Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-03-02 / 9. szám

1919. március 2. Békés 3 1 földosztás törvénye. Ezen a címen né­hány nap múlva megjelenik dr. Erdélyi Jenő ismertetésében a földosztásról szóló néptörvéuy szövege és magyarázata is ahhoz tartozó minisz­teri rendeletekkel együtt. A nagy és bonyolult törvény helyett könnyen érthető nyelven világos csoportosításban ismerteti a füzet a földosztással kapcsolatos tudnivalókat. A földosztás törvényei megrendelhető a „Miről van szó“ szerkesztőségé­nél Budapest IV., Kecskeméti-u. 6. sz Ára aján­lott bérmentes küldéssel 2 korona 45 fillér. Uj közlekedési vállalat Gyulán. Fejes és Társa egy életrevaló és a mai nehez közlekedési viszo­nyokra való tekintettel praktikus autóforgalmi vállalatot létesítettek. A vállalat létesítésével a társas cégnek az volt a célja, hogy különösen Gyula és Békéscsaba’között lehetőség szerint a vonatokhoz összeköttetést teremtsenek. Rendszeres járatot is fentiirtanak és pedig minden szerdán és szombaton (az ottani piaci napokon) reggel fél nyolc órai indulással a »Komló« szálloda közelé­ből, mig vissza Csabáról fél tiz órakor indul az autóbusz. Egyébként minden személyfuvarozást teljesít a vállalat jó kocsiufcakon. 320 1—3 Öt órakor zárunk az üzletek. A kereskedők arra kérték a kereskedelemügyi minisztert, hogy az üzletek záróráját hosszabbítsa mog. Minthogy ez ellen a szónügyek kormánybiztosának sincs észrevétele, az üzletek és irodák záróráját már­cius 1-étől kezdve délutáni 5 órában állapították meg. Valószínű, hogy az idén is április 1-én hajnali két órakor kezdődik meg a nyári idő­számítás, a mely szeptember 30-án ér véget. A biczerei ifjúság báljára utólag felülfize­tett Szentirmai Mihály 10 koronát. A gyulai vas és fénismnkások báljának javára utólag felüijüzettek: Znzmann János, Műit József 20—20 K, Csizmazia Bszső 10 K és Hajdú György 4 koronát. Felhívás Gyula város közönségéhez! A megértő szivü emöerekhez szólunfc, kik a há' oru vészviharos emlékein, a gyászos és szomorú, de mégis fölemelően szép vitézi emlékeken a mai nagy és nehéz idők járása közepette sem tudnak könnyelműen, egyszerűen keresztülsiklani. Kik azok, akikről istenítő regék és énekek szóltak ? Kik szenvedtek, kik sírtak, kik gyászoltak sok-sok rettentő, véres éjszakán át, hónapokon, éveken keresztül ? Kik a háború legszánandóbb áldo­zatai ? ... A hadirokkant, ki szenvedet hazájáért, s csonka testtel, félembar gyanánt tért vissza a halál tornácából. A hadiözvegy, kinek áldott férje a hazáért esett el, s aki itt maradt támasz és gyámolitó nélkül. A hadiárva, rongyosan, éhesen hullatja keserű könnyeit, örök, fekete gyászban . . . Ezek azok ! Akik meghaltak, azoknak áldott le­gyen az emléke . . . Felkérjük a vár03 jótékony lelkű közönségét, akik az élő szenvedőknek el­viselhetőbbé akarják tenni az életét, bizonyítsák be azzal is, hogy belépnek a »Hadirokkantuk, özvegyek és árvák Országos Szövetkezetének« gyulai fiókegyesületébe pártoló tagokul. Pártoló tag lehet mindenki, aki a Szövetség pénztárába egyazer8mindenkorra 100 vagy 50 koronát be­fizet. Jelentkezni lebet a Szövetség irodahelyi­ségében minden szerdán délután 3 órától 5 óráig (Kossuth-téri borakkban), befizetni lehet ezen hívül a Hadigondozó hivatalban (Vármegyeháza) Anta- lóczy Nándornál és a Szövetség elnökénél. A gyulai szervezett hentesek és mészáro­sok bálja folyó hó 22 én, szombatról vasárnapra virradó éjjel lelkes és vidám hangulatban zajlott le. A rendező ifjúság minden igyekezetével, ta­pintatosságával azon volt, hogy a jelenlevő szép számú közönségnek kellemes emlékű táccestélyt biztosítson. Érdekes és nem mindennapi volt az a jelenet, amidőn reggel hét órakor a díszítésül szolgáló finom és ínycsiklandozó szalámit, kol­bászt, virstliket a rendezőség a közönséggel együtt kitűnő étvággyal elfogyasztottak. A szimbolikus jelenet után a tánc még reggel kilenc óráig tar­tott virágos jó kedv közepette. A táncmulatság tiszta jövedelmének felét a rendezőség a gyulai rokkant szövetség javára szolgáltatja be, felét pedig saját könyvtáruk javára fordítják. Felül­fizettek : Vlagyovits János 104 K, Kopasz István 100 K, Eóth János 66 K, Szabó József, Horváth Géza 60—60 K, Pécsi Lajos őrmester 56 K, Ba­logh István, Gyulai István, Fodor testvérek, Neumann György, ifj. Balogh József fiú, Dobay János 50—50 K, Démusz Ferenc, Kiss István, Stéberl András 40—40 K, Textil munkások és munkásnők, Vámos Imre 30—30 K. Sál Béla 28 K, Puczkó Mihály, Légrádi Ferenc 25—25 K, Lelik Ferenc, Benkő János, Láng Ignác (Buda­pest), ifj. Balogh József, Oszuszki János, Török Mihály, Kurtucz Valéria, Fokle József, Vlagyo­vits István (Gyulavári), Diósi Dániel (Gyoma), Radios Imre, Galbáes Imre, ifj. Puczkó Mihály, Kranczler János, Kliszek József, Puczkó József, Ludvig József, Démusz Pál, Scheer Konrád, Leopold Sándor, Fröhner József, Néveri István 20—20 K, Balogh Rózsika 17 K, Guba György, N. N., Kiss Péter, Somogyi János, Boros József 14—14 K, Kopasz Rózsika 12 K, Wiszfc József, dr. Símonka György, Frattini János, Csőke Ró­zsika, Kiss László, ifj. Török Mihály, Messinger Gáspár, Volenszki András, Kelemen Mariska, Baráth Ferenc, Gyepes Katica, Illich nővérek, Liebt Abrahám, Gulrich Jánosné, Blaskovits Mi­hály, özv. Burda Istvánná, Bogár Károly (Gyoma), Gyepes Péter, Goldberger Ignác, Ludvig Ferenc 10—10 K, Fekete Juliska, N. N., Kocsis László 8—8 K, Gebei Lajos, Rozsos György, Murvai István, Argyelán János 6—6 K, N. N., Sál An­tal, ifj. Mihalik János, Prefeup Margit, Voient Mihály, Bedő Kálmán, N. N., N. N., Démusz Ferenc. N. N., N. N., Rák Mihály, Baráth Ist­ván, N N, Baudermann Károly, N N., N. N,, Demkó Jakab, Fülöp István, Balogh Károly, N. N., Szabó Sándor, N. N. 4—4 koronát. A fe- lülfizetőknek ezúton is köszönetét nyilvánít a ren­dezőség. Gyulai Mozgóképszínház e héten is válto­zatos és igen érdekes műsort nyújt a közönség­nek. Ma vasárnap és hétfőn »Az asszony és a pojáca« 4 felvonásos filmregény kerül a vászonra Lya Marával a főszerepben. Kedden és szerdán egy nagyhírű 5 felvonásos filmdráma, a kinai tárgyú és vonatkozású Mandarin, mely érdekes­ségével bizonyára telt házakat fog összehozni. Csütörtökön és pénteken egy igen szenzációs deiektivfilm játszódik : Kisértetjárás: hosszú 4 felvonásos kalandor darab, mely elejétől vígig izgató látványokat nyújt s a közönséget teljesen leköti. Szombaton és vasárnap, március 8 és 9-én a Star filmgyár nagyszerű újdonságát „A mű­vészet diadalutjátu adják Lehár Ferenc a világ­hírű zeneszerző közreműködésével. Ez a szenzá­ciós életkép minden eddigi előadása óriási sikert aratott. A Figaró uj köntösben jelenik meg holnap reggel. A nyomdatechnika remeke háromszin- nyomásos fedőlapja, amelyen a Liliom kát fő­szereplője, Csortos Gyula és Yarsányi Irén jelen­nek meg, a szerelmes csirkefogópár bájosan naiv jelmezesben. A köntösön tül is változást hoz a lap, melynek e számtól fogva Braun Sándor a főszerkesztője és Lukács Gyula a felelős szerkesz­tője, A holnapi nap művészi eseménye lesz az uj Eigáró, minden oldala szenzáció, érdekesség, pi­kantéria. Kosztolányi Dezső riportja arról számol be, hogy Reinhardtot kiutasították Németország­ból, mert magyar. Csortos Gyula Kaczér Illésnek nyilatkozott elitélőleg a kritikusról és a rende­zőkről. A pesti mellőzött színésznők tragédiájáról szól a cikk, melyben Bánhidy Ilona elmondja pályája történetét. Lakatos László a magyar ope­rettrendezés csődjéről ir. Várnay István beszámol az orfeumi táncosnők szervezkedéséről. A Liliom­ról Szini Gyula ad kritikát. Cikkeket irt Feld Zsigmoad is, még pedig gyermekszinházakról. IJj rovat: Egy kellemetlen ur, aki epésen, keserűen de nagyon igazságosan mond véleményt minden színházi és társadalmi eseményről. Elsőnek boz a Figáró fényképeket a Liliomról. Szűts István, Feiks Jenő és Gedő Lipót rajzai élénkítik mag az uj számot, mely holnap reggel mindenütt kap­ható és ára 1 korona 20 fillér. 568 — 1919. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1918. évre előirt tőkekamat és járadékadó kivetési lajstrom a magyar pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-e. 16. §-a értelmében 1919. február hó 28-tól március hó 7-ig a városi adóhivatal helyi­ségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban fog­lalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig .most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecs­kéjükbe történt bejegy követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyuia, 1919. február 28-án. 324 í-i Saikes György, adóügyi tanácsnok. Nyílt-tér. Köszönetnyilvánitás. Mindazoknak, kik szeretett hű férjem elhunyta alkalmával részvétüket nyilvánították és ezáltal vigasztalni igyekeztek, ez utón mon­dok köszönetét. 293 í—i Özv. Szilágyi István«©, Nyilatkozat. Alólirott minta bihari nóptanács elnöke, jó lelkiismerettel bizonyítom, hogy a gyulai nemzetőrség községünkbe rendelt Erkel Rudolf és Hódy Álmos parancsnoksága alatt álló kar­hatalmi kirendeltsége ellen semminemű panasz a közönség köréből fel nem merült. A nép működésűkkel mindenképen meg volt elégedve, velük a legszivélyesebb vi­szony állott fenn. Bihar, J919. évi február hó 19-ón Tarnóezi Lajos ref. lelkész, a néptanács elnöke. A másolat hiteléül. Gyula, 1919. évi február hó 27-én. Balogh főhadnagy, parancsnok. Dr. Kovalszky Hébert ügyvéd, katonai szolgálatból hazatérve irodáját Gyulán, Küröspart-utca 2#9 3—3 7. sz. a. I. em. újból megnyitotta. 2605—1919. Hirdetmény. A szenlbenedeki legelőkre az utóajánlati árverés a nagymajorban március 5-én délelőtt 8 órakor, illetve a kigyósi-uti utkaparóháznál március 6-án délelőtt 9 órakor fog megtartatni. Részletes árverési feltételek a városi mérnöki hivatalban, bővebb felvilágosítást dr. Jantsovits Emil városi t. ügyész (Városház-u. 10. sz.) ad. Gyula, 1919 február 26-án. 2»2 i—i Dr. Sehriffert Ferenc b. polgármester. Különböző irodalmi müvek — 52 kötet — jutányos árban eladók Kenyórsütő- utca 13. szám alatt. 316 1—2 Meggfoivé. A gyulai »Tisztviselők Fogyasztási Szövet­kezetének« t. tagjait meghívom a vármegyeháza kistermében f. évi máreius hó 16-án délelőtt 11 órakor tartandó évi rendes közgyűlésre. Amennyiberl ezen rendes közgyűlés határozat- képes nem volna, az újabb közgyűlés f. évi március 30 án fog megtartatni. T á r g y a k : 1. Az 1918. évi mérleg megállapítása és a nyereség feletti határozathozatal. 2 Az igazgatóság jelentése és ezzel kap­csolatosan az 1919. évi költségvetés megállapitása. 3. Felügyelőbizottság jelentése. 4. Egy igazgatósági tag választása. 5 A felügyelőbizoítság megválasztása. 6. Az alapszabályok 14 §-a alapján be­adandó esetleges indítványok. Gyula, 1919 februáö 28 Dr- Zöldy János, elnök. A szövetkezet vagyonállása 1918 december 31-én : Mérleg-számla. 1. Cselekvő vagyon : Pénztári maradvány 10982 K 05 f. Árukészlet 4465 K 85 f. Felszerelés 100 K. Adósok 6334 K 45 f. Értékpapiros 820 K. 2. Szenvedővagyon: Üzletrész 3390 K. Tartalék­alap 10198 K. Házvételalap 2000 K. Hite­lezők 2809 K 31 f. Nyereség 4305 K 04 f. Eredmény-számla. 1. Veszteség: Felszerelésben 500 K. Üzletrész utáni kamatban 415 K 50 f.Visszatérítés 1109K. Üz­leti költség 11515 K 53 f. Nyereség 4305 K 4 f. 2. Nyereség: Áruból 17705 K 29 f. Engedmény­ből 139 K 78 f. Az 1918 év végén a tagok száma 79, üz­letrészek száma 113. 32» 1—1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents