Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-02-21 / 16. szám
Censnrat: Dr. Mnntean. Eli. évfolyam. Egyes s/ám ára 60 fillér, 16, szám. Gyula, 1930. február 31. Előfizetési árak; Egész évre . 50 K — f Fél évre . 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 60 fillér. Halhatatlan költőnk megírta .Az uj földesúriban, hogy miként tudja a magyar föld, a magyar levegő, mondjuk, a magyar géniusz lefegyverezni és meghódítani azt is, aki ellenséges szándékkal és érzülettel tette lábát a magyar földre. Ez a békésen hódító szellem a magyarén kívül talán csak még az angolnak sajátja. Az angol világbirodalmat ez a megnyerő és kibékítő szellem teremtette meg, az egységes magyar államot ezer éven át ugyanez a szellem tartotta fenn. De még az angolnak majdnem mindig legyőzőiteken volt alkalma kibékitő szellemének erejét érvényesíteni, addig a magyar nem egyszer győzőket fegyverzett le és hódított meg a megértés és békülékenység szellemével. Ha mélyebben tekintünk a népek elhelyezkedésének és fejlődésének törvényeibe, látni fogjuk, hogy a Duna—Tisza mellékének termékeny földjén tartósan elhelyezkedni és a környező hegységek tulnyomólag idegen és vegyes nemzetiségű népeit egy állami egységben összetartani csak oly nép lehetett képes, melynek állami és társadalmi berendezkedéseiben faji ellentéteket, megkülönböztetéseket ismernie nem volt szabad, melynek ilyen ellentétek kiküszöbölésére, eltüntetésére benső hajlandósággal, lelki diszpozícióval kellett bírnia. Igen sürgős feladat annak megállapítása, hogy ettől a szellemtől a lefolyt ötven esztendő magyar politikáia és magyar társadalma nem tért-e el; nem lépett e fel a magyar államhatalom a más nemzetiségekkel szemben szükség nélkül tulkövetelőleg, nem lett-e a magyar társadalom az idegen fajokkal szemben indokolatlanul türelmetlen. Megkell vizsgálni, vájjon csakugyan túl ment-e az államhatalom a maga létének és egységének védelmében a szükséges határokon és átlépett-e oda, ahol már egy faj elnyomó fölényének megalapozása kezdődik, avagy ellenkezőleg, a nemzetiségek állottak-e olyan eszmék szolgálatába, melyek az államegység megbontását és az állam ezeréves összetételének felbomlását voltak alkalmasak eredményezni. Meg kell állapítani az okok és okozatok egész sorozatát, ho^y okuljon belőle a jövő nemzedék, vagy az a jövő államhatalom, mely az ezeréves Magyarorszagnak egészben vagy részben örökébe akar ülni. A helyzet ma azt mutatja nekünk és mindazoknak, akik a volt Magyarország határain belül faji és nemzeti különbség nélkül, ha mindjárt csupán csak gazdasági okokból is, hogy hibák minden bizonnyal minden részről történtek, hibát úgyszólván mindenki, szinte azt mondhatnék, a közönségnek minden egyes tagja elkövetett, teljesen elfelejtődött az a szellem a síkságon is, a hegyekben is, mely ennek a sokféle fajú lakosait FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBAY FERENC együtt tartotta, A békekötés eredményei fölött még sokáig rágódhatunk. Ma még csak a külső, szemmel látható eredményeket látjuk, Hogy belsőleg mit hoz maga utáu az európai térkép, az még a jövő titka. Kétlem, hogy lenne ember oly bölcs, oly előrelátó, hogy még csak nagyjából is meg tudná rajzolni a jövő belső fejlődésének képét. Mert a jövő kialakulásában sokkal fontosabb, hogy milyen uj gondolkodási irányok kerülnek napfényre, bogy az uj térkép népei milyen erkölcsi és társadalmi felfogásokhoz szegődnek, milyen belső értékeket tudnak magukból kitermelni. Sokat évődünk, sokat hántorgatjuk a gazdasági kérdéseket, hogy miből élnek meg egyes népek, mennyire nyernek tért a jólét felvirágzására szükséges föltételek. Legkevésbbé sem akarom a megélhetés gondjait lebecsülni, ezren és százezren kínlódunk ma a megélhetés -gyötrelmeivel, de itt még sem állhatunk meg ? Nemcsak ez a gond, a mi egyedül nyomja a társadalmat, sok más még az, a mi megoldásra vár. Előttem most egy kérdés, egyúttal gondolat is lebeg, melyre szeretném, ha megtudnánk felelni. Érzem ugyanis, talán elgondolom inkább, hogy a háboruvesztes népek fiainak milliói azt a kérdést teszik fel önmaguknak, hogy ők, akik az egész háború alatt csak szenvedtek, miért vannak arra kárhoztatva, hogy ismét csak rájuk nehezedjék a szomorú veszteség minden súlya. Hiszen azt nem lehet eltagadni, hogy egy egész népet ért csapás nem minden rétegére a