Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-01-31 / 10. szám
2 Békés 1920. január 31. a magyarok ügye iránt. Hiszen már az olaszok a kamarában kérdést is intéztek a kormányhoz, hogy miért avatkozik ADglia a magyar politikába., miért akarja a dunai hajózást magához ragadni és kiváltságos helyzetet miért akar magának teremteni Magyarországon, mikor most Olaszország még tartózkodik attól, hogy a magyarországi kereskedelmi érdekeit megjavítsa. Annyi tény, hogy a békekonferencián Apponyi beszéde és okfejtése nyomnélkül nem röppent el, mart a békekonferencia külön bizottságot küldött ki a magyar békeszerződés tanulmányozására, mely bizottság nyolc nap alatt tartozik jelentést tenni munkájáról. Andrássy szerepét meg nem tudják, de hogy ő nem ok nélkül és valamiféle biztató reménykedés nélkül tartózkodik Parisban, azt hisz- szük és fel kell tennünk Andrássy komoly egyéniségéről és világpolitikai hírnevéről. A békekonferenciától Ausztriának odaítélt nyugatmagyarországi vármegyék megszállásában az osztrákokat a csehek támogatják. Közös megállapodást is létesítettek ezen irányban, az osztrák- német és a öseh-szlovák kormány állítólag már Csapatösszevonást is létesített e végből. A két kormány katonai egyezményt is létesített már egymás között, melynek értelmében Ausztria csak a csehekkel együttélésben rendelhet el katonai intézkedéseket, sőt a magyarokkal való esetleges háború esetén hadianyagot Ausztria csak Cteh- országnak szállíthat. Konstantinápolyból a »Rmasterea Eomaná«- nak jelentik, hogy Budapestre érkezett ujbói Franchet d’ Esperay tábornok külön futárt küldött a békekonferenciának, a melyben előterjesztést tett a magyar kormány ama kérelméről, melyben annak megengedését kéri, hogy a román csapatok által megszállva tartott területeken is a nemzetgyűlési választások megtartassanak. \ Az osztrákok, csehek és jugoszlávok egy ' hármas szövetségről tárgyalnak Magyarország ellen, legalább a hirek ezt hozzák. Védelmi szövetség akarna ez lenni! Csak azt nem értjük, tudta megőrizni azt a nimbuszt, mely a Habsburgokat még övezte. Conrad személye, aki minden apró kellemetlenségeken felülemelkedve, szilárdan és önfeláldozóan ragaszkodott a német szövetségeshez, lassanként gyanússá és ellene szenvessé vált előtte. A hízelgők, a tömjénezők nagyon hamar úrrá lettek az uj uralkodó környezetében „Te vagy a legnagyobb hadvezér, a legnagyobb államférfi, te mindent tehetsz, neked mindent szabad“, ezeket hallotta állandóan a fiatal uralkodó. Az őszinte, szókimondó önálló gondolkodású egyéniségek igy lassanként szokatlanok, később gyanúsak, majd ellenszenvesek lettek előtte. Ezek között volt elsősorban Conrad. A császár egy ízben legszűkebb környezete előtt ki is fejezte, hogy Conrad előtte nem szimpatikus. Ugyanazt a kifejezést, melyet ekkor Conradra használt, néhány nap múlva francia újságokban lehetett olvasni. Ez a megnyilatkozás elég volt a környezetnek és mindazoknak, akiknek volt valami okuk Conradra neheztelni, hogy üssék a vasat és kikezdjék a kemény gerincű fővezért. A hidegre tett főherceg-hadvezérek és generálisok egyszerre mind igazságtalanul mellőzöttek- nek kezdték érezni magukat és mozgolódni kezdtek rehabilitálásuk érdekében. Az ellenszenv tehát, egy öntelt és