Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-03-09 / 10. szám

1919. március 9. Békés 3 16 K. Goldberger Ignácné 15 K, Gyepes Péter, B?nkő Márton, Moronkovics főhadnagy 13—13 K, Havas Kászló 12 K, özv. Burda Istvánné Drágos Áron, Kukla István, Zendula Dezső, Angyal La­jos, Néveri Béla, Fábián Mariska, Kopasz András, Puczkó István, Bödő Ferenc, Fisch IstvánJ Felek János 10—10 K, Stifter Mihály 8 K, Fisch Ilona, Paskutz István Mészáros András, Kis Juliska, Nagy Boriska, Abrahám János 6—6 K, Kis Juliska, Domokos János, N. N., Nádor Mór, Dues Zsuzsika 5—5 K, Két tüzér, Karácsony Béláné 4—4 K, Bácz Ferenc, N. N.. Busz János, Béres Dezső, Paudermann Károly, N. N., N. N., N. N., N. N, N. N„ Simon Miklós, Pozsár József, N. N., N. N , N. N., N. N., N. N , Bencz Máé tyás 3—3 K, Szilágyi Mariska 2 K, N. N,, N. N„ N. N., N N., N. N. 1—1 korona, melyért hálás köszönetét mond a rendezőség. 360 1—1 A nagymagyarvíírosi ifjúság március 2-án rendezett táncmulatságán fslülfuattek : Ladies László, Fodor testvérek, Reisner Arthur, Somogyi Gyula 20—20 K, Bichó Gyula százados, Weisz Mór, Lu8ztig István, Márkus ügyvéd, Exner Jó­zsef, Csomós Gergelyné 10—10 K, Nagy István, Csonka István 6—6 K, Fábián József, Berényi Armin, Csomós János, Dóczi Ferenc, Sáfrány Imre, Papp Lajos, Horváth Jáno3, Faragó János 5—5 K, Flinta Péter 4 K, Gazsó Ágnes, Gazsó Mariska. Gyulai Lajos, Oroszi Klarika 3—3 K, Tamás Erzsiké, Veres István. Szabó Katica 2—-2 K, Dobay György, Czverle Mariska, Czverle Ali, Jámbor .1—1 koronát. Megjelent a „Földosztás törvénye4. Dr. Erdély Jenő ismertetésében megjelent az 1919. évi 18 néptörvény: „A földosztás törvénye“ cí­men. A könnyen áttekinthető formában szerkesz­tett füzet egybefoglalva nyújtja a terjedelmes törvény szétszórva található rendelkezéseit, melyek a földet igénylő falusi és városi lakosságra, a kisajátítandó birtokok tulajdonosaira s a birtok- rendezési területekre vonatkoznak. A valóban nagy hiányt póló munkához Búza Barna földmivelés- gyi minister irt előszót. A füzet ára 2 korona ŐO fillér. Kapható: Dobay János könyvárusnál, Gyula. Uj közlekedési vállalat Gyulán. Fejes és Társa ogy életrevaló és a mai nehez közlekedési viszo­nyokra való tekintettel praktikus autóforgalmi vállalatot • létesitettek. A vállalat létesítésével a társas cégnek az volt a célja, hogy különösen Gyula és Békéscsaba között lehetőség szerint a vonatokhoz összeköttetést teremtsenek. Rendszeres járatot is fentartanak és pedig minden szerdán és szombaton (az ottani piaci napokon) reggel fél nyolc órai indulással a »Komló« szálloda közelé­ből, mig vissza Csabáról fél tiz órakor indul az autóbusz. Egyébként minden személyfuvarozást teljesít a vállalat jó kocsiutakon. 