Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-09-29 / 79. szám
LII. évfolyam Ctyula* 1920. szeptember 29 Egyes szám ára 60 fillér, 79. szám, Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Előfizetési árak: Egész évre . 50 K — f Fél évre . . 25 K - f r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom- tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendök Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 60 fillér. Felelés szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Az Ébredő Magyarok nagygyűlése. A megcsonkított, de élni akaró és uj életre készülő Magyarország leghatalmasabb politikai és társi dalmi szervezetének, az Ébredő Magyarok Egyesületének gyulai csoportja vasárnap délután 4 órakor, a Göndócs-népkertben nagy népgyülést tartott. A gyűlés programmja volt az Ébredő Magyarok programmjának ismertetése, a politikai helyzetben való állásfoglalás és a legsürgősebb követelések megvalósitásának sürgetése. A nagygyűlésre a budapesti központ Anka Jánost, a gyulai választókerület keresztény nemzeti pártjának volt képviselőjelöltjét küldte le. Mintegy 6—700 főnyi tömeg előtt, melyben a város társadalmának minden rétege képviselve volt, nyitotta meg Erkel R^zső alelnök a gyűlést és üdvözölve a megjelenteket, átadta a szót Anka Jánosnak. Anka meggyőződésül áthatott, lendületes beszédben ismertette azt a nagyszabású nemzetmentő programmot, melyet egyedül az Ébredő Magyarok Egyesülete képvisel ma szilárdan, megalkuvás nélkül és a sikerben való megingathatatlan bizalommal. Kiemelte, hogy ez az Egyesület nem valamely alkalmi tömörülés, mely a nemzet egyes tagjait akarja pozíciókhoz, egyes rétegeit befolyáshoz juttatni, hanem a helyzet követelte egyesülése minden hazáját féltő keresztény magyar embernek, aki ezt a sokat szenvedett országot ismét boldognak, a jövő nemzidék sorsát és magyarságát biztosítottnak akarja látni. Ez az egyesület ma már, amint annak lennie is kell, hatalom és erő, mellyel nemcsak az ország kormányzó testületéinek, de a külföldnek is számolnia kell. Ez az egyesület képviseli igazán a nemzetet, a magyarságot, az ő akarata ellenére ebben az országbantőbbésemmist mtörténhetik.Ismertette azután az ország mai helyzetét és reá mutatott arra, hogy minden bajunknak errdő forrása az a túltengő liberalizmus volt, mely az idegenből bevándorolt, a nemzeti szempontból teljesen megbízhatatlan elemeket a magyar honpolgárokkal egyenlő jogokhoz juttatta és ezzel ebben az országban úgyszólván minden hatalmat, bt folyást és vagyont csakhamar az ő kezükre játszott. A helyzetet tehát csak az orvosolhatja, az országot újra csak az mentheti meg, ha ismét minden hatalom, vagyon és bt folyás visszakerül az állam- fentartó keresztény magyarság kezébe. Ennek kivívása a legfőbb célja az Ébredő Magyarok Egyesületének és ennek a célnak elérése előtt ebben az országban nyugalom, béke nem lesz és nem lehet. A hallgatóság zajos tetszése és helyeslése mellett fejtette ki a szónok, hogy mindannak, hogy az egy óv óta működő keresztény kormányzat még alig tadott valamit e cél érdekében tenni, az idegen nagytőke ellenséges aknamunkája az oka, ennek nemzetpusztitó munkája a valutánk mesterséges lerontása, ami az állam pénzügyi helyzetét és a vagyontalan lakosság megélhetését elviselhetetlenné teszi. Az Ébredő Magyarok Egyesületének legelső követelése tehát az, hogy megközelíthetetlen és hozzáférhetetlen politikusok vegyék át a hatalmat és a legerélyesebb intézkedésekkel, ha kell, minden háborús vagyongyarapodás igénybevételével hozzák rendbe az állam pénzügyi helyzetét és szüntessék meg a vérlázitó vagyoni különbségeket. A hallgatóság zajos tetszéssel, éljenzéssel fogadta a beszédet és lelkesen ünnepelte Anka Jánost. Ezután Erkel Rezső ismertette az egyesület 25 pontba foglalt követelését, melyek a legsürgősebb teendők megvalósítását