Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-09-11 / 74. szám

LII. évfolyam Egye» *E8sáwa ára 1 korona 74. sixám. Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Gyula, 4920. szeptember 11« POLITIKAI, TiRSADALMI ÉS KÖZIÍAZMSZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi -részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendök. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. A katasztrófák az emberiség és a nemzetek életében olyanok, mint a pusztitó viharok a természetben. A sö­tét éjszakában dühöngő vihar halálra rómiti az utast, de az időnként vakító fénnyel fel­villanó villám megvilágítja előtte az utat és megmutatja neki a szakadékokat, az árkokat, az ut elé tornyosuló torlaszokat. Ha tehát hir­telen és jól körül tud nézni a villám felvilla­násakor, sok veszélytől menekedhetik meg, mely a sötétben reá leskelcdik. A napfényes derült időben nem tudjuk, hol támadt hézag házunk tetején, melyik alkatrészét rongálta meg az időjárás, csak ha szakad a zápor, süvít a szól, akkor tapasztaljuk, hol csurog he a viz, akkor érezzük, hol talál nyílást a szélfuvás. Viharok idején kell tehát résen lennünk, ha a bajokat felfedezni, megismerni akarjuk. Mi volt a hiba, hol van a baj a nemzeti életben, arra alaposan reávilágitott és reávilágit még mindig az az állapot, melyben 1918. november óta élünk. Mindazoknak, akik azelőtt is éber és elfogulatlan szemmel vizsgálták közéletün­ket, uj dolgokat alig tárt fel ez a két eszten­dős katasztrofális felfordulás, de ahhoz, hogy az ezrek és százezrek is meglássák és átérez­zék a bajok kutforrását, ahhoz, úgy látszik, mégis szükséges volt ez a rettenetes ország­felfordulás. Társadalmunk állapotának figyelői pél­dául már évtizedek előtt megállapították, hogy a produktiv és improduktív foglalkozá­sok között nincsen meg nálunk a helyes arány. Az improduktiv foglalkozások vesze­delmesen elszaporodtak a produktívak hát­rányára. Figyelmeztetéseik, intéseik, tanácsaik azonban hasztalanok voltak. Évrőí-évre sza­porodott a nem produktiv foglalkozást foly­tatók száma. Budapesten kétszer annyi ügy­véd volt, mint a háromszor akkora lakosságú és tiz szerte gazdagabb és nagyobb forgalmú Bécsben ; öt-hat európai nagyvárosban együtt­véve nem volt és nincs annyi kávóház és mulató, mint Budapesten; a világ összes ga­bona és értékpapiríorgalmának közvetítésére elegendő tőzsdeügynököt tudna szolgáltatni Magyarország. Mindezek és más hasonló tíz­ezrek munkája egy mákszemnyivel nem sza- p oritja a nemzeti termelést, nem gyarapítja a nemzeti vagyont. Ellenben fogyasztja azt, amit a külföldön előnyünkre és valutánk ja­vítására értékesíteni tudnánk. Nos, ha mindezt nem láttuk a béke bol­dog, csendes napjaiban, most a világot ren­gető zivatar villámcsapásainál, szakadó zápo­rában és süvítő szélviharában más egyéb ba­jokkal együtt észre kell vennünk, meg kell látnunk és gyorsan, gyökeresen meg kell változtatnunk. Egy nemzet élete, számtalan nemzedék jövője függ éleslátásunktól és se­gítésre való elszántságunktól és képessé­günktől. Léverseny Gyulán. Kétségkívül olyan nemes és kellemes szóra­kozást nyújtott számunkra a Move által Kisas­szony napján rendezett lóverseny, mely a lakos­ság minden rétegét egyformán vonzotta és min­denkit egyesitett abban a véleményben, hogy hasonló nemes szórakozásra többször kell alkalmat nyújtani városunk lakosságának. Aki látta felvo­nulni mindjárt ebéd után a kocsik végtelen hosz- szu sorát, aki végignézte a gyalog kifelé tóduló közönség ezreit, az meggyőződhetett, hogy a ló­verseny még mindig az a mulatság, mely a legtöbb embert képes vonzani. A lótenyésztés és lóneve­lés lelke# hivei, a lovaglás nemes sportjának ra­jongói, a szabad levegőn való szórakozás kedvelői, a szolid, mérsékelt izgalmakkal