Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-11-10 / 91. szám
LII. évfolyam %ulay 1030. november IO Egyes szám ára 1 korona 91. nám. Előfizetési árak: F.gész évre . . 60 K — f Fél évre . . 30 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! A nagybirtok. Nem is igen ildomos, de ópensóggel nem keresztényi dolog a halálraítéltnek még utolsó perceiben is szemrehányást tenni elkövetett bűneiért. Különösen nem, ha azok a bűnök, melyeket szemére hánynak nincsenek is mind bebizonyítva. A nagybirtok, a latifundum, ma halálra van ítélve és a siralomházban ül. Nem valószínű, hogy az utolsó percben kegyelmet fog kapni, azért hát ismételjük, céltalan és keresztónyietlen dolog még a bitófa alatt is elkövetett sok mindenféle bűnét hánytorgatni. Igaz, a nagybirtok a tiszteletreméltó kivételektől eltekintve — az utóbbi évtizedekben nem teljesítette úgy a haza iránt való kötelességét, mint azt elvárhattuk volna. De azért az a támadás, melyben Griger Miklós nemzetgyűlési tag részesítette a nagybirtokot és a nagybirtokos osztályt, elfogult, egyoldalú és azért igazságtalan. Mindazt, amit napjainkban a nagybirtoknak és a nagybirtokos osztálynak szemére hánynak, kisebb vagy nagyobb mértékben fel lehet róni bűnül bármely társadalmi osztálynak, mert azok majdnem kivétel nélkül a kor bűnei. — Vájjon a képességeken felül való költekezés, a fényűző életmód, mely a nagybirtok elkallódását, idegen kézre jutását okozta, csak az arisztokrácia büne-e ? vájjon a nemzeti érdekek iránt való közönyösségben, az egyéni érdekeknek, a haszonnak a haza érdekei fölé helyezésében csak a nagybirtokos osztály excollál ? Természetszerűleg egy olyan osztálynál, mely mindössze néhány ezer tagot számlál, szembeötlőbbek a bűnök. — Ha egy mágnás birtoka jut idegen kézre, azt rögtön megtudja az egész ország; ha egy főur tagadja meg a haza iránt tartozó kötelesség teljesítését, az országos botrány. Hogy mennyi kis- és középbirtok vándorolt a csapszókek küszöbén át idegen kézre, azt csak a statisztikai hivatal jól eltemetett aktái őrzik; hogy mennyi nem mágnás honfitársunk nem érez kötelességet a hazájával szemben, azt már statisztikából sem tudhatnék meg, Egy nagy mulasztás igenis tapad a nagybirtokhoz. A magyar nagybirtok nagy jövedelme alig alig táplálta a magyar ipari termelést, hanem az tulnyomórószben a külföldre vándorolt. Nemcsak a fónyüzósi, de még a szükséges ipari cikkeket is a külföldön vásárolta az arisztokrácia, a lábbelitől a pezsgőig, a nyakkendőtől a könyvekig. De ez is nemcsak a földbirtokos-arisztokráciának, de a pónz-arisztokráci4nak is épen úgy, talán még nagyobb mértékben bűne. Azt hozták fel védőimül, bogy a fejletlen magyar ipar nem tudja a finomult, kényes igényeket kielégi teni. Arra azonban senki sem gondolt, bogy néhány esztendei takarékosság révén meg lehetne teremteni azt a magasabb fokú ipari termelést itt a belföldön is, belföldi munkaerővel és mindjárt lett volna kenyero annak a százezer derék magyarnak is, aki évente Amerikába vándorolt. Hát ez bizony bűn, a jónak könnyelmű elmulasztása volt. Az anyagias, a léha korszellem még egy kötelességről megfeledkeztette a nagybirtokos osztály nem jelentéktelen részét. Arról, hogy erényekben, életmódban példaképül kell szolgálnia minden más társadalmi osztály előtt. Az alsóbb társadalmi osztályok szivesen utánozzák az arisztokráciát, sajnos, azt tapasztaljuk azonban, hogy a hibákban sokkal készségesebben és gyorsabban, mint az erényekben. Egy véteknek, mely a felsőbb tízezerben követtetik el, sokkal több utánzója akad, mint száz erénynek, mely odafenn észrevétlenül ragyog. Ezért kell azon a kimagasló társadalmi polcon annyira óvakodni a hibáktól és vétkektől és ha az napjainkban nem sikerült a megkivántató mértékben, az megint csak az anyagias, érzéki korszellemnek a bűne. Akik oly hangosan követelik, hogy ne általánosítsunk, hanem az egyéneket nézzük és ne ítéljük el a gonoszakért a jókat is, azok talán nem fognak csodálkozni, ha roá- mutatunk a kastélyok nagy szülötteire is, hogy csak a XIX. századnál maradjunk, egy Széchenyi Istvánra, egy Eötvös Józsefre, egy Zichy Nándorra, egy Apponyi Albertre. Ezek a novek nem egynéhány ezer arisztokratának, de egy egész nemzetnek a bűneit is képesek jóvátenni és expiálni. Vájjon azok az osztályok, melyek majd a lelópők helyére a hatalom polcára fognak jutni, fognak-e ennek a nemzetnek Széchenyi Istvánokat, Eötvös Józsefeket adni ? H IB£K. Dr. Egao Imre vármegyei főispán Budapestről hazautazásában Gyomán kiszállott, hogy az ottani volt Wodianer féle Zsófia major parcellázásával kapcsolatos panaszokat, megvizsgálja. Békésvármegye közigazgatási bizottsága — közbejött akadályok miatt — nem november 10-én, hanem november 17-én délelőtt tartja ülését. A Szociális Misszió Társnlat gróf Almásy Dénesné őnagyméltósága elnöklete alatt vasárnap délután tartotta a nagyszámmal megjelent tagok részvételével rendes havi gyűlését a Békésmegyei Takarékpénztárnak e célra szívességből átengedett közgyűlési termében. Az értekezlet egyik legfontosabb és legaktuálisabb tárgya a jövő hó első napjaiban rendezendő karácsonyi vásár volt, amelynek részleteire még visszatérünk. Egyelőre csak a nagyközönség szives és áldozatkész adományait kérjük a készítendő babákhoz, játékszerekhez, karácsonyfadíszekhez stb., amelyek lehetnek: színes szövet és selyem, fehér vászon vagy chiffon, — akár mosott darabok is — csipkehulladékok, képes levelezőlapok (lehetnek használtak is), továbbá papír- és vékony deszkaÜobozok. Mindezeket kérjük szerda és szombat délután 3—5 óra között a Kossuth L tj03-utca 8. szám alatti misszió irodába, vagy pedig bármely napon a plébániára beküldeni.; A Kathoiikns Körben vasárnap délután nagyszámú közönség ejőtt tartott előadást dr. Megyesy Ágoston törvényszéki biró a katholikua égj háznak hazafias mozgalmainkban való hivatása szerepéről. Az előadás alapgondolata az volt, hogy a hazafias irányú mozgalmak gyökereiket a ke- - resztény igazságokban bírják és sikerük a keresztény erények újjáéledésétől függ. Rámutatott az előadó arra, hogy a destruktiv tábor egyenlő erővel intézte támadását az Egyház és a Haza ellen és ez a közösen elszenvedett támadás örök szövetséget létesített a küzdő egyház és a küzdő magyarság között. A hallgatóság zajos tetszése mellett említette meg, hogy nemzetünk az első elismerést, az első biztató, önérzetet keltő nyilatkozatot a katholikus egyház fejének képviselőjétől hallotta, aki kijelentette, hogy a magyarságot nem lohet legyőzött népnek tekinteni, mert a borzalmas katasztrófákból megmentette, azokat az erényeket, melyek népeket igazán naggyá tehetnek. Az előadás további folyamán azt fejtegette, az előadó, hogy egyedül a keresztény erények ki- mélyitése, azoknak fentartás és fólretekintés nélkül való követése teheti ismét naggyá és boldoggá Szent István birodalmát; a katholikus egyház, mint tizenkilenc évszázadon át, most is rendületlenül működik ezen erények épségben tartásán és elterjesztésén és minden hatalmával támogatni fogja a magyarság nemzeti irányú mozgalmait szemben azokkal a törekvésekkel, melyek országunk területének épségével együtt a katholikus egyház virágzó területeit is veszélyeztetni látszanak. A mindvégig élvezettel hallgatott előadást a hallgatóság zajos tepssal honorálta. A Katolikus Körben nov 14-én vasárnap délután 5 órakor Biró Béla fögimnáziumi történelem tanár elődást tart »Magyarország hajdani területváltozásairól.