Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-04-14 / 31. szám
a Békés 1920. április 14 HÍREK. Óvoda megnyitás. A gyulai belvárosi állami kisdedóvodában az oktatás folyó hó 15-én veszi kezdetét. Jjfc Az ipartestület anyagbeszerző csoportja még a szovjet-kormány uralma előtt beszerzett ipari anyag és kész árukat akarja a jövő hét elején leszállítani, amoly célból a waggonokat az intéző körök már kilátásba helyezték, felhívjuk ennélfogva az iparosokat, hogy akiknek árnjok van Budapesten leszállítani való, azt e hó 18-ig az ipartestületi hivatalnál jelentsék. Eljegyzés. Ifj. Mihalik János eljegyezte Remele Margitot. 750 1—l Oslakók-e a románok Magyarországon ? Ezen a címen tartott igen érdekes előadást Németi József főgimuáziumi igazgató vasárnap délután a kath. kör helyiségében nagy közönség előtt. Az előadó professzor egyik kiváló történettudósunk, Karácsonyi János dr. nagyváradi kanonok, városunk szülötte, legújabb kutatásai nyomán ismertette a románok eredetének a mai történelem által már teljesen felderített kérdését. Kimutatta, hogy Traján császár gyarmatosai, akiknek ivadékaiul állítják magukat a románok, nem is voltak voltaképen rómaiak, latinok, hanem a nagy birodalom minden részéből összeszedett, meghódított vegyes népek, amint ezt az abból a korból származó és Mommsen által ismertetett erdélyi feliratok tanúsítják. De ha lettek volna is közöttük latinok, Erdély területén Trajanus korától (Kr. u. 103.) a magyarok bejöveteléig annyi különféle nép, gótok, gepidák, avarok, váltogatta egymást és mindenik következő az előtte ott lakottat oly nyomtalanul elpusztította, hogy lehetetlen, mikép éppen Trajanus idetelepitett és jobbára iparosokból, kereskedőkből és bányászokból álló gyarmatosai maradhattak volna meg e területen. De ezenfelül okiratok bizonyítják, hogy a III. században már nem volt képes Róma e területet a barbárokkal szemben védelmezni és a gyarmatosok parancsot kaptak a terület elhagyására. Megismertette azután az előadó azt az újabban napfényre került történeti tényt, hogy a mai románok őseit Justinianus császár telepítette be Dél- Itáliából a Balkán-félszigetre, ahol előbb Thessaliában, majd a mai Bulgária nyugati részén telepedtek le, végül a Duna balpartjára húzódtak át. Innen jöttek be hazánk területére a XIII. század első felében. Ez időpont előtt semmi nyomuk nincs Erdélyben. Az élvezetes és tanulságos előadást mindvégig figyelemmel hallgatta és végül lelkesen megéljenezte a haj Igatóság. Halálozás. Monori Mihály gyulai kisbirtokos íöldmives, aki egyike volt a derék és nagyrabecsült polgártársainknak, tevékeny részt vett a közéleti mozgalmakban is, ápr. 11-én 59 éves korában elhunyt. Temetése április 12-én volt nagyszámú közönség részvételében. Aránylag korai halálát neje és gyermekei, nagyszáma rokonsággal gyászolják. A lakosság és állatállomány összeírása- A román kivonulás után kényszerítőén szükségessé vált, hogy tudva legyen, egyrészt a város tulajdonképeni lélekszáma, másrészt a Gyulán újon beköltözöttek száma is, de különösen az állatállomány mennyisége a mai állapot szerint. Az összeírás 13 án kezdődik 3 napig történik, 17-én lesz összegezve, leginkább a tanítók végzik, osztályaikban o napokban nem lesz előadás. A magyar zászló költségeire kibocsátott iveket az ivtartók — akik még be nem küldöttek — szíveskedjenek báró Apor Vilmos plébánoshoz juttatni. A plébános ugyan fontos egyházi ügyekben Budapestre elutazott és 8—10 napig távol lesz, de gondoskodás történt, hogy helyette a plébánián