320 2—3 A üaszoHbérelt ingatlanok bérösszegének felemelése a bérlő terhére. A népkormány igen helyes rendelete jelent meg a hivatalos lapban, mely szerint olyan haszonbérleti összegek melyekre nézve a szerződés 1917. október előtt kelt, fel­emelendők a mai viszonyoknak megfelelően ; ha a bérlő és bérbeadó egymásközt meg nem egyez­hetnek, döntésért a bírósághoz forduljanak. A vármegyei mezőgazdasági bérmegállapitó- hizottságba Gyula város és a gyulai járás részére a kormánybiztos a gazdálkodók részéről a követ­kezőket nevezte ki: Gyula város területére K. Schriftert József és Nájmann György rendes, N. Szabados József és Csomós István póttagokat. A járás területére Ondrus Czirillt Gyulaváriból, Komáromi Lajost Dobozról rendes és Neumann Antalt Kétegyházáról, Göllner Antalt Dobozról póttagokul. A földbirtok reform végrehajtása várme­gyénkben is kezdetét vette. E tárgyban a követke­zőket ajánljuk olvasóink figyelmébe. Családi kis- birtokra igényt tarthat minden olyan magyar állampolgár, aki a törvény életbe lépte előtt föld­műveléssel foglalkozott 8 akinek még nincs 5 hold területű földbirtoka. Hadirokkantak akkor is kaphatnak ilyen családi kisbirtokot, ha azelőtt nem foglalkoztak földműveléssel, de most képesek ezt folytatni. Családi háztelket, családi kertet vagy családi szöllöskertet ('/*—2 hold) nemcsak földműves munkás, hanem ipari munkás is, vala­mint kisebb javadalmazásu köz- vagy magán­alkalmazott is kaphat. Munkás birtokot mező- gazdasági cseléd vagy állandó mezőgazdasági munkás, hivatásos szőllőmunkás kaphat, akinek se munkásbirtoka, sem 3 holdnál nagyobb birtoka nincsen és élete 21. évét betöltötte. A gazdasági munkásbirtok 1—3 hold nagyságú. Kerti kisbir­tokot (1—5 hold) olyan kaphat, aki kertészeti iskolát végzett, vagy 5 évig kertészeti gazdaság­ban volt alkalmazva. A kielégítés sorrendje ez: Elsők a rokkantak, azután a családos gazdasági cselédek, akik az illető birtokon dolgoznak, az­után a meghalt cselédek hozzátartozói, hadi­özvegyek. Másodsorban következnek a nem rokkant hadviselt, nőtlen katonák s csak harmadsorban azok, akik nem hadviseltek. Ha valamely határ­ban az igényjogosultak kielégítésére nincs ele­gendő földterület, a kiosztás a szomszédos fen- maradó területből történik. A gazdaközönséghez! Mindenki elismeri •azokat a nehézségeket, amelyekkel fiatal népköz­társaságunk kormányának meg kell küzdenie azért, hogy az országot a háború szerencsétlen befejezésével járó rázkódtatásokon keresztül a béke és nyugalom révébe vezesse. Mindenki tudja, hogy milyen akadályok tornyosulnak a kormány működése elé a kormányzat minden agában, de főleg a közélelmezés terén. Hazánk gazdag éléstárát: a Bácskát és Bánátot elzárták előlünk. Ezeken a területeken idegen csapatok rendezkedtek be, az ott felhalmozott élelmisze­rekkel — a fegyverszüneti szerződés ellenére — mások rendelkeznek, ebből tehát a békekötésig nem hozhatunk semmit a nagy közös asztalra, az országnak a népkormány által féltve őrzött kam­rájába. Be kell tehát érnünk azzal a kevéssel, ami még megmaradt, de éppen mert kevés, gaz­daságosan kell bánni az élettel, igazságosan meg­osztanunk azt, ami van, nem törhetjük, hogy egyesek ' duskálkodjanak, mig mások szükséget szenvednek. Minden szem gabonát, amit gazdáink saját háztartásukban és gazdaságukban nélkülöz­hetnek, a közfogyasztás céljaira kell biztositanunk. Hozzátok fordulunk tehát magyar gazdák! Ssgit- sétek, támogassátok a népkormányt, nehogy