Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-11-20 / 94. szám

s Békés 1920. november 20. legfőbb pontját a közélelmezés, a kőzellátás igen fontot kérdése foglalja le. Beszámolt a jelentés arról, hogy a vár­megyére kivetett nagymennyiségű gabona biztosí­tása érdekéből a Gok, és áruforgalmi békéscsabai kirendeltségével együtt minden lehető intézkedést megtett. A beérkezett jelentések, javaslatok gondos megvitatása ntán megállapitatott, hogy a kivetett mennyiség beszolgáltatása egyes helyeken nincs biztosítva, úgy hogy ezeken a helyeken az egyéni leszámolást kellett elrendelni. Lehet hogy bisonyos politikai pártmozgal­mak folytán a gabona gyűjtés újabb harmadszori módosítása következik be, bármilyen döntés történ­jen is azonban, előrelátható, hogy újabb kísér­letektől sem várhatunk kielégítő eredményt úgy hogy valószínű, hogy a kontingentáláshoz kell visszatérni. A gabona gyűjtés rendezetlen folyamatából természetszerűleg következő üzérkedések nagyban megnehezítik az amúgy is nehéz ellátást és lehető megakadályozása tekintetében az alispán illetékes helyen előterjesztéssel is élt. A lisztellátás tekintetében fontos, hogy a r. t. városok a közélelmezési miniszter által közvet­len ellátásban részesülnek. Békéscsabának mint szintén r. t. városnak hasonlóan közvetlen ellátása érdekében felterjesz­tés tétetett. Az ellátatlanok jegyzékének revíziója folya­matban van és remélhető, hogy ennek folytán az ellátatlanok száma csökkent, s az igazán rászorul­tak ellátása javulni fog. A kishaszonbérek meghosszabitása, valamint a házhelyek és kisbérietek alakítása tárgyában kiadott miniszteri rendelet értelmében a mnnkála- tok megindultak. Ahol e tekintetben egyezségek létre hozhatók nem voltak, ott a rendeletnek meg­felelően megalakult a házhely rendező bizottság. A fa és szén ellátási mizériákról s az ennek megszüntetésére tett intézkedésekről is beszámol a jelentés. — Ezekre a mizériákra úgy az illetékes központok, mint a kereskedelmi minisz­ter figyelme felhivatott, sajnos azonban eddig eredménytelenül, A vármegye azon részében, ahol kisebb erdő­ségek vannak, a községi lakosság nagy általános­ságban téli tüzelővel el van látva. Azonban a felesleges készletekkel nagymérvű üzérkedés, uzso- rázás folyik. Az ali8páni jelentés felolvasása után Török Gábor tette szóvá — amely különben a bizottságban több izbsn is szóvá tétetett, — a katonai hatóságoknak a polgári hatóságok ügyeibe való beavatkozását, amely beavatkozás egyáltalá­ban nem alkalmas a polgári és katonai hatóságok között kívánatos harmonikus együttműködése meg­szilárdítására. Ambrus Sándor a közigazgatási bizottság ülése határnapjainak ügyrendellenes megállapítására vonatkozó elnöki intézkedést tette szóvá s e tekin­tetben a bizottság határozatát kéri. Morván Mihály kifogásolja azt, hogy az egyes termelőkre anélkül hogy azok termésmennyisége figyelembe vétetnék, a beszolgáltatandó tengeri mennyiség kulcsa úgy van megállapítva, hogy igen sok termelő azt beszolgáltatni képtelen. Kéri, hogy számoltassák meg az egyes terme­lőket s aszerint vessék ki a beszolgáltatandó mennyiséget. dr. Ladies László a fa- és szénellátás kérdésé­hez szól hozzá, s miután tudott dolog az, hogy például a kórház részére a szénközpont az egyhavi részt minden hónapban kiutalta, s ha pedig kiutalja neki az a meggyőződése, hogy azt el is küldi. Hogy pedig ezek a kiutalt cikkek nem jutnak el rendeltetési helyére, azt bizonyítja, hogy valahol olyau manipulációk történtek, amelyek meg nem engedhetők. Szóvá