az ivek átvétessenek. A román felülbélyegzést bankjegyeket most már nemesik az Országos Központi Szövetkezetek, banem a takarékok is elfogadják beváltásra. Az első beváltási napokban ugyanis úgy állott, hogy román le- bélyegzésüek nem cseréltetnek ki. Ezen érthetetlen megszorítás Gyulán is nagy zavart okozott. Eunek folytán dr. Lovich Ödön polgármester erélyesen lépett fel és sürgönyileg is indított tárgyalások eredmé- nyekép megjött a hivatalos döntés, hogy igenis ezen bályegzésü jegyek is elfogadan- dók kicserélésre. A lakosságnak ugyanis túlnyomóan román bélyegzésü bankjegye volt a kezében s a forgalom veszélyeztetve lett volna, sőt teljesen lehetetlenné válik, ha ezen nem segítenek. így már csak a szerb, cseh, osztrák és bánáti szükségbé- lyegzésü jegyek nem bélyegeztetnek ezúttal még le, de ezekre is rövidesen sor kerül. Szikratáviratok továbbítása. A következő hivatalos közlést vettük : Bókósvárme- gyei katonai parancsnokság. A fővezérség sajtóosztályaitól kiadott szikratáviratok a m. t. iroda szegedi fiókja által az összes állomások hírlapjainak leadatnak. Felhívom a szerkesztőséget, hogy a m. t iroda szegedi fiókjával ez irányban az érintkezést mielőbb vegye fel. Aláírás. A Gyulai Általános Ipartestület folyó hó 5-én, husvót hétfőjén délelőtt 10 órakor tartotta rendes havi előljárósági ülését Sál József alelnök elnökletével. Több rendbeli jelentéseken kivül tárgyalta az elöljáróság az üveges, kertész és szódás iparosok tag- felvételi kérelmét, amiket — az érvényben levő, bár eléggé érthetetlen — miniszteri rendelkezések értelmében figyelmen kívül kellett hagyni, miután az említett iparszakmák nem képesítéshez kötöttek, bárha e kérdés az uj ipartörvényben biztosítottnak tekinthető. Ugyancsak döntött az elöljáróság az önkéntes tagokfelvétele tekintetében, amennyiben ilyenekül csak iparukról lemondottak vétethetnek fel. — Általános meglepődés közt jelentette a jegyző Dobay Ferenc elnök nagylelkű adományát, amit Barát Istvánnak a testület gazdasági szerve elnökének kezén juttatott a testület birtokába, mellyel így az egyéni megbecsülésben jutott kifejezésre az iparosság iránt érzett szeretet. 500 kötet bekötött, jó iparosokat érdeklő könyvet és könyvtár alapot alkotó 500 koronát képez ez az adomány, amelyet a jegyzőkönyvbeni megörökítés és köszönetén kívül örök emléket állítottak a testület történetében. A jó példa és önzetlenség csak növeli azt a bizalmat és szeretetet, melyet az ipartestület tagjai az ilyen vezetőség iránt érez. — A számvevőség jelentése kapcsán indokoltnak vette az elöljáróság az építőipar 5 évi pangása után ezen szakmabelieknek tagdíjfizetésnél a méltányos kirovást. Döntött még az elöljáróság a testületi hivatalos órák tartásáról, amely e hó 6 ától kezdve reggeli 8 órától délután 2 óráig fog tartatni. Végül a szakoktatás kérdése az ipariskolában váltott ki figyelmes eszmecserét, aminek középpontjában Kalocsa István elölj, tagnak előadása az angol tanonc szakoktatásról — főként a tauoncok illem és erkölcsi nevelése tekintetében tétetet közkér dé&sé. LEGÚJABB. Nagyvárad felszabadulása kUszöbön. Az oláh katonai és politikai hatóságok elmenekültek. — A fellázadt oláh legénység elhagyja a várost. Derecskéről jött gazdálkodók hozták tegnap reggel Debrecenbe a hirt, hogy Nagyváradon csütörtökről péntekre virradó éjszaka a már napok óta lázongó oláh katonaság elégületlensége véres zendülésben tőrt ki. A katonák őrült lövöldözések közt járták be a várost, követelték az azonnali hazabocsájtásukat és minden