Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-10-16 / 84. szám
KjXI. évfolyam <wy8ilav 1920. október 16 Egyes Mas ára 2 korona 84. sxám. Előfizetési árak: Egész évre . . 60 K — f Fél évre . . 30 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szánt ára 2 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FEREVC Megjelenik szerdán és szombaton. A miniszterelnök szólott Szegeden és Csonka Magyarország fájdalmas sebei között a megszállott területekről menekült magyar testvéreinkről is szólott. Méltányolta azon szivettópő fájdalmat, mely eltölti az idegen kormányzat járma alá jutott véreinket, kiktől a zsarnok megtagadta a kenyeret, akiket kifoszt és kicsufol, levetkeztet és kidob lakásukból, tolonclevelet nyom a kezükbe azzal, hogy kívül tágasabb. És mindezen rettenetességek dacára a miniszter azt mondta : „A legteljesebb mértékben együtt érzek velük, azonban mégis azt mondom, hogy aki csak teheti, maradjon .. .“ A minisztert e kijelentésre bizonnyal nagy tapasztalatok, a tényállás alapos ismerete, bölcä megfontolás és higgadtság bírta rá. A menekültek ügyében nekünk is vannak tapasztalataink még az első román betörés idejéről, az 1916. évből. Ki ne emlékeznék Gyulán e fájdalmas napokra ? Midőn heteken át vonult keresztül városunkon a szekerek végtelen sora ? Telve nőkkel és gyermekekkel, kik minden vagyonkájukkal menekültek és akiket az Alföld népe tárt karokkal óo terített asztalokkal várt ? Hiszen jóformán egész Háromszék vármegye Békésmegyébe volt telepítve. S mikor ezek ismét haza tériek elhagyott szülőföldjükre és onnan a Gyulán hagyott ingóságaikért ide kérőbb visszajöttek, mindnyájan azt mondták, hogy megbánták hazulról való menekülésüket, mert ők rettenetesen károsodtak, mig az otthon maradottaknak semmi bajuk és káruk sem történt. A helyzet ma sokkal súlyosabb. Ma a rettenetes drágaság közepette egy megcsonkított, tönkretett országban élünk : mi a ma ide özönlő menekült véreinknek együttérzésnél és részvétnél egyebet alig adhatunk. Mi is megszaporodtunk; lakásainkat családalapitó gyermekeinkkel osztottuk meg; építési anyagunk teljességgel nincs. Húsfélénk, zsírunk, tűzifánk nincs, a kenyér is adagolva van, ruhanemüekről nem is szólunk. Nem a szük- keblüsóg és kényelemszeretet az oka, hogy — tisztelet a kivételeknek — a lakosság most nem siet a menekültek testvéri fogadására, mint azt 1916-ban tette, hanem a mai siralmas gazdasági helyzet és a tényleges általános lakásnyomoruság. A menekültek bizonyára fájó szívvel és nem könnyelműen hagyják ott kedves otthonukat. Mi ezt szintén átérezzük és méltányoljuk. De nem habozunk kijelenteni, hogy ezzel az ott maradt magyarságot gyengítik. A menekültek által elhagyott állásokba, munkakörbe az ellenség fószkelődik be, ez foglalja el a hivatalokat, az iskolákat, a templomot és minden menekülttel kevesbbedik a magyarság ellenálló és összetartó ereje,halkabb és erőtlenebb lesz a tiltakozó szó.mely a bitorló ellenség erőszakosságát, jogtalanságát kiáltja a világba. Mi minden tőlünk telhető könnyítésre emberbaráti és hazafias támogatásra készek vagyunk; de azt hisszük, a még ezentúl menekülni óhajtóknak azok teszik a leghazafiasabb szolgálatot, akik figyelmükbe ajánlják a jelenleg még helybenlevőknek a miniszter Bzavait, „Aki csak teheti, maradjon.“ A törvényhatósági bizottság őszi rendes közgyűlése. (1920 ok«. 