Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-03-16 / 11. szám
1919. március 15. Békés 3 hogy a Kossuth téren levő barakkok lebontása ellen addig, mig a lakásviszonyok nem változnak, óvást emel az illetékes hatóságoknál és ezeket is kiürítésük után a lakáshivatal rendelkezése alá bocsátja, amennyiben ezen óvás sikertelen maradna, felterjesztést intéz ugyanezen irányban a magyar Népköztársaság Hadügyminiszteréhez, hogy beszervezi a lakáshivatalt és kimondja, hogy Gyulán addig, mig a lakás Ínség tart, csak azoknak van joga 3 napot meghaladó időt tölteni, akiket kenyérkereső foglalkozásuk Gyulához köt vagy akik igazolják, hogy idegen megszállás alatt levő területről menekültek, amig oda vissza nem térhetnek. Kivételt képeznek azok, akik 1918. év január 1-ét megelőzőleg s azóta is áilandóan Gyulán laknak. Ilyen személyek felkutatásával a szállásmestereket, bejelentésével a gyulai rendőrség bejelentő hivatalát, az ügy elbírálásával a lakáshivatalt megbízza. Ezen intézkedéseket dobszó, publikálás és hirdetés utján közzéteszi azzal, hogy az érdekelteknek attól számitott 14 nap alatt idézés nélkül a lakáshivatalnál kell jelentkezniük lakásigazolvány szerzése céljából, hogy a lakbérleti rendeletek kivonatának közérthető módon leendő elkészítését elrendeli, ezt a „Békés“ cimü lapban falragaszok, publikálás és dobszó utján is közzé tenni rendeli, s végül utasitja a város h. polgármesterét, hogy építőanyagoknak esetleg requirálás utján is lenndő beszerzése, a gyulai pénzintézetekkel leendő érintkezésbelépés is minden alkalmas módon hasson oda, hogy Gyulán a most kezdődő építkezési szezonban uj, lehetőleg kislakásos házak épüljenek. E részben jelentse ki, hogy az uj épületet emelőket hajlandó később megállapítandó kedvezményekben is részesíteni. * * * Hozzátenni valónk a fentiekhez csak az, hogy az állami gyermekmenhely épülete valamennyire is lakhatóvá téve, szintén számos család elhelyezésére volna alkalmas Kétségtelenül súlyos és a magánjogokba mélyen benyúló javaslatok. De lehet- e másként a mai lakásínséget orvosolni ? Ha van erre nézve bárkinek is életrevaló terve, lapunk hasábjai e közérdekű célra nyitva állanak. Hírek. MáreiHS 15. magyar szabadság hajnalhasa- dása, minden igaz magyar léleknek szent ünnepe ! Mmden esztendőben eljösz, hogy emlékeztess a nagy nap dicsőségére, hogy csodálattal emlékezzünk meg azokról az igaz hazafiakról, kiknek nevéhez a szent szabadság kivívása fűződik. Csörögve hullanak le a rabbilincsek e nap volt a magyar szabadság zászlóbontásának igaz nagy napja ! S mire a nap újra felkél a szabadság fényétől beragyogott országra veti aranysugarait. Most értjük meg igazán, hogy mit jelentett ez a nap a magyarnak, most, amikor egy 'újabb a márciusihoz hasonló napot éltünk át az októberét 1 Miként 48 as március, úgy a 18-as október is vérnélküli forradalom napja volt, egy fenséges, dicső nap, a magyar szabadság megteremtésének napja 1 Ne felejtkezzünk hát el — mert hálátlanság volna — azokról, kik a ma megteremtett szabadság előharc08ai, hírnökei voltak. Mert több sötét éjszakában egy pislogó mécs, mint verőfényes napon a lobogó fáklya ! Ezen a napon gyűlt ki a magyar égen a szabadság ragyogó csillaga s ha néha-néha vesztett is fényéből, csak az erőszak homályositotta azt el, de a magyar lelkekben ép oly vakító fénnyel csillogott az, mint kipattanásának napján s csak várta azt az időt, mely eddig késett, mely most jött el, várta régi fényének újra éledését s ma valóban arany glóriával veszi körül minden magyarnak lelkét. Emlékezzünk hát a magyar szabadság előharcosairól, véssük jól szivünkbe e nagy napot, melyhez hasonló eddig még nem volt a magyar történelemben. E i volt az a nap, amikor lerázta magáról a szolgaság igáját a magyar, amikor felébredt elnyomatásának mély álmából s felemelte szavát, kivívta szabadságát! Óh te szép nap, valahányszor eszembe jutsz tüzes lelkesedés járja át lelkemet s csodálattal tekintek azokra, kik e nagy nap megteremtésében közreműködtek. Fegyver nélkül vivtak ki a szabadságot, de amikor meg