Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-06-26 / 52. szám
Békés 1920. junius 26. 9 élősdijei, lánckereskedői, uzsorásai el nem vittek, azt elrabolta, tönkretette a proletárdiktatúra cégére alatt szervezett rablóvállalat. Allaméletünk megakasztva. Közgazdaságunk tönkretéve. Családi tűzhelyünk szentélye, nyugalma lábbal tiporva. Nyersanyag nélkül, kihűlt kazánokkal, éhezve» nyomorultan áll ez az ezer éves Magyarország. Ki okozta ezt? A nemzeti gondolattól és a keresztény világnézettől vadidegen, de vele szemben ellenséges törpe kisebbség, kihasználva a szervezés erejét, kényszeritette ránk akaratát. Az a rendszer, amely idáig juttatott és sajtója, amely ilyen sorsot készített elő, nem lehet itt úrrá többé soha. A föltámadás, az újjáépítés útja csak egy lehet. Erős, hatalmas társadalmi szervezkedésben megvalósítani a keresztény és nemzeti gondolat uralmát, a köz- és a társadalmi élet egész vonalán. Akik együtt éltük át a rémuralom gyötrelmeit, az idegszálak tépéseinek izgalmát, szeretteink elhurcolásának kínjait és önszemünkkel láttuk e hóhérmunka intézőit: mi tudjuk, hogy a terror legsötétebb napjaiban is a bódék előtt ácsorgók sorában, járókelők suttogásában, a meghagyott szobák zugaiban, a megcsalt népnek egy vágya, egy gondolata öltött testet: A jövőben ebben az országban egyedül a milliókat számláló keresztény és nemzeti többség akarata lehet irányadó ! Testvéreink ! Ha nem akarjátok, hogy visszatérjenek a sötét napok, ha intézményes biztosítékokat akartok teremteni, hogy a keresztény fajmagyar a maga portáján ur legyen : szervezkedjünk! Kibontjuk a zászlót: az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga zászlaját 1 Ligánk nem politikai párt, hanem társadalmi egyesülés. Mert célunk minden pártpolitika fölött áll és a pártpolitikának ma is jelentkező széthúzásával szemben, egységes társadalmi szervezkedésben is akarja egyesíteni az egész keresztény magyarságot. Céljaink: 1. Szóval és írásban, keresztény magyar testvéreink fölvilágo- sitásával, minden napi munkánkban, a gyakorlati életben, lankadatlan kitartással szolgálni és ér- vényrejuttatni, a keresztény Magyarország nemzeti gondolatát. Keresztény és nemzeti az a két határkő, amelyen belül támogatni kívánunk minden okos reformot, józan szociális haladást, de kérlelhetetlenül támadunk e két határkő bármelyikét ostromló minden törekvést. Kíméletlenül üldözünk minden visszaélést, corruptiót, panamát és követeljük a keresztény erkölcs; érvényesítését a köz-, a társadalmi és a magánéletben, az iparban és kereskedelemben egyaránt. 2. Közreműködünk : a keresztény sajtó megteremtésében, amelynek tehetsége szerint való támogatása a liga valamennyi tagjának kötelessége. 3. Egymást testvéri szeretettel kölcsönösen segítjük az élet minden változatában a megengedett eszközökkel és a létesítendő intézményeink utján. 4. Szükségleteinket keresztény iparos és kereskedő testvéreinknél igyekszünk beszerezni; általában bármiféle ügyes-bajos dolgainkban keresztény testvéreinkhez fordulunk. Ez a tág keret, amelybe részletes tartalmat fogunk adni. Minden keresztény magyarnak, tartozzék bármely felekezethez, ebben a táborban van a helye. Osztálykülönbséget nem ismerünk. Pöldmives, vagy birtokos, munkaadó, vagy alkalmazott, szellemi, vagy testi munkás, mindenki, aki szivében viseli a krisztusi ige igazságait és a nemzeti gondolat eszményét, hallja meg hivó szavunkat! Ide jöjjetek, célunk nem támadás, nem a felekezeti gyülölség és széthúzás szitása, hanem önvédelem a szervezett keresztény és nemzeti akarat érvényesítésére! A becsület, tisztesség és jellem alapján a nemzet önzetlen napszámosai