szemrehányás és az a súlyos vád érhessen ben­neteket : ti voltatok okozói, hogy polgártársaitok százezrei nélkülöznek és termelő munkára képte­lenek. Szolgáltassátok be feleslegeiteket! Tegyé­tek ezt gyorsan, aki gyorsan ad, az kétszeresen ; d. Tegyétek ezt szívesen és ne várjátok, hogy a hatóság és a hatóságot támogató szervek és kö­zegek állapítsák meg, mit nélkülözhettek. Tegyé­tek önként, nehogy a szükölködők izgalma bajt okozzon. Meg kell értenünk, hogy ha csak nem akarjuk országunkat veszedelembe dönteni, ha csak nem akarjak a háborútól még megkímélt javainkat is megsemmisíteni. Mindent el kell kö­vetnünk, hogy a közellátás folytonossága meg ne akadjon s a fenyegető veszedelem hazánkról elháruljon. Mindenkinek be kell látnia, hogy a közélelmezés kinőtt a pártpolitikai kérdések ke­reteiből, a nemzet egyetemes érdekévé, az ország létének vagy nem létének nagy kérdésévé lett. Meg vagyunk róla győződve, hogy az érett gon­dolkozása és józan felfogású gazdaközönség meg­érti mindezeket s önfeláldozásig menő hazaszere­tetéből erőt fog meríteni a kitartásra és utolsó falatját is megosztva embertársaival, elhárítja a fenyegető veszedelmet. A magyar népköztársaság kormánya: dr. Berinkey Dénes s. k., Böhm Vil­mos s. k., Garami Ernő s. k., Junker János s. k., dr. Nagy Vince s. k., Szabó István 8. k., dr. Szende Pál s. k., dr. Baloghy Ernő s. k., dr. Búza Barna s, k„ dr. Juhász Nagy Sándor s. k., dr. Kunfi Zsigmond s. k., Peidl Gyula s. k., Szabó Oreszt s. k., dr. Vass János s. k. Közös bankó — magyar bankó. Az osz­trák-magyar bank jegyeit nálunk is le fogják bélyegezni. Minden bankjegyre reá kerül a „Ma­gyarország“ bélyegző, ahogy német-osztrák terü­leten »Német-Ausztria« felülbélyegzést tesznek majd a bankjegyekre. A kormánynak ez az intéz­kedése védekezés, amire Jugoszlávia, Csehország és Német-Ausztria hasonló intézkedései kénysze­rítik. E téren nem a magyar kormány volt a kezdeményező. Mihelyt azonbán mindazok az ál­lamok, melyekben koronapénz van forgalomban, a területükön levő koronákat felülbélyegzik és ki­mondják, hogy ezután náluk csak az ott lebé­lyegzett korona bir fizetési erővel, magától érte­tődik, hogy a külföldön: Németországban, Svájc­ban, Hollandiában és a többi idegen államban levő korona mind abba az egyetlen országba vándorolna, ahol a le nem bélyegzett koiona is elfogadott fizetési eszköz. Ilymódon a nálunk forgalomban levő 10 vagy 15 milliárd korona papírpénz értékét a legnagyobb veszély fenye­getné. Ha minden más ország felülbélyegeztetné a koronát, csak mi nem, akkor a külföldön levő összes — sok-sok milliárd — korona mind Ma­gyarországra zúdulna és a Magyarországban forgó kortna árát szorítaná le. A bankjegylebé­lyegzést feltétlenül meg kell csinálni, ha minden más ország megcsinálja. Nagyon keservesen járna az a kisgazda, aki koronákban, százas vagy ezres bankókbap tartja a vagyonát és a kormány nem rendelné el a felülbélyegzést, akkor sem, ha va­lamennyi uj ország felülbélyegezteti az ottau forgó koronákat. Az lenne a következménye, hogy a cseh-szlovák korona, a délszláv korona, a né­met-osztrák korona sokszorta többet érne, mint a miénk. Mi a külföldnek még többel adósodnánk e', viszont rengeteg tömegű uj osztrák bankó jönne sebesen felénk, a meg nem szállott terü­letre. Ebből az következnék, hogy a korona tel­jesen elértéktelenednék. A Till, vagyis utolsó kadikölcsön kötvé­nyeire nézve a-hivatalos lap 51. száma közli, hogy a kötvények szelvényeikkel elkészültek és rövidesen átvehetők lesznek az aláírási nyugta átadása ellenében ott és azon helyen, ahol je­gyezve lettek. A hadi nyereségadó felemelésére vonatkozó néptörvény megjelent a hivatalos lap 52. szá­mában. A zöldség és gyümölcsfélék március hónapi árai a következőkben vannak maximálva: sárga­répa kg. 54 fillér, vörösrépa 70 fillér, petrezse­lyem 80 fillér, torma 118 fillér, cékla 70 fillér, közönséges alma 280 fillér, finom alma 580 fillér, dió 580 fillér, vöröshagyma maximálatlan, úgy­szintén az apró dughagyma is. Narancs és citrom kilója 7 korona. A Gyulavidéki Takarékpénztár részvény­társaság folyó hó 1-éu délután fél 5 órakor tar­totta meg Reisner Ede elnökigazgató elnöklete alatt rendes évi közgyűlését. Az igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentések felolvasása után a közgyűlés megállapította az 1918. évre vonatkozó mérleget és a kimutatott 109625 K 81 fillér tisztanyereség felosztására nézve elfogadta az igazgatóság javaslatát, mely szerint az alapsza- bályszerü jutalékok levonása után a tartalékalap 11619 koronával javadalmaztatik, mi által ez 335000 koronára emelkedik, a nyugdíjalapra 966 K 28 fillér utaltatott mig a 200 koronás névértékű részvényeknek 1918. évi osztalékára darabonként 14 koronával való beváltására 70000 borona, jótékonycélu adományokra pedig 1000 korona fordítandó, mig 10580 korona 05 fillér mint nyereség elővitel az 1919. évre viendő át. A felmentés megszavazása után a felügyelőbizott­ság választása következett, melynek eredménye az hogy ezen állásokra egy évi megbízatással meg­választattak : Braun Vilmos, dr. Bucskó Koriolán, Déri Miklós, Déc3Í Viktor, Faragó Andor, Horti Béla és dr. Stojanovits Szilárd. Ezzel a tárgy- sorozat kimerittetvén az ülés véget ért. Nyílt-tér. Köszönetnyilvánítás. Fogadják köszönetünket az összes gyufa- gyári munkás és munkásnők áldozatkészsé­gükért, úgyszintén a szakszervezet elnöke fá­radhatatlan buzgalmáért és úgyszintén a vivők js fáradságukért és akik resztvettek felejthe­tetlen leányunk temetésén. Síi í—i Zsiga János és neje. Elveszett egy sötétbarna bőrpénztárca Galamb utcától Hold-utcán keresztül egész a Munkácsy Mihálv-utcáig. A becsületes meg­találó 50 kor. jutalomban részesül, ha a pénz­tárcát pénz nélkül a kis Írásokkal együtt Ga­lamb-utca 9. szám alá juttatja. 350 1—1 Eladó üres telek, többféle termő gyü­mölcsössel. — Értekezni lehet Szekeres Bálint szabónál, Keskeny-utca 9. szám alatt. 370 1—2 Március hó 7-én este a Szent István-uttól az omásig haladó utón elveszett egy fekete b^r-boa. —&A becsületes megtaláló Szent Isíván-ut 11. szám alatt visszaszolgáltatás után illő jutalomban részesül. 371 1—1

Next

/
Thumbnails
Contents