járó játék és fo­gadás barátai egyformán megtalálták a msguk örömét. Kitka nagyszáma és minden társadalmi réteget magába foglaló közönséget gyűjtött ösz- sze ez a lóverseny. A megye főúri társaságából ott voltak a gróf Aimásy, Széchenyi, Blankenstein, Kárász családok tagjai, számosán a környék ló­tenyésztő nagybirtokosai közül, városunk intelli­genciája csaknem teljes számban. Sajnos, a fél­ünnep és a mezei munkák sürgőssége okozta, hogy a kisbirtokos lakosság nem volt olyan szám­ban képviselve, mint a mely méltó lett volna hozzá, az iparos és kereskedővilág azonban mél­tóan képviseltette magát, bizonyságául annak, hogy a nemes sportok iránt ott is megvan a legőszin­tébb lelkesedés. Nem szabad megazivleletienüí hagyni a most szerzett tapasztalatot, hogy ha­sonló, sikeres lóverseny-rendezéssel a város egész lakosságának nemcsak kellemes, de értékes szóra­kozást, a lótenyésztésnek pedig mindennél hatáso­sabb buzdítást nyújthatunk, — Ez a tapasztalat bizonyára arra fogja indítani az illetékeseket, hogy a lóversenyeket városunkban állandósítsák és a megye társadalmát ezzel is segítsenek egységessé tenni. Még alig volt két óra, már egész kocsi­tábor állott a Gaibács-téren, a pénztárak pedig alig győzték kiszolgálni a sürü sorokban tóduló közönséget. A Galbács-halmon épített padsorok csakhamar megteltek és feszült érdeklődés várta a versenyek megkezdését. A közönség részére el­kerített hellyel szemközt épült emelvényen csak­hamar megindult a verseny-rendezőség fáradságos munkája és pontosan a kitűzött időben megkez­dődött a verseny. Az első futamban mezőgazdák versenyeztek saját nevelésű lovaikkal. Három lovat állítottak a starthoz. Első lett Zsíros Pál Kozmá-ja, melyet a tulajdonos maga lovagolt — nyereg nélkül. Több lóbosszal érkezett be elsőnek ifj. Gálik János Nyalka kancája előtt. A győztes 1000 koronát és díszoklevelet nyert. A második futam az urlovasok sikversenye volt, melyben a következő telivérek futottak: Hogy volt (tulaid. Wittmann Ferenc), Javas­asssony (tulajd. Geist Gyula), Vihar (tulajd. br. Urbán Iván), Griseldiss (tulajd. Löffler László), Juhar (tulajd. Áment Ferenc), Gyp (tulaid. gróf Wenckheim József). A versenyt könnyen Javasas- ssony nyerte, melyet Lutzenbacber Raoul ur lovagolt. Második lett Gyp. nyergében Szabó Jernő századossal, harmadik Vihar melyet báró Urbán Aurél lovagolt. Az első gróí Wenckheim Géza, a második özv. gróf Wenckheim Frigyesné, a harmadik gróf Széchenyi Antal tiszteleídiját kapta. A programm harmadik pontja 2400 méter gátverseny volt, melyben a hadsereg és csend- őrség altisztjei vettek részt- Három ló startolt és a győztes Spitz K. tiszthelyettes lett Ábel nevű lo­ván, mig másodiknak Varga Gergely tiszthelyettes Akasstó-ja jött be. A győztes gróf Aimásy Dénes adományából ezer koronát nyert. Ezután ismét gátverseny következett urlova- sok részére. Ebben futottak: Javasasssony (túl. Geist Gyula), Vihar (tulajd. br. Urbán Iván), Gitána (tulajd. gr. Wenckheim József), Pipacs (tulajd. báró Urban Pál). Első volt Javasasssony melynek nyergében ismét Lutzenbacber Raoul ült. A másodiknak Vihar jött be, lovasa báró Urbán Péter volt. Az első Kárász István tisz­teletdiját nyerte, a másodiknak Pejérváry Celesz- tin urr.5, a harmadiknak gr. Wenckheim Frigyesné úrnő tiszteletdija jutott. Az ötödik futam vadászverseny volt, melyet mint vaster Pöschel méneskari őrnagy vezetett valóságos virtuozitással. Ebben a versenyben futott Kuli (túl. Geist Gyula), Furiosó XXVIII. (túl. Rátb József), Palotás (túli báró Urbán Iván), Amália (túl. Bodnár József), Alinka (túl. Beliczey Géza). Első lett könnyedén Furiosó. me­lyet tulajdonosa maga lovagolt, második Palotás (lovagolta báró Urbán Péter), harmadik Kuli (lo­vagolta Lutzenbacher R) Ennél a versenynél