Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-02-09 / 6. szám

It e & « s 1919. február 9. a ' való átszervezése, kezdve a minisztériumoktól a községházáig. , Össze kell törni a protekció uralmát. Lehe­tetlenné kell tenni azt, hogy befolyásos apáknak tehetségtelen csemetéi, nagyhangú, de csekély képességű akarnokok vezető állásokba kerülje­nek s a vezető állásokból lehetetlen rendelkezé­sekkel gyötörjék az alájuk rendelt tisztviselőket s a közönséget egyaránt. A legszigorúbb köve­telmény legyen minden közalkalmazottal szem­ben a szaktudás, a munka és a feltétlen becsü­letesség. És ezt a célt nem a régi szólamok han­goztatásával, hanem csakis szervezkedés utján fogjuk elérni. A Magyarországi Közalkalmazottak Szövet­sége, melynek Gyulán is működik helyi egye­sülete, az ő minden hivatali ágra kiterjedő bi­zalmiférfi hálózatával oly irányban halad, amely reményt nyújt arra, hogy a közhivatalokban egészségesebb szellem fog uralkodni s a Szö­vetség által rendezett ismeretterjesztő előadások, vitaesték során el fog oszlani az a tévhit, meg lesznek cáfolva azon vádak, melyeket egyesek részint egyoldalúságból, részint célzatosan és alap nélkül a szociáldemokrata pártról terjeszteni igyekeznek. Nem helyes utón járnak azon kartársak, kik régi egyoldalú nézeteik hangoztatásával akarva, nem akarva reakciós szellemezésben tüntetik fel a közalkalmazottakat és ily elveket hírlapi cikkek utján terjesztenek, miáltal ellenté­teket szítanak a tisztviselőkar s a többi dolgozó néposztályok között. Ezen elveknek nem hírlapokban van hejye­A Magyarországi Közalkalmazottak Szövet­sége helyi egyesületének vitaestéin szívesen lát­juk más nézetet valló kartársainkat is, sőt kér­jük őket, jelenjenek ott meg, adják elő érveiket, hiszem és meggyőződésem, hogy a tárgyilagos viták meg fogják őket győzni arról, hogy a tár­sadalom átalakulásának folyamatát éljük, melyet semmiféle eszközökkel megállítani nem lehet, de ez nekünk közalkalmazottaknak nem is érdekünk. Ifj, Sál István: Síiért drágult meg a villamos áram. A villamos társaság a napokban beadványt intézett a városi tanácshoz, melyben a kénysze­rítő körülményekre való tekintettel egy bizottság kiküldését kérte, mely állapítsa meg, hogy mily mérvű árfelemelésre van szükség. Érdeklődtünk a társaság üzemvezetőségé­nél, hogy mi idézte elő az egységár újabb fel­emelését miután a társaság a háború folyamán két Ízben is emelte az áram árát. Egyúttal fel­világosítást kértünk azon panaszokra, melyek a telep berendezését illetőleg utóbbi időben el­hangzottak. Úgy a telep üzemvezetője, mint a társaság központi igazgatóságának képviselője, készséggel adtak felvilágosítást s első sorban a telep beren­dezését illető panaszokat kívánták helyre igazítani. A világháborút megelőző gazdasági pangás nem volt alkalmas a telep fejlesztésére, mert a gépberendezésnek csak 52—60 százaléka volt kihasználva. E tekintetben nagy változást idézett elő a háborúval összefüggő petroleüm-inség s pénzbőség. Nemcsak Gyulán, hanem ország­szerte oly nagy volt a fogyasztók rohama, hogy kormányhatósági intézkedéssel kellett ezen kér­dést szabályozni. A fogyasztók ezen előre nem látható szaporodása bajt nem okozott volna, ha nem jött volna más oldalról a hadsereg és rekvirálja az egyenáramú telepek lelkét képező accumulator battéria ólomanyagát. Az accumulator battéria feladatát képezte, hogy esti nagy túlterhelésnél kisegítőként szol­gáljon, mely esti terhelés az átlagos terhelésnek tiz—tizenötszörösét képezi. Mig 2—3 óra között 40— 60 jamp., addig 6—8 órakor 400 amp, a terhelés. Az accumulator battéria teljesítő képessége a háború előtt 170 amp. volt, mig a hadsereg részére történt rekvirálás után csak 120 ampere. Főtörekvósét képezi az igazgatóságnak, hogy az accumulator battériát jókarba hozassa. Elmentünk a telep gépházába s a kapcsoló táblán levő központi ampermérő műszer e pilla­natban este 6 órakor 390 ampere volt a mutató állása, tehát a telep teljesitő képessége, ha bat­téria is teljes hatásfokkal fog dolgozni, még csak 00 százaléknyira lessz kihasználva. Felvilágosítást nyertünk, hogy a telep gép- berendezése teljesen üzemképes, természetesen apró-cseprő hiányok itt is vannak, mert hiszen a háború itt sem múlt el nyomtalanul s pót­anyagokra utalt a fentartásnál. Mi sem természe­tesebb, hogy a legközelebbi időben a még fen- álló hiányok meg fognak javíttatni. Megcáfolták azt a mende-mondát, mintha a telep egyik nagy gépe nem volna jó. mert január hó 23-án próba­ként mind a három gépegység üzemben volt s kifogástalanul dolgozott s csakis a szénhiánynak tulajdonitható, hogy csak két gépegység van állandóan üzemben. Az üzemidőt illetőleg közölték, hogy annak kiterjesztése kizárólag a szénszállítástól függ, mely január hóban a kormánybiztos szives tá­mogatása folytán kedvező volt, úgy, hogy 26-ika óta sikerült a munkanélküliség megszüntetése érdekében a kisiparosoknak ipari áramot is szol­gáltatni. Az előadásokból meggyőződést szereztünk, hogy a társaság igazgatóságának becsületes tö­rekvését képezi a fogyasztók jogos igényeit ki­elégíteni. Láttuk, a bemutatott eredeti szénszámlák­ból és bérjegyzékekből, hogy a társaság kényte­len az áram árát felemelni, ha csak nem akar teljesen tönkremenni. A békeidőben a telep bodonosi szénnel tü­zelt, melynek ára 47 fillérről fokozatosan emel­kedett 1916 december haváig 120 fillérre, mely­nek vasúti fuvardija 31 fillér volt. Jelenleg a te­lepnek a távoli esztergomi szénmedencéből szár­mazó annavölgyi szenet utalják, ki, melynek ára 1918 április hóban 400 fillér s vasúti fuvardija 179 fillér volt. Azonban 1918 november 1-én a bánya a szén árát 720 fillérre emelte fel, úgy hogy a beszállítást is számítva rövid két hónap alatt 100 százalékkal és az utóbbi két év alatt 600 százalékkal emelkedett a szén ára. Hasonlóan emelkedtek az olajárak a békebeli 24 fillérről fo­kozatosan 360 fillérig 1400 százalékkal. Meggyőződést szereztünk az eredeti bér­jegyzékekből, hogy mig az 1913. évben 18169 14, az 1917. évben 31816'67, az 1918. évben 67568'53 koronát tettek ki a személyzeti járandóságok addig a legutóbb beterjesztett kollektiv szerződés szerint az 1919. évre 114000 koronával kell a fizetéseket előirányozni. A társaság által megejtett számadások sze­rint, ha csak a szén árak és fizetések fenti emel­kedését veszik figyelembe a reáfizetés az 1919. évben alaptőkéjének egynegyed része elveszne. Természetes, hogy ezen az alapon a társa­ság nem gazdálkodhatik, mert a társaság is csak úgy honorálhatjá a felmerült kívánságokat, ha viszont a fogyasztók is hajlandók a reájuk eső részt viselni. Hivatkoztunk ezzel szemben a régi képviselő- testület álláspontjára, mely szerint a társaság és a város között kötött szerződésben az áram árak fixirozva vannak. A társaság képviselői bemutatták a kúriának már 1916. évben hozott 155. sz. döntvényét, amely döntvény szerint „a kúria gazdaságilag lehetetlenültnek tekintette a villamos áram szol­gáltatási szerződést, mert az áram előállításához használt anyagok a háború következtében oly­annyira megdrágultak, hogy a szerződésnek tel­jesítése a vállalkozó anyagi romlására vezetne.