Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-01-28 / 9. szám
» Békés 1920. január 28. a közös érdekért mindenek előtt az, aminek áldozatul esnie nem szabid és nem lehet. Ki merné kétségbevonni, hogy olyan közömbösség vett már erőt a magyar népen, hogy nem bánta, a szomszédjával akármi történik is, csak neki ne legyen baja. Hidegen végig tudta nézni más pusztulását és nem érezte, hogy a pusztulás őt is ári, mert egy életerő, életfeladat, egy életépület dőlt romba. Ennek a közönyösségnél: meg kell szűnnie, ennek az átkos önzésnek kell megdaraboiva halálra Ítéltetni. És ha még egyszer hivatkozni lehet a magyar nép történetének letűnt századaira, nemde volt i it annyit emlegetett tatár pusztítás és török dulás, nemde volt ott szomorú éö kemény jdö elég és mégis feltámadt és mégis tudott uj életre kelni. Legyen tehát a ^yászhangoknak vége! Hangozzék el az, hogy semmi viszonyok között boldogulni nem tud, ha nem érti meg 1 az uj kor hivó szavát, mely bensejének, erkölcsi értékének megújulásáról szól. Hízza fel és mutassa meg az uj világ képét, mely kemény küzdelmek világa lesz, mely azonban uj embert és uj nemzedéket teremt. Ha tudott ez a nép hősiesen vérezni, tud majd hősies kitartással dolgozni is. Ha tudott fegyelmet ismerni a csatasorban, ismerjen fegyelmet az alkotó, helyrehozó munka soraiban is. Ha tudott nélkülözni, lemondani a kemény évek alatt, mikor igazán nem tudta, hogy miért nélkülöz, miért vérzik, raajd tudjon ezután is lemondani, mikor tudja, hogy saját jövőjének biztosításáról, újjáépítéséről és jövendő élethivatásának megalapozásáról lesz szó ! (—) A magyar békeszerződés. A magyar békeszerződés főbb pontjai a következők : 1. El kell látni Ausztriát. Magyarország Ausztria felé 5 esztendeig terjedőieg nem gátolhatja a terményeinek kivitelét, melynek mennyiségét a két állam közötti megegyezés hiányában a jóvátételi bizottság fogja megállapítani. 2. A vontatáshoz alkalmas pécsi szénből a reparációs kommissziók által megállapított feltételek mellett az antanthatalmiknak évenkint megszabandó mennyiségre opciót tartozik nyújtani 5 évre. 3. Közlekedés. Losoncnál egy uj összeköttetés létesítendő 15 évi időtartamra peage- joggal Csehszlovákia részére. A románok részére is ilyen paage-jog biztosítandó 10 évi időtartamra Nagyszalonta—Arad—Kísjenő közt B.-csabán át. 4. Mezőgazdaság. Ausztria és Magyarország között egyezmény lesz kötendő a termények kölcsönös kicserélése ügyében. 5. A hadsereg 35 000 főnyi embert tarthat 5 százalék tiszt, G‘66 százalék altiszt, önkéntes jelentkezésen alapuló hadsereg lehet. A csendőrség, pénzügyőrség, erdészeti személyzet és rendőrség az 1913. évi létszám tartható fenn. 6. A dunai flotta megszűnik. A Dunán folyam rendészeti célokra három földerítő jármüvet tarthat. 7. Eltiltották a repülést, eltiltják a léghajózást és az ebbeli összes anyagok átadását követelik. 8. A hadifoglyok hazaszállítását csak a békefeltételek hatálybalépte után helyezik kilátásba. A hazaszállítás költségét Magyarországnak kell fedezni. 9. A békeszerződés a javakra és jogokra vonatkozólag azt a rendelkezést is tartalmazza, hogy azok a szabályok, melyeket a magyar hatóságok a régi királyság területére nézve 1918. november óta a szövetségesek és a társult hatalmak, valamint ezek alattvalóik jogaikra és érdekeikre vonatkozólag kiadtak, semmisek. 