Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-01-03 / 2. szám

Ceusiiral: Pr. Mimte an. Lll. éTfoiyam. Gyula, 1930. január 3 Egyes szám ára 60 fillér, 3» szám. Előfizetési árak: Egész évre . 50 K — f Fél évre . 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay Janos könyvkereskedése, hová a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendök. Kézirat nem adatik vissza. i Idát Uj szabadság. v. „Ki kell jelentenem, hogy korunk úgy­nevezett radikalizmusa egyszerűen a termé­szet erőfeszítése, hogy felszabadítsa a kiváló energiákat“, mondja Wilson könyvének ne­gyedik fejezetében. Merész szavak ezek, de igen találóak. Erőteljes, elszánt törekvések jelentkeznek ma az államban és a társada­lomban, hogy az életet, a gazdaságot, az ál­lami berendezéseket jobbá, tökéletesebbé te­gyék. Nem szabad azt gondolni, hogy ezek a Lehetetlen, törekvések gonoszak, rombolóak, egyes meg- tóvelyedett emberi agyvelők szüleményei. Az eszközök mogválasztásában, a javítás módo­zataiban, a javasolt reformokban előfordulhat­nak tévedések, sőt felette nehéz a helyes re­formokat azonnal megtalálni, de-az eszméket szülő tapasztalás, a reformokat sürgető elége­detlenség majdnem mindig igazságos alapokon áll, mindig indokolt az emberiség egyetemes ha­ladásának, fejlődésének szempontjából. A szo­cializmus, bár eszközei és fegyverei megvá­lasztásában borzasztó, mondhatni végzetes tévedésekbe esett, létének jogosultságát ama törekvésnek igazságosságában és szükséges­ségében találja, hogy azok a képességek, amelyeket a modern munka fejleszt ki a dol­gozók százezreiben, megfelelőleg érvényesül­jenek és hasznosittassanak az állam és a tár­sadalom vezetésének, kormányzásának mun­kájában. Wilson nagyszabású fejtegetéseinek lé­nyege az, hogy az államot, a társadalmat kormányzó elemeknek, osztályoknak állan­dóan meg kell ujulniok. Ha egyének, csalá­dok, osztályok hosszú ideig tartják kezükben a közhatalmat, elerőtlenednek, a haladás kö­vetelményei iránt elérzóktelenednek, a nagy tömegek igényei és követelései mind isme­retlenebbekké válnak előttük és ezzel azután mihamarabb olyan kormányzás létesül, mely a fejlődés egyetemes követeléseit félreismeri, elhanyagolja, esetleg megvalósitandóknak ta­lál szükségtelen, káros reformokat, de leg- többnyire elzárkózik a szükséges, az egészsé­ges, a fejlődés követelte reformoktól. Láttuk, hogy Wilson az amerikai közhatalmat kezük­ben tartó trustök ellen küzd; mindenki meg­ítélheti tapasztalataiból, hogy a maga államá­ban, a saját társadalmában mely kinövéseket TÁRCA. A mi naptárunk. Megjelent a mi kalendáriumunk^ a Gyulai Kis Kalendárium. Megjelent csinos, tetszetős és Ízléses kivitelben, olyan külső köntösben, aminő ma egészen szokatlan. Ma már megszoktuk a pakolópapirra nyomtatott újságokat, megszoktuk a kivitel lehető legszerényebb formáját minden­fajta nyomtatványban, úgy hogy egészen szo­katlan a kiállításnak az a csinossága, amelyet a naptárra a kiadó rápazarolt. Szándékosan hasz­nálom ezt a szót, hogy „rápazarolt“. Mert ez a naptár nem üzleti vállalkozás, nem nyerészke­désre alapított kiadás. Ezt a naptárt azért indí­totta útjára a kiadó, hogy kielégítse a gyulai olvasókat, hogy naptár nélkül ne maradjanak. Mert a naptár hiányát a%házban nagyon meg- érezzük és ezt a hiányt akarta a kiadó pótolni. Ma egyáltalában meggondolandó dolog, hogy mit lehet kiadni, mert a papirkészlet fölött is ott tátong a „kifogyott“ veszedelme és min­denki iparkodik ezt a veszedelmet, amennyire lphfit kitnlni. Pótlásról eevenlőre alieralie leő.et szó. Az aránylag finom papírra és tisztán nyo­matott naptár ebben is meglepetést nyújt az olvasónak. Senki ne ütközzek meg, hogy annyit idő­zünk ezen külső, körülmények mellett. Tudomá­sul kell vennünk, hogy ma ezek igen lényeges körülmények. Ma egyáltalában sok gondolat és sok észrevétel bent marad a toliban vagy az íróasztal fiókjában, mert nincs elég papíranyag, mely fekete betűivel világgá röpítené a gondolat termékeit. Ma erős cenzúrát kell önmagunkban gyakorolnunk a fölött, hogy mit ne írjunk a helyszűke, a terjedelem korlátolt volta miatt. Sok irói kedvnek nyakát szegi ez a kellemetlen álla­pot, sok olvasó pedig panaszkodik, hogy kevés olvasmányhoz jut. A naptárszerkesztők is, mikor készítették a naptárt, nem azt vitatták meg, bogy mit lehet felvenni a naptár keretébe, hanem azzal kellett számot vetniök, hogy mit lehetne kihagyni, hogy a szűk helyet valahogy a legszükségesebb ol­vasmányokkal kitöltsék. És e tekintetben a szer­kesztők érzéke nem tévedt. Dicséretes és ügyes dolog volt rövid áttekintésben megörökíteni az 1918. évi októberi eseményektől kiindulva a leg­utóbbi naook eseménvéia terjedő időköz rövid történetét. Ebben a rövid áttekintésben megvan annyi lényeges, amennyi/nindig elég ahhoz, hogy felújítsuk emlékezetünkben az átélt idők esemé­nyeit és ahhoz is elég, hogy hazatérő szellem­ként fel-felujüljön lelkűnkben az a sok és tarka­barka hangulatjáték is, amely ezen idő alatt át- viharzott rajtunk. Eljön majd az idő, mikor bő­ven és részletes indokolással könyvek jelennek meg erről az időszakról, de merem mondani, akkor is szívesen vesszük elő ezt a vázlatszerü összeállítást, mely röviden, de elég világosan az egész lefolyásnak képét nyújtja. Mintegy függeléknek odacsatolta a krónikás a városunk és vármegyénk eseményeit az 1918. évi október 12-től az 1919. évi október 22ig terjedő időközre. Az események részint helyi jelentőséggel birnak (választások, halálozások és kinevezések), részint belekapcsolódnak a magyar- országi vagy a romániai eseményekbe, mintegy összefüggő láncszeme az egésznek. A második közlemény egy békésmegyei eredeti magyar népregének novellisztikái feldol­gozása Sámson címmel Székely Lajos ügyes tollából. Erről a novelláról fölösleges volna bírá­latot írni, mert a magyar tudományos akadémia már megadta szakszerű bírálatát, mikor pengő Üres palackokért, melyek tőlünk származnak (boros, soros, cognacos, likörös stb.) magas árakat űzetünk. Nagyobb mennyiségért elküldünk- 421-5 ^W^elsz Mór és Társa* Cíyiita.

Next

/
Thumbnails
Contents