Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-02-14 / 14. szám

Onsurai: Hr. Munkán. JLI1. évfolyam. Gyula, 1030. február 14 Egyes s/ám ára fiO US lér 14. szánt. Előfizetési árak: Egész évre . 50 K — f Fél évre 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKÁT. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadók iratai: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 60 fillér. Instiintare. Se aduce la cunostinta medicilor din acest oras cári, au nevoie noaptea a circula pe strazl pentiu rxercitarea fuDCtiunei D-lor, sa se prezinte la Contenduirea Pietei sa li se elibereze bilete de voie. Comandantul Pietei Giula Maior Karbarino. Adjutantul Pietei Giula Sublt. Constantinescu. Figyelmeztetés. Tudomására hozom e városban levő or­vosoknak, okik éjjeli szolgálatot teljesítenek, hogy jelenjenek meg a Térparancsnokságnál az engedély megadása végett. Térparancsnok Maior Barbarino. Segédtiszt Sublt. Constantinescu­Kik járatják még mindig a Kálváriát a nemzetekkel és népekkel? Miért nem hagyják egymással érintkezni és tárgyalni a faarcban állott népe­ket, hogy azok minél gyorsabban megérthes­sék egymást és megteremthessék azt, amire hat esztendő óta vágyakoznak, a bókét. Át­hidalhatatlan ellentétek a fajok és népek között nincsenek, kölcsönös jóindulattal és megértéssel el lehet tüntetni és kiküszöbölni minden ellentétet, csak szóhoz juthassanak azok, kik valóban az emberiség békéjét áhit- ják és minden más célt fólrevetve, min­FELELÖS SZERKESZTŐ: DOBAY FERJG1VC den erejükkel annak megvalósítására tö­rekszenek. Mit jelent az, hogy az a hatalmas állam, melyben a népek reménysége összpontosult, a nagy amerikai Unió, odahagyta a béke­konferenciát ? Bizonyára nem azt jelenti, hogy hajszálig abban a szellemben akarták megoldani a világbéke kérdését, amint azt az Egyesült Államok kormánya és népszerű elnöke nagy meggyőződéssel és messze hang­zóan hirdette. Másfajta szellem jutott túlsúlyra és más hatalmak vették kezükbe a dolgok intézését. Nagy tévedés volna azt hinni, hogy ezeknek a hatalmaknak vannak barátaik és vannak ellenségeik; barátaiknak jó szolgála­tokat akarnak tenni, ellenségeiket ártalmat­lanokká akarják tenni. Óh, nem ! Ezeknek a titkos hatalmaknak a kezében minden nép és nemzet csak eszköz, barát és ellenség egy­aránt, ma egyiket használják fel a másik ellen, holnap a másikat az egyik ellen. Ma elkeseredetten kell viselnünk az igát, melyet nyakunkba akasztanak, holnap nagy kegye­sen leveszik és egy másiknak akasztják a nyakába, mely előbb még bizalommal haj­totta oda fejét baráti kebelükre. Cselekedetei­ket a saját hatalmuk megtartása és növelése irányítja, minden hatalmuk pedig a maguk sajátos világnézete diadalra segítésének szol­gálatában áll. Ezt a világnézetet akarják reá erőszakolni a népekre, szép szóval, ígérettel, biztatással, ha lehet, erőszakkal, hatalmuk súlyának teljes éreztetésével, ha kell. Magyarország, mely a legyőzött államok között szokatlan bátorsággal elsőnek merte más világnézet zászlaját kitűzni, ezért nem Megjelenik szerdán és szombatén juthat még a békéhez és vele együtt a szom­széd népek is ezért nem élvezhetik még a béke áldásait, aminek pedig a népek lelké­ben már semmi akadálya nincsen. Minél előbb felismerik ezt a helyzetet mindazok a népek, melyek eddig fel nem is­merték és minél hamarabb igyekeznek a ma­guk lábán járni és csak saját jövő érdekeiket szolgálni, annál hamarabb elkövetkezik a béke Európa keletén is. Egyesülniük kell fajra, nemzetiségre, val­lásra tekintet nélkül mindazoknak, akik az emberiség igazi eszményeinek megvalósítására törekszenek, mert csak az ő egyesülésük, ki­tartásuk és állhatatosságuk teremtheti meg azt az igazi bókét, melyet hatalmi szóval megteremteni sohasem lehet. Hírek a nagy világból. Tele van a nagy világ — aggodalommal. Az aggodalomban elöl járnak az aDgol pénzügyi vezérféríiak. Féltik Európát egy komoran fenye­gető rémtől, a gazdasági bukástól. Mi nem bo­csátkozunk ezúttal sem a pénzügyi helyzet fejte­getésébe, de egyre érdekesebbnek tartjuk a dol­got. Ha nem volna a dolog annyira szörnyen ko­moly, szinte mulatni lehetne rajta. A komikum a dologban az, hogy a békekonferencia még hi­vatalosan be sem fejezte működését, már is attól fáj a pénzemberek feje, hogy hát tulajdocbépen mi is lesz, ha a legyőzött nemzetek bejelentik a csődöt ? ! Már ie