követelik. A főbb pontok ezek: Az egyetemeken a hallgatók per- oentszerü megállapítása faj szerint; összes iskoláinkban az igazolási eljárás újra való lefolytatása ; szegénysorán egyetemi hallgatók megélhetése társadalmi utón biztositaudó; állami iskoláinkban csak született magyar tanerők alkalmaztassanak ; valamennyi újságíró tartozik esküt tenni, hogy minden írásával a magyar nenizeíi állameszmét szolgálja ; mindennemű állami jogok, jogosítványok, kisebb árusítási engedélyek (dohánytőzsde, italmérés stb.) legelsősorban hadi- rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák részére biz- tositandók ; az eddig már kiadott összes ily jogok és engedélyek haladéktalanul felülvizsgálandók; mindennemű gyárak, vállalatok, intézetek kötelezendők a legmesszebbmenő munkásjóléti intézmények sürgős felállítására ; sürgős állami gondoskodás a tisztviselőknek és munkásoknak tűzifával való ellátásáról ; a galíciaiak azonnali kitoloncolása ; azonnal kezdessék meg a háborús nyereségnek olyképeni megadóztatása, hogy az adókulcs a vagyon nagyságával fokozatosan emelkedjék ; keresztény községi takarékpénztárak felállítása ; a földbirtokreform sürgős megvalósítása. A gyűlés egyhangúlag, nagy lelkesedéssel magáévá tette ezeket a követeléseket és elhatározta, hogy azokat eljuttatja a kerület képviselőjéhez, dr. Sehr ffert Ferenchez, hogy. a nemzetgyűlésen azok megvalósítását sürgesse. Elhatározta továbbá a nagygyűlés, hogy ugyanilyen értelemben táviratot intéz a kormányzóhoz, a miniszterelnökhöz és a nemzetgyűlés elnökségéhez. A kormányzóhoz intézett távirat igy szól : »Fcméltóságu Kormányzó Ur 1 Békésvármegye székhelyének, Gyula városának ébredő magyarjai ma tartott nagy népg.y ülésükön egyhangúan magukévá tették azokat a követeléseket, melyeket az Ébredő Magyarok Egyesülete »Mit követel a magyar nemzet ?c címen kiáltványba foglalt és a legsürgősebben magvalósitandóknak tart. Hódolatteljes tisztelettel kérjük Főmóltóságodat, kegyeskedjék a nemzettől reá rubázott hatalmánál fogva a minisztériumot a magyarság emez egyhangú követeléseinek sürgős megvalósítására utasítani * A miniszterelnöknek küldött távirat szövege ez : »Az Ébredő Magyarok Egyesületének gyulai csoportja a város keresztény magyar lakosságával egyesülten tartott nagy népgyülésén hozott egyhangú határozat folytán mély tisztelettel kérjük Nagymóltóságodat, hogy az Ébredő Magyaroknak Nagyméltóságod előtt már ismert kiáltványába foglalt nemzeti követeléseknek sürgős megvalósítása végett szükséges törvényjavaslatokat haladéktalanul a nemzetgyűlés elé terjeszteni kegyeskedjék.* A nemzetgyűlés elnökségéhez a következő távirat ment: »Az Ébredő Magyarok Egyesületének gyulai csoportja kén a nemzetgyűlést, utasítsa a kormányt az ÉME ismeretes kiáltványába foglalt nemzeti követelések megvalósulását biztositó törvényjavaslatok azonnali beterjesztésére.* A távirat elküldése után még Kccsondi János ébredő bajtárs szólott néhány lelkesítő, buzdító szét a gyűléshez, mely után az elnök a gyűlést berekesztette. A közönség Anka János éltetésével lelkes hangulatban oszlott szét. * Az Ébredő Magyarok Egyesületébe be kell lépnie minden magyar embernek, aki hazája sorsát szivén viseli és aki a^t akarja, hogy gyermekei és unokái is magyarok maradjanak és ez a föld ismét azoké legyen, akik azt ezer éven át vérük hullásával megtartották. Tagul lehet jelentkezni Dobay János könyvkereskedésében, Erkel Rezső urnái, Kopasz István vendéglőjében kitett iveken. Főispánt installáció. Dr. Egán Imrének, vármegyénk uj főispánjának ünnepélyes beiktatása a székébe szombaton, folyó hó 26-én folyt le Gyulán, rendkívüli törvényhatósági közgyűlés keretében. Az installáló közgyűlésre Gyulára érkeztek Bállá Aladár, Borgulya Pál, Wéber János, Héjj Imre, Tömöri Jenő es Kuna P. András, valamint az összes vármegyebeli nemzetgyűlési képviselők. — TJgy