társadalomnak nehezedik egyenlő teherrel. Ha mindnyájai! megérzik is, de uem egyformán és nircs, & mint nem is lehet tökéletes arány a teher elviselésében. A nyertes háború nekik keveset hozott volna, amint a győztes népeknek is sok időre és sok áldozatkészségre van szükségük, hogy sokirányú sebeikből kigyógyuljanak. A franciak pl. azon tanakodnak, hogy gyarmataikat adják el a belső megrázkódtatások elkerülésére! A vesztes háború népei siratják halomszámra elveszett fiaikat, kiknek menni és résztvenni a háborúban kellett, mert más lehetőség nem nyílt számukra! Az itthonmaradtak millióinak legnagyobb része kesergett, nélkülözött és éhezett. Az intelligens középosztály, a tisztviselők nagy rétege a nyomor és tönk szélére sodródott. A legkeményebb küzdelmet nekik kellett és még sokkal inkább kell most és a jövőben végig állni. Egy szörnyetegszerü tátongó és szédítő mélység az, a mi fenyegeti azt a sziláid középosztályt, melyre támaszkodni minden államban kellene! A Magjelenik szerdán és szombaton háború nem egyesitette, de szétromDolta az egymáshoz fűződő társadalmi kapcsokat, mintha belső ellenségként állanak szemben egymással a különböző élethivatást betöltő rétegek. Ellenséget keresnek az úri osztálynak nevezett tisztviselők rétegében, mely pedig jobban kínlódik az élettel, mint bármely más társadalmi réteg. Az a kérdés, hová fog ez fejlődni és micsoda közérzést vált ez ki ? Az a kérdés, hogy a lélek mélységében micsoda nyomokat hagy ez hátra ? Mennyire állunk távol attól a társadalmi egyensúlytól, melyből oly igen messze kibillentünk ? Mert hinné valaki, hogy ennek a mai állapotnak nem lesz meg a belső, szellemi kialakulása ? Hinné valaki, hogy ez nem vált ki valami olyau uj irányt, mely minden nagy megrázkódtatások nyomába okvetlenül bekövetkezett a múltban is ? Hinné valaki, hogy visszatérünk oda, a honnan kiindultunk ? A kérdésnek sokkal nagyobb a háttere, semhogy azt rövid szavakkal ki lehetne fejezni. Első és legnagyobb háttere az, hogy a szociális kérdés eltolódott. Az iparosoktól elcsúszott és becsúszott a hivatalokba, oda, a hol ép annak megoldására ülnének az egyének! Ott kezdte ki a megoldatlan probléma a maga dühöngését, a hol az ápolókat leginkább keresni kellett volna ! Ez a szellemi forrongás az, a mi sokkal váltságosabb az ország jövőjére, mint más mindéi), mert az ez osztály érzi az átok sujtolását, mely nagy tömegében hivatva van arra, hogy szellemi uj életet indítson! Ha ma jelszó lett a több termelés anyagban, legalább is olyan sürgető jelszónak kell a szellemi és erkölcsi értékben való több termelést tartanunk. Én nem vallom azt a nézetet, hogy egyedül a független és kedvezőbb anyagi helyzet hoz majd egészségesebb szellemi és erkölcsi életet, de azt igenis vallom, hogy a kettő között van összefüggés. Azt vallom, hogy a gazdasági függetlenségben és vagyonilag kielégítő helyzetben élő társadalmi osztály szellemi és erkölcsi téren könnyebben és önállóbban fejlődhetik. Ha rágondolunk a jövendő eseményekre, a mint ettől gondolkodó és a jobb jövőt váró ember nem is tudja magát feloldani, kapcsoljuk be azt a kérdést is, hogy mi segíti elő a jövendő egészséges közszellem kifejlődését ? Mert higyük eJ, az egészséges közszellemre, a komoly és erkölcsi értékkei biró szellemi irányra csak úgy szükségünk van, mint a mindennapi kenyérre! ____ (-) A nu mkáskérclés. VL A munkaidő szabályozása. Legutóbbi cikkünkben a munkaidő szabályozására vonatkozó elvi kérdéseket fejtegettük; most áttérünk a gyakorlati kérdések ismertetésére. Az első gyári törvény, mely a munkaidő szabályozásáról szól 1802-ben Angliában hozatott: ez a törvény azonban hiányos, amennyiben csak a tanonc-gyermekek munkaidejét rendezi és kimondja, hogy ezeknek maximális munkaideje 12 óra; éjjeli munka tilos. Nem rendezi a nők, serdültsbb fiuk és a férfi munkások munkaidejét, pedig ezen a téren is rendkívül súlyos visszaélések történtek a munkaadók részéről. Ezt a törvényt azonban minden hiányossága és könnyű kijátszhatósága dacára teljesen és nyíltan negligálták a munkaadók, az állam pedig végrehajtásáról nem gondoskodott kellő erővel. 1815-ben megtartják az első gyári enquettet; nalarknkprt (boros, sörös, cognacos, likörös stb.) magas árakat fizetünk. Nagyobb meoy- 1—----- nyiségért elküldünk. 3981-10 Mór és Tórssa, Gtyiiia. La punk mai száma 4 oldal.
