Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-06-30 / 53. szám
LII. évfolyam Egyes szám ára OO fillér 53. szám. Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K - f Gynla, 1930. jnnins 30. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 00 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Péter és Pál. Ismét megcsendül a kasza az Istenáldotta magyar rónaságon. Az első esztendő hosszú évek, évtizedek óta, melynek gyümölcsét nem viszik nagyhatalmi hóbortokra, nem dobják oda egy világháború molochjának, nem rakják zsebre nemzetközi kalandorok és nem orozza el a felszabaditás ürügye alatt a szomszéd. Ennek az esztendőnek munkája, gyümölcse az első, mely tönkrement országunk rendbehozására, felsegitésére van hivatva. Ha Isten és mi magunk is ngy akarjuk! Háromszáz esztendőnél hosszabb időn át egy idegen nagyhatalmi törekvésnek arattunk, mely magunknak csak annyit hagyott meg, hogy el ne pusztuljunk, hogy az egymásra következő esztendők mindenikében előállíthassuk számára a legfontosabb anyagi javakat. Egy ötletszerű, megfontolatlan és a következményekkel mit sem törődő forradalom azzal áltatta magát és a nemzetet, hogy megszabadított bennünket a nagyhatalmi hóbort átkaitól és anyagi függőségétől, de ugyanekkor oda kormányozta az ország hajóját, hogy odadobta ellenségeinknek az ország területének háromnegyed részét, a nemzeti vagyonnak legértékesebb, legjobban gyü- mölcsöztethető részeit. Most itt vagyunk ismét a háromszáz esztendős probléma előtt. Vissza tudjuk-e nyerni önerőnkből gazdasági függetlenségünket és ezzel együtt a politikai önállóságot, avagy ismét kénytelenek leszünk másokkal szövetkezve önállóságunk egy részét feláldozni, hogy cserébe megtarthassuk a másik részét. Helyzetünk ma kedvezőbb, mint a mohácsi vész után volt. Akkor az eleséget termő Alföld jutott idegen kézre és az ország kezünkön maradt keleti és nyugati része elszakit- tatott egymástól földrajzilag, politikailag, sőt ellenségként állott szemben egymással. Ma megfordítva, az élelmet termő Alföld és a Dunántúl maradt egy összefüggő egészben a kezünkön és ha ezt a kedvezőbb helyzetet kellőképen, szorgalmas munkával és előrelátó okos politikával kihasználjuk, akkor elérhetjük, amire háromszáz esztendő óta sóvárgunk, a gazdasági és politikai függetlenséget. Céltalan bojkott. Hollandia nagyon rokonszenves ország nekünk. Ezért nagyon ügyesen számítottak a vörös diktátoroknak Bécsbe menekült cimborái, hogy ebből az országból, Amsterdamból keltezték a Magyarország közlekedési bojkottálására vonatkozó szakszervezeti határozatot. Amsterdamban a hires gyémántköszörüsök nagy része zsidó ás ezeket könnyű volt rávenni a hitsorsosaik magyarországi szenvedéséről szóló hazug rágalmakkal arra. hogy hadat próbáljanak üzenni az ujjászervezkedö és az erősödés útjára lépett, nemrégiben még vörös zsidó kalandorok fosztogató markai között vergődő hazánknak. Azt is tudjuk, hogy Leninék sok milliót küldtek ki a Nyugat-Európa egyes országaiban rendezendő sztrájkok céljaira. Es végül az is bizonyos, hogy ezt a sztrájkot nagyon jó szemmel nézik szomszédos ellenségeink, az ország ezredéves területét megrabolni akaró Csehország, Szerbia és Románia, de főleg az osztrák vörösök. Határozottan és komolyan csak Bécsben és még néhány osztrák helyen sikerült a bojkottot ellenünk megszervezni, mert itt tudták a magyar- országi vörös menekültek a Leninéktől és esetleg a hírek szerint néhány megtévedt vagyonosabb zsidótól kapott pénzt sok emberhez juttatni. Magyarország földmivelő népe mindenesetre számított most arra, hogy az aratása árán beszerzi a legszükségesebb gazdasági eszközöket, házi felszereléseket, ruhaneműt és több olyan cikket, amit most csak külföldről lehet kapni. De viszont a magyar nép sokkal büszkébb, sokkal öntudatosabb, semhogy a maga nemzeti fejlődésének alapfeltételeit odaadja egy tál lencséért, vagyis hogy szakítson uj kormányzási rendszerével, adjon tért a hatalomban a nemzetközi szociálistáknak, csak azért, hogy az életét kényelmesebbé tegye s a nélkülözésektől megszabaduljon. A nemzetgyűlés hétfői ülésén még egy zsidó képviselő, Sándor Pál is odavágta a külföldi bojkottrendező vörösöknek, hogy mi magyarok mezítláb fogunk járni, de a hadseregnek lesz csizmája. így érez nálunk minden ember és igy fogunk cselekedni. A körülöttünk fejlődő események is arra intenek bennünket, hogy a megkezdett utón föl ne tartóztassuk magunkat. A cseheket a lengyelek szorongatják, a szerbeket az olaszok, a románokat az orosz vörösök és a hazafias ukránok. Mind a három ellenségünknek az lenne az érdeke, hogy Magyarország megint magával tehetetlenné váljék, mint nemrégiben a Károlyi és a vörös uralom alatt. Ezt a szívességet nem fogjuk szomszédainknak