10. Magyarország elismeri a Jugoszláv és Csehszlovák állam teljes függetlenségét. 11. A határokat hetes bizottság állapítja meg, melyben öt tagot a szövetségesek, egyet az érdekelt állam, egyet pedig Magyarország nevez ki. 12. Magyarország lemond Itália, Jugo szlávia. Románia és Csehszlovákia javára minden jogról azon területekre nézve, melyek ezeu állam oknak jutnak. 13. A Csehszlovák állam kötelezi magát, hogy a Duna jobb partján Pozsonytól délre nem épit semmiféle erődítményt. 14. Magyarország lemond minden jogáról Fiúméra és környékére a később megállapítandó határok szerint. Lemond Ausztria javára a neki ígért területről. 15. Magyarország pénzügyi terheiből a szomszéd államok átvesznek annyit, amennyi a nekik ítélt területnek megfelel. Magyarország a monarchia terheiből is köteles vállalni az őt illető részt. _ Hírek a nagy világbői. Napok óta bejárja az európai újságokat az a hir, hogy a francia köztársasági elnök, C lemen- ceau a mostani elnökválasztó kongresszuson megbukott. Hamar kijelentjük, hogy nem bocsátkozunk találgatásokba, mert a világ nagy eseményeinek szálai nagyon kuszáltak, azokat min,d kellene ismerni, hogy valamiről teljesen tájékozottak lehessünk. A lényeg annyi, hogy Clemenceau megbukott, maguk a franciák buktatták meg, helyette megválasztották köztársaságuk elnökének Dechanei Pált. Az európai sajtóban szívesen adták Clemenceauuak a »tigris* melléknevet, mellyel harcias és kemény egyéniségét, éles irányát jelezték. Az ő bnkása személyváltozást jelent-e vagy jelent rendszerváltozást, hamarosan kiderül. Kétségtelenül az egész francia nemzet elismerése kiséri visszavonuló nyugalmába, hiszen jobban alig képviselhette volna valaki is a saját nemzetének érdekeit. Ha őt, mint saját nemzetének nagyeszű, hatalmas akaraterejü és hü fiit szemléljük, barát és ellenség egyaránt elismeri kiválóságát. Clemenceau a, francia történelemnek nagy alakja lehet, ahhoz azonban kétség fér,, hogy mint világtörténelmi nagyság megüti-e azt a mértéket, amit mint francia megütött. Tudott-e kibontakozni saját nemzete szükebb köréből, tudott-e felemelkedni világtörténelmi nagysággá, azt majd a jövő döuti el, mikor majd a reánk következő évtizedek mondják ■ meg a kritikát a mai események felett. Ciemenceau bukásának annyi a következménye, hogy most már nem a francia köztársasági elnök a békekonferencia elnöke, továbbá, hogy a magyar delegátusokat Londonba- hívják további tárgyalásra. Természetesen, ez magát a lényeget nem változtatja meg, annál is inkább nem, mert azt senki nem várhatja, hogy lényegesebb módosításokat tegyenek azonja békeszerződésen, melyet már régóta készen tartanak és csak azt várták, hogy legyen kinek átadni. Most tehát volt* kinek átadni, csak hátra maradt az a kérdés, lesz-e a ki aláírja ? Sokan kiváncsiak arra, hogy mit is mondhatott Apponyi? Mit hozhatott fel a legfelsőbb földi Ítélő fórum előtt, a mivel a kemény számadás elé vout Magyarországot védheti. Nem mondhatott lényegében mást, mint a mit, minden magyar érez, hjsz és remél, hogy egy országot, ha mindjárt Magyarországnak hívják is, halálra Ítélni nem lehet. Vagy ha igen, mondjak meg nviltan . Az más lapra tartozik, hisznek-e érvei súlyában és komor valóságában, lesz-e valaki is, a ki beletud helyezkedni a magyarországi viszonyokba ? Tud-e valaki annyira