korlátolt 1 szellemű , uralkodó ellenszenve megvolt; az események és az intrikák azt napról-napra mélyítették A császár a főhadiszállást Teschenből Badenbe akarta áthelyeztetni; ezt Conrad csupa közérdekű okokból ellenezte. A császárt ez az ellenszegülés haragra lobbantotta, de nem mutatta. Kiadta a parancsot a költözködésre. hogy mi szükség egy szövetségre egy annyira meggyengült Magyarország ellen ? Hiszen oly súgom feltételeket szabtak hadügyi szempontból Magyarországra, hogy még szükség esetén saját h itáraít sem tudja megvédeni! Az Echo de Paris híradása nyomán közük a lapok, hogy az angol bank fiókot állít fel Budapesten, mely nagyszabású pénzügyi és gazdasági terveket vett fel programinjába. Ezek között első helyen szerepel a magyar államvasuti hálózat átvétele, továbbá a dunai kikötő munkálatok vállalata. Olasz lapok jelentik, bogy a magyar népbiztosokat, Kun Bálát és társait Málta szigetére száműzik, a hol angol felügyelet mellett internálják őket. v 104-1920 Hirdetmény. Kapcsolatosan a Cons. Dir-nek 98—1920. számú rendeletével felhivátnak mindazok a termelők, akiknél a vármegyei közélelmezési bizottság által kiküldött rekviráló biztosok gaboßaMesleget állapítottak meg f. évi február hó 3-tól kezdődőleg a gyulai vasúti állomás raktárába szállítsák; be, a hol az készpénzfizetés ellenében a bizottság kiküldöttje által a következő sorrendben fog átvétetni : Február 3-án Benedek, Románrét, József benedek és Szlányi düllö Február 4 én Nagyfenék, Szeregyháza és Törökzugi tanyák. Február 5-én Farkashalom, Pejrét, Bárdos és Szabadkai tanyák. Február 6-án és 7-én Szenlbenedek és Józsefváros. Február 9-én Belváros, Nagymagyarváros és Kisváros. Február 10 én Kisrománváros, Kosároldal, Ujgyula és Szentpálfalva Február 11 én Újváros és Nagyromáuváros. Gyulán, 1920 évi január hó 29 ón. Békésvürmegye «69 í—i Közélelmezési Bizottsága. Conrad teljesen közömbös volt a rang, az előkelő állás iránt. Egyáltalán nem volt hajlandó elismerni, hogy aki herceg, vagy ősi származású gróf, az mindjárt hadseregeket vezényelhet. Képzelhető, mennyi ellensége támadt hát a nagyravágyó főúri körökben. Ferenc József alatt ezek szóhoz sen juthattak, de annál inkább Ká roly alatt. Rossz lábon állott Conrad a főpapsággal is. Ferenc Ferdinánddal is voltak jelenetei, mikor kijelentette, hogy néki dolgoznia kell és nem ér rá imádkozni. Az irredentista érzésű trienti hercegérseket, Endricit minden aggodalmaskodás nélkül helyeztette át Becsbe. A háború, alatt kötött második házasságát egyházilag meg se kötötte. Erélyesen követelte, hogy a nuncius vatikáni levelezése is cenzuráztassék. Ez a run- cius egy viharos múltú, a Curia által már egyszer skartba tett főpap volt, aki ujabbi karrierjét Viktor Emanuel pártfogásának köszönhette. Feltehető volt, hogy igyekszik hálás lenni királyának. De Conrad kívánságára mégis nagy vihar kerekedett: — Conrad a vallási meggyőződés kérdéseibe avatkozik. Természetesen mindezeket a császárnak is beadták nagyítva, torzítva. Egy szép napon Frigyes főherceg állított be Conradhoz. Feldultan, izgatottan, kétségbeesve adta elő, hogy a császártól Conrad felmentését hozza. Corirad megnyugtatta a főhercegét. Ami ő* illeti, hivatalát és munkáját bármely pillanatban átadhatja. Mindig ügyelt arra, hogy az általa vezeteti gépezet bármely pillanatban teljeEgy és más a hypnóskrál. Elérkeztünk a tudomány fejlődésének ama korszakához, amely az erők kényszerű pihentelése után, ar elme megtöbbszöröződött gyorsaságával nyargal tova, előre, a még ködös tájakon. Az újkor tudományának nagyjai, a minden titkok kulcsának keresésekor a holt anyagok útvesztőjébe kerültek. És csak később, jóval később.jöttek rá, hogy lámpásukat befelé is fordítsák. Megdöbbenve jöttek rá, hogy saját lelkűk mélyén a c ódák egész világa él. Megkezdődtek modern korunk legszebb, legnemesebb tudományának, a psycbologiának a kutatásai és hozzá kezdtek felgöngyölíteni a misztikus függönyt, mely nem enged- bepillantást a lélek világának rejtelmes működésébe.j A hypnózis és suggessfió, e kit rokon- tünemény, megismerésük ót# iegjobban felciigázta uz intelektuáiis ember phantázíáját. A szuggesztív hatásokkal ma már nemcsak elméletileg foglalkoznak, hanem gyakorlatilac is és hozzáférhetővé teszik kísérleteiket a nagyközönségnek is. Alkalmunk volt beszélgetni Oryonnak, (Pilisi Géza) a. psyhológusnak, a hypnózis gyakorlati művelői között a legnagyobbiknak, az impresszáriójával, aki a következő, érdekes részleteket beszélte el 0:yoa mesterről és működéséről : Oryoa mester 8 év óta folytatja psyhológiai í utatásait. A második lélektani munkája, »Alom és Hypnózűt címmel a jövő bó elején fog meg- í ‘lenni Aradon, ő az első a hypnotikus hatásokkal gyakorlatilag foglalkozók között, aki lerántva arról a miszticum fátylát; megtisztítva a kóklerség reá tapadt szenyétől, úgy állítja azt az intelligens közönség elé, amint az a inigB tudományos valóságában van. Megdöbbentő az T féktelen energia többlet, mellyel Oryon az egész publikumot akaratának álávfetéséíe rákényszeriti. A fakir és mágus mutatványok tömeg- és álomszuggesztiók, az érzékszervekre és fkicutnra való hatások elérésében ma még egyedülállók. B/jboz Imre, e »Pesti Elet* főszerkesztője sen rendben legyen és utódja a legkisebb kereket is rendben találja. A-^hadsereget és a határokat sértetlenül, hibátlanul és beszenyezetlenül adja át; saját sorsa közömbös előtte. A főherceg ekkor ért a nehezebb feladatához. Ki kellett böknie, hogy' a császár Tirolba akarja küldeni Conradot hadseregparancsnoknak. Súlyos sejtelemként nehezedett A báróra a monarkia jövő sorsa, mikor utolsó audienciájára ment a császárhoz. Ez nem tudott a szemébe nézni tábornagyának. A tábornagynak kellett szóba hoznia elbocsátását. — Felséged ma Frigyes főherceget küldte hozzám. — Nem érzi magát talán megbántottnak ? — Sohasem érzem magamat megbántottnak, felség. — Tehát ön megy Tirolba ? — Nem, felség, nem megyek Tirolba. Ezzel az elhatározással távozott a császártól, aki kérte, hogy aludjék még a dologra egyet. A másnapi audiencián is hajthatatlan maradt a táborrtagy. A császár meghatva búcsúzott tőle. Mintha egy pillanatra sejtésszerüen érezte volna, hogy kit búcsúztat, levette nyakáról a saját Mária Terézia-rendjét és Conradnak adta. Egyszer m|r lemondott erről a kitü-ntetésről Conrad, most már nem tehette. Megköszönte és távozott. ' A monarkia leghatalmasabb embere, kinek államférfim előrelátása elérte Bismarckét, hadvezéri láogesze Moltkéét, megbukott. _ (Folytatása következik.)
