Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-02-18 / 15. szám
Gtyula, 1030. február 18 Censnrat; Dr. Mnntean. ILII. évfolyam. Egyes szám ára 40 fillér. 15. szám. Előfizetési árak: Egész évre . 50 K — f Fél évre . 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyi.ltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 40 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBAY FERENC Megjelenik szerdán ős szombaton Föl kell tételeznünk, hogy a párisi békekonferencia azzal a nagyon dicséretes szándékkal végzi munkáját, hogy a felfordult világnak hosszú időre békét és nyugalmat teremt. Hisszük, bogy tisztában vanuak a konferencia vezérférfiai azzal, hogy a nemzetek ezt nemcsak elvárják, hanem egyenesen meg is követelik tőlük. Azt is gondoljuk, hogy nemcsak a döntés korlátlan jogának nagy hatalmát érzik, de azt is, hogy döntésüknek érvényt is tudnak szerezni. Mikor érvényszerzést emlegetünk, nem fegyveres erőszakra, sem gazdasági kényszerre nem gondolunk, mert aki szuronyokra és erőszakra támaszkodik, nem jut messzire. Annak a döntésnek olyannak kell lenni, hogy legalább félig-medd g meg tudjon abban nyugodni a vesztes ország is. Olyan döntést lehet is, szabad is követelni, mely meghagyja az egyes nemzeteknek mindazt, amit a megélhetés, a fejlődés és a nemzeti hivatás teljesítése érdekében meg kell hagyni. Azt ngyanis tudomásul kell venni a legnagyobb hatalomnak is, hogy egy-egy nemzet élete vagy pusztulása fölött Ítélkezni nincs jogában senkinek. Mindezt fel kell tételeznünk 1 És most nézzünk szembe a valósággal 1 A párisi békekonferencia eleddig tulajdonképeni megnyugvást megteremteni.nem tudott. Amerika félrehuzodott, bizonyára nem azért, mert helyeselte volna a határozatokat. Védelmi és másfajta szövetségek létesültek, mintha nem volna olyan nagyon sziklaszilárd az a talaj, amelyen állanak, mintha tartani kellene valamitől, amit nem mernek kimondani. Hagy mi lehet az a valami ? Egy újabb háború, amelyben nem azok a szövetségesek, akik voltak, hanem amelyben régi ellenségek jóbarátokká lesznek! Mikor nagyhangou beszélnek angol-francia stb. államférfiak népek szövetségéről, nem fgyéb az porbintésnél, ha azt látjuk, hogy közbsn pedig fegyveres szövetséget kötnek egyesek egymás között! Mintha maguk sem biznauak ügyük igazságosságában, sem abban, hogy a békekonferencia döntésében meg lehetne minden nemzetnek nyugodai 1 Ha most csalódik a világ, a népek nagy tömege a párisi békekonferencia elveinek őszinteségében és ha azt látja, hogy tulajdonképen nem egyéb az egész, mint a győztesek önkényeskedő és zsarnokoskodó diktálása, akkor nem kell nagy bölcseség annak megállapításához, hogy levegőben lóg egy újabb, egy rettenetesebb háború 1 I)e tovább 1 Tulajdonképen egyetlen egy nemzet sires megelégedve a konferencia eredményeivel ! Olvassuk el csak a csekély töredékeiben hozzánk érkezett jelentéseket a különböző országok parlamenti tárgyalásairól. Mindenütt kiviláglik az elégedetlenség, mindenütt megnyilvánul, hogy többet kaptak Ígéretben, mint a valóságban ! Mi nem vagyunk arra felhatalmazva, hogy bírálatot mondjunk affiett, hogy mindaz megilleti-e a győztes csoport egyes tagjait, amit követelnek, mi csak leszögezzük azt a tényt, hogy sokat kaptak igéretb-n és kevesebbet a velóságban 1 Hogyha tehát a győztes e ;oport tagjai sir.C3£nek megelégedve, ha akár területben, akár gazdasági kérdésekben benyújtott számlájuk kifizetve teljes összegében nem lett, hol akkor a közmegnyugvás?! F.ume kérdése ma sincs köz- megnyugvásra elintézve, sem az Adria kérdése. Angolország még most is megszállva tart két fontos francia kikötőt, a németekkel nincsenek •endben. A japánok nebántsvirágok lettek, mert érintetlen hatalom ! És az oroszokkal