akarunk lenni az újjáépítés munkájában. Nem egyéni érdekekért küzdünk, hatalmas szervezetet akarunk építeni, amely sulylyal adja tudtul ország-világ előtt a hamisittatlan keresztény és nemzeti közvélemény szavát. Nem türjük többé, hogy jött-mentek ránk kényszeritett hazug jelszavakkal, birkanyájként tereljék le a milliós keresztény és nemzeti tömeget a Szent István kijelölte útról a biztos pusztulás felé. Testvéreink! Aki megérti e hivó szavak igazságát — magános, egyesület, társaskör, vagy szövetség — jelentkezzék belépésre a liga szervező bizottságánál, Gyula, róm. katli. plébánia. HÍREK. Tanévzárás a főginmáziamban- A helybeli főgimnáziumban az I—VII. osztályok befejező összefoglalásai folyó hó 21—26. napjain tartatnak meg, mig a VIII. osztály tanulói 25-én és 26-án állanak érettségi vizsgálatra. A vizsgálatot h. elnöki minőségben Prelogg József, a szegedi kegyesrendi főgimnázium igazgatója vezeti. 29-én» Péter és Pál apostolok ünnepén lesz a »Te Daum«, a bizonyítványokat psdig julius 4-én osztják ki. A magánvizsgálatok írásbeli része junius hó 30-án szóbeli rész8 pedig julius hó 1-én és 2-án tar- tatik meg. Csonka Magyarország. Tekintettel arra, hogy az úgynevezett békeszerződés ideiglenes aláírása megtörtént és ennek megfelelőleg ma már — bármennyire fájjon is nekünk — a »békekötés« szerinti Magyarországról is kell Írnunk és beszélnünk, szükséges, hogy hazánknak a »béke- szerződés szerinti területét általánosan használt, egységes névveUnevezzük, amely névben kifejezésre jut az, hogy nem egész Magyarországról van szó, amelyben tehát lemondás nincs, Ennélfogva arra kérünk mindenkit, hogy Magyar- országnak ezt a részét csonka Magyarországnak nevezze úgy írásban, mint beszédben s hasson oda mindenki, hogy ez a kifejezés általánossá váljék. A gyulai államrendőrség kapitánysága tudatja a város közönségével, hogy a rendőrségnek öt őrsége lett szervezve. Az első a központi őrség a kapitányi hivatalban. Második a Nagy- magyarvároson a lovassági laktanyában. Harmadik a vasúti őrség az állomással szemben a Desztig- féle házban. Negyedik a Nagyrománvároson az uradalmi cselédlakban. Ötödik a Kisromávároson a Csabai-uton a Krizsán-féle házban a Eeisner malommal szemben. Az őrségeken megfelelő számú őrszemek vannak készenlétben és szolgálatban, kik a körzetükbe eső területrészeket felügyelik és bejárják. Ezen őrségeknek a központtal és egymással telefonösszeköttetésük folyamatban van. Tűz esetében, vagy sürgős szükségben ezen őrségeknél is tehető jelentés. Kisebb esetek, egyszerűbb természetű panaszok ezen őrségeken is átvétetnek és a közönség e körzetekben is tehet észrevételeket és jelentéseket. Házasság. Sáró Pál kereskedő, a Gyulavidéki Kereskedelmi Részvénytársaság tisztviselője oltárhoz vezette Névery Erzsikét, Névery István bakkancsgyári igazgató leányát Gyulán. Földhaszonbérbeadóknak fontos. A haszonbérbe adott földeknek bérösszegét a kormány tudvalevőleg rendeletileg és a drágaság fokához mérten szabályozta. Erre vonatkozó kérelmek az ellenséges megszállás megszűnésétől számított 60 nap alatt voltak beadandók a kir. törvényszékhez. Ezen rendelet hatálya most változott azzal, hogy az ilyen felemelés iránti kérelmek határideje 1920. évi julius 31. napjáig meg lett hosszabbítva. (M. E. 4020—1920. junius 1.) Az ipartestfllet anyagbeszerző csoportjának a folyó hó 6-án tartott évi rendes közgyűlésén tudomásul szolgált az évi jeléntés kapcsán előterjesztett zárszámadás és mérleg, valamint a nyereség megállapítása is. A csoport életbe vágó kérdése, főként az ipari anyagok beszerzése képezte a közgyűlés legfontosabb tárgyát. Ennek megoldása a