Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-05-05 / 37. szám
IjII. évfolyam Gyula, 1920. május 5 Egyes szám ára 60 fillér 37. szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 60 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. l^elkek ünnepe. Nemcsak Zrínyi Miklós születése napját ünnepeltük; ünnepeltük a magunk magyar leikeinek felszabadulását, újjászületését. Testet, lelket mérgező nemzetközi áfiummal hódítottak el bennünket, hogy könnyebben megölhessenek, de az ezer veszedelmet kiállott, életképes szervezet kiveti magából a mérget és magához tér a tetszhalálból. Megindul az egészséges vérkeringés, megtisztulnak a sejtek a mérgező anyagból és ismét szaporán lüktet az életet fentartó szívverés. Magasztos érzések újulnak fel sziveinkben, melyeket nem régen gyökerestül ki akartak belőlünk irtani. Érezzük a magasztos szellemi közösséget évszázadok óta porladó nagyszerű ősök leikeivel, érezzük azokat az évezredes eltéphetet- len, szent kötelékeket, melyek a Kárpátok koszoruzta országban minden magyart elválaszthatatlanul összefűznek; érezzük az érzések, a gondolatok, a nyelv közösségének megragadó nagyszerűségét Szó, dal, zene, ének minden oly lelkűnkből, lényünkből való, apáink hangját halljuk bennük. Öröm, büszkeség, emlékezés, fájdalom egyszerre támad a magyar lelkekben, úréban és szolgáéban, főuréban és kolduséban, mikor az ősök szelleme szól hozzánk, mikor az apák szava, éneke zeng felénk. Az ón ősöm talán ott talicskázta együtt a földet a nemes főurral, ki nem átalotta hazája javára ezt a munkát sem és talán nemes versenyre keltek, hogy ki bir többet vinni egyszerre. A tiednek vére talán összefolyt a másik Zrínyi, a szigeti hős, szive vérével, midőn a dühös török lekaszabolta őket. Évezredeknek ezer és ezer szenvedése és öröme, fájdalma és boldogsága köt össze bennünket mindnyájunhat, kik magyarok vagyunk és a megemlékezés minderről össze fog ismét kapcsolni, egygyó fog ismét forrasztani mindnyájunkat. Oh, viperák faj- zatai voltak, kik mindezeket megvetették és kiirtani akarták sziveinkből. Kietlen pusztasággá tették volna lelkünket, feldúlva benne a hazaszeretet oázisát. Lelkünk igazi megnemesitői, nagy tettekre buzditói és nagy eredmények szülői csak ezek a nagyszerű érzések lehetnek. A gyomor vágyainak felköltésóvel nagyszerű cselekedeteket művelni nem lehet, csak a sziveket, a lelkeket kell megmozdítanunk, ha nagy, szent célokat akarunk elérni. Egy igen régi görög bölcselő megmondotta már, hogy nagyobb szolgálatot teszünk a hazának akkor, amikor polgárainak lelkét műveljük ki, mint akkor, mikor magas házakat építünk számukra, mert sokkal jobb, ha nagy lelkek laknak alacsony tető alatt, mintha alacsony, nyomorult lelkek rejtőznek nagy házakban. Az arra hivatottak tehát ne sajnálják a fáradságot, hogy minél gyakrabban rendezzenek számunkra, magyar lelkünk számára hasonló lélekemelő ünnepséget; láthatták, hogy nem kell hetekig tartó előkészület, sok fontolgatás, hanem gyors elhatározás és katonás keresztülvitel. Bennünket pedig elsősorban töltsön el büszkeséggel a letűnt évszázadok nagyszerű magyar kultúrájának lelki szemeink előtt elvonulása, mely fennen hirdeti nekünk a Zrínyi ajkáról kelt büszke szózatot: „egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók“. Teljünk el a kulturális értékek nagy jelentőségének tudatával, tárjuk ki lelkünket teljesen ezen értékek befogadására, legyünk egygyé az egyetlen érzésben, mely mindnyájunkat egyesíthet a hazaszeretet érzésében és akkor a többiek mind hozzáadatnak nekünk. A Zrínyi-ünnep. A vasárnapi lélekemelő ünnepség, melynek jelentőségét lapunk vezető cikkelye méltatja, a múlt számunkban röviden vázolt programm szerint folyt le. A katholikus egyház és a hívek összekapcsolták az ünnepet az anyatemplom felszentelésének 145-ik évfordulója ünnepével, a templom-búcsúval. Ugyancsak vasárnap ünnepelték az egész váradi egyházmegyében Szent László királynak, mint az egyházmegye védőszentjének ünnepét. A 10 órai nagymisén megjelent a helyőrség tisztikara, élén dinyeberki Bozó Pál ezredessel, a vármegye kormánybiztos főispánja az állami, vármegyei és városi tisztviselői kar számos tagjával, azonkívül nagyszámú ájtatosan ünneplő közönség. Az evangélium után a pontifikáló báró Apor Vilmos plébános a szószékről mondott a kettős ünnepet méltató, tartalmas gondolatokban bővelkedő szentbeszédet. Rámutatott a vallásosságra, mint minden erénynek, a hazaszeretetnek is ős forrására. »Igazi nagyságokat a haza és az emberiség javára — úgymond — csak a templom nevelhet. A haza csak akkor lesz ismét boldog, ha a földmives a templomból megy ki ekéjéhez, a tisztviselő a templomból indul hivatalába, a katona a templomból vonul a gyakorlótérre és ha kell, a harctérre«. A nagyhatású beszéd után a templom egész közönsége felállva énekelte el a Himnuszt, melynek végeztével tovább folyt a mise. Néhány perccel 11 óra után ment át a templom közönségének nagy része a vármegye- háza nagytermébe, hogy résztvegyen a hazafias matinén. A közönség teljesen betöltötte a termet, a széksorok legnagyobb részét nemzeti ruhás úrasszonyok és leányok foglalták le. Szinpompás, gyönyörködtető kép tárult a karzatokról alánézők- elé. Az ünnepélyt Erkel Hunyadi Lászlójának pompás indulója nyitotta meg, melyet a teljes cigányzenekar adott elő. Ezután a főgimnáziumi énekkar a Szózatot intonálta, melyet az egész közönség a karral együtt énekelt. Következett Z'lahi Kiss Jenő kormánybiztos-főispánnak rövid, tartalmas megnyitó beszéde, mely után Panyik Tóth József főgimnaziumi tanár magvas előadásban méltatta Zrínyi Miklóst, mint államférfit és mint költőt. A mindvégig érdeklődéssel hallgatott, élvezetes előadás után dr. Konrád Ernőné úrnő néhány modernebb magyar dalt énekelt, ezeket dr. Kovalszky Róbert kisérte zongorán, A közönség, melynek régen volt alkalma hasonló magas színvonalú énekmüvészetben gyönyörködni, szűnni nem akaró tapssal adott kifejezést tetszésének. Két szavalat következett ezután ; Marik Dénes gimn. “Vili, o. tanuló Ábrányi Emilnek »A magyar nyelv« cimü gyönyörű költeményét, Dávid Béla VIII. o. tanuló pedig ugyancsak Ábrányi Emilnek egy másik gyönyörű, hazafias költeményét szavalta. A tetszéssel fogadott szavalatok után dr. Kovalszky Róbert zenei zsenialitásának egy újabb zsánerével lepett meg bennünket, előadva saját megzenésítésében egy régi magyar dalt, melyet a zeneakadémián kellene benyújtania, hol azzal első pályadijat nyerne, úgy a felfogás, mint a forma és zenei tudás tökéletessége folytán. Ezután lépett a közönség elé dinyeberki Bozó Pál ezredes, hogy megtartsa előadását Zrínyi Miklósról, a hadvezér és hadtudományi Íróról. Békésvármegye katonai parancsnokának daliás alakját lelkes tapssal és »éljen a nemzeti hadsereg« kiáltásokkal fogadta a közönség. A tárgyhoz méltó katonás szellemben tartott hatalmas előadást zajos tapssal honorálta a közönség, tetszészaj csillapultával Anka János, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának központi igazgatója lépett az emelvényre és benső lelkesedéstől áthatott, nagyszerű beszédet mondott a magyarság jövő feladatairól. A beszéd után a főgimnáziumi énekkar adta elő Csokonay ódáját, A reményhez és utána még két kisebb dalt. Nagy hatást tettek a cigányzenekarnak ezután előadott cselló szólói, majd a Rákóczi-induló hangjaival a fényesen sikerült ünnepély véget ért. Az ünnepség rendezésének főérdeme dinyeberki Bozó Rál ezredest illeti, kinek Rozsnyay László százados és Nagy István jogszigorló segédkeztek nagy buzgalommal. II I RE K. Helyreigazítás Lapunk május 1-én megjelent számában, ezenkívül a városban kiragasztott hirdetményeken az ellátatlan lakosság kenyér szükségletének biztosítására Gyula városra kivetett gabona és tengeri mennyiségre vonatkozólag az foglaltatik, hogy ezt a gabona mennyiséget a vármegye alispánja vetette ki városunkra. Ezzel szemben a tényállás a következő: A m. kir. közélelmezési miniszter Békésvármegye terhére 2000 waggon búza és 1000 waggon tengeri beszolgáltatását rendelte el az ellátatlan lakosság élelmezésének biztosítása céljából. Ez a mennyiség lett azután ugyancsak a m. kir. közélelmezési miniszter rendeletére a járási főszolgabirák, valamint a gabonagyüjtés országos kormánybiztosa kirendeltségének vezetőjéből állott értekezleten történt megállapodások szerint, amelyen a vármegye alispánja elnökölt, az egyes községek terhére elosztva. A vármegyei közigazgatási bizottság május 10-én tartja meg rendes ülését. A nemzeti lobogók Gynián még mindig ki vannak tűzve a házakra; miután a város átvételének örömnapja óta egy hónap eltelt, nehogy a lobogók teljesen tönkremenjenek, indítványozzuk azok általános bevonását. ^ A követválasztások a tiszántúli részen egyelőre csak 28 kerületben lesznek junius 13. és 14-én megtartva, miután a fennmaradó 21 kerület még idegen megszállás alatt van. A kisgazdapárt központja Békésmegyére is kijelölte már a központi jelölteket, Gyulára azonban nem jelölt. Úgy látszik, maga is belátja, hogy illik legalább is Gyulát fenntartani a keresztény nemzeti párt részére. A trafikok és italmérési engedélyek revidiálása vétetett napirendre az egész vármegye, sőt az egész tiszántúli területen. Igen helyes és sok keserűséget lecsapoló intézkedés lesz, amit a közönség régen vár, mert eddig azt láttuk, hogy a nagytüzsdék és az italmérési engedélyek helyen- kint milliomosoknak, meg több keresetforrással is bíróknak lettek juttatva. Eljegyzés Juhász Kiss István leányát Teruskat eljegyezte Bakró József. 831 1—1 Üres palackokért (boros, sörös, cognacos, likörös stb.) magas árakat fizetünk. Nagyobb mennyiségért elküldünk WEISZ MÓR és TÁRSA, Gyula. 679 7-10 Lapunk mai aaéma 2 oldal,
