Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-10-29 / 60. szám

Censurat; Dr. MUNTEAN. Egye» SZálll &VSI 30 fillér. Lil. évfolyam. ftyula, 1019. október 99. 60. sxám. Előfizetési árak: Egész évre . 40 K — f Fél évre . 20 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 1 korona. politikai, társadalmi és közgazdászat! lap. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobar János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 30 fillér. A rettegés a bolsevizmustól egyik oka volt keletkezé­sének- A rossz lelkiismeret okozta-e egyes köröknek azt a beteges félelmét, hogy az orosz bolsevizmus Magyarországra is át fog terjedni, vagy csak mint valami ragadós lelki betegség terjedt-e át ez a rettegés, nem lehet egykönnyen megállapítani, de tény, hogy az oroszországi forradalom után páni félelem vett erőt egyes osztályokon, egyes politikuso­kon, sőt felelős közhivatalokban levő egyese­ken is, hogy a bolsevizmus Magyarországra is át fog terjedni. Az efféle rettegés azután erősen megzavarja a higgadt Ítélőképességet, befolyásolja a józan megfontolást és sokszor zavarában épen annak útját egyengeti, aminek a bekövetkezésétől fél. Az a lázas állapot, mely Magyarország politikai és közéletét különösen az 1918. esztendőben elfogta, jó­részt ebben a félelemben leli keletkezése okát. Az a kábultság, mely október 31-óvel, majd később március 21-ével erőtt vett azokon, akik Magyarország sorsát felelősség mellett intézték, majdnem kizárólag ennek a készülni is elfeledkezett félelemnek volta következménye. Az a különben igaz mondás, hogy jobb félni, mint megijedni, csak arra a félelemre áll, mely higgadtan számol a veszély be­következtével, mely előrelátóan és okosan megtesz minden előkészületet a várt veszély elhárítására, de nem áll arra a félelemre, mely egyrészt lehetetlennek tartja a veszély bekövetkeztét, de másrészt mégis tart attól, azonban elmulaszt minden intézkedést, el­veszti minden higgadtságát, ami nélkül pedig okos és hatásos ellenintézkedéseket tenni nem lehet. A rossz lelkiismeret nem jó tanácsadój rendszerint nagyobb veszedelembe sodorja az embert. Ha tehát hibát követtünk el és annak káros következményeitől keli tartanunk, első és legfőbb teendő a hibát lehető leggyorsab­ban megszüntetni, annak hátrányait belátni, elkerülni, hogy gondolkodásunk nyugodtságát visszanyerhessük, mert enólkül majdnem bizonyosan belerohanunk abba a veszede­lembe, melyet elkerülni óhajtunk. Beszéljünk érthetőbben. Ha azok az osztályok és azok a politikusok, melyeknek illetve, akiknek nem volt okuk a bolseviz­mustól tartani, nem éreztek volna bizonyos közösséget azokkal, akik maguktartásával tá­pot adtak a felforgatok munkájának, ha nem vett volna erőt ezeken is ugyanaz a félelem, akkor ők kétségtelenül abban a nyugodt lelkiállapotban lehettek volna, mely higgad­tan és bölcsen megtesz mindent a várható veszély elhárítására, vagy következményei csökkentésére. A félelem csak azok lelkiállapotát nem zavarja meg, akiknek absolute nyugodt a lelkiismeretük, akik a legtisztábban érzik, hogy semmi okuk sincs bármitől is félni. Úgy látszik nagyon kevesen találtattak ilyenek Magyarország sorsának akkori intézői között­Mindezeket meg kell szívlelniük azoknak, akik a jövendő eseményeitől ma is félnek. FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBAY FERENC Tüzelőanyagunk veszedelmesen fogy, sőt néhol már el is fogyott. Másutt aggodalmas lélekkel számlálják, mennyi még a hasáb, meddig bírjuk még ? A faraktárak­ból biztatást kapunk, majd ekkor lesz, majd ak­kor lesz és még eddig nem lett. Arról nem kell bővebben szólnunk, hogy mily fenyegető rém a tüzelőanyag hiánya, mert ha kenyér van és nincs meleg szoba, az elége­detlenség füti és tüzeli az embereket. ' Ha csak a köznépről, szegénysorsuakról, nincsenekről van szó, akkor itt hálás téma kínálkoznék arra, hogy krokodilus könnyek bullatásáról vádolnának meg minket. Ma már az Ínség és nyomor nem az u. n. szegény hajlékokat keresi fel, de gyakrab* ban kopogtat ott, ahol nem kézzel, de szellemi munkával keresik a mindennapi kenyeret és a tüzrevalót. Mert raa a tüzrevaló egy külön nagy­szabású kiadási tétel a családoknál. A mai drága­sághoz képest a szűk jőve delemnek jókora része elvándorol a kályhába és a tűzhelyre a fazék a'á, hogy ott meleg szobát és főtt ételt nyújtson. Ma látjuk és már didergő és meggémbere- dett tagjainkon érezzük, hogy a szén és a fa olyan valami, melynek mély gyökerei vannak. Ezek a gyökerek belenőnek, belenyúlnak a gyo­morba, sőt még a szívbe is elérnek a gyomron