Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-04-21 / 33. szám

Egyes szám ára 60 fillér. EH. évfolyam. Cíytila«, 1020. április SÍ. 33. szánt. Hirdetési dij előre fizetendő. Jlyiltlér sora 5 korona. Előfizetési árak: Egész évre . 50 K — f Fél évre . 25 K — f POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyufán, Templom-tér DOBAY JÁNOS könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyilttcrek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szára ára 60 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Hatalmas erővel és lelkesedéssel szólalt meg városunk falai között az or­szág régi határait vissza követelő szó, az ezeréves magyar hazát visszasírd, a szív legmélyebb tengeréről elemi erővel feltörő hang. Ezeréves hányatott múltúnk emléke és megszentelt, vórrol-könnyel- izadtsággal átitatott öröksége, a rögtől a magas hegyek ormáig, a csepp víztől, a hegyi csörgedező pataktól a dagadozó hullámokban hömpölygő folyamig, a fű­száltól az égbe nyúló sudárfenyő óriásig, a darab sótol a mindennapi kenyér áldott magváig, az egyik határtól a másik ha­tár utolsó sávéig, minden-minden meg­szólalt abból az izzig-vérig magyaros le­iekből, melyet Barabás Samu kolozsvári ref. esperes-lelkész tárt ki a templomi szószéken és a vasárnapi vigadótermében tartott előadásán. Végig vonult a szenvedő, az igaz­ságában megtiprott, az esküvel meg­pecsételt kötelesség teljesitósóbeu el­bukott, mindenkitől elhagyott magyar szív minden kinja. Végig éreztük a ro­mán embertelen vadságától meghurcolt ' és kenyerétől, hazájától, otthonától meg­fosztott magyar véreink minden keserveit, de megértettük azt is, hogy ebben a válságos, nehéz időben, mikor guny- kacajjal és sírunk mellett halotti táncot járó hahotával illetnek minket hazánkat, eldaraboló, földet rabló kultúrában elemek, megértettük, hogy egy nagy, egy szent, egy földrengésszerű dörgéssel minket fel­ébresztő kötelességünk van, hogy tömö­rüljünk a haza határainak megmentése, édes magyar hazánk régi határainak visszaszerzése érdekében. Mi kaptuk e határokat, nekünk kell ezeket visszaszereznünk és az utókornak átadnunk. Nem lehet mosolyunk boldog, nem lehet falatunk jóizü, nem lehet nyugvásunk jóleső, nem lehet munkán­kon áldás, nem lehet pihenésünk, mig1 ezt, a régi Magyarországot vissza nem szereztük. Hasztalan minden újjáépítő munka, sikertelen marad a legszebb tö­rekvés is, a mi boldogulásunk csak a régi határokhoz van kötve. Ez nem lehet ábránd, nem lehet szivárványos csalo­gató reménykedés, nem szótfoszló déli­bábos vágyakozás a lelkűnkben, ennek mindent elnyomó, mindennel megbirkózó, minden magával ragadó egységes érzés­nek, nemcsak, de hajthatatlan elhatáro­zásnak kell lennie. Ebben meg kell egyeznünk mindnyájunknak, ebben talál­kozni kell minden érzésnek, annak szót- szakithatatlan láncnak kell lennie, mely minden szivet egybefüz! Addig azonban, mig ezt elérnünk sikerül, még ezt hajthatatlan vasakarat­tal kierőszakoljuk, addig azonban gondol­nunk kell azok nyomorára, ínségére és nélkülözéseire, kik kiüldözve saját ott­honukból, éhséggel és nélkülözéssel küz­denek. Gondolnunk kell azon menekült magyar véreink felsegitésóre, kik eddig is nemzetiségű vidékeken működtek, ahol sokszor bizony rendkívül küzdelmek között védték a magyarság ügyét és pe­dig évtizedeken át, sőt talán évszázado­kon át! Gondolnunk kell azok nyomorára, kik eddig is sok, nagyon sok áldozatot hoztak a magyarság ügyéért, most pedig egyenesen kilökve, kidohva szenvednek vasúti kocsikban lakva, alig-alig ruházva, a legszükségesebb anyagi eszközök nél­kül is szűkölködve. Mikor majd kopogtatnak ajtaitokon és kérnek, nem könyöradományt; de szenvedő véreink jogos és igazságos ké­réseinek teljesítésére való segítséget kér­nek tőlünk. Ha mi szenvedtünk, gondol­juk meg, hogy ők még sokkal többet szenvedtek, mert az éjszaka a takarójuk és kő a párnájuk. Ha veszítettünk, ne felejtsük, hogy ők sokkal többet vesztet­tek, mert otthont, kenyeret vesztettek, — csak azért, mert mertek magyarok lenni és mert mertek azok maradni ! If I B I M. Pálffy Albert születésének századik óv- forduíoját szép számú előkelő és lelkes kö­zönség előtt ünnepelte meg a főgimnázium, A változatos és tartalmas műsor minden számát élénk érdeklődéssel és elismerő tap­sokkal kisérték az ünneplők. Az intézet falai közt lezajlott szépirodalmi ünnepség utáp a nagyközönség s a főgimnáziumi ifjúság zá^ló alatt vonult ki az ünnepelt iró szülőházának megkoszorúzására. Itt Izsó Lajos és Dávid Béla diákok sikerült szavalata, valamint Anka János, az orsz, keresztény nemzeti egyesülés pártja szónokának lelkes hazafias szellemű beszéde és Hirmann József főgim­náziumi tanár az egyént és irót egyaránt jellemző megemlékezése töltötték ki a mű­sort. .Egy alkalmi ének s a Szózat elhang­zása után ünnepélyes hangulatban távoztak a jelenlévők a költő szépen feldíszített szülő­házától. A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja vasárnap délután szabad előadást tartott Gyulán a Katholikus Olvasókörben, a szűk helyiség miatt aránylag kevesen vehettek részt. Az első előadó Lukács János iparos volt Budapestről, mint a párt agitátora és a keresztény eszmék 30 év óta lánglelkü harcosa, aki nemcsak rátermett szónoknak, hanem a jelenben aktuális kérdések és prob­lémák alapos ismerőjének és ismertetőjének mutatkozott be. Utána Anka János, mint a párt központi hivatalos jelöltje lépett a dobogóra; most is azzal a széleskörű tu­dással, alapossággal és szónoki hévvel tárta fel a való helyzetet mint első alkalommal. Megértettük, hogy az első és legfőbb fel­adat a magyarság egyesülése a keresztény és nemzeti eszmék érdekében és észrevenni és kidobni az éket, melyet szétrobbantására a nem keresztény irány már vereget a magyarság élő testébe. A közönség lelkesen tüntetett az előadók mellett. Barabás Saran menekült ref. espsres- lelkész a gyulai réf. templomban vasárnap d. p. a szokásos isteni tiszteleten nagyhatású hazafias prédikációt tartott. Ugyancsak dél­után a pavillouban beszélt nagyobb számú közönség előtt nagy szónoki hévvel, elragadó lelkesültséggel. Beszéde nem volt párt- szinezetü, hanem egyenesen magyaros nyílt­sággal arra intő, hogy az ország egész népessége, akár keresztény, akár keresztyén, a magyar nemzeti irány mellett rendíthetet­lenül tömörüljön. Hivatalos órák az állatni hatóságoknál. A magyar pénzügyminisztérium az állami hatóságok, úgymint pénzügyigazgatóság, pénzügyőrség és állampénztárak hivatalos óráit reggel 8 órától délután 2 óráig álla­pította meg ideiglenesen, vasár- és ünnep­napokon teljes munkaszünettel. Felkéretnek a Békésmegyei Kaszinó tagjai, akik, vagy kiknek hozzátartozói a tennis-pályát1 igénybe venni óhajtják, hogy folyó hó 25-ik napján délelőtt 11 órakor a Kaszinó társalgójában megjelenni szives- kedjsnek. Az igazgatóság. A menekült magyar véreink fölsegi- tése érdekében nagyobb arányú mozgalom indult meg. E célból a külügyminisztérium­ból hivatalos kiküldöttek jöttek városunkba, akik az itteni vezető körökkel egyetemben nagyobbszabásu gyűjtési munkálatokat indí­tanak meg. A külügyminisztérium békeelő- készitő irodája Baláss Dezső századost, Visi Ernő és Brandner Antal hadnagyokat küldte ki, kik érintkezésbe léptek a vezető körök­kel. Kedd délután a városháza termében értekezlet volt ebben az ügyben, ahol meg­lehetős szép számú közönség lelkesedéssel karolta fel az ügyet. A gyűjtési mozgalom április hó 23-án, pénteken indul meg. A gyűjtésbe bekapcsolódik a társadalom min­den rétege* területvédő jelvények eladása révén mindenki hozzájuthat, hogy áldozat- készségéről bizonyságot tegyen. A menekülteket védő országos szövet­ség, mely József főherceg fő védnöksége alatt működik, ízléses kivitelű jótékonysági bélyegeket árusít el, a hontalanná vált me­nekültek segélyezésére Gyulán is, hol fel­keresi az üzleteket és a tehetősebb polgáro­kat és ilyen bélyegek vásárlására hívja fel. A bélyegek ára 50 fillér, 1, 2, 5 és 10 ko­rona darabonkint. Ajánljuk a nemes és ha­zafias célú akciót polgártársaink jóindula­tába, annál inkább, mert mi szerencsésebbek voltunk, mint sok magyar testvérünk, kiket a román és cseh megszállás és kormányzat szülőföldjéről és házi tűzhelyéről elüldözött. Az ügy támogatására Ssiv a ssivhes cim alatt verses plakát is jelent meg, mely ki­adóhivatalunknál is olvasható. Temesvárról Aradou átntazó két kötő­gyári hivatalnok hozta hirüí, hogy úgy Te­mesvárod, mint Aradon a legszigorúbb sta­táriumot hirdették ki a katonai zavargások miatt. Állítólag e hó 17-én Aradon nemcsak hogy az utcán nem volt szabad mutatkozni, de még az ablakredőnyökét is csukva keliett tartani. — Ugyanebből a forrásból értesülünk, hogy a gyulafehérvári emlegetett gyűlést az oláhorssági katonaság ssétverte. A magyar nemzeti hadsereg felszere­lésére és élelmezésére az országszerte el­hangzott és a lapunkban is közölt felhívásra Gyula városban eddig a városháza pénztá­rába, mint gyűjtőhelyre a következők ada­koztak : Welsz Mór és Társa cég 5000, Braun és Czinczár cég 3000, gyulavárosi tisztviselők és alkalmazottak 1295, dr. Márky Barnáné 300, Fábián Lajos 200, Domby Lajos 100 koronát. Ezen ügy ismertetésére lapunk jövő számában újból visszatérünk, addig is tudatjuk, hogy az önkéntes adomá­nyok gyűjtőhelye Gyula város letéti pénz­tára, hova az összegek küldendők. A beszállított gabonakészletek után fizetendő prémiumra vonatkozólag . megálla­pított határidőt a közélelmezési miniszte? Üres palackokért (boros, soros, cognacos, likörös slb.) magas árakat fizetünk. Nagyobb mennyiségért elküldünk WEISZ MÓR és TÁRSA, Gyula. 679 e-io Lapunk mai száma 2 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents