Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-10-22 / 58. szám

Censurat: Dp. MUNTEAN. Egyes szám ára 30 fillér, Ctyula» 1919. október 33. SS. szám. LI. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre . 40 K — f Fél évre . 20 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 1 korona. POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 30 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Nem várhatjuk az emberiség gondolkodásának átalakulását rövid néhány esztendő alatt. Az elmúlt kót- három évtizednek, a most lefolyt 4—5 eszten­dőnek tanulságait ez a nemzedék már nem lesz képes önmagára alkalmazni, nem lesz képes önmagát azok szerint átalakítani. Csak a jámbor vágy van meg bennünk, hogy má­sok legyünk, mint voltunk, de a lélek kész­ségével és erejével már nem rendelkezünk. Napnál világosabbá lehetett előttünk, hogy az anyagias világfelfogás, a materiális- mus hozta reánk mindazt a veszedelmet, amit testünk, lelkünk kiállaní kényszerült, de több mint bizonyos, hogy nem hagytunk fel anya­gias gondolkodásunkkal, nem szűntünk meg többre becsülni e világ létének anyagi feltó teleit az erkölcsieknél és szellemieknél. Fennen hirdettük mindig, hogy az önző, rideg kapitalizmussal nem lehet szembesze­gezni a győzelem reményével az ugyancsak önző és anyagias proletarizmust, mert minde- niknek erkölcsi alapja egyformán hibás, egy­formán gyenge. A tőke, mely minden előnyt, minden hasznot önmagának akar lefoglalni, állott olyan erkölcsi alapon, mint a proletár- kommunizmus, mely viszont mindent a prolc- társág részére akart biztositani. Egyetlen biz­tos erkölcsi alap van csak, melyből kétségte­len biztossággal meg lehet dönteni a tőke túl­tengő, erkölcstelen hatalmat és ez a keresz­tény erkölcsi felfogás, mely soha sem szűnt meg hangoztatni, hogy az anyagi javak nem elsőrendű feltételei az emberiség boldogulásá­nak nem mellőzhetetlen tényezői az egyén boldogulásának. Csak aki tökéletesen át tudja érteni és érezni Krisztus ama szavainak értelmét: „keressétek először az Isten orszá­gát és az ő igazságát és a többiek mind hoz­zá adatnak nektek“, csak az áll igazán ke­resztény szociális erkölcsi magaslaton, csak az az emberiség, melynek ez a tanács a vé­révé válik, csak az remélheti, hegy megsza­badul az anyagiasság bókóitól, a Mammon- imádat szülte örökös harcoktól Nem kell ezen tanáos alatt valamely emberfölötti törekvésre való buzdítást érteni, nem kell azt képzelni, hogy a szentek lemondása önmegtagadása kívántatik minden embertől. Távolról sem ! Ez a tanács csak azt kivánja, hogy cseleke­deteinkben ne egyedül és kizárólag az anyagi érdekek legyenek döntők, magunktartását embertársaink iránt ne az anyagi előnyök szempontjából irányítsuk, hanem a szeretet szellemében cselekedve, egyenlőeknek tekint­sük minden embertársunkat önmagunkkal és ne cselekedjünk senkinek olyat, amit önma­gunk el nem tűrnénk, magunkkal szemben igazságosnak nem tartanánk. Ennek a szellemnek kell áthatnia az egész emberiséget és minden egyes embert, ennek a világfelfogásnak erőre, diadalra jutá­sát kell várnunk az emberiség mai nagy vál­ságából, ennek a titáni erőnek erupcióját érezzük, mikor mindenfelől azt halljuk, hogy keresztény alapra kell helyeznünk az emberi társadalmat, az államot és az emberiség min­den intézményét. Ez a lényeg a keresztény világnézetben és ettől a lényegtől távol van, mérhetetlen távol van minden gyűlölködés fa­jok, nemzetek, vallások iránt, ez nem akar és nem tud különbséget tenni emberek és embe­rek között származásuk, eredetük szerint, ez csak a szerint vizsgálja és teszi mérlegre az egyeseket, hogy keresik e az Isten igazságát, avagy megvetik, lábbal tiporják e azt. A kereszténység, mely az emberiség anya­giasságának delelöjón, az aranyborjú — imá­datban fetrengő római világ válságos napjai­ban született meg, természetszerűen a legtö­kéletesebben és 'a legtisztábban volt képes rámutatni az emberiség örökös bajainak, szenvedéseinek és válságainak forrására, a legtökéletesebb tanácsokat tudta adni mind eme gyötrelmek elkerülésére és igy termé­szetesen mindig az evangélium tanácsaihoz kell fordulnunk, valahányszor, mint most is, az emberiséget végső romlásba látszik dönteni az anyagias világfelfogás tultengése. Hírek a nagy világból. Az oroszországi események lassankint dűlőre jutnak. A szovjet sorsa meg van pecsételva. Az orosz ellenforradalmárokkal szövetkezett ántánt csapatok bombázták és a legújabb