Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-05-22 / 42. szám
lid. évfolyam Ctynla, 1920. májas 22 Egyes »»ám ára 1 korona. 42, szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Pnnköst ünnepén. Nagy volt a gyász az apostolok lelkén, midőn eltávozott a földről Jézus s ők útmutató, tanácsadó nélkül maradtak szivük emésztő bánatával, habár ott csengett még fülükben a Megváltó édesen zengő szava: „Jobb nektek, hogy elmenjek; mert ha el nem menendek, ama Vigasztaló nem jő tihozzátok : de ha elmenendek, elküldöm azt tihozzátok . . .“ Remény és félelem ellentétes érzelmei váltakoztak a keblekben s az öröm fel-felcsillanó sugárfoszlányát az aggodalom gyötrelmei rejtették sötét árnyba, midőn visz- szagondoltak a Mester azon mondására: „A gyülekezetből kivetnek titeket; sőt eljő az idő, mikor valaki titeket megölend, állítja, hogy isteni tiszteletet cselekszik . . .“ Ámde ki csudálhatná, ha midőn a megjósolt zivatar előjelei mutatkoznak, megdöbben a szív a jövő veszély gondolatára ? Lehetne e kárhoztatni az apostolokat azért, hogy midőn lelkiszemeik előtt feltárult a küzdelmek ádáz tusája, mely az evangélium melletti harcban reájuk vár, midőn átgondolták az üldöztetés, rabbilincs, vértanúhalál keserves kínjait, melyek, Jézus jóslata szerint, osztályrészül jut: elborult leikök, bánatórzet ült szivökbe . . . Az apostolok bátrak voltak, mig köze- lökben tudták Jézust, csak akkor vett erőt telkükön a félelem, midőn árván hagyta őket az eltávozott Mester s epedve várták eljövetelét a Vigasztalónak, hogy leibök gyászba- borult egén felragyogjon az öröm tündöklő napja; az éjnek homályát tova űzze a reménység csillaga; hogy valósulást nyerjen rajtuk Jézus biztató Ígérete: „íme, én elküldöm tireátok az ón Atyámnak Ígéretét. . A Pünköst ez ígéret teljesültének, a Szentlélek kitöltetésének emlékünnepe, de e naphoz fűződik a keresztyén aDyaszentegyház megalakulásának örvendetes eseménye. E múltra tekintsünk vissza ma s midőn ezt tesszük, vegyük mindnyájan Istennek Szentlelkét, hogy annak ereje hathatósan munkálkodjék sziveinkben megedződjünk az élet harcára, a kisértéseknek legyőzésére. Nagy szükségünk van mindnyájunknak a pünkösti lelkesültségre, mert „gonosz időket élünk 1 ...“ Itt a vallás virágait látjuk botor kéztől megtépetten; a kételkedés szele, a hitetlenség tomboló zivatara lengeti, ostromolja a hitnek évszázadok viharharcát kiállott erős fáját . . . Amott a hazafiság dicső oltárának szent lángjait oltogatják némelyek, a kegyelettel ápolt szent sírokat megtapodni vakmerők, dacolva a dicső ősök szellemével, szembe- szállva Istennel, emberrel... az eszmék harcában hiven küzdött nemzeti nagyjaink nyugvó porait is háboritni törekednek; vétkezvén ég és föld ellen, maguk tépik le magukról az „Istenfiuság“ fenséges jellegét s lesznek Kain bűnében leledzők, hogy nyugtokat veszítvén, számkivetettek, megbélyegzettekké legyenek a földi életben s az örökkévalóságban .. . Ugyanazért nagy szükség van arra, hogy felfohászkodjunk mindannyian: .Jövel Szentlélek Ut Isten! Töltsd be sziveinket épen mennyei szent ajándékkal, szivbeli szent buz- góságga^-l...“ Mert csak igy gyulhat világosság a sötét tereken, csak igy ülhet öröm, boldogság a lelkekben ; a bűn tövisei ekónt pusztulnak el, hogy erény virágait ápoljon minden kebel. Ha szivünkben vallásosság tiszta fényű lángja ég állandó tűzzel; ha embertársainkat szeretjük krisztusi szeretettel; ha a szivekben honszeretet szent érzelme nemes tettekben tündöklő törhetlen erőben él: viruló tavaszt országok, nemzetek életében komor téllé nem változtathat emberi rosszakarat, ármány; felhő nem takarhat tartósan ragyogó napot; a megtapodott jog, porba tiport igazság győzelmének ideje gyorsan elkövetkezik, mert csak ott lehet valódi élet, igaz boldogság, hol örök diadalra jutott az Isten—haza—-emberszeretet Szentháromsága az emberi szivekben ! . . . Dombi Lajos. Anka János. A gyulai választókerület keresztény nemzeti választópolgársága — mint már megírtuk — a központi pártvezetőséggel egyetértésben egyhangúlag jelölte képviselőjének Anka János írót, a párt központi igazgatóját. A hetek óta városunkban és a kerületben időző jelöltünk rokonszenves személyét már úgyszólván mindenki ismeri; itt az ideje, hogy élete eddigi pályáját is megismertessük a választókkal. Anka János Yarságon született Udvarhely- megyében 1883 május 5-én. Földmives szülők egyetlen gyermeke, ki 10 éves korában apátián- anyátlan árva maradt s maga erejéből Székelyudvarhelyen a katholikus gimnáziumban jelesen érettségizett; azután a kolozsvári egyetemen a