Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-12-29 / 105. szám
Előfizetési árak: Egész évre . . 60 K — f Fél évre .. . 30 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. LI1. évfolyam €tynla, 1920. december 29. Egye« »«ám Ara i korona. 105. szám. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Apponyi. — Egy olvasónk levele. — Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Beesos lapjának minapi, Apponyiról szóló vezércikkén, — mint most hallom, sokadmagammal — én is meglepődtem. Szabad-e kikezdenünk egy ilyen világraszólóan kiváló magyar embert? Nem kell-e az ő tekintélyét érintetlenül megőriznünk, hogy elő- vehessük őt, majd ha már összes politikusaink leszerepeltek ? Hosszas önfegyelmezes után hozzászoktam ahhoz, hogy ne maradjak meg az első benyomásnál, amit egy újságcikk, egy beszéd, egy könyv reám gyakorol, hanem igyekezzem behatóbban foglalkozni a gondolatokkal, melyeket elém tártak és kutassam és megismerjem azt a hatást is, melyet egy beszéd vagy cikk, különösen, ha politikai; tartalmú, a legszóle- sebbrétegekben gyakorol, vagy gyakorolhatna. Most sem akartam felületes lenni b. lapja vezércikkének megbirálásánál, nem akartam megállani ott, ahol sokan, jó magyar szokás szorint, megállották, a hirtelen fellobbanó, alig megfontolt felháborodásnál, hanem leültem Íróasztalomhoz és válaszolni akartam a cikkre. Leülni leültein, de az irás csak nem akart menni. Mit is Írjak ? Irjam-e azt, hogy Apponyinak tökéletesen igaza volt, nálunk valóban olyan erőszakoskodások, egyéni akciók, antiszemita demagógia folyik, mely méltán kockáztatja a külföld rokonszenvót. De hiszen ezt leírni és kinyomatni, még ha igaz volna is, hazaárulás számba menne. Hiszen, ha én olyan értékesnek tartom a külföld rokouszenvét (furcsa egy rokonszenv lehet ez!), akkor nem szabad nyilvánosság előtt bizonyítékot szolgáltatnom olyan dolgokról, melyek miatt ez a rokon- szenr kockán foroghat. Akkor bűnt követek el a nemzet ellen, ha én is beállók a Nagy Ga- letto táborába. De nem is igaz ez a mese az erőszakról, ogyéni akciókról és más effólék- ríl. Vármegyénkben például tudom, hogy ilyesmik nem fordultak elő. És miért leune Békésmegye az egyedüli, ahol ilyesmiknek nyoma siacs.' Hogy Budapesten megszületnek sajátságos, a háború tapasztalatainak hatásától fogant vagy ahogy a Kormányzó kegyelmi rendelete olyan szépen mondja: »a tanácsköztársaság érdekében végbevitt bűncselekményekkel és egyéb embertelenségekkel felidézett közelkeseredósből vagy menthető felháborodásból fakadt« bűncselekmények, ez talán csak nem lehet jele egy nemzet lealacsonyodásá- nak és nem lehet oka a megvetésnek; hiszen egészen bizonyos, hogy a bűnözés mérve minden európai országbau erősen megnövekedett a háború után és annak hatásaképpen. Nem tudom, ha az összehasonlító statisztikai adatok meg fognak jelenni, nem lesznek-e azok nálunk kedvezőbbek, mint sok más országban, azt azonban tudom, hogy hasonló gazdasági válságot, mint amelyben mi élünk, egész társadalmi osztályok rettentő összeomlását, több fegyelemmel, több jogtisztelettel kevés müveit országban birnának elviselni a tömegek is, az egyének is. Hát bizony, azt nem Írhattam le nyugodt lélekkel, hogy Apponyi színtiszta igazságot állapított meg nagy általánosságban tett kijelentésével. De ha igy áll a dolog, akkor hogyan Írjam le azt, ami másodszorra akart a toliamra jönni. Leirhatom-e azt, hogy Appouyi- nak minden szavát mint kifogásolhatatlan, szent igét kell befogadnunk, melyet az ő hírnevéhez méltó komoly megfontoltság és aggódó hazaszeretet ad ajakára. Az Apponyi jelenségei iránt érzett tisztelet még leirattá volna velem ezt a gondolatot, de akkor hirtelen eszembe jutott valami. Eszembe jutott, hogy volt itt nemrégiben is ebben a szerencsétlen országban erőszakoskodás, egyéni akció, demagógia, talán a mostaniaknak a szülőanyja és úgy hívták azt, hogy parlamenti ohstrukció. Ez adott állandó tápot ellenségeik reményeinek, ez szerepelt számvetésükben, mint egy javukra szóló hatalmas plusz, melyet botor magyarok napról- napra növelni igyekeztek. És volt akkor egy jeles államférfiunk, aki könyörögve, szinte térdenállva kérte az ogyéni akciók, a demagógia vezéreit és hőseit, hogy ne járassák le végleg, teljesen ennek a nemzetnek a hitelét, tekintélyét, de hiába kérte. Akkor Apponyi nem ennek a férfiúnak a táborában, hanem az ellene küzdők seregében volt és nem riadt vissza attól sem, hogy Kunfi Zsigmonddal kellett egy táborban lennie. Nos hát, ezért nem írtam semmit a tekintély tiszteletéről sem. * Ez lett az ón levelem, — tisztelt