akarták tőle fosztani a magyart, akkor fegyvert ragadott és félistenként védte jogát, szabadságát ! E napon jelenik meg a szabadság lelkes dalnokának és harcosának »Nemzeti dala*, mely magával ragad minden igaz magyart. Őt — Petőfi Sándort — e kor legnagyobb demokratájának kell tekintenünk, kinek minden szavából a nemzet, a nép akarat és óhaj sugárzik ! Ha már mással nem tudjuk legalább azzal háláljuk meg e nap vívmányait, hogy örök ünnepül szenteljük e napot, hogy minden magyar kötelességének tartsa a fiatalság leikébe arany betűkkel bevésni e napot. Szabadságunknak fényes hajnalán dobogjon fel minden igaz magyarnak szive, teljék meg lelke szent áhítattal s büszke homlokkal és derült szemekkel tekintsen e napra hőseire, mert nem hiába harcoltak, nem hiába hullatták vérüket, mert megszületett a magyar szabadság fénykora ! Békésvármegye uj főispán kormánybiztosa. A hivatalos lap csütörtöki száma közli, hogy dr. Füzesséry Zoltán vármegyénk eddigi kormánybiztos-főispánját a népkormány saját kérésére buzgó szolgálatainak elismerésével felmentette. Nem kutatjuk az okokat, amelyek késztették a volt kormánybiztost és a népkormányt ezen elhatározásra, csupán azt állapítjuk meg az igazsághoz hiven, hogy dr. Füzesséry Zoltán határozott jellemű, nagy munkabírású, kiforrott demokratikus érzésű megyefőnök volt, telve Békésmegye minden rendű lakosai és különösen a föld népe iránti meleg ro- konérzéssel, amit megállapítunk mindannak dacára, hogy a gyulai szempontból nézve inkább favorizálni látszott Békéscsabát, mint a vármegye székhelyét. Utódja a hir szerint hasonló minőségben Gyalog János mezőtúri kisgazda lesz, kinek kiváló egyéni kvalitásairól értesülünk, a kinevezésről azonban lapunk zártáig nem szerezhettünk biztos tudomást. Tüntető felvonulást rendez a gyulai szociáldemokrata párt ma, szombaton délután 2 órakor, melyre gyülekezés a Kossuth-téren lesz. A felvonulás végeztével a párt ünnepi népgyülést tart. Gyula város Képtanácsának alakuló gyűléséről és az ott tárgyalt határozatokról szóló közérdekű közleményt legjobb akaratunk mellett sem sorozhattuk be, miután a március 15-iki ünnep miatt lapunk egy nappal előbb jelenhetett meg, ennélfogva erről a jövő számban fogunk beszámolni. Toborzás. A népkormány, hogy szabadságunk megvédésére kellő erősei rendelkezzen uj hadsereget szervez, de nem a régi önkényes sorozás utján, hanem toborzással. Felidéződnek a régi idők: »Csapj fel öcsém katonának« ... A toborzás f. hó 10 én Csabán kezdődött s 17-ig tart. 15 én Gyula város 17-én a gyulai járásban; 10, 11-én Csaba, 12-én csabai járás, 13 és 14-én békési járás. Az uj hadseregbe belépőknek Békés- c abán kell jelentkezni. Kinevezések. A magyar köztársaság pénzügyminisztere kinevezte Bart03 József adóhivatali ellenőrt állampénztári tanácsossá a VII. fizetési osztályba ; Bródy Kálmán lugosi adótisztet jóem- lékü Bródy Samu volt gyulai tanító fiát állampénztári főtisztté a IX osztályba. A gyulai néptanács. A kormánybiztos kinevezte a gyuiai neptauacsol, mely közül kettő a kisgazda pártot, kettő a Károlyit és öt a szociáldemokratapártot képviseli s tagjai a következők': dr. Berényi Armin, dr. Jeszenszky Nándor, Pfaff Ferenc, Schriffert Ferenc, Krasznai István, Martos Manó, Kiszel Antal, Dundler Károly, Barát István, M. Szabó István. A helyben állomásozó tüzérezred tisztikara március 11-én fényes sikerű teadelutant rendezett a békésvármegyei kaszinó termeiben katonai jótékony célra, hol a tisztikar a nagy számban megjelenteket szives vendéglátásban részesítette, s ezeknek egy feledhetetlen kedves estét szerzett. Már maga a terem ízléses és választékos díszítése hangulatkeltő volt; ezt fokozta a masteri, sőt — nem túlozunk — művészi kivitelű táncrendek kiosztása, melyek mindenike, mint szabadkézi rajz, jobbe,n mondva müfestés, bámulatos szorgalmat és eredeti tehetséget árult el. Mindezeket felülmúlta a tisztikar nagy figyelme a megjelent vendégek irányában s a meseszerü vendéglátás. Az estély sikerének tetőpontján mégis a rendezésben megnyilvánuló körültekintő figyelem, a szórakoztatásban szellemesség, ötletesség és változatosság dominált. A közönség egyhangú ítélete szerint a tisztikar kitett magáért, a megjelentek nemcsak mulattak, hanem valóban jól mulattak. Az estélyen mindaz, amit egy teaestély fogalma alatt elképzelhetünk, bőven és elsőrendű minőségben állott készen s ennek előteremtése a mai lehetetlen világban csodaszámba mégy. Hiába ! A hadsereg jól kitapasztalta a háború alatt, hogy mit honnan és mikép lehet előteremteni! A megjelent közönség elismeréssel és jóleső visszaemlékezéssel adózik a derék hadfiaknak. Belépti dij természetesen nem volt, de a résztvevők szabad adományozása szép összeget eredményezett a nemes, jótékony célra. A gyula-józsefvárosi nj plébánia és uj hitközség előmunkálatainak tárgyalására kiküldött bizottság dr. Follmann Jáno3 hitközségi ügyész elnöklete alatt csütörtökön gyűlést tartott. Az egyházmegyei főhatóság leiratilag tudatta, hogy az uj plébánia alapításába beleegyezik, az eddigi anyatemplomi plébánosi javadalom azonban cson- kitatlanul maradjon. A kiküldött bizottság, melyben úgy az anyaegyház, mint az alakítandó uj egyházközség megbízottai résztvettek, a tőkérdésekre nézve egyetértő megállapodásra jutott, csupán a plébánia területi elhatárolását illetőleg tartatott fenn a döntés az egyháztanács részére. Uj városrészek alakulására van kilátás Gyulán. Eddig három irányban folyik a tervez- getés, hogy hol lenne legalkalmasabb az uj néptörvény alapján háztelkek megszerzése. Az első terv a Józsefvárosnak a kis Körözsön túli, attól jobbra terülő törökzugi szőllők helyén, valamint a gerlai ut mentén találna elhelyezést. Ez a legdombosabb, egyenletes nyílt fekvésű terület tényleg alkalmas házhelynek, itt a törökdulás előtt már virágzó falu állott, melynek templomromjai még ma is látszanak, illetve emlékezetében vannak s mely Ajtós nevű faluban született a világhírű német festő Dürer Albrecht édesatyja. Másik tervez- getÓ8 egy tisztviselőtelep, mely az úgynevezett Almáskertben, a volt méhészteleptől a gyulavárii útig és kelet felé a kanálisig terjedne gróf Al- másy Dénes birtokán. Erre a köztisztviselőknek régebbi eredetű elővételi joga is van. Ez kevésbé szerencsés tervezet, mert e hely fekvése nagyobb részben lapos, ennek kocsiutakkal, járdával, vízlefolyásokkal való ellátása költséges, itt pince- épités nem bíztat annak használhatóságával. A harmadik terv a vásártértől jobbra a Reisner malom és volt szélmalom közötti 32 hold föld, mely a gróf Wenckheim közös uradalom kegyúri tulajdona. Azon tapasztalati ténynél fogva, hogy a városok általában északi irányban terjeszkednek, hogy a házak eleje délnek és udvara keletnek feküdjék, tehát napfény alatt álljanak, legalkalmasabbnak az első tervet véljük. Ezzel egyenlő- rangú azon régi keletű házhely telep is, mely a sarkadi országuttól jobbra közvetlenül a város alatt terül, s már 40 év óta kiosztatlanul várja gazdáit. Mindennek felett a legjobb hely volna p dig- a Vad-utca tengelyében a Göndöcs nép- kerten és szőllökőn át a vasúti teherpályaudvarig buzódó egyenes uj sugárút a kellő keresztutcákkal, vagy a Dürer-utca tengelyében s az Ajtósi- utcán és szőllőkön át a vasúiig nyitandó szintén egyenes utca, mely az összesek között leghátasabb fskvésü, s ahol az uj építkezés leginkább célszerű és gazdaságos. Eljegyzések. Grünhut Gyula máv. szertári tisztviselő eljegyezte Duneitz Vilmos kereskedelmi utazó Kató leányát Budapestről. (Minden külön értesítés helyett.) Oláh Endre tizedes gyomai lakos eljegyezte Vaczi Rózsikát Gyuláról. Eljegyzés. Medgyaszay Róbert Máv. tisztviselő Szászvárosról eljegyezte Denhoff István vármegyei irodatiszt kedves leányát Milcsikét. Házasságkötések Gyulán. Gróh József kádármester házasságra lépett Majoros Juliannával ; Furka György kisbirtokos Biró Juliannával; Dóczy Janos kertész Gálosi Zsuzsannával. Helyreigazítás A »Békés« március 2 iki számában adományozás cim alatt a gyulai nemzető. ök által gyűjtött összeg eredménye nem 720, hanem 760 korona, az elhalt nemzetőr pedig Szilágyi István és nem Juhász István,