jelentések szerint be is vették Kronstadt területét és városát. Hogy eljutottak-e Jurenics tábornok csapatai Pétervárra, biztos értesülésünk még nincsen, de annyi tény, hogy kitört már magában Pétervaron is a szovjet kormány ellen a lázadás. Ha összeomlik a szovjet kormány, akkor a bol8evizmus tűzfészke el van tiporva. Remélhető ebből kitolyólag, hogy a szociáldemokrácia ki- sikamlása és beteges árnyalata kigyógyul az ábrándos, de ugyanakkor bűnös vállalkozásából is. Oroszország és Magyarország példája sokáig tanulság marad a nagyvilági események előteré­ben, mely mindkét szélsőségnek hatalmas figyel­meztetésül szolgál. Az osztrák nemzetgvülés helybenhagyta a békeszerződést. Ennek megtörténte után a kor­mány beadta lemondását. A nemzetgyűlés fő­bizottsága tudomásul vette ezt a lemondást, mire a nemzetgyűlés teljes ülést tartott és megválasz­totta az uj kormányt Ebben nyolc keresztény- szocialista és nyolc szociáldemokrata foglalt helyet. Harmadik kormánya ez a köztársaság fenn­állása óta Ausztriának. Ausztria súlyos helyzet előtt áll, közel az összeomláshoz. Az uj kormánynak minden tehet­ségére és tevékenységére lesz szükség, hogy az ébbaláltól megmeneküljön a köztársaság és m°g- erősödjék. Már az osztrák magántulajdonban levő vállalatok szocializálására is gondoltak, de ez el­len az ántánt hatalmak tiltakoztak. A bécsiek most az amerikaiak segítségében bíznak végső ínséges állapotuk elhárítására. Wihon nagy beteg. Betegsége, ha hitelt le­het adni a híreknek, olyan természetű, hogy az rurópai események irányításában aligha vehet már részt. Budapesten hirdetményt tett közzé a ma­gyar hadügyminisztérium, mely közli, hogy a román parancsnokság és a szövetségközi katonai missziók egyetértőleg felhatalmazták Budapest közbiztonságát szolgáló szervek kiegészítésére. A karhatalom tagjai önként vállalkoznak és ingyen teljesítenek szolgálatot. Egy szövetség- közi albizottság ügyel fel és ellenőrzi a szerve­zést, mely albizottság vezetője Yates ezredes, az amerikai katonai missziónak egyik tagja. A szervezést Folkusházy Lajos őrnagy viszi keresztül. TAXttlY. Tan terv és tananyagváltozás történt az összes gyulai tanintézetekben, amennyiben a ro­mán imperiumból kifolyólag a magyarországi földrajz politikai része és az eddigi közigazgatási beosztást tárgyaló fejezetek tanítása mellőzendő lesz. A magyar történelem és alkotmánytan taní­tása pedig uj tankönyvek elkészültéig a tananyag­ból kikapesoltatott. Az iskolákban a tanítás kezdete reggeli 8 óráról 9 órára tétetett s az újítás október 20-án életbelépett. Ennek szükségszerű következménye, hogy az elemi iskolák felsőbb osztályaiban és a középiskolákban a tanulók legalább is délután 1 órakor, sőt egyes napokon délután 2 órakor sza­badulnak az iskolából. A kényszerű újításnak — mely azonban csak a téli hónapokra terjed ki — az a magyarázata, hogy a hivatalos keleti óra időszámítás 48 perccel előbb jelzi a reggeli 8 órát, mint a napkelte szerint nálunk tényleg lenne és igy toronyórái 8 órakor tulajdonképen még csak egynegyed nyolcnak kellene napóra szerint lenni, igy tehát a reggel még sötét, ami november és december hónapban még fokozódni fog. A gyermekek nem tudnak kellőleg elkészülni, pláne mert a villanyvilágítás is most reggel 6 órakor ki lesz kapcsolva. A tanyákról jövő gyer­mekek pedig a városba érkezni csak nagy késés­sel képesek. Az egy órai később kezdés és végzés nagy zavart okoz az iparosok, kereskedők, mun­kások háztartásában, hol a delet pontosan betart­ják s az ilyen családok gyermekei egész héten nem ebédelhetnek együtt szüleikkel a család kö­rében, hanem csakis magánosán a részükre félre­tett és többnyire elhült, elpangott maradék részből. HÍREK. Szent Vendel napját, a mezőgazdák és pász­torok védőszentjének emléknapját tartotta — mint rendesen szokta — október 20 án a gyulai földész társulat az anyatemplomban kiváló egyházi ünnep­léssel. Ez a nap tulajdonképen a termésév bezáró napja és hálaadó nap, melyen nemcsak minden mezőgazda és egész cselédsége a munkában szü­netet tart, hanem egyúttal az összes barmoknak és igavonó jószágnak is pihenő napja van, melyen még ráadásul dupla porció is kijár. A templomi miseszolgáltatáson a gazdák nagy számmal voltak jelen. E nap megölése Gyulán már a török hódolt­ság előtt is szigorú szokás volt, amit onnan tu­dunk, hogy a gyulai földművesek a fóldesurat az Lapunk mai száma 2 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents