Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-02-09 / 6. szám
It e & « s 1919. február 9. a ' való átszervezése, kezdve a minisztériumoktól a községházáig. , Össze kell törni a protekció uralmát. Lehetetlenné kell tenni azt, hogy befolyásos apáknak tehetségtelen csemetéi, nagyhangú, de csekély képességű akarnokok vezető állásokba kerüljenek s a vezető állásokból lehetetlen rendelkezésekkel gyötörjék az alájuk rendelt tisztviselőket s a közönséget egyaránt. A legszigorúbb követelmény legyen minden közalkalmazottal szemben a szaktudás, a munka és a feltétlen becsületesség. És ezt a célt nem a régi szólamok hangoztatásával, hanem csakis szervezkedés utján fogjuk elérni. A Magyarországi Közalkalmazottak Szövetsége, melynek Gyulán is működik helyi egyesülete, az ő minden hivatali ágra kiterjedő bizalmiférfi hálózatával oly irányban halad, amely reményt nyújt arra, hogy a közhivatalokban egészségesebb szellem fog uralkodni s a Szövetség által rendezett ismeretterjesztő előadások, vitaesték során el fog oszlani az a tévhit, meg lesznek cáfolva azon vádak, melyeket egyesek részint egyoldalúságból, részint célzatosan és alap nélkül a szociáldemokrata pártról terjeszteni igyekeznek. Nem helyes utón járnak azon kartársak, kik régi egyoldalú nézeteik hangoztatásával akarva, nem akarva reakciós szellemezésben tüntetik fel a közalkalmazottakat és ily elveket hírlapi cikkek utján terjesztenek, miáltal ellentéteket szítanak a tisztviselőkar s a többi dolgozó néposztályok között. Ezen elveknek nem hírlapokban van hejyeA Magyarországi Közalkalmazottak Szövetsége helyi egyesületének vitaestéin szívesen látjuk más nézetet valló kartársainkat is, sőt kérjük őket, jelenjenek ott meg, adják elő érveiket, hiszem és meggyőződésem, hogy a tárgyilagos viták meg fogják őket győzni arról, hogy a társadalom átalakulásának folyamatát éljük, melyet semmiféle eszközökkel megállítani nem lehet, de ez nekünk közalkalmazottaknak nem is érdekünk. Ifj, Sál István: Síiért drágult meg a villamos áram. A villamos társaság a napokban beadványt intézett a városi tanácshoz, melyben a kényszerítő körülményekre való tekintettel egy bizottság kiküldését kérte, mely állapítsa meg, hogy mily mérvű árfelemelésre van szükség. Érdeklődtünk a társaság üzemvezetőségénél, hogy mi idézte elő az egységár újabb felemelését miután a társaság a háború folyamán két Ízben is emelte az áram árát. Egyúttal felvilágosítást kértünk azon panaszokra, melyek a telep berendezését illetőleg utóbbi időben elhangzottak. Úgy a telep üzemvezetője, mint a társaság központi igazgatóságának képviselője, készséggel adtak felvilágosítást s első sorban a telep berendezését illető panaszokat kívánták helyre igazítani. A világháborút megelőző gazdasági pangás nem volt alkalmas a telep fejlesztésére, mert a gépberendezésnek csak 52—60 százaléka volt kihasználva. E tekintetben nagy változást idézett elő a háborúval összefüggő petroleüm-inség s pénzbőség. Nemcsak Gyulán, hanem országszerte oly nagy volt a fogyasztók rohama, hogy kormányhatósági intézkedéssel kellett ezen kérdést szabályozni. A fogyasztók ezen előre nem látható szaporodása bajt nem okozott volna, ha nem jött volna más oldalról a hadsereg és rekvirálja az egyenáramú telepek lelkét képező accumulator battéria ólomanyagát. Az accumulator battéria feladatát képezte, hogy esti nagy túlterhelésnél kisegítőként szolgáljon, mely esti terhelés az átlagos terhelésnek tiz—tizenötszörösét képezi. Mig 2—3 óra között 40— 60 jamp., addig 6—8 órakor 400 amp, a terhelés. Az accumulator battéria teljesítő képessége a háború előtt 170 amp. volt, mig a hadsereg részére történt rekvirálás után csak 120 ampere. Főtörekvósét képezi az igazgatóságnak, hogy az accumulator battériát jókarba hozassa. Elmentünk a telep gépházába s a kapcsoló táblán levő központi ampermérő műszer e pillanatban este 6 órakor 390 ampere volt a mutató állása, tehát a telep teljesitő képessége, ha battéria is teljes hatásfokkal fog dolgozni, még csak 00 százaléknyira lessz kihasználva. Felvilágosítást nyertünk, hogy a telep gép- berendezése teljesen üzemképes, természetesen apró-cseprő hiányok itt is vannak, mert hiszen a háború itt sem múlt el nyomtalanul s pótanyagokra utalt a fentartásnál. Mi sem természetesebb, hogy a legközelebbi időben a még fen- álló hiányok meg fognak javíttatni. Megcáfolták azt a mende-mondát, mintha a telep egyik nagy gépe nem volna jó. mert január hó 23-án próbaként mind a három gépegység üzemben volt s kifogástalanul dolgozott s csakis a szénhiánynak tulajdonitható, hogy csak két gépegység van állandóan üzemben. Az üzemidőt illetőleg közölték, hogy annak kiterjesztése kizárólag a szénszállítástól függ, mely január hóban a kormánybiztos szives támogatása folytán kedvező volt, úgy, hogy 26-ika óta sikerült a munkanélküliség megszüntetése érdekében a kisiparosoknak ipari áramot is szolgáltatni. Az előadásokból meggyőződést szereztünk, hogy a társaság igazgatóságának becsületes törekvését képezi a fogyasztók jogos igényeit kielégíteni. Láttuk, a bemutatott eredeti szénszámlákból és bérjegyzékekből, hogy a társaság kénytelen az áram árát felemelni, ha csak nem akar teljesen tönkremenni. A békeidőben a telep bodonosi szénnel tüzelt, melynek ára 47 fillérről fokozatosan emelkedett 1916 december haváig 120 fillérre, melynek vasúti fuvardija 31 fillér volt. Jelenleg a telepnek a távoli esztergomi szénmedencéből származó annavölgyi szenet utalják, ki, melynek ára 1918 április hóban 400 fillér s vasúti fuvardija 179 fillér volt. Azonban 1918 november 1-én a bánya a szén árát 720 fillérre emelte fel, úgy hogy a beszállítást is számítva rövid két hónap alatt 100 százalékkal és az utóbbi két év alatt 600 százalékkal emelkedett a szén ára. Hasonlóan emelkedtek az olajárak a békebeli 24 fillérről fokozatosan 360 fillérig 1400 százalékkal. Meggyőződést szereztünk az eredeti bérjegyzékekből, hogy mig az 1913. évben 18169 14, az 1917. évben 31816'67, az 1918. évben 67568'53 koronát tettek ki a személyzeti járandóságok addig a legutóbb beterjesztett kollektiv szerződés szerint az 1919. évre 114000 koronával kell a fizetéseket előirányozni. A társaság által megejtett számadások szerint, ha csak a szén árak és fizetések fenti emelkedését veszik figyelembe a reáfizetés az 1919. évben alaptőkéjének egynegyed része elveszne. Természetes, hogy ezen az alapon a társaság nem gazdálkodhatik, mert a társaság is csak úgy honorálhatjá a felmerült kívánságokat, ha viszont a fogyasztók is hajlandók a reájuk eső részt viselni. Hivatkoztunk ezzel szemben a régi képviselő- testület álláspontjára, mely szerint a társaság és a város között kötött szerződésben az áram árak fixirozva vannak. A társaság képviselői bemutatták a kúriának már 1916. évben hozott 155. sz. döntvényét, amely döntvény szerint „a kúria gazdaságilag lehetetlenültnek tekintette a villamos áram szolgáltatási szerződést, mert az áram előállításához használt anyagok a háború következtében olyannyira megdrágultak, hogy a szerződésnek teljesítése a vállalkozó anyagi romlására vezetne.