Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-04-28 / 35. szám
LII. évfolyam « Gyula, 1930. április 38. Egyes szám ára 60 fillér. 35. szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek'intézendők Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára (10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Őszintén szólva, mi egy kissé csodálkozunk azon a meglepődésen, amit a szegedi magyargyalázás országszerte kiváltott. Igaz, nagyon váratlan helyről jött, nagyon nagy csalódást okozott sokak lelkében, de a szereplő egyéniségétől eltekintve, sem tartalmában, sem alakjában nem uj. Nemzetközi szociálista vezéreink, a Buchingerek és Weltnerek évtizedeken át programmszerüen gyalázták Magyarországot az internacionális gyűléseken és mikor hazaáruló utjukról hazatértek, Budapest otromba csőcseléke kifogta kocsijukból a lovakat és diadalmenetben vitte őket haza. Az 1908-ik évi nemzetközi orvoskongresz- szuson, melyet Budapesten tartottak, egy radikális orvos az egész nemzetközi gyülekezet előtt hihetetlen vakmerőséggel gyalázta le kenyeretadó magyar hazáját. Ugyanezen időtájban, Roosvelt volt amerikai elnök látogatásakor egy radikális magyarországi újságíró a szó-szoros értelmében útját állotta az Apponyi oldalán haladó Roosveltnek és egy Magyar- országot gyalázó beszédbe fogott, de a tapintatos amerikai természetesen az első mondat után leintette. Dühös gyalázóinknak, a Luegereknek, a Scotus viatoroknak informátorai és kalauzai magyar állampolgárokból kerültek ki. — Hol volt kormányainknak esze és bátorsága, hogy az ilyen elvetemült gyalázásokat évtizedeken át szó nélkül tűrték ? Hol volt hazafias társadalmunk önérzete, mely az effélék ellen csak igen ritkán és igen lanyhán kelt ki ? A királyi család tagjairól, külföldi államfőkről egy-egy meggondolatlanul ejtett kétértelmű kifejezés hónapokra terjedő fogházakat jelentett a sértőre és mindig akadtak szemfüles besúgók, akik kéjjel hurcolták bíróság elé a meggondolatlanokat. Az ezeréves hazát, őseinket, minmagunkat szabadon lehetett gyalázni a világ nyilvánossága előtt, a hajszála sem görbült meg érte senkinek. Nos, most nyögjük ennek a buta türel- messógnek a következményeit. Csodálkozunk, hogy a világ oly rossz véleménnyel van rólunk ? Hogy csodálkozhatunk, mikor szabadon engedtük, hogy saját polgáraink a legszemér metlenebbül megrágalmazzanak, befeketítsenek. Nincs az a rossz tulajdonság, nincs az a hitványság, amit reánk ne kentek volna, nincs az a bűn, mellyel meg ne vádoltak volna és azt a rengeteg piszkot, amit a magyar nemzetre szórtak, nem tudta lemosni államférfiainknak legkifogástalanabb, legbecsületesebb, a nemzetközi megállapodásokhoz leghívebben ragaszkodó külpolitikája, nem tudta lemosni a magyar katonának öt éven át tanúsított páratlan vitézsége, a nemzetnek rendületlen, szilárd kitartása Alig képes megszüntetni a reánk szórt sok gyalázat szomorú következményeit nemzetiségeink észretérése is, annyira elhittók rágalmazóinknak, hogy elnyomjuk, megfojtjuk nemzetiségeinket, hogy most már maguknak a nemzetiségeknek is alig hiszik el, hogy ez rosszakaratú, túlzott rágalom volt. Most láthattuk, hogy aki gyalázza és rágalmazza hazáját, súlyosabb bűnt követ el, mint aki fegyvert fog ellene. A rágalmazó, gyalázó nyelv megölni képes a legderekabb nemzetet is. híre k. Főispáni beiktatás és vármegyei közgyűlés. Zilahi Kiss Jenőnek közgyűlési beiktatása április 29-én, csütörtökön lesz Gyulán. A beiktatást megelőzőleg Veni Sancte lesz az anyatemplomban, ezt követőleg pedig a vármegye ünnepélyes közgyűlése, mely az alkotmányos és törvényes kormányzat újraéledésének lesz történelmi dátuma. A közgyűlésen a betöltetlen vármegyei tisztviselői állásokra nézve is történik intézkedés. Mint a törvényes államrendnek és az ősi magyar alkotmányosságnak meggyőződéses hivei, örömmel vesszük tudomásul a vármegyei rendes kormányzat életbelépését, mely a közre nézve is éreztetni togja jótékony hatását, mert minden állami és polgári életnek első alapköve a rend, aminek pedig lenni hell. A keresztény nemzeti egyesülés pártjának agitációs bizottsága Anka János, Lukács János és Dvihali Imre állandó cselekvést fejtenek ki a párt szervezése és a választások előkészítése érdekében. Vasárnap délután Gyulán a Szociális Misszió tagjai előtt tartott nagysikerű előadást Dvihali Imre hírlapíró nagy közönség előtt. Eleken vasárnap délelőtt mindhárman megjelentek és nagyszámú választó előtt fejtették ki a párt programmját nagy tetszés mellett. Itt a követjelölés is megtörtént, kikiáltván Ament Ferenc, Gyulán is előnyösen ismert kiváló polgártársunkat a párt jelöltjének. Vasárnap délután Újkígyósnak voltak nagy örömmel várt vendégei. Nagy tömege a választóknak fogadta őket, kik lelkesülten csatlakoztak a keresztény nemzeti egyesülés zászlója alá. Mint a budapesti lapokból értesülünk, vidékünkön a választás junius hó 13-ra van kitűzve. Gyulán különben a kisgazdapárt sem tölti tétlenül a haladó időt, több helyi jelöltről is hallunk, ámbár nézetünk szerint Gyula — mint város és megyeszékhely — semmi szépséghibát nem követne el, ha a kisgazdapárti jelölteket a vármegye más kerületeinek engedné át. Nagyszabása népünnepély a megszállott vidékekről menekültek segélyezése céljából van tervben és előkészítés alatt, mely pünkösd másod- napjának délutánján lesz rendezve Gyulán a Göndöcs népkertben. Az ünnepély rendező-bizottságnak védnök-elnöke gróf Almásy Dónesné, akinek vezetése alatt a város egész társadalmából alakítandó férfi és női rendező-bizottság és a különböző egyesületek fognak támogatólag működni. A gondolat fenkölt és nemes irányú. Az idegen és lelketlen országrablók által házi tűzhelyükről elüldözött, vagyonukból kifosztott magyar véreink összekulcsolt keze kér tőlünk gyámolitást és segélyt, vájjon van-e olyan magyar, akinél a százezerre menők segélykérése siket fülekre talál ? Igen helyes és idején való a gondolat, dicséretes a kezdeményezés, melyet a hazafias érzés mellett a társadalmi és emberbaráti nemes kötelesség is indokol. Az ünnepély rendezésének mozzanatairól állandóan szolgálunk híradással. Oroszországból hazaszökött hadifoglyok között 7 alföldi és pedig gyulai is érkezett haza vasárnap reggel a világ túlsó feléről Wladivosz- tokból. Ezek egyike GyörfL János mészáros, jó megfigyelései és előadása alapján Írjuk: Oroszországot a kommunizmus annyira felforgatta és tönkretette, hogy ott valamelyes állandó rendet egy évtized előtt remélni nem lehet. Ipar, kereskedelem, bányászat, mezőgazdaság, termelés, közigazgatásról szó sincs; nélkülözés, nyomoraság ott minden. Az élet teljes bizonytalanság és el- vadulás. A magyar hadifoglyok aránylag tűrhető helyzetben, részint mint termelő csoportok, részint