teszi még a hús árusításra vonatkozó vasárnapi munkaszüneti tilalmat. Ez a rendelkezés különösen a falusi népet és általában a munkás- osztály érdekeit érinti, mert ezek az emberek az élelmiszert vasárnap vásároljákjmeg, a munkások szombaton kapják fizetésüket s csak vasárnap van módjukban élelmiszerszükségletüket bevásárolni. Ez a rendelkezés tehát nem szolgálja azt az érdeket, amelyet szolgálnia kellene. Kéri az alispánt, hogy e2 ügyben felterjesz­téssel éljen. Az elhangzott felszólalásokra úgy az alis­pán, mint a főispán részéről elhangzott válaszok szerint a polgárság és katonaság közötti együttmű­ködés zavartalanságának biztosítása a hatóságok egyik legfőbb törekvése s e tekintetben minden lehetőt megtesznek; már több esetből folyólag érkeztek ide vonatkozólag panaszok s ezek alap­ján remény van arra, hogy az illetékes miniszté­rium által ezek az állapotok orvosoltassanak. Szarvasról a lakosság körében bizonyos nyugtalanságokról érkeznek jelentések, amelyek megszüntetése érdekében szintén hatékony intéz­kedések tétettek. A tengeri kontingens beszolgáltatására vo­natkozó rendelet teljesen méltányos é3 körülte­kintő alapokra van fektetve, egyébként, amennyi­ben a kivetés ellen bárkinek panasza van, mód­jában van az ellen felszólalni, amely felszólalás alapján megtartandó vizsgálat eredményéhez ké­pest lesz a kivetés módosítva. Az ellátatlanok jegyzékének lelkiismeretes megvizsgálása épen a termelők érdeke, mert mi­nél kevesebb az ellátatlan, annál kevesebbet kell a gazdáknak beszolgáltatni. A közigazgatási bizottsági ülés határnapját minden hónap 2-ik szerdájára, illetve ha ez ün­nepnapra esik, a rákövetkező csütörtökre tették azzal, hogy az elnök felhatalmaztatok, hogy akadályoztatása esetén esetleg más napra tűzze ki az ülést. Ladies László által a Szarvason történő eseményekkel kapcsolatban tett azon indítványa, hogy a büntető törvénykönyvnek az államellenes bűncselekményeket tárgyaló fejezete kiegészíttes­sék, illetőleg e tekintetben felirat intéztessék, el­fogadtatott. Török Gábor kéri, hogy a községi adók megállapításánál, a tényleg mutatkozó adó vétes­sék figyelembe, mert egyes községekben e tekin­tetben mutatkozó zűrzavarok oda vezetnek, hogy az egész községi adókivetést vissza kell dobni és újra kell az egészet csinálni; Elnök jelenti, hogy a Hirsch-Pargl-féle bir­tokátruházási ügyben, amelyet — dacára a bizott­ság többszöri elutasító határozatának — a mi­niszter jóvá akart hagyni; eljárt és a kérdést teljesen sikerült tisztáznia a miniszter előtt úgy, hogy reményű, sikerül a bizottság álláspontjának érvényt szerezni. Az Isten kalapjának bokrétája. Most nagyon komoly dologról akarok írni ; komolyabbról mint a komolyság, boldogtalanabb­ról, mint maga a boldogtalanság, fájdalmasabbról, mint a fájdalom. Hazámról ! Szegény*árva hazám! Testvér, barát nélkül vergődsz az élet po­koli örvényében s ten fiad rideg közönnyel nézi fuldoklásodat. Valamikor pedig — nem is olyan régen — hiszen egy nemzet életében az idők végtelenbe vesző rohanása is csak egy pillanatnak számit csupán — itt is ismerték a boldogságot. Emlékeztek ? Arany kalászoktól volt ékes szerte e szép hazában minden róna, s az aranykalászok, ifjú leányok s legények édes bus dalait ringatták ölükben ; a réteken mindenféle ékes virágok pom­páztak tarka szinvegyületben, amelyeken ezerszinü lepkék szinpompája C3Ókolódzott a reggeli harmat cseppjeiben megfürdő aranynapsugarakkal; az erdők harmonikus csendjében Isten dalnokai : bájos csicsergő madarak éneke csendült