Szerkesztő ur — moly Apponyi védelmére készült. Ajánlom módszeremet minden hirtelen Ítélkező honfitársamnak. Üljön asztalhoz és próbálja leírni gyorsan megszületett véleményét, vajmi sokszor reá fog jönni, hogy bizony igen felületesen Ítélt. Köröaparti. Belpolitikai litrek. Amnesztia A hivatalos lap karácsonyi száma közli az ország kormányzójának rendeletét, mely »a bűnösen felidézett forradalmakkal megbomlott állami és társadalmi rend helyreállítását és a nemzeti társadalom minden osztályának békés együttműködését a megbocsátás éa kiengesztelés szellemével is előmozdítani óhajtván, a Megváltó születésének ünnepén« kegyelemben óhajtja része- sittetni a forradalmak alatt bűncselekményeket elkövetett egyének arra méltó részét. A proletárdiktatúra előtt elkövetett bűncselekményekért kegyelem jir a felbujtók és vezetők kivételével azoknak, kiket a bíróság öt évet meg nem haladó szabadságvesztés büntetésre Ítélt. A proletárdiktatúra alatt elkövetett és a bíróságok külön tanácsai elé tartozó bűncselekmények miatt megkegyelmez a kormányzó azoknak, akik egyéniségük, érzületük és gondolkodásuk szerint a tanácsköztársaság szellemétől egyébként távolállottak és a cselekményt csak létérdekük biztosítása végett vagy utasításra avagy erkölcsi ítélőképességük biztonsagában megingatva követték el, ha cselekményükre tiz évnél nem több szabadság- vesztés büntetést szab a törvény. Végül kegyelemben részesülnek az 1920 évi február bó 16. napját megelőzően olyan bűncselekményeket elkövetett egyének, amelyeket a proletárdiktatúra borzalmai által felidézett közelkeseredésből vagy menthető felháborodásból követtek el. Azok, akik bűntett miatt már büntetve voltak, nem részesülnek kegyelemben. A kegyelmi rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések sürgős megtételével a kormányzó az igazságügyi és honvédelmi minisztereket bízta meg. Külpolitikai hírek. Az antant segítő és döntő tényezője az Egyesült államok ugylátszik leghamarabb ráeszmélt a versaillesi béke tarthatatlanságára és Harding az uj elnök oda nyilatkozott, hogy ez a béke és a népszövetség semmit sem ér, az.igazi békét Vashing tonban fogják megkötni. Amerika közvéleménye most nagyon kiábrándult európai volt fegyvertársainak győzelmi lázas politikájából, különösen Franciaországból. Hardingot közbelépésre kérik fel Németország és Magyarország terheinek könnyítése érdekében, s ezen közbelépést az összes amerikai lapok és egy mutatványul hozzánk is beküldött röpiratban sürgetik. A brüsszeli pénzügyi konferencia Németország kártérítési összegét lényegesen leszállította, a tárgyalás folyamán feltűnt Angliának a németek kérése iránti pártoló állásfoglalása és érdekes, hogy a térítés minimális összegét nem is állapították meg, csupán azt, hogy az legfeljebb 100 milliárd arany márkát tehet ki. Persze ehez még Németországnak is lesz ellenérvelése. A pécsi kommunista alakulat, melyet Linder, Jászi, Lovászi, Károlyi a szerbek tűrése mellett ott bevezetett, pár napi uralom ntán mint most már teljes bizonyossággal tudva van végképen összeomlott, illetve a munkások és polgárság egyetértése folytán szégyenletes kudarcba fulladt. HIRE K. Dombi Lajos temetése december 25-án _______________a gyulai református egyházközség híveinek impozáns felvonulása, valamint a város másvallásn lakosságának tüntető részvétele mellett történt, A temetési szertartást Koppány Gyula békéscsabai, Kocsis Jenő gyulaváni, Karácsonyi András békési lelkészek végezték dr. Pallmcnn Péter és dr. Godács Imre gyulai lelkészek segédletével. A halotti gyászbeszédet Koppány Gyula mondotta mélyen megindító, magas szárnyalása, művészi szónoklatával elragadtatva a különben is meghatott gyászoló közönséget. A tágas templom zsúfolásig megtelt, de a megjelentek túlnyomó része nem juthatott be. A templomban elhangzott szép gyászkar elbucsnztatta a kedves halottat földi pályájának otthonából és az óriási gyászmenet kikibérta őt a temetőbe. A sírnál Karácsonyi András békési lelkész vett végbucsut a derék férfi ól az egyház nevében, majd dr. Kiss László egyházközségi tanácstag a gyulai hívek nevében. Az egész temetési szertartás és az egész rendezés mélyen megható komor gyász jeleit viselte és visszatükrözte az egyházközség mélyen érzett veszteségét és őszinte részvétét. A gyász méltó és jogosult volt, mert sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy az elhunytban a magyar reforHegjelent a Gyulai Kis Kalendárium és a heti hivatalos Elójegfyxést laptár. Kapható a Békés kiadóhivatalában és a hirlapelárusitó üzletekben. Lapunk msf uéua 8 aldal.