megtenni. Most pedig nézzünk szemébe a bojkottnak. A bojkott igen kellemetlen és gonosz találmány 8 a jelen esetben úgy néz ki, mint mikor a fejős tehenemnek, mely eddig nemcsak engemet, hanem a szomszédomat is ellátta tejjel és vajjal, a szomszéd megtagadja egy idegen ember rábeszélésére, hogy köcsögöket, zsétárt, jászolláncot, villát, lapátot, lámpát és egyéb istállószereket, a tehenésznek papucsot, nadrágot, kalapot szállítson. Ez mindenesetre nagy megakadás, ha sokáig fenntartja a szomszéd a haragot. De ha én erre azzal felelek, hogy nem adok tejet és vajat, akkor a szomszéd haragja nem lehet tartós, mert önmagát és gyermekeit károsítja. Még azt sem teheti, hogy mástól vegyen tejet és vajat, mert az én házamat é3 tehenem tejét már megszokta, de meg a környéken nincs is másnak tehene. Ez a bojkott tehát csak „haragssom rádu játék. Ausztria igen kevés nélkülözhetlen cikket szállított eddig nekünk, azt is uzsoraáron. Sőt a háború óta majdnem semmit. Nagyobb baj az, hogy a tranzitó árukat, melyeket közvetítenie kellene, szintén lestoppolja. De ha Jugoszlávia és Csehország nem csatlakoznak hozzá, aminthogy eddig nem is tették, akkor a müharagnak egyedül Ausztria lenne az áldozata. De bizonyára okosabb lesz, mint Amsterdam nemzetközi vörösei szeretnék. Nincs tehát ok a pánikra! Az első dolog, hogy legyen elég jó termésünk, a második, hogy legyen jó belső rendünk. Ezzel együtt jár a megelégedés és nyugalom, a jobb megélhetés és a fokozatos olcsóbbodás. A jó termés már mutatkozik ; ha nem lesz jó belső rend, nem tudjuk a termésünknek hasznát venni és ez ellenségeink prédájára válik. H I BE K. A vármegyei tiszti főügyészi állásra a vármegye kormánybiztos-főispánja dr. Hoffmann Károly ügyvéd, takarékpénztári ügyészt helyettesítette. Helyettesítések a vármegyei közigazgatásnál A vármegye kormánybiztos-főispánja az üresedésben levő közig, kiadói állásra Kiss Ferencet, az irodasegédtiszti állásokra Durkó Lászlót és Virislay Gizellát helyettesítette. Seres Lajos szeghalmi járási iroda s. tisztet pedig a vármegyei központba helyezte. Sarkad községet a belügyminiszter — mint értesülünk — ismét Biharmegye közigazgatása alá rendelte. Igazán csodálkoznánk ezen az intézkedésen, ha valónak bizonyulna, hogy ma, az önrendelkezés elvének korszakában, egy községet lakosainak óhaja és érdekei ellenére igy tologatnak egyik igazgatási területből a másikba. Békésvármegye közönsége minden különösebb érdek nélkül magáévá tette e derék szinmagyar község lakosságának azon óhaját, hogy végleg Békésmegyéhez csatoltassék. A felszabaduláskor történt idecsatolást azonban természetesen csak ideiglenesnek tartotta, már csak azért is, mert a szomszéd vármegye meghallgatása nélkül végleges határozatot hozni ez ügyben nem lett volna illő dolog. Ezt az ideiglenes rendezést is most két hónap múlva megváltoztatni, mikor Sarkad központi közigazgatása a nehezen megközelíthető Berettyóújfaluban, péuzügyigazgatósága a csak 200 kilométeres, megszakított vasúti utazással elérhető Debrecenben van, igazán feltűnő és nehezen megmagyarázható dolog. Felhívás ! A minisztérium rendelkezése értelmében úgy a saját földdel biró, mint bérelt, földön gazdálkodó azok a termelők, akik haza és rozs vetés területeiket julius 3-ig Nádházy Gyula városi I. aljegyző hivatalos helyiségében naponként délelőtt 8—12 óráig és délután 2—6 óráig jelentsék be. Aki bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy tekintődik, mintha termését eltitkolta volna, 6 hónapi elzárás és 2000 korona pénzbüntetésen felül a javukra mutatkozó gabona különbözet kétszeresének a beszolgáltatására, valamint a gabona forgalmi ára háromszorosának a megfizetésére lesznek kötelezendők. A többtermelés ős a kisgazdák A Gazdasági Tudósitó értesülése szerint a legközelebb nagyobb számú kisgazdacsoport fogja a kisgazdaügyi miniszter vezetése alatt a búza és más növények nemesítésével foglalkozó gazdasági telepeket felkeresni, hogy igy a kisgazdák közvetlenül legyenek a tanúi azoknak az eredményeknek, a melyeket a növénynemesités utján elértünk és tapasztalataik alapján győződjenek meg arról a fontos szerepről, amelyet a növénynemesités ügye a többtermelés szolgálatában betölt. Halálozások Id. Kátay Lajosné sz. Kliment Erzsébet, a Dobay-féle könyvkötészet érdemes munkásának neje folyó hó 27-én élete 44. évében hirtelen elhunyt. Hét gyermeke és kiterjedt nagy rokonság gyászolja korai halálát. — Búzás Mihály nyug. tisztviselő folyó hó 28-án élete 78-ik évébsn elhunyt. Szecsey István nyug. gazd. akadémiai tanár apósát gyászolja az elhunytban. (szedret) legmagasabb áron vásárolunk, nagyobb mennyiségért elküldünk, r dUpi vl Gyulai Központi Szeszfőzde Weisz Mőr és Társa, Gyula. 958 1010 Lapunk mai száma 2 oldal.