legénységi állományú katona részére 10.000 lei leszerelési illeték kifizetését. Az oláh katonai paranesnokságok és politikai hatóságok elmenekültek a városból, a fellázadt katonaság is kezd szétoszlani és kisebb csoportokban elhagyja a várost. A fejetlenség teljes. Az oláh katonaság rabol, fosztogat, élelmet és pénzt követel. A rendőrség helyén van, de fegyvere nincs. A derecskéi járás községeiben sok nagyváradi menekült van. Nagyvárad felszabadulása küszöbön van! Párisból jelentik, hogy a nagykövetek tanácsa elkészült a magyar békeszerződés végleges szövegének megállapításával és a békeszerződést még e hót folyamán át fogják adni a magyar béke- küldöttségnek. A francia tábornokok e hó 9-ón Mainzban tanácskozást tartottak, amelyen megállapodtak Franciaország legközelebbi katonai programmjában. E szerint Franciaországnak a Rajnára, mint stratégiai határra feltétlenül szüksége van. A Rajna balpartján pedig ütköző államot kell alkotni, melyhez oda kell csatolni Frankfurtot, a Ruhr-vidóket és Düsseldorf iparvidékét. — Németország minden bonyodalmát ki kell használni a francia érdekek javára. Németországot 5—6 köztársaságra kell felosztani Franciaországnak pedig készen kfell lennie a legközelebbi háborúra. A csehek a felvidékről az összes volt magyar közalkalmazottakat és hozzátartozóikat kiutasították. Ezeknek a legrövidebb idő alatt el kell hagyniok Csehszlovákiát és a legcsekélyebb vagyontárgyat, sem élelmiszert nem szabad magukkal vinniök. Budapesten tegnap reggel az Erzsébet hídról a Dunába ugrott egy volt bank- igazgató.,Kimentették és azt mondotta, hogy azért akart öngyilkos lenni, mert kis lányának nem tudott reggel ennivalót adni. A kormányzó ellene télen tervezett és leleplezett összeesküvés négy tettesét a budapesti törvényszék kötél általi halálra ítélte, de a kormányzó megkegyelmezett nekik és igy büntetésüket életfogytig tartó fegyházra változtatták. Horthy Miklós kormányzó tegnap Karcagra érkezett, ahonnan tovább utazott Debrecenbe. A szentbenedeki legeitelőtársaság április hó i8-ára kitűzött közgyűlése délelőtt 9 órakor fog megkezdődni. Gyula, 1920. évi április hó 12 ón. Dr. Jantsovits Emil, 753 1—2 társasági elnök. 262/1920. A Gynlai Általános Ipartestfllettől. Heghivé. A Gyuiai Általános Ipartestület 1920. évi április 18 án délelőtt 10 órakor, saját nagytermében tartja meg VII, évi rendes közgyűlését, melyre az ipartestület tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Az elöljáróság évi jelentése. 2 Múlt évi zárszámadás. 3. Vagyon kimutatás és a felmentvény megadása. 4. Folyó évi költségvetés megállapítása a személyzet drágasági pótlékával kapcsolatban. 5. Indítványok tárgyalása az alapszabályok 11. § a értelmében. 6. Elnök, jegyző, ügyész három évre, 3 számvevő és 24 előljárósági tagnak egy évre való megválasztása. Kéretnek a t tagok pontos megjelenésre! Határozatképtelenség esetén a közgyűlés minden újabb meghívás nélkül április hó 25-éu tartatik meg. Gyula, 1920 évi április hó 5 én tartott előljárósági üléséből. 74« 1—l Gyepes Gergely Dobay Ferenc • jegyző elnök. ______ Eg y fűszerberendezés eladd. Damjanich-uíca 4. szám. 751 1—2 Egy önállóan dolgozó kovács-segéd azonnali belépésre kerestetik. Cim : Hatvan-utca 34 szám. 747 l—l Egy rövid zongora eladd. Pálinkaház-utca 3. sz alatt. 749 l—l IWaathner-féle konyhakerti és virágmagvak érkeztek Lakos Jenő vaskereskodésóbe. 748 1—l Üres liádásk minden nagysagbnn kaphatók Kéri Andor és Lajos cégnél 752 1—1 fiyuláB) 1980, • kiadótulajdonos Dobay Jáaos nyomdája,
