Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-09-11 / 74. szám
LII. évfolyam Egye» *E8sáwa ára 1 korona 74. sixám. Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Gyula, 4920. szeptember 11« POLITIKAI, TiRSADALMI ÉS KÖZIÍAZMSZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi -részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendök. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. A katasztrófák az emberiség és a nemzetek életében olyanok, mint a pusztitó viharok a természetben. A sötét éjszakában dühöngő vihar halálra rómiti az utast, de az időnként vakító fénnyel felvillanó villám megvilágítja előtte az utat és megmutatja neki a szakadékokat, az árkokat, az ut elé tornyosuló torlaszokat. Ha tehát hirtelen és jól körül tud nézni a villám felvillanásakor, sok veszélytől menekedhetik meg, mely a sötétben reá leskelcdik. A napfényes derült időben nem tudjuk, hol támadt hézag házunk tetején, melyik alkatrészét rongálta meg az időjárás, csak ha szakad a zápor, süvít a szól, akkor tapasztaljuk, hol csurog he a viz, akkor érezzük, hol talál nyílást a szélfuvás. Viharok idején kell tehát résen lennünk, ha a bajokat felfedezni, megismerni akarjuk. Mi volt a hiba, hol van a baj a nemzeti életben, arra alaposan reávilágitott és reávilágit még mindig az az állapot, melyben 1918. november óta élünk. Mindazoknak, akik azelőtt is éber és elfogulatlan szemmel vizsgálták közéletünket, uj dolgokat alig tárt fel ez a két esztendős katasztrofális felfordulás, de ahhoz, hogy az ezrek és százezrek is meglássák és átérezzék a bajok kutforrását, ahhoz, úgy látszik, mégis szükséges volt ez a rettenetes országfelfordulás. Társadalmunk állapotának figyelői például már évtizedek előtt megállapították, hogy a produktiv és improduktív foglalkozások között nincsen meg nálunk a helyes arány. Az improduktiv foglalkozások veszedelmesen elszaporodtak a produktívak hátrányára. Figyelmeztetéseik, intéseik, tanácsaik azonban hasztalanok voltak. Évrőí-évre szaporodott a nem produktiv foglalkozást folytatók száma. Budapesten kétszer annyi ügyvéd volt, mint a háromszor akkora lakosságú és tiz szerte gazdagabb és nagyobb forgalmú Bécsben ; öt-hat európai nagyvárosban együttvéve nem volt és nincs annyi kávóház és mulató, mint Budapesten; a világ összes gabona és értékpapiríorgalmának közvetítésére elegendő tőzsdeügynököt tudna szolgáltatni Magyarország. Mindezek és más hasonló tízezrek munkája egy mákszemnyivel nem sza- p oritja a nemzeti termelést, nem gyarapítja a nemzeti vagyont. Ellenben fogyasztja azt, amit a külföldön előnyünkre és valutánk javítására értékesíteni tudnánk. Nos, ha mindezt nem láttuk a béke boldog, csendes napjaiban, most a világot rengető zivatar villámcsapásainál, szakadó záporában és süvítő szélviharában más egyéb bajokkal együtt észre kell vennünk, meg kell látnunk és gyorsan, gyökeresen meg kell változtatnunk. Egy nemzet élete, számtalan nemzedék jövője függ éleslátásunktól és segítésre való elszántságunktól és képességünktől. Léverseny Gyulán. Kétségkívül olyan nemes és kellemes szórakozást nyújtott számunkra a Move által Kisasszony napján rendezett lóverseny, mely a lakosság minden rétegét egyformán vonzotta és mindenkit egyesitett abban a véleményben, hogy hasonló nemes szórakozásra többször kell alkalmat nyújtani városunk lakosságának. Aki látta felvonulni mindjárt ebéd után a kocsik végtelen hosz- szu sorát, aki végignézte a gyalog kifelé tóduló közönség ezreit, az meggyőződhetett, hogy a lóverseny még mindig az a mulatság, mely a legtöbb embert képes vonzani. A lótenyésztés és lónevelés lelke# hivei, a lovaglás nemes sportjának rajongói, a szabad levegőn való szórakozás kedvelői, a szolid, mérsékelt izgalmakkal