140 A közgyűlés megnyitása előtt, amelyről lapunk más helyén számolunk be, a Védő Ligák Országos Szövetsége tartotta meg gyűlését. Ennek befejeztével elnöklő főispán a közgyűlést megnyitván, az alispán! jelentés felolvasása után Almády Géza csorvási földbirtokos, megyebizottsagi tag emelkedett szólásra. Aggodalmának ad kifejezést a közbiztonsági állapotok felett s különösen kifogásolja azokat az állapotokat, amelyek a sajtócenzura körül fenn- állanak. Visszatetszőnek s egyben károsnak tartja a különböző, leginkább hazafiasság őrvo alatt folytatott gyűjtéseket s az ilyen cimen gombamódra alakuló egyesületeket. Kifogásolja, hogy a legfontosabb kérdésekben, úgyszólván életbevágóan fontos ügyekben a felső helyről leadott rendeletek elkésve érkeznek amelyben nem egyszer bizonyos tendenciát lát. A vasúti tarifa emeléséről beszél, mint amely szintén hozzájárul a már teljesen elviselhetetlen drágaság emelkedéséhez, indítványozza, hogy az ellen Írjon fel a törvényhatósági bizottság. A megyei székhely megközelíthetőségének javítása iránt s a vasúti kocsik fűtése és világítása érdekében felirat intézését javasolja. Indítványozza, hogy írjon fel a bizottság, hogy a termelők a tengerit ne csöves állapotban legyenek kötelesek beszolgáltatni, hiszen a tengeri csutka igen alkalmas fűtőanyag pótló. A felszólalásra a vármegye alispánja, majd a vármegye főispánja után adott részletes tájékoztatásodra elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy a gyűjtések korlátozása, a tengeri beszolgáltatás módosítása, a vasúti közlekedés javítása érdekében felír. Grammling Lajos törvényhatósági bizottsági tag indítványára elhatározta a bizottság, hogy a benyújtott indítványban foglalt közérdekű tapasztalati tényeket fontosaknak és az állami életre jelentőseknek tartja s az országos árvizsgáló bizottság megalakítása érdekében feliratot intéz s ezen feliratát küldöttség utján nyújtja át a kormánynak. Zilahi Kiss Jenő eltávozott kormánybiztosnak érdemeit jegyzőkönyvében megörökítette. A vármegye 1920. évi háztartási költségvetését 2821815 korona szükséglettel s ugyanannyi fedezettel megállapította és elfogadta. A közigazgatási célokra 3 százalék, tiszti nyugdíjalapra 3 százalék és a közjótékonysági célokra 2 százalékos pótadót szavazott meg. A hadifoglyok hazaszállítása érdekében felír. A nemzeti hadsereg végleges megszervezésénél a magyar katona glóriás vitézsége és a tradíciók által megostromolt »honvéd« elnevezés visszaállítása iránt felír. AlkotmáDybiztositó törvények hozatalát sürgeti és pedig oly értelmű alaptörvényeket, amelyek biztosítják, hogy a király elsősorban magyar legyen, minket képviseljen, nehogy nemzetünk idegen országok vagy fejedelmek családi politikájának prédájává váljon. A destruktiv sajtó megrendszabályozása, illetve megszüntetése iránt felir. Tiltakozik a hazai vasutak bérbeadása ellen. A katonabeszállásolási alap hiányainak fedezésére pótadót vet ki. A közvád képviseletével dr. Hoffmann Károly tb. főügyészt megbízza. Felir a katholikus autonómia törvény utján való életbeléptetése, az összes vallásfelekezetek alsópapsága illetményeinek sürgős rendezése, a falu kultúrájának emelése, a közegészségügy államosítása érdekében. Felir a vármegyei számvevőség visszaállítása iránt. LapKHÍi mai uáaa 4 oldal. A tárgysorozat és póttárgysorozat több mint 200 ügyet ölel fel. A fenti közérdeklődésre számot tartó ügyeken kivül letárgyaltattak az egyes községeket érdeklő ügyek is. Az uj szövetkezeti törvény. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898. évi XXIII. t.-c. módosításáról megjelent az nj törvény az 1920. évi XXX. t.-c., mellyel ezentúl sűrűn fogunk találkozni a szövetkezeti életben. Az uj törvény szerint gazdasági és ipari hitelszövetkezet a jelen törvény életbelépte után csakis az országos központi hitelszövetkezet közreműködésével alakulhat és esakis oly feltétel mellett, ha az alakuló szövetkezet a központba belép és ha belépését a központ elfogadja. Ennek igazolása nélkül az uj srövetkezetet a bíróság a cégjegyzékbe be nem jegyezheti. Másik fontos rendelkezése az uj törvénynek, hogy az országos központi hitelszövetkezet a je- leu törvény hatályha lépte előtt alapított olyan hitelszövetkezeteket, melyek a központnak nem voltak tagjai, üzlet és ügyvitelük tekintetében bármikor felülvizsgálhatja, sőt ha az ilyen szövetkezetek igazgatósága, vagy a tagok Vi0 része kívánja, köteles azokat felülvizsgálni, mely alkalommal az illető szövetkezet okirataiba, könyveibe és üzleti levelezésébe a kiküldöttnek betekintést engedni tartozik. Ezen felülvizsgálat eredményét az illető szövetkezet záros határidőn belül egybehívandó közgyűlése elé terjeszti, de különben a vizsgálat eredményét a központ a cégjegyzék bírósággal is közölheti. Az uj törvény nem engedi meg, hogy egy kebelbeli szövetkezet a központból kilépjen, de a központnak sincs joga a tag- szövetkezetet kötelékéből kizárni. Az országos központi szövetkezet igazgatósága is bővült és jövőben 15 tagból fog állani. Ezek közül az elnököt az államfő, az egyik alelnököt és 2 igazgatósági rendes tagot a pénzügy, illetve a földmivelésűgyi miniszter nevezi ki, a többieket az alapítók és a tagszövetkezetek választják. Az állam az országos központi hitelszövetkezetet nagyfokú támogatásban részesíti, mert a már korábban adott egy millió korona állami alapítványon felül további 25 millió korona alapítványi üzletrészszel hozzájárul; az intézet tartalékalapja növelésére pedig 100 millió korona névértékű pénztárjegyet bocsát az intézet tulajdonába, mely pénztárjegyek 5%-kai kamatoznak, hadinyereség, tőkekamat és járadébadó alul mentesek. A központnak 22 éven át a szakipari szövetkezeteknél elveszett 7 millió korona követelését pedig az állam fedezi. A központnak a jelen törvény alapján kibocsátott kötvényei államérvényes értékpapíroknak nyilváníttatnak. A törvény felhatalmazza az országos központot, hogy a gazdasági és ipari hitelszövetkezeteken kivül saját kötelékében más célú gazdasági és földmunkás szövetkezeteket is alakíthasson, illetve meglevőket átalakíthasson. Az nj törvény 1920, évi október 5-ik napján kelt és már érvénybe lépett. H I II M M. Személyi hir. Dr. Egán Imre főispán hivatalos ügyben Budapestre utazott és a jövő hét közepén jön vissza. A Védő Ligák Országos Szövetsége folyó hó 14-én tartotta a vármegyei székház nagytermében propaganda ülését. Dr. Egán Imre főispán mielőtt a törvényhatósági bizottság ülését megnyitotta volna, bemutatta a törvényhatósági bizottságnak Ilossvay Gusztáv belügyminiszteri államtitkárt, aki a fenti szövetség ügyében tartotta meg előadását Ilossvay Gusztáv elimádkozta a magyar nemzet hiszekegyét, amelyet a törvény- hatósági bizottság tagjai állva hallgattak meg:
