Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-07-31 / 62. szám

LII. évfolyam Gyula, 1920. Julias 31 Egyes s»ám ára 1 korona 62, szám. Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K - f POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom- tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERETC Megjelenik szerdán és szombaton. Alighanem a magyar ember könnyenhivőségének és opti­mizmusának számlájára kell Írnunk azt az örö­met, mely elfogott és eltöltött bennünket, midőn az egységes párt megalakulásáról és az ennek kebeléből való uj kormány kinevezéséről hirt vettünk. Általános volt országszerte az óhaj, hogy szűnjék meg a pártviszály, egyesüljenek azok minden pártból, akik komolyan önzetlenül, és osztály érdektől menten akarják az ország ujjáteremtósének munkáját a leggyorsabban felvenni. Most teljesült ez az óhaj, megtörtént az egyesülés, fellólegzünk és remélünk. Remél­jük, hogy nemcsak külsőleg történt meg az egybeolvadás, hanem a lelkek, a szivek és a szándékok olvadtak eggyé. Emlékezünk 1918 november elejére. A jó, naiv,becsületes Magyarország azt hitte, hogy jön a béke, és azután egy nemzeti és szociális irányú kormányzás. Kisült csakhamar, hogy egy hülye mágnást ráncigáit dróton néhány elvetemült gazember és a reménységekből sem­mi, de semmi nem vált valóra. A becsületes magyarság rettenetesen csalódott. Azután jött március 21.-e, az örökké emlé­kezetes tavaszkezdet. Megint azt hittük, hogy az az ut, melyre akkor terelték az ország szekerét, az fogja visszahozni az ország területi épségét, az fog ismét bizalmat, lelkesedést és uj harci kedvet önteni a magyar katonába és kifogjuk verni betolakodott ellenségeinket. Még ma is homály fedi, hogy minő eszmének szolgá­latába és kinek zsoldjában állottak a 133 napos rémuralom elvetemült hóhérai, de bizonyos, hogy a reménységeknek ép az ellenkezője teljesedett. A magyarság ismét kegyetlenül csa lódott. Azután jött 1919 augusztus eleje. Jött a keresztény, nemzeti kurzus. Éreztük mind­nyájan, hogy ebben a két szóban foglaltatnak azok az eszmék, melyek az ezeréves Magyar- országot megteremtették és fentartották, most is ezeknek kell tehát ujjáteremteniők a magyar hazát. Néhány nap múlva már egy esztendeje lesz ennek a minden széppel és jóval biztató fordulatnak és mit látunk 1 Ha végigmegyünk megmaradt néhány nagy városunk utcáin, ott látjuk még mindig pöffeszkedni a háborús gazdagságot, tobzódni a hazátlan haszonlesést, könnnyen szerzett vagyonában kéjelegni a munka erköcsi érzését magától száműzött speku­lációt, ellenben halljuk keservesen nyögni a mások gyöngéit kihasználni nem képes sze­rénységet, látjuk vagonlakásokban kuporogni az önfeláldozó hazafiságot, látjuk összeros- kadni a napról-napra nagyobb küzdelmekre kényszeritett tisztességes munkát Hetvenkedik és napról-napra nagyobb erőre és befolyásra tesz szert a bűn, hanyatlik és fokozatosan züllik és veszti tekintélyét az erény. Fog-e minél hamarabb történni valami ennek az égbekiáltó állapotnak megszüntetésére avagy egy har­madik, vagy Isten tudja hányadik csalódás fogja újra érni az ismét bizakodó nemzetet Rettenetes dolog még elképzelni is, hogy a keresztény nemzeti eszme zászlóvivőiben is csalódjunk, hogy megromoljók a só is, melynek feladata, hogy mindent megóvjon a romlástól. Nem, ez nem következhetik be soha! A keresz­tény és a nemzeti eszmék a maguk nem évez­redes, de örök igazságaival oly mélyre ültetve élnek a lelkekben, hogy gyökereik kitéphetet- lenek és mindig képesek arra, hogy napok alatt uj vezéreket hozzanak elő az ismeretlen­ségből, ha a régiek méltatlanoknak bizonyul­tak a vezetésre. Emberek tévedhetnek, embe­rekben csalódhatunk, de eszméink, élő és foly­ton ható erejében, mindent megújítani képes teremtő szellemében utolsó lehelletünkig hin­nünk kell és hinni is fogunk. Polgári fiúiskola Gyulán. A gyulai lakosság és pedig kereskedők, iparosok, földmivesek és munkásság egyaránt ér­zik, de ezek között különösen az iparosok sajná­lattal állapították meg azon tapabztalati tényt, hogy .a gyulai iparosok magasabb szakképzésében 10—15 év óta visszaesés, szünetelés állott be. így ezelőtt sok iparos ment Gyuláról a technológiára, az építészeti, fa, vasipari magasabb szakiskolákba, kikből a városnak vállalkozó szellemű, agilis polgárai és valódi szakemberei váltak — továbbá többen mentek a földmives iskolába, kikből jó gazdálkodók és egyesekből gazdasági segédtisztek lettek. Újabb időben pedig ez a fejlődés meg­állóit. Pedig minden városnak és lakosságának nagy hasznara vaD, ha a mezőgazdák fiai föld­mives iskolába, alsófoku gazdasági és kertészeti szakiskolába, ha az iparosok felső ipariskolába, mechanikai iskolába átléphetnek, hol az érettebb ész segélyével a folyton fejlődő szaktudásban és általános műveltségben színvonalra juthatnak. Igaz, hogy ezen szakiskolákba a gimnázinm utján is el lehet jutni, de azt tapasztaljuk, hogy a gimnázium latin nyelve sokaknak nagy nehéz­séget okoz és visszariasztja azokat, akiknek ki­tűzött céljuk elérésében a latin nyelvre szükségük nincsen és akiknek jövőbeli hivatásukhoz a polgári iskola gyakorlatibb iránya jobban megfelel. Ezt konstatálva a gyulai általános ipartestü­let fontolóra vette a városunkban már meg­újulva felmerült kérdést, egy polgári fiúiskola felállítását s elhatározta, hogy azt már a közelgő tanévre megnyitja és pedig egyelőre az I. oszt., mint rendes folyamot, a II., III. és IV. osztályt pedig mint magántanuló folyamokat s folytatólag és fokozatosan a nyilvánossági jogot az egész szervezetnek megszerzi. A tandijat illetőleg az alapitó ipartestület számításba vette a mai viszonyokat és azt, hogy Gyuláról eddig is tekintélyes számú polgári iskolás ment vidékre, Csabára, Sarkadra tanulni, kiknek ottani tanítási és ellátási költsége évenkint egy kis vagyon- összegre rúgtak, emellett az utazás, elhelyezés sok nyugtalanságot, gondot okozott a szülőknek, a gyulai polgári iskolában tehát a tandijat a mai értékviszonyokhoz arányitva havi 100 koronában irányozták elő. Ez nem mondható tulmagasnak, mikor az idegenben való ellátás havi 400—500 koronába került, s bizonyítani nem kell, mert minden hozzáértő előtt világos, hogy a helyben és szülői felügyelet alatt álló tanítás-nevelés — éppen a serdülő korban — mennyivel előnyösebb az idegenben való tanításnál. A gimnáziumnak éppenséggel nincs hátrá­nyára a polgári fiúiskola, mert ott az alsó osz­tályok már különben is túlzsúfoltak voltak s igy sokan a jelentkezők közül már a beíráskor el lettek utasítva és fel nem vétettek. Párhuzamos osztályok felállítása helyett pedig célszerűbb, a polgári fiúiskolával való kettéosztása a tanulóknak s igy mindkét irányzat, vagyis a tudományos és gyakorlat életpályákra való előkészület jobban megfelelő megoldásra talál. Ha több iskola van, az sohasem baj. De az baj, ha a földmivesek nagy tömege tanulatlan, ósdi és elmaradott, mert áldozatul esik az élel­mes, szélhámos ügynököknek, közvetítőknek. De az hasznos, ha egyes iparosok magukat tovább képezve a színvonalon felül emelkednek s iparos társaik részére munka alkalmakat, vállalatokat létesíthetnek és azokat magasabb intelligenciájuk­nál fogva keresethez juttathatják. Őszinte