járó játék és fogadás barátai egyformán megtalálták a msguk örömét. Kitka nagyszáma és minden társadalmi réteget magába foglaló közönséget gyűjtött ösz- sze ez a lóverseny. A megye főúri társaságából ott voltak a gróf Aimásy, Széchenyi, Blankenstein, Kárász családok tagjai, számosán a környék lótenyésztő nagybirtokosai közül, városunk intelligenciája csaknem teljes számban. Sajnos, a félünnep és a mezei munkák sürgőssége okozta, hogy a kisbirtokos lakosság nem volt olyan számban képviselve, mint a mely méltó lett volna hozzá, az iparos és kereskedővilág azonban méltóan képviseltette magát, bizonyságául annak, hogy a nemes sportok iránt ott is megvan a legőszintébb lelkesedés. Nem szabad megazivleletienüí hagyni a most szerzett tapasztalatot, hogy hasonló, sikeres lóverseny-rendezéssel a város egész lakosságának nemcsak kellemes, de értékes szórakozást, a lótenyésztésnek pedig mindennél hatásosabb buzdítást nyújthatunk, — Ez a tapasztalat bizonyára arra fogja indítani az illetékeseket, hogy a lóversenyeket városunkban állandósítsák és a megye társadalmát ezzel is segítsenek egységessé tenni. Még alig volt két óra, már egész kocsitábor állott a Gaibács-téren, a pénztárak pedig alig győzték kiszolgálni a sürü sorokban tóduló közönséget. A Galbács-halmon épített padsorok csakhamar megteltek és feszült érdeklődés várta a versenyek megkezdését. A közönség részére elkerített hellyel szemközt épült emelvényen csakhamar megindult a verseny-rendezőség fáradságos munkája és pontosan a kitűzött időben megkezdődött a verseny. Az első futamban mezőgazdák versenyeztek saját nevelésű lovaikkal. Három lovat állítottak a starthoz. Első lett Zsíros Pál Kozmá-ja, melyet a tulajdonos maga lovagolt — nyereg nélkül. Több lóbosszal érkezett be elsőnek ifj. Gálik János Nyalka kancája előtt. A győztes 1000 koronát és díszoklevelet nyert. A második futam az urlovasok sikversenye volt, melyben a következő telivérek futottak: Hogy volt (tulaid. Wittmann Ferenc), Javasasssony (tulajd. Geist Gyula), Vihar (tulajd. br. Urbán Iván), Griseldiss (tulajd. Löffler László), Juhar (tulajd. Áment Ferenc), Gyp (tulaid. gróf Wenckheim József). A versenyt könnyen Javasas- ssony nyerte, melyet Lutzenbacber Raoul ur lovagolt. Második lett Gyp. nyergében Szabó Jernő századossal, harmadik Vihar melyet báró Urbán Aurél lovagolt. Az első gróí Wenckheim Géza, a második özv. gróf Wenckheim Frigyesné, a harmadik gróf Széchenyi Antal tiszteleídiját kapta. A programm harmadik pontja 2400 méter gátverseny volt, melyben a hadsereg és csend- őrség altisztjei vettek részt- Három ló startolt és a győztes Spitz K. tiszthelyettes lett Ábel nevű lován, mig másodiknak Varga Gergely tiszthelyettes Akasstó-ja jött be. A győztes gróf Aimásy Dénes adományából ezer koronát nyert. Ezután ismét gátverseny következett urlova- sok részére. Ebben futottak: Javasasssony (túl. Geist Gyula), Vihar (tulajd. br. Urbán Iván), Gitána (tulajd. gr. Wenckheim József), Pipacs (tulajd. báró Urban Pál). Első volt Javasasssony melynek nyergében ismét Lutzenbacber Raoul ült. A másodiknak Vihar jött be, lovasa báró Urbán Péter volt. Az első Kárász István tiszteletdiját nyerte, a másodiknak Pejérváry Celesz- tin urr.5, a harmadiknak gr. Wenckheim Frigyesné úrnő tiszteletdija jutott. Az ötödik futam vadászverseny volt, melyet mint vaster Pöschel méneskari őrnagy vezetett valóságos virtuozitással. Ebben a versenyben futott Kuli (túl. Geist Gyula), Furiosó XXVIII. (túl. Rátb József), Palotás (túli báró Urbán Iván), Amália (túl. Bodnár József), Alinka (túl. Beliczey Géza). Első lett könnyedén Furiosó. melyet tulajdonosa maga lovagolt, második Palotás (lovagolta báró Urbán Péter), harmadik Kuli (lovagolta Lutzenbacher