elfogulatlan lenni, hogy elismeri egy népről, hogy helye neki is van a nap alatt ?! Japán, a napkelet országa, a német gyarmatokból kap területeket Ausztrália szigetországából. Aztán a japánok csendes biztonsággá 1 előrehaladnak Szibéria elfoglalásában és teszik ezt Amerika hallgatólagos beleegyezésével. Eljö- het a?, idő, hogy Amerika beleegyezése nélkül is fog hóditari ez a nagyra nőtt sárga fai, sőt Európának megkérdezése nélkül is cselekszik. H I B E K. A kalendárium hiányának pótlása céljából elhatároztuk, hogy ezentúl minden hónap utolsó hetében a következő hónapnak naptárát lapunkban leközöljük, amit a mai napon megkezdünk a következőkben : 29 nap Februái' Télutó Vasárnap Ifiéit« Kedd Szerda C>ütórtök Fentek Szombat 1 1) 4 Hetv. v Ignác 2 Gyertya szt B A 3 Balázs pk. (holdtölte) 4 Veronika sz. 5 Ágota sz. 6 Dorottya r.z. 7 Romuald Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek S'ombat 8 D 5 ílatv. V. M. János 9 Alex. Cirill 10 Skolasztika 11 Dezső (utolsó negyed) 12 Eulália 13 R. Katalin 14 Bílint Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat 15 D. 6 Farsang v. Pauszt. 18 Julianna 17 Danát 18 Hamvazó sz. Simon (ajhold) 19 líonrád 20 Aladár, Eleuter 21 Szeveriáu Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat 22 D. 1. Invoe. Péter székf. 23 Dam. Peter 24 Szökőnap 25 Mátyás (első negyed) 26 Géza 27 Sándor pk. Kánt. 28 L“ánder Vasárnap 29 C. 2 Remin. Román A nap kél 1. héten 7 óra 25 p., nyug. 5 óra 2 p. x> » 2. » 7 2> 16 » » 5 » 13 » > > 3 * 7 04 » » 5 * 24 » » 1 4., » 6 2> 52 3 » 5 » 35 » Ezüst mennyegző. Gróf Széchényi Antal pósteleki birtokos és neje gróf Wenckheim Krisztina január 22-én töltötték be házasságuk 25. évét, melynek fordulóját családi körben ünnepelték meg. Ez alkalomra a pósteleki kastélyban megjelentek a környéken lakó rokon családok, köztük gróf Széchényi Miklós nagyváradi püspök is, ki az egyházi megáldást végezte. Az egyházi megáldás után egy igen kedves és szépen sikerült programm lett bemutatva szavalatok és előképekkel, amivel a venaégC3aládok ifja tagjai lepték meg az ünnepeiteket s melyben résztvett a 25 éves házaspárnak 2 fia és 2 leánya is. A rokon vendégei: voltak: özv. gróf Wenckheim Frigyesné és fiai, gróf Wenckhíhm Géza és családja, gróf Álmásy Dénes és családja, gróf Wenckheim Dénes és családja, továbbá báró Apor Vilmos gyulai plébános. Gróf Széchényi Antal vármegyénk egyik kiváló nemzet gazdája, aki kisebb terjedelmű birtokán folytonos kísérleteket és tanulmányokat végez éa végeztet, nemcsak a hazai konyhakerti és gazdasági növények termelése, hanem a külföldi ipari és kereskedelmi növények meghonosítása érdekében is, emellett történelmi nagy nevéhez méltóan tevékeny részt vesz vármegyénk közéletében és közügyeinek munkájában is, mint pl. a Körözs szabályozó társulat elnöke. Mint a társadalmi közre nézve is hasznos és érdemes munkásságot folytató vármegyei birtokost, a nevezetes évforduló alkalmából mi is igaz és őszinte szerencsekivánatunkkal üdvözöljük. A'gyulai Pálnapi országos vásár a hozzáfűzött várakozások közül egyedül a fagyos hideget váltotta be, minden egyéb tekintetben éppen olyan háborús színezetű volt, mint az utóbbi években. A sertésvásár némi lendületet mutatott, mert a felhajtás mennyiségileg és minőségileg bár számottevő, de az árak az egész vonalon, malacok,