“ Kimondotta továbbá ezen Ítélet indokolásában a kúria „hogy a szerződéses viszonyoknak az életviszonyok követelményeinek meg kell felelni.“ De ha nem is volna a kúria ezen döntése még akkor is méltánylandó a társaság kérelme, mert Debreczen és Nagyvárad 25 fillérre, a szomszédos Békéscsaba pedig 30 fillérre emelte az áram árát 1919 január 1-től. Tárgyaltunk a városi tanács részéről felve­tett megváltási kérdésről s kijelentették a társa­ság képviselői, hogy a társaság ezen szándék megvalósításába támogatni óhajtja a várost, de viszont ezen kérdés eldöntéséig az áramár fele­melését nem tarthatja függőben. Nem tarthatja a társaság függőben az áram ár felemelését, mert minden nap súlyos terhet jelent számára. Magunk részéről a társaságra nehezed® kényszerhelyzetet méltányolva indokoltnak tart­juk az áramár felemelését. Viszont a felvilágosí­tások után az áramár felemelésében a mai pet­roleum és gyertyahiány és ezek mérhetetlen drágasága melleit áldás a villamos világítás. — Elvégre, ha minden megdrágult 1000—5000 szá­zalékkal, ezeknek szükségszerű és mondhatni közgazdaságilag törvényszerű következménye a villamosáram árának 200 százalékos mértékben való emelkedése. Tanügy. A gyulai községi iskolaszék és óvodafel- ügyelő-bízottság múlt vasárnap tartotta rendes ülését Dr. Follmann Jánns elnöklete alatt. A múlt évi számadások felülvizsgáltatván Kovals zky József volt gondnoknak a felmentvény megadatott 3 az iskoláknak évtizedeken át történt gondozása és közhasznú szolgálataiért elismerő köszönet lett szavazva. Az óvodás gyermekek szülei a háborús évek alatt a szokásos havi 40 fillért nem fizet­vén, másrészt a tisztántartási és gondozási költ­ségek rohamosan emelkedvén, az óvodák pénztára 1862 K többkiadással záródott. Az eddigi dada tartás 30 K havidija ennek több mint kétszere­sére emeltetett, mert azon kényszerhelyzet állott elő, hogy dadát az eddigi díjazásért nem lehetvén kapni, másként az óvodákat be kellett volna zárni. Az óvodai személyzet ^fizetési előlépése, valamint a kiadások összes tételeinek nagyfokú emelkedése szükségessé teszik a fenntartási állam­segély kérelmezését, amit az iskolaszék el is határozott. H i~re k„ Személyi hír. Dr. Fü&esséry Zoltán a vár­megye kormánybiztos-főispánja hosszabb tartóz­kodásra Gyulám érkezett. Ideérkezése alkalmával kiszállt Gyomán, ahol dr. Kiss László gyomai járási főszolgabíró kíséretében meglátogatta Gyoma és Enárőd községeket, ahol mindenütt kitüntető szívélyességgel fogadták és'megjelenése, közélel­mezési és a járás közbiztonsági kérdéseiben esz­közölt tárgyalásai ott megnyugvást keltettek. Megjelent Békéscsabán is, ahol a népegylet ás kisgazdák egyletének egy-egy népes küldöttsége kereste fel és biztosította változhatatlan bizalmáról. A kormánybiztos nagyobb mennyiségű cipő-árut (bakkancsot és gyerek cipőket) eszközölt ki a központokban Gyula város és a vármegye több községe részére, azonkívül 1000 métermázsa kor­pát biztosított a vármegye részére, melyet a ta­karmányelosztó bizottság osztott szét a vármegye járásai és városai között. Ezüst Iakadalom. Dr. Zöldy János várme­gyénk köztiszteletben és szeretetlen álló főorvosa és neje Novak Izabella e héten ünnepelték házas­ságuknak 25 éves fordulóját családi és rokoni körben, A gyorsan pörgő emberi élet negyedszá­zados határállomásánál mi is megújítjuk szivünk­ből fakadó jókivánatainkat. — Balassovich Zoltán pénzügyőri felügyelő feleségével, született Luib Emmával f. hó 4-én ünnepelte, szűk baráti kör­ben, házasságának 25-ik évfordulóját.

Next

/
Thumbnails
Contents