őket, mint Jásznagykunszolnok vármegye kül döttségét, valamint Békésmegye községeinek küldötteit különvonat hozta Gyulára. A közgyűlést megelőzőleg a róm. kath. anyatemplomban ünnepi mise volt, melyet báró Apor Vilmos plébános celebrált, majd a ref. templomban dr. Pallmann Péter lelkész mondott könyörgő imát. Az uj főispán, valamint a tisztikar mindkét istentiszteleten megjelent. A közgyűlést délelőtt 10 órakor nyitotta meg dr. Daimel Sándor alispán és jelezve a közgyűlés tárgyát, néhány igen meleg elismerő szót szentelt az eltávozott kormány- biztosnak, Zilahi Kiss Jenőnek. Ezután a főjegyző felolvasta a belügyminiszter leiratát, mely közli, hogy az ország kormányzója dr. Egan Imrét nevezte ki Békésvármegye főispánjává, ősi szokás szerint öttagú küldöttség ment a mellékteremben tartózkodó főispánért; a küldöttség tagjai voltak: Barabás György békési róm. kath. esperes, Szabó János kőrÖ8tarcsai ref. lelkész, K. Schnffert József, Morvay Mihály és Bohus M. György bizottsági tagok. A terembe belépő, gyönyörű diszmagyart viselő főispánt harsány éljenzés köszöntötte. Az alispán rövid üdvözlő beszéde után a főispán letette az esküt, melynek szövegét dr. Konkoly Tihamér főjegyző olvasta. Ezután lelkes éljenzés közepette Wieland Sándor, Moldoványi János, Kiss László és dr. Vangyel Endre főszolgabirák ősi szokás szerint székével együtt háromszor a levegőbe emelték az uj főispánt. Erre következett a vármegyei főjegyző installációs beszéde, mely agy formájával, mint tartalmának gazdagságával nagy hatást keltett. A főjegyző beszédére az uj főispán mondotta el székfoglaló beszédét. A beszéd közvetlenségével, a belőle kiáradó hazaszeretet őszinteségével, a fejtegetett elvek határozottságával és kiforrottságával zajos tetszést aratott. Kolozsi Endre békési képviselő üdvözlő szavai után a főispán ismételten lelkes együttműködésre hívta fel a törvényhatóságot. Ezzel a közgyűlés véget ért, a főispáni fogadó teremben pedig megkezdődött a tisztelgő küldöttségek fogadása. Elsősorban a vendégképviselők nevében Bállá Aladár békércsabai képviselő üdvözölte a főispánt, majd az egyházak, azután a hatóságok és hivatalok küldöttségei járultak eléje. A tisztelgések után a vendégek, a hivatalok vezetői és a törvényhatósági bizottsági tagok a Polgári Körben gyűltek össze ünnepi ebédre, melyen az első felkőszöntőt a főispán mondotta az ország kormányzójára. Számos felköszöntő hangzott el azután és a társaság a késő délutáni órákig maradt együtt lelkes hangulatban. * Az uj főispán azou közéleti jeleseink sorát ékesiti, akik idegen származásuk daoára hü és odaadó harcosai lettek a magyar nemzet küzdelmeinek. A nemzeti önállóságához ragaszkodó, kiváló ir nemzetből származik, nagyatyja még ir földön született, de édes atyja, Egan Ede, a nagynevű rutén kormánybiztos tehetségét és értékes munkásságát már teljesen uj hazájának szentelte. Az első benyomás, melyet dr. Egan Imre egyéniségéről nyertünk, az, hogy méltó helyet fog kivívni magának azon honfíaink sorában, kik a haza- és emberszeretet erényeivel egyformán felruházva, egész életüket a mások javára szolgáló önzetlen munkásságnak szentelték. H I BE K. IJj magyar külügyminiszter. A hivatalos lap közli, hogy Horthy Miklós kormányzó ur Teleky Pál grófot a külügyminiszteri teendők ideiglenes vezetésétől felmentette és gróf Csáky Imre követ- ségi tanácsost külügyminiszterré nevezte ki. Az uj külügyminiszter a történelmi nevű Csáky (körösszegby és adorjáni) családból származik, kinek elődei Békésmegye múltjában is nagy szerepet játszottak. A nemzetgyűlés a múlt hét folyamán fontos törvényeket hozott. Elfogadta az ipari és gazdasági hitelszövetkezetekről szóló uj törvényt, mely az 1898. évi régi szövetkezeti törvénynek a haladó idő folytán szükségessé vált átdolgozása és egyúttal kettéválasztotta az eddig központoLapunk mai asáma 8 oldal.
