Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-05-08 / 38. szám
LII. évfolyam. Egyes szám ára 1 korona 38. szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Crynla, 1330. május 8. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FERE.YC Megjelenik szerdán és szombaton. A békefeltételeket átadták. Az antant elutasította összes követeléseinket. Budapest, május 7. Csütörtökön adták át Párisban maradt békeküldötteinknek a legfőbb tanácsnak a békeszerződésre tett ellenvetéseinkre adott válaszát. A válasz teljesen elutasitó. Az átadott kisérő levél ezeket mondja: „A legfőbb tanács lelkiismeretesen megvizsgálta azokat az ellenvetéseket, melyeket a magyar békedelegáció eléje terjesztett. A felelet eme vizsgálat eredménye. A tanács nem feledhette el a felelősség ama részét, mely Magyarországot a volt osztrák-magyar monarkia elhatározásainak létrejöttében terheli. Teljes lehetetlenség olyan határokat megállapítani, melyek pontosan a nemzetiségi határoknak megfelelnének. A végleg megállapított határok az uj államok szükségleteinek felelnek meg, ezért nem lehet népszavazást sem tartani- Megállapítja a tanács, hogy az ezeréves birtoklás sem ad jogot, ha ez a birtoklás igazságtalanságon alapszik. Különben az elvett területek lakossága már 1918. évi október és november havában kijelentette akaratát és azt mindeddig nem másította meg. Lehetséges, hogy a határok megállapításában igazságtalanságok is vannak, de a helyreigazító tanulmányozások igen sok időt vettek volna igénybe. A népek szövetsége lesz hivatva a módosítások felett dönteni. Rnténiáról megállapittatik, hogy szabadon határozhat jövője felől. A magyar és szász kisebbségek pedig, melyek cseh, jugoszláv, illetve román uralom alá kerülnek, a békeszerződésben találják meg jogaik biztosítását.“ A kormány tagjai ma délelőtt 10 órakor a Párisból jött távirati közlés után azonnal tanácskozásra ültek össze. A békeszerződést Práznovszky Iván meghatalmazott miniszter vasárnap hozza Budapestre. Hétfőn bizalmas értekezlet lesz a miniszterelnöknél, melyen a pártvezérek és a magyar békedelegáció elnöksége vesz részt. Kedden a nemzetgyűlés külügyi bizottsága foglalkozik a legfőbb tanács válaszával. Szerdán pedig a békedelegáció plénuma vitatja meg a békefeltételeket. A kormány felhívja a lakosságot, hogy gyászt senki se öltsön, mert a történelmi Magyarország nem halhat meg. Lobogó reményünk jeléül zöld gombot viseljünk. A Területvédő Liga ma reggel hatalmas plakátokat ragasztott ki Budapest utcáin, melyek a megcsonkított Magyarországot ábrázolják és ezt a felírást viselik: „Atkozott az a kéz, mely ezt a békeszerződést aláírja.“ A ma reggeli bécsi lapok a legmelegebb részvét hangján írnak a magyar békefeltételeket kisérő levélről. A budapesti egyetemi ifjúság ma délelőtt autókon bejárta a várost és röpcédulákat szórva hívták össze a lakosságot a délután tartandó tiltakozó népgyülésre. Aem! Nem! ioha! A január elején nekünk átadott békefel- tételeket lényegükben változatlanul kaptuk meg újból az antanttól. A válasz a mi észrevételeinkre ridegen elutasitó, népszavazást az antant sehol sem enged. Nos hát, amint nem irtuk volna alá a januári feltételeket sem, úgy nem fogjuk aláirni a májusiakat sem. A mi álláspontunk egyszerű, világos, mint minden igazságos álláspont. Magyarország olyan területekről, melyek ezer óven át Magyarországhoz tartoztak, melyeken ugyanennyi esztendőn át magyarok laktak és laknak ma, nem mondhat le soha. Erőszakkal elvehetik tőle ideig-óráig, hiszen már el is vették, de azt a szégyent nem engedjük megérni, hogy bármelyik utánunk jövő nemzedéknek odamulathassa a történelem apáik Írását, hogy lemondtunk csak egy talpalatnyi, vérrel szerzett és vérrel megtartott hazai földről. Ilyanfóle Írást őseink sem hagytak reánk, mi sem akarunk utódainkra hagyni. Sok mindenre lehet bennünket mai helyzetünkben kényszeríteni, de arra az egyre nem, hogy aláírásunkkal pecsételjük meg ezeresztendős szent hazánk területének megcsonkítását. Mit szólna több millió magyar vérünk, akik szivszorongva várják felszabadításukat, mit szólnának, ha elnyomó ellenségeink szennyes lapjaiból azt a diadalorditást kellene olvasniok, hogy becstelenül cserben hagytuk, eladtuk őket, lemondtunk őseik és őseink ezeréves földjéről. Mit szólnának a magyar hazához most is hü nemzetiségeink, akik ép oly keservesen viselik a reájuk kóny- szeritett igát és talán aggodalmasabb szívvel lesik a megváltás órájának ütését, szorongóbb lélekkel várják Horthy darutollas vitézeinek megjelenését, ha lelketlenül, közönyösen eltaszi- tanók őket és hűségűkért árulással fizetnénk ? Nemzetünket bármikor ért minden megaláztatásnál elviselhetetlenebb, soha le nem mosható szégyen volna, ha a mi akaratunk, bár csak egy tollvonással is, hozzájárulna a békeszerződésnek életbelépéséhez, melyet félrevezetett és tájékozatlan ellenfeleink reánk kényszeríteni akarnak. Minden magyar embernek, minden jövő magyar nemzedéknek örökre pirulnia kellene a velünk együtt élni akaró más nemzetiségek előtt, ha írást adnánk arról, hogy beleegyeztünk elszakadásukba. Aláírásunkkal egyszersmindenkorra elveszítenék erkölcsi jogosultságunkat arra, hogy valaha is követelhessük elszakított területeink egyesítését és ha erővel és hatalommal vissza tudnék is régi határainkat szerezni, azt hatalmi ténynek, jogtah.nságnak, szerződésszegésnek és erőszaknak minősítenék ellenségeink. A természeti törvények, a gazdasági szükség is egyesítheti esetleg a szerződés ellenére idővel területeinket, de az többé nem volna az a szent egység, melyet a mi akaratunk vívott ki és tartott fenn, az többé nem volna képes biztosítani a szellemi és érzelmi egységet ennek a szent hazának minden nemzetiségű lakosai között. Nincs helye fontolgatásnak, nincs helye óvások emelésének, a magyar szív, a magyar lélek csak egyet parancsol elutasithatatlanul, elszakitott magyar véreink, hozzánk hű nemzetiségeink, az egész elfogulatlan és a magyar nevet ismerő világ, talán még az ellenség is, csak egyet vár ma tőlünk, azt, hogy a megingathatatlan elhatározás hangján kiáltsuk oda az öncsonkítást kívánó bókét kínálóknak : nem ! nem ! soha! Gfula város lakossága vasárnap délután 4 órakor a Göndöcs- népkertben népgyülést tart, melyen tiltakozni fogunk az ország területének megcsonkítása és a békeszerződés aláírása ellen. Minden igaz hazafi ott legyen! Lapunk mai száma 4 oldal.