« Az előadáson vendégeket is szivesen lát a Kör vezetősége. Belépődíj nincs. A terem fütve van. Felkéri az »Akarat« szövetkezet tagjait, hogy folyó hó 11-én a Polgári Kör nagytermében délután 3 órára fontos megbeszélés végett megjelenni szíveskedjenek. Az időjárás hat napos nagy fagy után egész Magyarországon borulatra és enyhére változott, csapadékot sehonnan sem jelentettek, kivéve Tokaj vidékét, ahol kisebb múló havazás volt. A hőmérséklet mindenütt közel a fagypont felett ingadozott. A gyulai rokkantak javára B. 0. 30 koronát adományozott. Rendeltetési helyére juttattuk. A demarkációs szélekről megerősítik azon Aradról hozott vasúti hirt, hogy a román főhad- vezetőság az 1898., 1899. és 1900. évbeli összes hadköteleseket november 12-re Boron kívül és nemzetiségre való tekintet nélkül bevonulni kötelezte, valamint ezen évfolyamokba tartozó azon összes ifjakat is, kik még eddig a sorozásra elő sem állottak. Egyidejűleg a fővezérség az egész Erdélyt hailisónának jelentette ki. A románok tehát igy képzelik a megszállott területek lakóinak megbékítését és kormányzatuk megkedveltetését. A föidbirlokreformot a nemzetgyűlés már tárgyalás alá vette és úgy látszik, hogy a beterjesztett javaslat lényegesebb módosítások nélkül el lesz fogadva. Az uj törvény olyan fontossággal bir, mint az 1848. évi törvényben kimondott, de csak évek hosszú sora után végrehajtott úrbéri rendezési törvény és nagy figyelemmel kisérjük tárgyalását. Amint törvénnyé válik, részletesen fogunk azzal foglalkozni. Gyászrovat. A román megszállás alatt Gyuláról Brassóba internált tisztek és altisztek egy igazi barátja és pártfogója, Bálinth György brassói plébános, igen előkelő és tekintélyes erdélyi katholikus pap, Brassóban két héttel ezelőtt meghalt. Halála nagy veszteség az erdélyi magyarságra és bizonyára részvétet kelt a volt internáltak körében, akiket a rabság idején buzgón támogatott és társadalmi utón segélyezett, úgyszintén a menekültek, körében, akik között sok tisztelője volt. A brassói Eerencrendiek templomából a magyar lakosság tüntető nagy részvéte mellett temették el. FeMvatnak mindazok, akiknek az u. n. tanácsköztársaság idejében a földbirtokok szocializálásával kapcsolatban létesített műszaki szervekkel (várni. termelőszövetkezetek műszaki osztályával, kér. mezőgazdasági műszaki hivatalokkal és az ezek alá tartozó műszaki szervekkel, nemkülönben a földmivelésügyi népbiztosság (népgazdasági tanács II. főosztálya) VII, szakosztályával, illetve a földbirtokreform műszaki és adminisztratív osztályával) szemben követelésük áll fenn, hogy ezt a körülményt a követelés fennállását igazoló összes okmányokkal együtt ezen felhívás közzétételétől számított 30 nap alatt — am. kir. földmivelésügyi miniszter 80706—1920. XIII—1. sz. rendelete alapján — az illetékes vármegyei műszaki leszámoló bizottságnál (alispáui hivatal) jelentsék be. Ezt a felhívást azzal a pótlással hozzuk köztudomásra, hogy a felhívásban említett várta, műszaki leszámoló bizottság működésére vonatkozólag a földmivelésügyi kormány a legrövidebb időn belül rendelkezni fog. Halálozás Geszner József széleskörben ismert építő iparos Gyulán november hó 7-én -73 éves korában elhunyt. A polgári erényekben kiváló és közbecsülésben álló derék polgár temetése november 8-án történt igen nagy részvét mellett. Lapunk más «séma 2 oldali