jogi szakra iratkozott be. Tizenkét évig állami tisztviselő volt a szekszárdi és dicsőszentmártoni penzügyigazgatóságnál, majd mint kiváló tisztviselőt felvitték a pénzügyminisztériumba. Már vidéki tartózkodása idején feltűnést keltettek a fővárosi napi és heti lapokban megjelent cikkei, versei és novellái. Különösen »Tengerszemek« c. alatt kiadott költeményeit fogadta a kritika nagy elismeréssel és úgy üdvözölte őt, mint a keresz- tényszellemü költészet úttörőjét, ki uj eszméket, uj nagy gondolatokat vitt a magyar lírába. Röviddel azután >A hegyek álma« címmel jelent meg egy nagy szabású regénye. Néhány év alatt a sajtóban és a szépirodalomban a vezérek közé küzdötte fel magát; vezércikkírója és belső munkatársa volt az egyetlen keresztény napilapnak, az * Alkotmány“-nak és főszerkesztője a nagytekintélyű keresztény szépirodalmi lapnak, az „Élet"-nek. Mindenkor kemény meggyőződésű harcosa volt a keresztény nemzeti eszméknek. Nagy szerepet játszott a keresztény népvédelmi mozgalmakban és a keresztény munkásság megszervező- eb^ A tisztviselői mozgalmaknak is egyik vezetője volt, ki a tisztviselők lapját is szerkesztette. Kemény magyarságának és vértanuságra kész meggyőződésének a kommunizmus idején adta fényes bizonyságát, amikor a nemzetgyilkos, or- szágpusztitó vörös uralom ellen ellenforradalmat szervezett. — A június 24 iki ellenforradalomnak egyik legelszántabb, vakmerő bátorságu szervezője és vezére volt, kinek fejére százezer koronát tűzött ki Kun Béla és kiadta a parancsot a teroristák- nak, hogy elfogatás esetén azonnal végezzék ki. Anka pedig két hónapig Budapesten egy templomtoronyban lakott és onnan irányította tovább az ellenforradalmi mozgalmakat. Ellenforradalmi szereplésével a történelem lapjaira irta fel a nevét, de a bolsevizmus bukását követő keresztény szervezkedés idején beleírta azt a magyar nép millióinak szivébe is. Bejárta az ország valamennyi vidékét, apostoli lélekkel hirdette a nemzeti feltámadás igéit. Nagy része van abban, hogy ma keresztény kormány intézi az ország sorsát. Sokoldalú, fáradhatatlan közéleti tevékenységét jellemzi az, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának igazgatója, a Keresztény Iparosok Országos Szövetségének egyik vezetője és alapítója, a Keresztény Munkáiszerve- zetek vezérlő bizottságának tagja, á „Nemzeti Újság“ munkatársa, az nEletu főszerkesztője, a Nem! Nem! Soha! területyédelmi lap és a rokkantak lapjának főszerkesztője, a Köztisztviselők Lapjának főmunkatársa stb. Mindezek, amiket itt Anka Jánosról megirtunk, csak barátainak kifaggatása után tudtuk megírni, mert Anka János maga a megtestesült szerénység és igénytelenség, aki önmagáról sohasem beszél. Pedig volna mivel dicsekednie. Mily kevés iró van, aki napjainkban nem azért irt, hogy írásait kapkodja a közönség, hanem csak azért, hogy írásaiba a maga igaz lelkét öntse és az irodalom igazi forrásaihoz vigye vissza az erkölcseiben, ízlésében megrontott közönséget. És Anka János ilyen iró. Mily kevés hazafi van, aki akkor is szereti a hazát, mikor az életveszéllyel jár. És Anka János ilyen hazafi. Azok a nagyhangú hazafiak, akik a nyugalom éveiben naponta verték honszeretettől dagadni látszó mellüket, mind eltűntek, mikor most igazi veszélyben volt ezeréves hazánk, Anka János neve ellenben akkor tűnt fel, mikor aknák fölött járó monitorok tetejéről, ágyukkal szembenézve kellett szeretni a hazát. Igaz, nem sorolhatunk fel egy tucat pénzintézetet és más más vállalatot, melynek Anka János igazgatója volna, de talán nem ez a nagyság ismérve, nem írhattuk, hogy ő felségének belső titkos tanácsosa, de tudjuk, hogy ő neki magának van egy titkos tanácsadója, amely minden dologban megbízható kalauza és ez a hazaszeretet. Erezzük, hogy ilyen hazafiakra van ma szüksége a hazának és érezzük, hogy az ő jelöltetésével megtisztelés érte kerületünket, melyre méltóknak kell mutatkoznunk. Apponyi a keresztény kurzusról. A szűk terjedelmű budapesti lapok csak részleteket közöltek Apponyi Albertnak a Szent István Akadémiában minap mondott beszédéből. A különböző irányú lapok különböző részleteket ragadtak ki és adtak olvasóik elé. A nem kifejezetten keresztény lapok idézték a nemes gróf »apostoli« beszédéből a végső összefoglalást, melyben ezek a mondatok foglaltatnak : »Az igazságosság azt kívánja, hogy ne bűnhődjék senki, aki •• 11 r ■ (boros, sörös, cognacos, likörös stb.} magas I 1 V« A 1\ Q I ti O; Sí ií ki Aft árakat fizetünk. Nagyobb mennyiségért elküldünk Ultik pdláljKUKüI t WEISZ MÓR és TÁRSA, Gyula. 679 ic-io Lapunk mai uína 4 oldal.