R) Ennél a versenynél a rendezés vesződséges gondjai közepette sajnálatos Lapunk mai uáma « oldal. tévedés történt. A Fnriosót lovagló Rátb József vállára sárga szalagot akasztott a rendezőség, melyet pedig a nyomtatott műsor szerint Palotás lovasának kellett volna viselnie. A tévedés csak a verseny végén derült ki és a közönség meglepetve tapasztalta, hogy a kedvenc ló nem a 7. számú, hanem az 5. számú volt és elsőnek csakugyan be is jött. A rendezőség belátva a tévedést, a 7-es számra rakott téteket visszafizettette. Utolsónak kettes fogatú verseny volt a programúiba véve. Ebben hat fogat vett részt, közöttük egy versenyen kívül. Első lett Ulmer Tibor két hat éves lovával, második Beliczey Géza két bét éves kancájával, harmadik pedig Ament Ferenc két hat éves pejlovával. Valamennyi fogatot a tulajdonos maga hajtotta. A programm befutása után vigaszversenyt rögtönzött a rendezőség a nyeretlenek részére, melyben báró Urbán Iván lova, Vihar lett első, nyergében a gazdájával. Hat óra elmúlt, mire a közönség a Rákóczi- induló hangjai mellett oszlani kezdett és megindult a város felé a kocsik és gyalogosok hömpölygő áradata. H I M K M. A Move, Magyar Országos Véderő Egyesület elnöksége a békésmegyei főosztályát Gyulára helyezte át. A főosztály 1920. szeptember 19-én délután 5 órakor tartja alakuló közgyűlését a vármegyeház dísztermében. Az egylet céljait lapunk előző számaiban már részletesen ismertettük ; most rövidesen összegezzük, hogy jelszava: Becsülettel a hasáért! és ezen jelszó alatt szorosabb kapcsolatot teremt a nemzeti hadsereg és polgárság között, ápolja és fejleszti a nemzeti érzést, síkra száll a haza érdekeiért, védelmébe veszi tagjainak erkölcsi és anyagi érdekeit, műveli a tudományokat és nyelveket, szervezi és támogatja a testi nevelés, testedzés, testgyakorlás különféle osztályait, minden téren buzdít a szövetkezésre, nemzeti összetartásra és kitartó munkára. Amint látható, ez nagyon is fontos és időszerű nagy szervezet most, amikor az egész világ hatalmasai összefogtak a kis magyar nemzet megszorítására. Bízunk benne, hogy a magyarság ősereje és szívóssága most is győzedelmeskedni fog. Amint a mohácsi vészre következett török hódoltság, vagy a kuruc-labanc felfordulás, avagy a szabadságharc után következett 20 évi elnyomás alatt fokozott erővel és vasakarattal törtetett előre a nemzeti érzés, ez most sem fogja cserben hagyni, hanem vezeti és diadalra segiti elárvult népünket, ha összetartunk, ha tanulunk, ha takarékoskodunk és ha dolgosunk. A Move éppen ezt akarja. Ne maradjon ki egy magyar se a sorból, aki a magyar névre igényt tart, csatlakozzék minden magyar férfi és nő osz- tályfiülönbség nélkül, aki hazáját szeriti és megtartani akarja. Tagul jelentkezhetni és beléphetni Dobay János, Kocsis László és Zuzmann János kereskedésében kitett gyüjtőiveken. Megindul a vasúti forgalom Magyarország és Románia közt. Becsből jelentik : Szeptember 15- én roman államférfiakból, pénzügyi és közgazdasági szakértőkből alakult bizottsásr fog Budapestre ntésni, hogy rendesse a legégetőbb gasdasági kérdéseket Románia és Magyarorsság kösött. A legfontosabb feladat, amely megoldásra vár, a kösvet- len vasúti kapcsolat és a román küldöttség azzal a meghatalmazással megy Budapestre, hogy Magyarországnak bizonyos engedményeket tehessen, mert román részről az a szándék, hogy Románia és Magyarorsság kösött már as össsel megindulhasson a kösvetlen vasúti forgalom. A kenyér ára. A közélelmezési minisztériumban szeptember 7-én értekezlet volt, mely elhatározta, hogy tekintettel a kenyérliszt leszállított 2 koronás árára, az abbói készült barna kenyér árát kilónként 3 koronára szállítja le. Az uj ár Budapesten szeptember 9-én lépett életbe. /