hogyan állnak ? Ugratták a magyarokat, hogy menjenek az bolsevista oroszok ellen 1 Románia ép a napokban adott kosarat az európii hatalmaknak, mikor felkérésükre azt felelte, hogy nem kivár, az oroszok elleni háborúban résztvenni. Tulajdonképp miért is ugratná bele magát akár a magyar, akár a román nemzet ? Úgy látszik, sokat kell még feltételeznünk, amire a történelmi élet rácáfol. Híznunk azonban lehet sőt kell, hogy a történelmi élet majd megadja az igazságot, amit az elvakult emberek megadni nem akartak 1 (—) Hírek a nagy világból. Az ántánt hatalmak nagy tavaszi offenzivát akarnak indítaná az oroszok ellen. A nagy offen- zivában különösen a lengyelekre vár a legnagyobb feladat. Hogy a többi ántánt hatalom mennyivel járul az oífenzivához, az még eddig ninc3 kiderítve. Egy bizonyos, hogy a japánok szép csendesen haladnak Szibériában és egy szép napon arra ébred Európa, hogy a hires szibériai kincsek, a nagy és rendkívül gazdag bányák a japánok kezében lesznek. Amit pedig a japán megkaparintott, azt nem adja ki! Hollandia nem adja ki a német excsászárt. Itt tehát hajótörést szenvedett a nagykövetek tanácsának igyekezete. Németország egykori császárját százmillió márkával kárpótolja és ezt úgyszólván végkielégítésként adja. A császári ház összes felszereléaét, kincseit úgy őrzi meg, amint most van, történelmi és művészi értéküknél fogva. A nagykövetek tanácsa most követeli a német vezérek kiadatását. Most folyik a tárgyalás nrről. Úgy hírlik, hogy mikorára rá kerülne a sor a kiadatásra, már mind idegen állam barátságos vendég'átását élvez'. így könnyű lesz a német kormány helyzete ebben a kényes kérdésben. ' Nagyon sokáig húzódott annak idején, mig Románia aláírta az osztrák békeszerződést, mert abban tényleg olyan gazdssági megkötöttség nehezedik Romániára, mely semmikép nem felel meg az igazságnak. Később a magyar béeszerző- dés azt a meglepő hirt hozta, hogy a nyugati vármegyék közül több vármegye oda van csatolva Ausztriához. Azt pedig még ciak nem is állíthatja józan ésszel senki, hogy ennek az oda csatolt területnek lakossága ezt megkívánta volna. — Kutattuk az okot, hogy miért dédelgeti az ántánt oly nagyon Ausztriát, miért követelt Romániától is, de még inkább a magyaroktól nemcsak területi, de még azonfelül súlyos gazdasági terheket. A magyarázat egyszerű. Ausztriát minden eszközzel távoi kell tartani a nagynémetekkel való egyesüléstől és ezért mindent meg kell neki adni. Est ngy hívják, hogy népek önrendelkezési joga. HIKE K. A gyulai Polgári Kór szombat esti báljának teij-s sikere igazolta a hozzáfűzött várakozást. A város polgári társadalmának és középosztályának kiváló képviselői nagy számban jelentek meg, magukkal hozva a szép és k°dves íeánysereget, illetve a felnőtt tánckedvelő ifjúság got. A táncterem vonzó és gyönyörködtető látványt nyújtott, egyesítve egyfelől a komoly mamák tekintélyes seregét és az uralkodó sötét- izinü öltözékeket a leányok gazdag szinvegyületü tarka-barka lengő kosztümjeivel, másfelöl az urak és ifjak fekete tömegével, melyet itt-ott katonai egyenruhák szinei élénkítettek. A kör vezetősége nagy és fáradságos munkát végzett a bál előkészítése és keresztülvitelében, amikor a feltornyo- uló és nehezen leküzdhető akadályokon bátor szívvel és elhatározással keresztül vágta magát) s az ügyet diadalra vitte. Ebben nagy segítségére volt a lelkes rendezőség is. A megfelelő térés táncteremben szépen és formásán érvényeitek a divatos uj táncok is, ezeknek azonban nem jósolunk bosszú divatot. Láttuk íőképm a régi jó időkből ismert jellegzetes táncokat is, zeket a jelenlegi tánciskolák elhanyagoljak, ami nagy kár, mert a legifjabb ifjúság a világszerte ismert és szokásos graciőz táncformákról fogalommal sem