaslatot, mely a magyar állami főhatalom ideiglenes gyakorlásának módját állapítja meg és a kormányzó jogainak körét szabályozza. A törvény szerint a kormányzó nevezi ki a kormányt, az állami főtisztviselöket és a külföldi követeket. A törvényjavaslat elfogadása után Huszár Károly miniszterelnök javasolta, hogy Magyarország kormányzójává válasszák meg két évre Horthy Miklóst. A nemzetgyűlés lelkes hangulatban megválasztotta Horíhyt kormányzónak. Leleplezésekről és leleplezésekről Írnak a lapok. Legutóbb a listára nem Friedrich neve került, hanem Károlyi Mihály, Hock János és Kéri Pál neve. Windisch-Gräetz herceg egy tekintélyes berlini lapban emlékezik vissza az első forradalmi állapotokra. Megtudjuk, bogy a hires első forradalmi minisztérium azért eresztette szélnek a frontról visszaözönlő katonaságot, mert félt a még talán megmaradt kis fegyelemérzettől, félt, hogy a rendben hazatérő hadsereg az egész budapesti társaságot szétkergeti, azért kellett szándékosan szétzülleszteni a magyar hazatérő katonákat! Azt is megtudjuk, hogy a meggyilkolásra szántak névjegyzékét Hock állította össze, Kéri Pálra a szervezés, a 29. honvéd ezredre volt bízva a kivitel. Ezek a leleplezések kissé későn érkeznek és nem érik már el azt a hatást, a mit elérhettek volna annak idején! A dolgok igazi háttere később sül mindig ki. Pl. Amerika nagy önzetlenül beavatkozott a háborúba és az neki csekély 6 milliárd font sterlinget jövedelmezett. Ha koronába akarnám ezt átszámítani, nem volna elég egy egész sor a sok számnak, ki sem tudnók tán mondani. És ez a rengeteg vagyon még szóditőbb gyorsasággal nő. Meddig? Addig, amig az amerikai pénz mindent ér, az európaiaké keveset, némelyiké semmit, mert Amerika mindent szállít, Európa neki szállítani semmit nem tud ! És az eredmény ? Az lesz, hogy az Earópa-országok majd szépecskén önmagoktól vásárolnak és nem futnak mindenért a nagy sokmilliárdos birodalomba, akkor majd maguktól is lezuhannak a felhőkarcoló dollárok. A francia hadsereget uj alapon szervezik. Minket nem érdekel a szervezés négy általános pontja, de az már igenis m8gszivle!ésre méltó, hogy a hadsereget foglalkozás szerint csoportosítják, a kaszárnyák melletti műhelyekben és gazdasági majorokba helyezik el és igy továbbképző iskolázásban részesítik. Bizony rámondjuk erre, hogy előbb kellett volna, akkor nm feladatot oldott volna meg a katonaság az országokban ! Ülő, fekete gyermek-kocsi megvételre kerestetik. Cim a kiadóhivatalban. 2—* Mentolos Szanatórinm-sősborszcsz állandóan raktáron. Futóbab (tűzhely áldása), vajbab, bokorbab, ugorka (jó szerencse), óriási téli kalaráb, petrezselyem, sárga répa, saláta és mindenféle más vetemóny és takarmányrépa magvak, kékkő, kristály-szóda, sósav és minden fajta fűszerárukat a legolcsóbb árakon ajánl 432 2-2 Fábián Lajos fűszer- és csemege-üzlete Gyulán. Nagyrománváros 442 2—2 Hosszu-utca 45. számú ház eladó.