“ Kimondotta továbbá ezen Ítélet indokolásában a kúria „hogy a szerződéses viszonyoknak az életviszonyok követelményeinek meg kell felelni.“ De ha nem is volna a kúria ezen döntése még akkor is méltánylandó a társaság kérelme, mert Debreczen és Nagyvárad 25 fillérre, a szomszédos Békéscsaba pedig 30 fillérre emelte az áram árát 1919 január 1-től. Tárgyaltunk a városi tanács részéről felvetett megváltási kérdésről s kijelentették a társaság képviselői, hogy a társaság ezen szándék megvalósításába támogatni óhajtja a várost, de viszont ezen kérdés eldöntéséig az áramár felemelését nem tarthatja függőben. Nem tarthatja a társaság függőben az áram ár felemelését, mert minden nap súlyos terhet jelent számára. Magunk részéről a társaságra nehezed® kényszerhelyzetet méltányolva indokoltnak tartjuk az áramár felemelését. Viszont a felvilágosítások után az áramár felemelésében a mai petroleum és gyertyahiány és ezek mérhetetlen drágasága melleit áldás a villamos világítás. — Elvégre, ha minden megdrágult 1000—5000 százalékkal, ezeknek szükségszerű és mondhatni közgazdaságilag törvényszerű következménye a villamosáram árának 200 százalékos mértékben való emelkedése. Tanügy. A gyulai községi iskolaszék és óvodafel- ügyelő-bízottság múlt vasárnap tartotta rendes ülését Dr. Follmann Jánns elnöklete alatt. A múlt évi számadások felülvizsgáltatván Kovals zky József volt gondnoknak a felmentvény megadatott 3 az iskoláknak évtizedeken át történt gondozása és közhasznú szolgálataiért elismerő köszönet lett szavazva. Az óvodás gyermekek szülei a háborús évek alatt a szokásos havi 40 fillért nem fizetvén, másrészt a tisztántartási és gondozási költségek rohamosan emelkedvén, az óvodák pénztára 1862 K többkiadással záródott. Az eddigi dada tartás 30 K havidija ennek több mint kétszeresére emeltetett, mert azon kényszerhelyzet állott elő, hogy dadát az eddigi díjazásért nem lehetvén kapni, másként az óvodákat be kellett volna zárni. Az óvodai személyzet ^fizetési előlépése, valamint a kiadások összes tételeinek nagyfokú emelkedése szükségessé teszik a fenntartási államsegély kérelmezését, amit az iskolaszék el is határozott. H i~re k„ Személyi hír. Dr. Fü&esséry Zoltán a vármegye kormánybiztos-főispánja hosszabb tartózkodásra Gyulám érkezett. Ideérkezése alkalmával kiszállt Gyomán, ahol dr. Kiss László gyomai járási főszolgabíró kíséretében meglátogatta Gyoma és Enárőd községeket, ahol mindenütt kitüntető szívélyességgel fogadták és'megjelenése, közélelmezési és a járás közbiztonsági kérdéseiben eszközölt tárgyalásai ott megnyugvást keltettek. Megjelent Békéscsabán is, ahol a népegylet ás kisgazdák egyletének egy-egy népes küldöttsége kereste fel és biztosította változhatatlan bizalmáról. A kormánybiztos nagyobb mennyiségű cipő-árut (bakkancsot és gyerek cipőket) eszközölt ki a központokban Gyula város és a vármegye több községe részére, azonkívül 1000 métermázsa korpát biztosított a vármegye részére, melyet a takarmányelosztó bizottság osztott szét a vármegye járásai és városai között. Ezüst Iakadalom. Dr. Zöldy János vármegyénk köztiszteletben és szeretetlen álló főorvosa és neje Novak Izabella e héten ünnepelték házasságuknak 25 éves fordulóját családi és rokoni körben, A gyorsan pörgő emberi élet negyedszázados határállomásánál mi is megújítjuk szivünkből fakadó jókivánatainkat. — Balassovich Zoltán pénzügyőri felügyelő feleségével, született Luib Emmával f. hó 4-én ünnepelte, szűk baráti körben, házasságának 25-ik évfordulóját.