elismeréssel üdvözöljük a gyulai ipartestületet derék vállalkozásáért, ahoz szeren­csét ás áldást kívánunk. Megértették a helyzetet és az idők komoly intő szózatát. Csak bátran előre a kitűzött cél felé. A vállalkozás hazafias és nemes, az eredmény szép sikerrel biztat. A polgári iskolába beiratkozni vagy átlépni szándé­kozók jelentkezzenek az ipartestületi irodában a délelőtti órákban. H I R JB M. A gabonaárakat, gabonavásárlást és köz­ellátást szabályozó hivatalos rondeletek közül eddig csak az első jelent meg, eszerint a búza ára 500 koronában, a rozs 400 koronában lesz meg­állapítva, a köztisztviselők búzát vagy lisztet kapnak kedvezményesebb áron, melynek ár­különbözetét az állam viseli; átmenetileg fejenkint és bavonkint 4 kilogramm a lisztkvóta, ami a kőzellátásra szorulók számszerű összeírása után és a beszolgáltatott gabonához mérten fel fog emeltetni a foglalkozási ágak szerint. Utóbbiak még nem hivatalos, de igen valószinü birek. A tényállás pedig a következő : Gyulán gabonát a termelőktől egyáltalában nem lehet kapni, a köztisztviselők képtelenek mázsánkint 500 koronát fizetni, a kenyér kilója 10 korona, a 4 kilogramm fejkvóta lehetetlen és indokolatalan. A gabona átvétel és beszállítás eddig szervezetien, a gazdák búzával terhelt kocsikkal jönnek a szabadkai pusztáról a bőrszövetkezethez, hogy vegye át az esedékes búzát, holott a szövetkezet erről semmit sem tud. Ebben a gabona és kenyérkérdésben ugylátszik valami fejetlen ten­geri kigyó tekergödzik Budapestről a demarkációs vonalig, amelyet legfőbb ideje lenne már ki­egyenesíteni. Az ellátatlan lakosság ellátásának a bizto­sítása érdekében felkéri a képviselőtestület meg­bízásából a városi tanács a gazdaközönséget, hogy az állam részére beszolgáltatandó búza mennyisé­gen felüli teményfeleslegeit a városnak felajánlani szíveskedjenek. A felajánlott terménymennyisegét 'Nádházy Gyula I. aljegyző veszi előjegyzésbe. Dr. Csete, b. polgármester. Az nj liszt maximális árát a hivatalos lap julius 29. száma közli. Eszerint a legmagasabb árak ezek : búzadara (griz) kilója 25 K, finom tészta- liszt (0-ás) 22-50 K, főzöliszt 12-30 K, egységes kenyérliszt 4 K, korpa kilója 1'50 K. A malom őrölhet az átvett levámolt búzából 100 kg.-tól számítva 2 kg. grízét, 13 kg. finom lisztet, 25 kg. főzőlisztet és 40 kg. egyfajta kenyérlisztet. Elporlás a búzánál 2 százalék, rozsnál vagy két­szeresnél 3 százalékban van megállapítva. Ha a búza prima minőségű, akkor a lísztfajták kiőrlési aránysulya némileg magasabb lehet, de ez eset­ben a korpasüly annyival kevesebb. Az ellátatlan lakosság részére szükséges gabonának Gyula város altaJ való bevásárlásához a városi pénztárnak egy millió koronára van szüksége. A képviselőtestület határozata alapján felhívja a polgármester a város közönségét, hogy ezen összeget a tehetősebb polgárok vagyoni erejükhöz mérten nyújtsák kölcsön a városnak három hónapi felmondásra. A nyújtott kölcsön után a város a takarékpénztári betéti kamatot fizeti. A kölcsönadók Nadházy Gyula jegyzőnél 8 nap alatt jelentkezzenek, a kölcsön a városi pénztarba fizetendő elismervény mellett. A város reméli, hogy a tehetősebb lakosság készségesen fog a szegényebbek segítségére sietni. Göre Gábor, biró úr is megígérte, hogy eljön a Hadifogoly napokra, hogy jelenlétével emelje az ünnepély fényét. Természetesen vele jön Dur- bint8 sógor is, meg a Kátsa cigány. Szilvái és szilvacefrét veszünk. “e““y,s^?érÁf1^tt,d““b­— Weisz Mór és Társa Központi Szeszfőzde. 1308 3-5 Lapnak mai száma 4 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents