Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-01-17 / 6. szám

Cetisurat: Dr. Kluntean. Etfyes s/ám ára OO fillér, 6 szám. ]LBI. évfolyam. Gyula, 1930, január 1?. Előfizetési árak: Egész évre . 50 K — f Fél évre . 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. politikai, társadalmi és közgazdászat! lap. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templorrj-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ara 60 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: DOHAI FERENC Megjelenik szerdán és szombatén „Kezdjék a gyilkos urak“. Ezeket a szavakat mondotta egy szellemes francia képviselő, mikor a nyolc­vanas években a francia kamarában a halál­büntetés eltörlését tárgyalták. Ezt a feleletet adhatjuk minden érzékenykedő álbumanis- musra, amit némelykor és némelyek a társa­dalom gonosztevőivel szemben hangoztatnak. Amíg emberek akadnak, akiknek embertár­suk élete kevesebbet ér, mint valamely házi állaté, addig mindenféle hatalomnak, mely a bűnt megelőzni, a jókat és becsületeseket vé­delmezni -van hivatva, kötelessége minden célravezető eszközzel ártalmatlanná ténni az ilyen megtóvelyedett és elvetemült lelkű embe­reket. Ha a tapasztalat azt mutatja, hogy bizonyos bűnek elkövetésétől csak a bűnös életének kioltásával lehet elrettenteni azokat, akik ilyen bűnök elkövetésére lelki diszpozí­cióval bírnak, akkor a hatalomnak nem sza­bad visszarettennie a halálbüntetés alkalma­zásától. Miért volna az államnak több joga szabadságuktól bosszabb-rövidebb időre vagy örökre is megfosztani a bűnösöket és miért nem volna életüket is, ha kell, elvenni. Ha kótségbevonjuk az állam, a társadalom jogát a nagy bűnösök óietéhez, akkor már csak egy fokozat és kétségbe kellene vonnunk azt a jogát is, hogy élete fogytáig megfossza a bű­nöst szabadságától vagy örökre deportálja va­lamely elhagyott, lakatlan szigetre. Ha pedig még ezt is kétségbevonjuk, hol állunk meg a békés, tisztességes társadalom védelmére szol­gáló eszközök megválasztásában ? Ilyen kérdéseket kell felvetnünk,, ezek­kel kell foglalkoznunk, ama borzalmak után, melyek alig hogy elmúlottak rólunk és ame­lyekét századok óta Róma örült császárainak zsarnoksága óta lehetetleneknek gondoltunk. Felvetődik egy másik kérdés is. Vájjon csak aáok gyilkoltak é, akik fegyerüket ártat­lan emberekre elsütötték, vagy mit sem vé­tett áldozatok nyaka köré a kötelet hurkol­ták ? Hát szóval, izgatással, biztatással, gyű­lölet szitásával nem" lehet ölni? Hát ki és kik érlelték meg azt a lelkűidet, mely ártat­lanok kegyetlen legyilkölására, megkinzására ragadta, nem a ^durvább lelküekct, hanem a fanatikusabbakat, a kevésbbé számítókat, az együgyüeket? Vajjen Krisztust azok feszítet­ték-e meg, akik keresztjének szegeit testébe vertek? Húsz Jánost az az együgyü asszony égette-e meg, aki fanatikus buzgalommal hordta a fát az égő máglyára? Minden bűn a gondolattal kezdődik, a lélekben, az elha­tározásban szülték és ha vitt megformálódott alakja, a kivitelig útja már meg van építve, „Balság oldva vagy menj, merre tetszik“, mondja Sakespeare Anloniusa. A felizgatott szenvedélyeknek útja kiszámíthatatlan és épen ezért az izgatok felelősek minden olyan kö­vetkezményért is, melyet talán még maguk sem akarták. Vájjon akadtak volna-e a letűnt rémura­lomnak szolgálatkész piibókjei, Lenin hóhé­rai, ha előbb nem akadtak volna izgatói, ve­zérei és alvezérei ? Ha nem talált volna a pro­letárdiktatúra hódoló, mindenre kész exponen­seket, vezetőket, nem lettek volna hóhérlegó- nyek ós orgyilkosok sem. Miféle igazságszol­gáltatás volna az, mely ezeket akasztófára buzná, amazoknak pedig megkegyelmezne. Ha ilyen fonák igazságszolgáltatást gya­korlunk az emberi érzéssel és értelemmel jövünk ellentétbe és a legégbekiáltóbb igaz­ságtalanságot követjük el. Büntelenül hagy­juk a gondolatot, az eszmét, a szavakat, ame­lyek tápláló forrásai voltak minden gonosz bűnnek, mely elkövettetett, de megbüntetjük a tettet, mely az előbbieknek édes gyermeke, mely a megfogantatás után a természet rendje szerint többnyire meg is születik. Veszélyes igazságszolgáltatás volna, mely­től óvakodnunk kell. Avísí. Fac de cunoscut pe cei interesati, carii doresc a serba casatoria de nunta, au se inain- tezo aceasta dorinta in seris cu troi zile mai nainte, pentru a putea resolva cererea in mod favorabil. Giula, la 15 Ianuario 1920. Séfül politici. Hirdetmény. Felhívom azon érdekeltek figyelmét, kik lakodalmi ünnepségeket rendezni óhajtanak, ezen szándékukat ügyük kedvező elintézése végett három nappal előbb jelentsék be. Giula, 1920 január 15. Rendőrfőnök. A liánján vagyunk,. annyiféle fogaimnak lehet arról, hogy mi az a lelki erő, ki a lelkében erős embai ? Egyben azon­ban mindnyájan megegyezünk, hogy a szilárd izmu lélek nem szédül el, ha magasságra emelte sorsa ás nem esik a kétségbeesés karjai közé, ha sorsának kereke alá került, de méltósággal viseli a megaláztatást. Ea nem tudom megmondani, mikor nagyobb az ember, ha a hatalmi polc fen­ségében nem szédül, vagy akkor, mikor nemcsak tompa megadással, de tiszteletet parancsoló méltó­sággal viseli el a' megaláztatás kemény idejét. Úgy gondolom, egy nemzetben, egy társadalmi T A R C A. A katasztrófa útja. rí. Conrad az orosz haderő ellen is a legtöké­letesebb védekezésnek találta a támadást. Az osztrák-magyar hadseregnek Lengyelországba dél felől való betörése nagyon kellemetlen lehe­tett voina Oroszországnak, ha ugyanakkor egy német haöerő észak felől nyomul be. Ámde Né­metországnak fontosabb volt Kelet-Poroszország védelme. Ennek következménye volt, hogy az odaküldött hadsereget az oroszok megverték. Ez volt az első csalódás, amit azonban a német vezérkar elhalIgatott.^Conrad azt hitte, majd megta­nulja a német vezérkar, hogy az együttműködés foltosabb, mint bizonyos félteit területek védelme. A német vezérkar szeptember 10-re várta a döntést a nyugati fronton. Addig kellett volna Conradnak az orosz haderőt féltartóztatni és Galicia elfoglalását és a Sziléziába való betörést megakadályozni. Ekkor alig félmillió osztrák­magyar állott szemben másfélmillió orosszal. Conrad terve mégis sikerrel kecsegtető volt. Ámde Brudermann, ki Kelet Galícia védelmével volt megbízva, végzetesen félreértette a tervet és időelőtti támadásával mindent elrontott.' Veresé­get szenvedett; az egész déli .arcvonal felbom­lott. Eközben vivta meg Hindenburg a tannen­bergi csatát, mely Kelet-Poroszországot megtisz­tította az ellenségtől. Egész Németország Hin­denburg nevétől zengett. Conrad is összeszedte Bruderm^nn megvert csapatait és újra támadott, oly eredménhyel,” hogy Lemberg tartható lett volna. A huszonharmadik honvédhadosztályt azonban Zolkitwnél rettentő, érthetetlen pánik fogta el, minden különös ok nélkül meghálált ; az oroszok áttörték és Lemberget fel kellett adni. Az oroszok roppant tömegekkel vonultak fel. Őrültség lett volna a harcot felvenni. Hirtelen, észrevétlenül a Dunajec mögé vonta vissza Con­rad az egész haderőt Az oroszok zavarban vol­tak, nagy erőikkel rendkívül óvatosan jöttek előre. Sikerült az orosz haderő legnagyobb ré­szének lekötése, sikerült Szilézia megvédése, csak Galicia nem volt tartható. A németek tel­jesen megkapták, amit az osztrák-magyar had­erőtől vártak : nyugaton zavartalanul dolgozhat­tak. De a marnei vereségnek mégis be kellett következnie. A lesújtott német vezérkarnak sike­rült ezt még a főhadiszállására küldött osztrák- magyar meghatalmazott előtt is eltitkolnia. Con­rad is csak kerülő utón érlesült róla. Miután igy a nyugati előnyomulás kényte­len-kelletlen megálló», szánta reá magát a né­met hadvezetés, hogy a súlyosan szorongatott osztrák magyar haderőknek segítséget küld a keleti frontra. Hindenburgot küldték a Szilézia felől való előnyomulásra. A már akkor nagyon népszerű tábornagy nem igen hallgatott Con- radra, aki óvatos, zárt, lassú előnyomulást tar- totGegyedül célravezetőnek, hanem n^gy lendü­lettel indult neki az előnyomulásnak és teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy Danklnak Galíciá­ban a sok természeti akadály és a nagy orosz erők miatt csak jóval iassaoban lehet előnyo­mulnia. A folyton szélesedő arcvonalat, akárcsak a Marnenál, végül nem tudta Hindenburg mindenütt megfelelő erővel védeni, mire elhatá­rozta visszavonulását. Ezt is, mint a támadást az osztrák-magyar főhadiszállás előzetes értesí­tése nélkül csinálta. Dankl balszárhya a levegő­ben maradt. Krakóig kellett visszavonulnia és nagyszerű teljesítmény volt, hogy Krakó vonalán meg tudtak állani. Ekkor záratott körül Przemysl másodszor. Hindenburg azonban nem lett volna képes Szilézia határán megállani és ezt a gazdag, értékes tartományt fel kellett volna adni, ami végzetes következményekkel járt voina. Conrad komolyabban és önzetlenebbül fogta fel a közös érdekeket és az együttműködést; gyors elhatá­rozással tehát Böhm-Ermolli második hadseregét, mely S am bőm ál, háttal a Kárpátoknak állott, megtévesztő irányítással, Budapesten keresztül Sziléziába vetette. Gyorsvonat:' sebességgel vitték, a vonatok a hadsereget. Mire az oroszok Szi­lézia határához érkeztek, Hindenburg üldözött és kimerült csapatai helyett a Böhm Ermolli pihent hadserege állott előttük ércfalként. A bámulat tires palackokért, melyek tőlünk származnak (boros, sörös, cognacos, likörös stb.) magas árakat fizetünk. Nagyobb mennyiségért elküldünk. 425-5 Welsz Mór és Tórsa, Gyula. L.mtnnk r*»" *»««*!» 4

Next

/
Thumbnails
Contents