át. Közegészségünk és munkaképességünk egy olyan forrása a szükséges meleg, a mi nélkül ve­szedelmesen akadozik úgy egyik, mint a másik. Arra kell kérnünk a fainség elé néző vagy már benne szenvedő polgártársainkat, hogy le­gyenek bizalommal az illetékes hatóságok intéz­kedése iránt. A hatóságok maguk jól érzik és tudomással bírnak erről az ínségről és a maguk hatáskörében megtették a szükséges intézkedé­seket a fenyegető tüzelőanyag elhárítása céljából. A nagy erdőségek kiterjedt famennyisége sok helyen az állomásokon . megrekedt a szállítási nehézségek miatt, melyek hallomásunk szerint a közeljövőben megszűnnek. Azt is tudjuk, hogy a városi hatóság a maga körében is sürgős intéz­kedést tett, hogy a rendelkezésre álló famennyi­séget kitermeltesse. Azt hisszük, nem sokáig tart az Ínségünk, ha mindjárt rettentő áron is, de lesz kilátásunk fára és szénre. Hírek a nagy világból. A magyar viszonyok még mindig nincsenek rendezve és úgy látszik, még sokáig tart a vajú­dás, mig valahára valamilyen egyetértés lesz- Teljes egyetértés nem lesz, de talán olyanra mé­gis lehet kilátás, amely elég alapot nyújt az án- tántnak arra, hogy végre megadja azt a békét, melyet a szegény Magyarország olyan nagyon vár. A szociáldemokrácia álláspontja nehezen tisz­tul. Az osztályharcot feladni nem akarja, a mi a jelen viszonyok között rendkívül súlyos helyzet elé állítja mindazokat a® pártokat, melyek velük együtt akarnák a kibontakozást elősegíteni. Gaz­dasági engedményeket akar adni, hogy az ország termelő munkája fellendüljön. Ismét csak az az eshetőség áll elő, líogy mindazokat az osztályo­kat, melyek velük sok tekintetben rokonszenvez­nek, elidegenítik és végül is magukra maradnak. Ez a helyzet áldatlan és mindaddig az maradi megjelenik szerdán és szombaton mig a józanabb belátás felül nem kerekedik. Előttünk teljesen ’ érthetetlen, hogy a magyar- országi szociáldemokrácia miért ragaszkodik olyan elvekhez, melyek eddig is oly undok csődöt hoz­tak. Osztályharcból egy munkás sem lendíti előre anyagi helyzetét, nem szerez több műveltséget, de ezenfelül az óhajtott megértést semmikép előre nem segíti. A román királyi hadsereg a Dunántúlról ki­vonult. A kiürített területen a legnagyobb a rend és nyugalom. A rendet és nyugalmat az amerikai és angol parancsnokságoktól újjászervezett csend­őrség tartja fenn. Párisi lapokból azt a hirt közük lapjaink, hogy a magyar békeszerződés teljesen készen van és legkésőbb decemberben kerül aláírásra. A bé­keszerződést azonnal átadják a magyar delegátu­soknak, amint Párisba érkeznek. Magyarország két heti időt kap arra, hogy ellenjavaslatot tegyen. A magyar kormány a megválasztandó nem­zetgyűlés elé javaslatot terjeszt, melynek értel­mében a magántulajdonban levő földbirtokokhoz nem nyúlnak. A holtkézi, hitbizományi, egyházi és községi birtokok kerülnek kisajátítás alá, to­vábbá a háborúban szerzett földbirtokok, valamint azok, melyeket a nagy vagyonadó törlesztése fejé­ben maga a nagybirtokos felajánl. HÍREK. Mindszcnfok napján szokásos, de halottak estélyére vonatkozó kivilágítás a világitó anyag hiánya miatt ez évben se lesz a megszokott mó­don és mértékben megtartva ; a körmenet és ha­lottak emlékét illető szertartások pedig miután Mindenszentek és halottak napja közé egy vasár­nap ékelődött be, nem Mindenszentek napján, hanem vasárnap délután fognak megtartatni, — halottak napja tehát hétfőn, november 3-án lesz. Ardelcan J. János, a gyulai választókerü­let román nemzeti képviselőjelöltje, vasárnap dél­után tartotta programmbeszédét Gyulán, a nagy- románvárosi templomtéren. A gyűlés nem volt olyan népes, mint gondoltuk, mert leginkább ro­mán ajkú polgártársaink vettek benne részt, ma­gyar anyanyelvű érdeklődők — bár nem hiá­nyoztak — alig néhányan voltak jelen. A képvi­selőjelölt jó megjelenésű, jó előadásu fiatal görög keleti lelkész. Szónoklatát román nyelven mon­dotta el, de emellett — mint láttuk és hallottuk — a magyar nyelvet tökéletesen ,birja és a leg­tisztább kiejtéssel beszéli. A programmbeszéd a gyulafehérvári román nemzetgyűlés határozati pontjain alapult, foglalkozott az összes román belpolitikai, kulturális és gazdasági kérdésekkel, de — amit legjobban óhajtottunk volna hallani — nem tartalmazott világos disztinkciót a tekin­tetben, vájjon e kérdések egy külön önkormány­zatú Erdélyre, avagy egy egységes Nagyroniinia impériumára vonatkoztathatók-e ? Máskülönben a beszéd igen koncilians hangú, jól átgondolt, tár­gyilagos volt. különben semmi Lapunk mai azáma 2 oldalt

Next

/
Thumbnails
Contents