a rendezés vesződséges gondjai közepette sajnálatos Lapunk mai uáma « oldal. tévedés történt. A Fnriosót lovagló Rátb József vállára sárga szalagot akasztott a rendezőség, me­lyet pedig a nyomtatott műsor szerint Palotás lovasának kellett volna viselnie. A tévedés csak a verseny végén derült ki és a közönség meglepetve tapasztalta, hogy a kedvenc ló nem a 7. számú, hanem az 5. számú volt és elsőnek csakugyan be is jött. A rendezőség belátva a tévedést, a 7-es számra rakott téteket visszafizettette. Utolsónak kettes fogatú verseny volt a pro­gramúiba véve. Ebben hat fogat vett részt, kö­zöttük egy versenyen kívül. Első lett Ulmer Tibor két hat éves lovával, második Beliczey Géza két bét éves kancájával, harmadik pedig Ament Ferenc két hat éves pejlovával. Valamennyi fogatot a tulajdonos maga hajtotta. A programm befutása után vigaszversenyt rögtönzött a rendezőség a nyeretlenek részére, melyben báró Urbán Iván lova, Vihar lett első, nyergében a gazdájával. Hat óra elmúlt, mire a közönség a Rákóczi- induló hangjai mellett oszlani kezdett és megindult a város felé a kocsik és gyalogosok hömpölygő áradata. H I M K M. A Move, Magyar Országos Véderő Egyesü­let elnöksége a békésmegyei főosztályát Gyulára helyezte át. A főosztály 1920. szeptember 19-én délután 5 órakor tartja alakuló közgyűlését a vármegyeház dísztermében. Az egylet céljait la­punk előző számaiban már részletesen ismertet­tük ; most rövidesen összegezzük, hogy jelszava: Becsülettel a hasáért! és ezen jelszó alatt szo­rosabb kapcsolatot teremt a nemzeti hadsereg és polgárság között, ápolja és fejleszti a nemzeti érzést, síkra száll a haza érdekeiért, védelmébe veszi tagjainak erkölcsi és anyagi érdekeit, mű­veli a tudományokat és nyelveket, szervezi és támogatja a testi nevelés, testedzés, testgyakor­lás különféle osztályait, minden téren buzdít a szövetkezésre, nemzeti összetartásra és kitartó munkára. Amint látható, ez nagyon is fontos és időszerű nagy szervezet most, amikor az egész világ hatalmasai összefogtak a kis magyar nem­zet megszorítására. Bízunk benne, hogy a ma­gyarság ősereje és szívóssága most is győzedel­meskedni fog. Amint a mohácsi vészre követke­zett török hódoltság, vagy a kuruc-labanc felfor­dulás, avagy a szabadságharc után következett 20 évi elnyomás alatt fokozott erővel és vasakarattal törtetett előre a nemzeti érzés, ez most sem fogja cserben hagyni, hanem vezeti és diadalra segiti elárvult népünket, ha összetartunk, ha tanulunk, ha takarékoskodunk és ha dolgosunk. A Move éppen ezt akarja. Ne maradjon ki egy magyar se a sorból, aki a magyar névre igényt tart, csatlakozzék minden magyar férfi és nő osz- tályfiülönbség nélkül, aki hazáját szeriti és meg­tartani akarja. Tagul jelentkezhetni és beléphetni Dobay János, Kocsis László és Zuzmann János kereskedésében kitett gyüjtőiveken. Megindul a vasúti forgalom Magyarország és Románia közt. Becsből jelentik : Szeptember 15- én roman államférfiakból, pénzügyi és közgazda­sági szakértőkből alakult bizottsásr fog Budapestre ntésni, hogy rendesse a legégetőbb gasdasági kér­déseket Románia és Magyarorsság kösött. A leg­fontosabb feladat, amely megoldásra vár, a kösvet- len vasúti kapcsolat és a román küldöttség azzal a meghatalmazással megy Budapestre, hogy Ma­gyarországnak bizonyos engedményeket tehessen, mert román részről az a szándék, hogy Románia és Magyarorsság kösött már as össsel megindul­hasson a kösvetlen vasúti forgalom. A kenyér ára. A közélelmezési minisztérium­ban szeptember 7-én értekezlet volt, mely elha­tározta, hogy tekintettel a kenyérliszt leszállított 2 koronás árára, az abbói készült barna kenyér árát kilónként 3 koronára szállítja le. Az uj ár Budapesten szeptember 9-én lépett életbe. /

Next

/
Thumbnails
Contents