vezetőségnek ama javaslata szerint, hogy a részjegyek 50 koronáról 500 koronára emeltessenek, azért szükséges, hogy csak igy remélhető az ipari anyagoknak a mai viszonyok között való megszerzése a már megszervezett és államilag támogatott Iparosok Országos Központi Szövetkezete utján. Ezen központi anyagelosztó szövetkezetnek kíván az ipartestület beszerző csoportja tagja lenni és oda megfelelő részjegytőkével belépni. Azért elhatározta a közgyűlés, hogy tekintettel az anyagbeszerzés nehézségére, az ez- irányu elhatározásának mihamarabb érvényt szer- zendő, a csoportbeli jegyzéseket a legrövidebb időhöz, julius 1-ig való lejegyzéshez köti, mely ideig minden tagja az anyagbeszerző csoportnak már a saját érdekében is kötelességének tartsa az 500 koronára való kiegészítést képező összeget befizetni, vagy annak a halasztását képező okokat az ipartestületi irodának bejelenteni. A közgyűlési határozat szerint akik ezt nem teljesitik, a letétjük összegét bármikor visszakaphatják. A letétje után az alapszabályok szerint kamatot vagy részesedést senki nem követelhet. Mert az ilyen előnyt mindenki a csoportnál olcsóbban vásárolt áruknál élvezte. Az újonnan megválasztott vezetőségnek feladata ma — és ez kell, hogy legyen minden iparosnak — az, hogy minden eszközt, ami az anyagbeszerzés körül e célból figyelembe jöhet, felhasználjon. Ennek előnye az egyesülésben rejlő erőnek és az érdekközösség szempontjából szükséges tőkének érvényre jutásában található meg. Ilyen körülmények között számíthat aztán a kézmüiparosság a gép- és szerszámsegély könnyebb elnyerésére is. Családi szomorú történet. B erényi András ifjú városi adóti3zt, akinek idegzetét és normális lelki egyensúlyát a hosszas háborús katonai szolgálat tönkretette, junius 22-én a délutáni órákban erősebb lelki felindulásában feleségét egy revolver lövéssel felső karján megsebesítette ; midőn nejét vérezni látta, maga felé fordította a fegyvert és szivén lőtte önmagát. Azonnal meghalt. A nő sebesülése nem életveszélyes. A szomorú eset városszerte nagy feltűnést és mély sajnálatot keltett. Berényi Andrást junius 24 én temették nagy részvét mellett. Halálozás. E hó 23-án halt el hosszas és súlyos szenvedés után a gyulai közkózházban Rcmán Pál nyomdai gépmester 28 éves korában. A fiatal ember betegségét foglalkozási ágán szerezte, ezt növelte még a huzamos harctéri szolgálat is. Hozzátartozói értesithetők nem voltak, mivel román megszállás alatti területen laknak, igy csak Collégái kisérték ki utolsó útjára, akik koszorút helyeztek sírjára. Nyugodj békével ! Az ipariskolai tanoneok ez évi vizsgálatán a számtan és szakrajz, valamint a közismereti tantárgyakban legjobb előmenetelt mutató tanon- cok jutalmazására Barát István a nevén létező alapból 20 koronát és Szepessy Sándor alkalmi dijazáslu, 100 koronát adományoztak. Meghívó. A gyulai 48-as kör 1919. évi junius hó 27-én este 8 órai kezdettel 10 korona belépődíj mellett a Göndöcs-kert pavillonjában reggel 6 óráig tartó jótékonycálu táncmulatságot rendez, melyre a város közönségét meghívja a rendezőség. A gynlai villamossági (elepnek az ipari áram korlátozását illető elhatározása, mely szerint áramot csak délután pár óráig szolgáltat, nagy elkedvetlenedést okozott az ipari körökben, s ez elleni felszólalások tömegéből közöljük a panaszos levelek egyikének következő sorait: »A helyi viszonyokra áttérve, a gyulai ipar pang hajtó erő híján. Nyersolaj, benzin nincs, az ipari üzemek nagyrészt villany áramra vannak berendezve, ionban a társaság elzárkózottsága folytán az iparosok iparáramhoz sem juthatnak, ügy látszik nem csak a külföld, de a belföldön levők
