Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-06-05 / 46. szám
L(II. évfolyam Egyes saám ára 1 korona 40, szám. Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K — f Oryula, 1990. junius 5. r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek iptézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FEREYC Megjelenik szerdán és szombaton Szomorú pénteki nap volt a tegnapi. Nem azért, mintha azt hin- nők, hogy azok a bókefeltételek, melyeket aláirtunk, tartósan érvényesülni fognak. Ezt senki se hiszi sem Magyarországon, sem az egész világon. De azért szomorú, hogy a pillanatnyi helyzetünk olyan, hogy nem lökhetjük el azt a tollat, melyet odanyujtanak, hogy Írjuk alá a világtörténelem legerőszakosabb és legnevetségesebb békeszerződését, nem téphetjük millió darabra azt a bután türelmes papirost, melyre ellenségeink oktalan és erőszakos képtelenségeiket felírták. Az fáj, az ver le, hogy meg kell fognunk a tollat, oda kell vetnünk a papírra' ezeresztendős, világhíres, becsületes nevünket, meg kell várnunk, mig megszárad a tónta ezen a kierőszakolt aláíráson, hallanunk kell megrablóink diadalüvöltóseit és nem fojthatjuk torkukra olcsó sryőzelemorditásaikat. Prédára és zsákmányra éhes ellenségeink három oldalról fognak körül bennünket, de még a szabad rablás ígéretével sem fogják tudni megmételyezett hadseregüket reánk zúdítani ; anyagias, haszonleső uralmuk alattvalóit nem fogják tudni feltüzelni a rablás Ígéretével. Bennünket szent érzelmek hevítenek, a honszeretet, véreink szeretetónek tüze lobog minden emberünkben és minden katonánkban és ezzel az elkeseredett és elszánt táborral hiába állítják szembe az egész világ haderejét, a zsákmányra indulók hada egy percig sem tud előttünk megállani. De nekünk kockáztatnunk még sem szabad semmit. Nekünk biztosra kell mennünk, mert ha most elbukunk, sok nemzedék munkája nem tud feltámasztani. Ha a biztos siker nem kecsegtet, akkor nem szabad semmi kockázatos vállalkozásba fognunk. Ez a komoly, józan megfontolás vezethette bizonyára a kormányt, midőn a békeszerződés aláírását határozta el. A mi igazságunk a napnál fényesebben tündököl. Nekünk ezt az igazságot fegyverrel diadalra juttatnunk csak a legvégső esetben szabad. ^Ii bizunk ideig-óráig megtévesztett nemzetiségeink józan belátásában, mi bizunk abban a politikai érettségben, melyre évszázadok óta nevelni igyekeztünk őket, mi bizunk a mi szabadságszeretetünk, szabadelvüségünk, jogtiszteletünk elpusztíthatatlan vonzó erejében, mely abban a pillanatban visszahozza elszakított testvéreinket, ezeréves küzdelmeink osztályosait a szent magyar haza kebelére, amint elpárolog a bóditó mámor, amint megszűnik uralkodni az erőszak. Mi az elcsábított és megtóvedett gyermekkel állunk szemben, akit türelemmel és szeretettel kell a csábítás karjaiból megmenteni, a dómon varázslatából kiszabadítani. Mi szentül hisszük, hogy azt az ezeréves köteléket, mely ennek a hazának népeit jó és balsorsban összefűzte, nagyzási hóbortba esett kalandor politikusok uralmi vágya nem fogja tudni összetépni; szentül tudjuk hogy a magyar haza szerető kebléről nem szakíthatják le éhes vámpírok azokat a gyermekeinket, akiket évszázadok alatt befogadtunk, tápláltunk, gyámolítottunk és neveltünk. Azt az erkölcsi, szellemi és lelki kapcsot, mely hazánk különféle nemzetiségeit egymáshoz és a magyarsághoz fűzte, nem tépheti el a fajiságnak, a származásnak, a vórségnek fólig-meddig mesterségesen teremtett kapcsolata. A történelmi és érzelmi közösség, a természet és gazdaság törvénye erősebb lesz minden imperialista hóditásvágynál, minden kieirkalmazott békeszerződésnél. Ez a mi bizodalmunk, ez a mi fegyverünk. De ha mégis megcsalódnánk igazságos és jogos reményeinkben, ha a méreg, melyet nemzetiségeink testébe oltottak, halálossá válhatnék, ha az erőszak, melyet véreink ellen alkalmaznak, nem tér idejekorán észre, hát akkor, akkor igen, ismét ott leszünk, ott leszünk mindnyájan, mint egy ember, ott leszünk igazságunk mellett az ultima ratioval, ott leszünk őseink ezeresztendős fegyverével és akkor meg fogják látni szomszédaik, meg fogja látni még egyszer az egész világ, hogy ki a