elszegődött vagy kirendelt munkások és alkalmazottak, kivételesen jobb helyzetben vannak, de mindnyájan rajongva várják a most már közelgő hazaszállítás óráját. Szibériának déli és keleti részében magyarok vannak legtöbben ; ezeket a japánok — kik ott a kormányzatot nagy katonai sereggel tartják, védik és oltalmazzák, munkával, élelemmel és ruházattal ellátják, posta összeköttetésük is van Japánon át Európával, de legalább bárom hónap kell, mig Európába ér egy-egy levél. Az óriási birodalom belsejében a magyar foglyok levél utján egymással alig érintkezhetnek, mert a belső posta és vasúti közlekedés fejletlen és felelőtlen. Nem jobbak a viszonyok a Fenza-Szmolenszktől számított európai Oroszországban sem; a kereskedelem itt is a szovjet boltokra szorítkozik; a gyárak, bányászat, faüzemek, bőrtermelés az örökös rekvirálások miatt teljesen stagnál, mindenki csak magának valót termel, emiatt a nyomor általános. A most hazatértek Lembergnél estek fogságba, Wladivosztok- ból szöktek meg, 3 hónapig tartó gyaloglás után törtek keresztül Szibérián, mert ez az egyetlen lehető utazás. Felhivatnak azok a rokkantak, akiknek rokkantságuk katonai felülvizsgálattal meg van állapítva és nyugdijukat már előzőleg megkapták, összeírásuk végett a birtokukban levő fizetési meghagyás, csekkszelvény és ideiglenes évi segély fizetési könyvvel folyó hó 27, 28, 29 és 30-án a városházánál (emelet 9.) jelentkezzenek. Ugyanekkor jelentkezzenek azok a rokkantak is, a kik csak ideiglenes évi segélyt kaptak. Azoknak a rokkantaknak, akiknek rokkantsága katonai felülvizsgáló bizottság által megállapítva nincs — ez idő szerint nem kell jelentkezni, a későbbi jelentkezésről annak idején értesítve lesznek. Az öss;;e- irás a rokkantsági nyugdíj megállapítása végett történik, az eddig felvett előlegek elszámolás alá jönnek, ez okból minden további előleg utalványozása be van szüntetve. Az »Iparos Ifjúság« kabaréja. Idézőjelbe vagyunk kénytelenek tenni a vasárnap esti kabaré rendezésének gazdáit, mert — amint halljuk — ezt a kabarét nem az egész gyulai iparos ifjúság rendezte, mely egyedül lehet jogosított magát ilyen összefoglaló elnevezéssel megjelölni. Ezt egyébként az előadás is sejtette velünk, mert meglátszott a rendezőségen, hogy erősen lebecsülték közönségük ízlését és müértését. Az az iparos ifjúság, mely városunkban erkölcsileg és szellemileg igazán kiváló vezetők irányítása és példája mellett nevelődik, mindenesetre válogatottabb, a jó Ízlést és a romlatlanabb vidéki erkölcsöt kevésbbé bántó programmal állott volna a közönség elé, különösen midőn az »ifjúság« és a »nemzeti hadsereg« kettős jelszava igazán finom Ízlésű közönséget is csábított a színkörbe. A jövőben az intéző köröknek óvatosságot kell tanusitaniok, bogy a gyanútlan közönség kellemetlen meglepetéseknek ne legyen kitéve. Természetesen voltak a programmnak kifogástalan, jól sikerült és osztatlan tetszést aratott pontjai is. Ilyen volt mindjárt az első, a Molnár Ferenc és Gábor Andor tréfás jeleneteiből összeállított derűs szatírája a drágaságnak ; továbbá Molnár János és Tóth Margitka énekei és Kertész Ilonka zongora- játéka. Ezek Kovalszky Róbert zongorajátékával Üres palackokért (boros, sörös, cognacos, likörös stb.) magas árakat fizetünk. Nagyobb mennyiségért elküldünk WEISZ MÓR és TÁRSA, Gyula. m 5-10 Lapunk mai száma 2 oldal.