bir. A zenét a Rácz és Tóth-fóle egyesült zenekarok szolgáltatták pompás taktussal és finom érzékkel. Az est bevétele a tombolával együtt 7720 korona volt, melynek tekintélyes rés. e felülfizetésekből ered, úgymint: Csizmazdia Rezső 115, Dobay Ferenc, Weisz Mór és Társa, Ament Ferenc, ifj. Balog József 100 — 100, Guba György 70, Szák György 60, Scéberl Mihály, Garay János 50—50, Schillínger Ernő 45, Kállay Gábor, Zuzmann János, Sülé József, Faulhaber József 40—40, Széc3Í Márton, ifj, Schmidt Gyula, özv. Bálint Ferencné, Schwartz Zsigmond, Hegyi József 35—35, Wiszt József, Imp’om János, Msrksz Ferenc, Yégh Gábor, Szabó József, Bucskó Gyula, Falta Imre, Barát Ferenc 30—30, Szegedi István, N. N., Ludvig József, Szilbereis János, Eisele András, özv, Mayer Istvánná, Bakker Antal, Stiaszny Alajos 25—25, Blaskovits József 21, Dsmusz Ferenc, Dsrmencsin János, ifj. Ficker Ferenc, Móricz István, K. Kis Mihály, Jámbor István, Mánásy Lajos, Mihalik János, Vlagyovits és Mihalik, Kovács Béla, Lé- nárd Ferencné, özv. Brédizen Oítóné, Misits János, Győri Lajos, Neumann György, Stupka Lajos, Leopold Béla, Leopold Sándor, Szénásy János. if|. Seheibert József 20—20, Schillínger Sándor, Vlagyovits József, özv. Frailer Gyuláué, Rózsa János, özv. Thurzóné, özv. Féhn Istvánná, Kukla István, Foris Gyula. Gombkötő Ferenc, Szillassy Fal 15—15, Takácsy Dénes, dr. Lusztig István, Ludvig József, N. N., Töri Géza, Konrád Jenő, Messinger Hermann, Gyepes Gergely, Molnár András 10—10, N N„ 6, Gyulai Bála, N. N , Sonnenschein Miksa, N. N, ifj. Kazay László, dr. Székely László, dr. N. N., Galyasy Béla, Vintilia Abrabám, Somoskeöy Gyula, Stern Jenő, Szikes Fererc, Lugzó Mihály és id. Makray János. A kör vezetősége és a rendezőség ezúton is köszönetét mond a szives felülfizetőknek és a tombolatárgyak adományozóinak, mely tárgyak között gyönyörű ízléses értékes dolgok is voltak s mely tombola a bevételt nagy lendülettel gya- rap tóttá. / A Gyulavidéki Takarékpénztár Részvénytársaság í. hó 14 én délután 4 órakor tartotta rendes évi közgyűlését Reisner Ede elnöklete . alatt. Az igazgatósági és felügyelő bizottsági jelentést a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette és az 1919. évi mérleg megállapítása után a kimutatott 147.079 K 34 fillér tiszta nyereség felosztására vonatkozó igazgatósági javaslat elfogadtatott. E szerint az alapszab ilyszerü jutalékok levonása után a tartalékalapnak, annak 360.000 K-ra való kiegészítésére 24.862 K, a nyugdíjalapnak, annak 30.000 K-ig való kiegészítésére 3968 K 65 fillér utaltatott át, jótékoDycélu adományokra 2000 K és 6000 drb részvény után esedékes osztalékra részvényenként 14 K, 84.000 K kifizetése határoztatott el, mig 10.410 K 81 fillér maradvány az 1920. év számlájára nyeremény átvitelül szolgál. A részvény szelvények beváltását e hó 16-tól kezdődöleg rendelte el a közgyűlés. Az alapszabályoknak az igazgatóság által javasolt 5., 13., 19., 38 és 44. §§ ainak módosítása szintén egyhangúlag szavaztatott meg. A lemondás folytán időközben megüresedett igazgatósági tag helyett a közgyűlés prllini Inkey Zsigmond földbirtokost választotta meg, mig a f-1 ügyelő-bizottság tagjaiul Braun Vilmos, Déri Miklós, Dícsi Viktor, Faragó Andor, Horti B4a, dr. Sztojanovits Szilárd és dr. Vangyel E idre (uj) választattak meg. A Gynlavidéki Kereskedelmi Részvénytársaság folyó hó 14-éu délután fél 4 orakor tartotta meg Reisner Artur elnök-igazgató elnöklete alatt második évi rendes közgyűlését a részvényesek élénk érdeklődése mellett. Az tires palackokért, melyek tőlünk származnak (boros, sörös, cognacos, likörös stb,) magas árakat fizetőnk. Nagyobb mennyiségért elküldünk. 29o 5 -5 "Welsz Mór és Tár§a9 Ctytiia. Lapunk mai száma 2 oldal.