magyar, hogy a magyar ól és Buda áll még és ha újból lángba borul is az egész világ, az igazságnak, a mi igazságunknak diadalmaskodnia kell. Meneküli véreink gyermekeinek elhelyezése. Országunk szerencsétlen helyzetének leg- szánalomraméltóbb áldozatai azok, akiket a rettentő események az otthonuktól fosztottak meg. Ezek között is a legnagyobb részvéttel kell gondolnunk a családi fészek melegétől megfosztott gyermekekre, akik életük legszebb örömétől, a családi otthonra való boldog visszaemlékezéstől rabol- tattak meg. Az Országos Menekültügyi Hivatal, melynek élén gróf Bethlen István áll a menekültek gyermekei közül a 6—14 éves koruakat a vidéken óhajtja elhelyezni 3 hónapi nyári tartózkodásra. A hivatal titkára, dr. Bochkor Elek, a héten Gyulára érkezett, hogy ezt az ügyet városunk és a környék társadalmának figyelmébe ajánlja. Az itteni akció vezetését gróf Almásy Dénesné vette kezébe, aki maga is 12 gyermeket vállal el nyári ellátásra, hogy az országos hivatal, valamint nemeslelkü grófnőnk nevében felkérjük városunk lakosságát, hogy minél nagyobb számban jelentkezzenek, akik menekült gyermekeket három hónapra elfogadni készek, hogy bizonyságot tegyünk a megszállott területről elüldözött véreinkkel való együttérzésünkről és minden segítésre való készségünkről. Jelentkezni lehet báró Apor plébános urnái, dr. Pallmann tiszteletes urnái, a polgármesteri hivatalban, a Szociális Misszió Társulat ideiglenes helyiségében (Rákóczi-utca 14,) és az olvasókörökben kitett iveken. A gyermekekkel néhány menekült tanítónő és óvónő is jön, kik szintén elhelyezést keresnek. Aki csak teheti, adjon otthont földönfutóvá lett gyermekeknek. M I B£ K. Junius 4 a magyar történelem egy újabb szomorú és mély fájdalommal telitett gyásznapja. Méltán sorakozik Mohi, Mohács, Világos és október 6-a mellé. A béke aláírásának örökké bánatos napja Gyulán külsőleg is lehangoló, ködös borulatos volt. A templomokban délelőtt 10 órakor egybegyült a nép minden osztálya, megható mély levertséggel, a harangok szomorúan kongatták a napot elfogó hirt, hogy ma van az ország- temető bélié aláírásának ítéletnapja. De Mohács után jött Budavár visszafoglalása, a végvárak fel- szabadulása, — 1849-re és október 6-ra jött 1868, — és most is fog jönni egy uj dátum, egy uj napfényes nap, mert az ezeréves nemzetet örökre eltemetni nem lehet, a koporsóból kitör és eget kér. Urnap. A katholikus egyház az oltáriszent- ség szerzésének, a kenyér és bor színe alatti áldozatnak, az utolsó vacsorának emlékünnepét szokásos fénnyel tartotta Űrnapján. Nagy és díszes közönség volt jelen/ Részt vett a darutollas magyar katonák, csendőrök egy szakasza, a magyar szívnek és szemnek kellemes, felemelő látványt nyújtottak daliás tisztjeikkel. A mintaszerű pontossággal adott sortüzek, a szép menetelés, átváltás, felvonulás pedáns fegyelmet árult el, jól esett a fülnek a Hajdn-féle rég nem hallott katonai kürtszó, mely most először hangzott a nyilvánosság előtt a román csimpolyázó erőltetett kürtölés helyett. A templomi fentartott helyeken a vezető polgári hivatalosak köréből senkit sem láttunk jelen lenni, de annál többet a polgárságból, kik közül a földész társulatok, építők, csizmadiák, cipészek, asztalosok életjelét adták összetartásuk és szervezettségüknek szép ősi testületi zászlóik elővitelével. Gyászoló Budapest. Junius 4-én Budapesten szomorú ünnepi hangulat uralkodott. Az eső szakadt, hivatalok, iskolák, üzletek zárva voltak, u villamosok 10 percre megállották. 9 órakor az Árpád szobor előtt nagy tömeg hullámzott, tul- nyomólag az elszakított részek menekültjei, kik innen nagy menetben jöttek az Andrássy-uton a Bazilika elé. Közben szakadatlanul kiáltották: Le az ántánttal. Nem béke ez, hanem hadüzenet! A Bazilika előtt Zadravecz ferencrendi barát, az uj magyar tábori püspök tartott remek szónoklatot, mérsékletre intette a néptömeget. A vármegyei közigazgatási bizottság junius 14-én délelőtt 9 órakor a vármegyei székház kistermében ülést tart. Üres palackokért (boros, sörös, cognacos, iikörös stb.) magas árakat fizetünk. Nagyobb mennyiségért elküldünk WEISZ MÓR és TARSA, Gyula. 958 3-10 Lapunk mai száma 4 oldal.