bele; az égbenyuló hegyek szürke tömegéből pedig drága ércet termelt a szorgos kéz .. . így nézett ki valamikor, — nem is olyan régen — hiszen emlékeztek, az Isten kalapjána k gyönyörű bokrétája ! Most ? ... a termő földeket zugó vihar szántja, aranykalász helyett halálmagot vetve s gyűlöletet teremtve ; a mezők ékes virágait fel­perzseli a felkorbácsolt szenvedélyek emésztő tüze, az erdők csöndjét éhes farkasok ordításai, dög­madarak ujjongása verik fel s az égbenyuló he­gyek érctömegéből még mindig fegyvert kovácsol a bosszút lihegő tehetetlenség ! .. . Akkor, valamikor, — nem is olyan régen — a gyermekarcok pirosak, egészségesek voltak, mint a nyíló rózsa, a férfiak izmosak, dolgozni szeretők, mint a megtestesült erő, az öregek a kötelességek becsületes teljesítésétől áthatva, meg­elégedettek voltak, mint az apostolok Olyan gyönyörű volt ez a bokréta, mint amilyt csak az égben lakó angyalok köthettek s pajzán jókedvükben ledobtak az égből a földre, a halandó, gyarló emberek gyönyörűségére. Ez a bokréta most, letépve az Isten kalap­járól, duhaj legények által sárbataposva, szétszag­gatva, az emberi gyűlölet, az emberi fenekedés posványában hever. Van-e ennél fájdalmasabb fájdalom ? Nem sajnáljátok ezt a szép bokrétát szép magyar lányok, magyar ifjak ? S ti magyar apák, magyar anyák — akik­nek lelke olyan sokszor fürdött meg az öröm, a boldogság tengerében, mikor gyermekeiteket fel- virágozva, felkoszoruzva láttátok s ártatlan örö­meikben gyönyörködtetek — nem sajnáljátok ezt a bokrétát ? S ti öreg magyarok — kik annyi verejtékes de Hittel, szeretettel, a jövőbe vetett reménység­gel építették fel jói megérdemelt pihenéstsk haj­lékát s most ebben a hajlékban — hasztalan me­legítitek a szeretet melegével — szinte megfagy­tok a gyűlöletnek rajta át-át viharzó viharától, — nem sajnáljátok ezt a gyönyörű bokrétát ? Pedig ennek a bokrétának húsa, vére van 1 Nem halljátok, hogy könyörög hozzátok, mentsetek meg magyar véreink, mentsetek meg ! Miként ti könyörögtök segedelemért, ha veszély­ben vagytok. Itt van közeletekben, ide hallszik fájdalmas, szivet tépő segélykiáltása. Testetekből való testek, véretekből való vérek. És ti még sem halljátok. Átnyújtja hozzátok reszkető karjait s ti kö­nyörtelenül, taszítjátok el magatoktól. Nem látod édes magyarom ? épen most kergetik a latrsk a Golgotára, a kereszt alá, szívtelenül, könyörtelenül, gunykacaj között tépik le szétszaggatott, összerugdosott, összeköpdösött testéről a Te drága színeidet képező palástot: a hit, remény, szeretet hármas színeit s még sem mozdul meg a te büszke, magyar szived ? Nem kergeti arcotokba a szégyen pírját — hogy legalább ez a pir látszon arcotokon — en­nek a gyönyörű bokrétának meggyalázása. Van-e ennél boldogtalanabb boldogság? Olyan most ez a mi kis világunk, mint egy kialvó égitest, felületén vastag jégkéreggel: a közönnyel, belsejében a mindent megsemmisíteni vulkanikus elemekkel : a gyűlölettel. Olvasszátok fel lelketekről a közöny jég­rétegét, oltsátok ki szivetekből a gyűlöletnek min­den becsületes törekvést megsemmisiső lángját. Értsétek meg egymást! Nem kér titeket senki arra, hogy ragadja­tok fegyvert, C3ak arra kér benneteket hazátok szent érdeke és a ti érdeketek : értsétek meg egymást. Az egymás megértésére, a szorgalmas mun­kára, a közállapotoknak nyugvópontra juttatására van most szükség. Higyjétek el, a hozzátok segedelemért kö­nyörgő bokrétának lelke is van, s ez a lélek, ha egymást megérteni nem akarjátok — be fúrja

Next

/
Thumbnails
Contents