kezdenek ébredni, hogy egy sú­lyos békének lehetnek oly csapásai, melyek nem azt sújtják, akit sújtani akartak, hanem nagyot ütnek magán a békediktálón ! »Ezt ugyan na­TÁRCA. A katasztrófa útja. VIII. A háberu negyedik esztendejében a tömeg ezt a kudarcot hangosan átkozta. A parlament felelősségre akarta vonni a vezetőket A császár visszataszító játékra adta magát. Conradot dobta áldozatul. Eckartsauba rendelte. „Nagyon sajná­lom, de hozzájárulok felmentése iránti kérelmé­hez“, mondotta. „A tábornagy látta jönni a háborút és hal­latta intő szavát. Akkor kinevették. Készülődött az elkerülhetetlenre, akkor nem adtak neki fegy­vert. Mégis megvédte a birodalom határait nagy­szerű csatákban északon, keleten, délen egy­aránt. Ekkor elszedték tőle a dicsőséget. A biro­dalmat uj, soha nem várt tekintélyre emelte. — Ekkor kivették kezéből a kormányt és a hatal­mat. Hagyatéka még kétszer borzasztóan sújtott le áz ellenségre. Ekkor a száműzetésre Ítélt em­bert meglopták. Végül az uj emberek önálló cselekvésre serkentek, de kudarcot vallottak. Ekkor, hogy magukat fedezzék, a hibát és fele­lősséget reá hárították.“ Eme megrenditően szo­morú megállapításokkal búcsúzik el szerzőnk Conradtól. v • * , -• i y ; Nyugaton a támadás már régen védekezéssé változott, Hindenburgnak és Ludendorffnak há­rom esztendőnél hosszabb időn keresztül előle­gezte a néphit és lelkesedés a dicsőségnek a hite­lét, melynek csaknem egyedüli oka Kelet-Porosz- országban rejlett De ők magukra halmoztak nem egy olyan dicsőséget, mely másokat illetett volna meg. De ami most nyugaton történt, azt nem. lehetett dicsőségre. változtatni. Németországnak a vezetőibe vetett hite kezdett megrendülni. Alig kezdődött ez, Bulgáriában összedült a balkáni arcvonal. A bulgárok vad gyülölséggel, az elég­tétel gunyjával és vad kárörömmel szakadtak el a szövetségestől. Falkenhayn szelleme kisértett. A gőgös plessi tábornokok vetése megérett. A két rendszer: a német tábornokok politikája és a Habsburg-monarchia uj kurzusa kiegészítették egymást. Bensőleg a szövetség már régen szét­esett. Károly császár mindent meglazított, min­dent megbomlasztott. Lehet, hogy fejedelmi nihi­lista volt, lehet az is. hogy csak egy értékes gépnek vélte birodalmát, amelyen gyerekes mó­don addig csavargatta a srófokat és szedegette szét a kerekeket, mig a gépezet szétesett. — Habsburg Károly célhoz ért; a monarchia meg­halt. Császáija és királya két esztendeig ásta a sírját, De — csodák csodája, — a hadsereg a fronton még harcolt, mikor az állam már meg­halt. Horvátok visszavetették az ellenséget. Ma­gyarok és osztrák-németek elkeseredetten véde­keztek, még a cseheknek egy hadosztálya is példátlan magatartással harcolt. A monarchia­népei külön-külön országokra bomlottak szét és az összeomlás szétzúzta a kerekeket. De az olaszok, angolok és franciák egyesült ereje a frontot nem tudta összezúzni. Végre Magyarország jelt adott. Elszólitotta csapatait a csatából. Habsburgi József megtette az ünnepélyes kijelentést, hogy magyar had­osztályait hazájukba akarja visszavezetni. Vezér­kara könyörgése ellenére kiadta ilyen irányú parancsát A magyarok erre eldobálták fegyverei­ket és elvonultak. Pótlásul a cseh hadosztályt rendelték oda, mely éjjel-nappal rendíthetetlenül állotta a tüzet. De jöttek cseh testvéreik a nem­zeti kokárdákkal, melyeket a császár megengedett. Erre a két cseh hadosztály is hazament. Az olaszok megkezdték háborujok első előnyomu­lását. Az adriai flotta kitűzte a horvát lobogót. Az olaszok befutottak a kikötőkbe. A központi hatalmak le voltak győzve. Nem a világ fegyverei győzték le, hanem rend­szerek döntötték le őket. A földkerekségnek leg­erősebb, halálra legjobban kész hadseregei, a föld kerekségének legerősebb, legmerészebb és áldozatra legjobban kész népe a háborút olyan vezérek aiatt szenvedte végig, akik nagyobbak­nak látszottak, de kisebbek voltak. A szellem visszamaradt a harsonák mögött. A középszerű­ségek zseniknek kiáltották ki magukat. A nép hitte és ujongott nekik. Végül mégis a valódi mértékek győzedelmeskedtek és a játék véget éit. Ez volt a katasztrófa útja. (Vége) tires palackokért, melyek tőlünk származnak (boros, sörös, cognacos, likörös stb.) magas árakat fizetünk. Nagyobb mennyiségért elküldünk. 290 *-b Welsz Mör és Társa, Qyiila. Lapunk mai saána 4 oldal,,

Next

/
Thumbnails
Contents