Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-09-27 / 51. szám

Censurati Dp. WIUWTEAN. £J[. évfolyam. Gyula, 1919. szeptember 27. JL 51. szám A Előfizetési árak: Egész évre . 40 K — f Fél évre . 20 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 1 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendő!? Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 50 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Ugyebár, rosszul esik hallani, bogy még mindig vannak helyek, ahol a tömegek az urai a helyzetnek, ahol a komoly szó mit sem használ a fel­izgatott tömegindulattal szemben. Minő vigasz, minő segítség az, ha azt mondják, hogy a kormány elítéli ezeket az atrocitásokat, távol áll tőlük, sőt saját komoly törekvéseire is veszedelmeseknek tartja őket. Most rosszul esik ezeket hallani és tudomásul venni, de gondoljuk csak meg, hogy évtizedek óta a leghatalmasabb politikai fegyverré a tömegek mozgósítását kovácsolták, ezzel akarta igen sok politikai irányzat a maga nyilt és titkos céljait elérni, ezzel ijesztettek reá mindig a békét, nyugalmat, rendet óhajtó polgári társa­dalomra. Persze, a nemzetköziek azt hitték, hogy majd az a tömeg, ha teljesen az ő kezükben lesz, mindig úgy fog táncolni, ahogy ők fütyülnek. Politikai törekvéseik elérése végett szük­ségük volt nemcsak azokra a mozgalmakra, melyeket hivatalosan szerveztek és vezettek és melyekért a nagy nyilvánosság előtt el­vállalták a felelősséget, de még inkább szük­ségük volt. a mozgalom elfajult szüleményeire, a tömegek korlátlan kitöréseire, mert hiszen ezek voltak az igazi fegyverek, ezek ijesz­tették meg a békés társadalmat, ezek kész­tették előbb megalkuvásra, aztán meghódolásra a fólénkebb elemeket. Természetesen azután ezekért már nem vállalták a felelősséget, mosták kezüket és valódi demokrata érzéssel felelőtlen és nem szervezett csőcselékről kezd­tek szónokolni. Vájjon, hova küldték volna a nemzet­közi vezérek azt az embert, aki azt mondta volna nekik, hogy már puszta létezésükkel izgatnak, még pedig izgatják azt a »csőcselé­ket“, melyért nem akarnak felelősséget vállalni, azt mondta volna nekik, hogy sokat hangoztatott jelszavaik és amit azok alatt a nagy tömegek értenek, tökéletesen elegendők a legnagyobb felfordulás előidézéséhez, nem­csak néha-nétra, de állandóan is a legszélső­ségesebb elemek uralmát , teremtik meg ; szűnjenek meg tehát működni, létezni, hagy­janak fel jelszavaikkal és éljenek békés, dolgos nyugalomban, mint más polgár. Azt hiszem, aki ilyen követelést támasztott volna velük szemben, azt a Lipctmezőre küldték volna. Nos, akiknek kedvükre volt a nemzetközi szocializmus eszméinek ilyen korlátolt felelős­ségű hirdetése, azok most miért jajveszékel- nok, miért kiáltanak „feszítsd meg“ et más eszméknek, félreértésre ép olyan alkalmas eszméknek (hiszen vannak e félre nem ért­hető eszmék?) hirdetése miatt? Avagy csak bizonyos irányt szabad korlátolt felelősséggel hirdetni és csak bizonyos kiváltságos egyéni­ségeknek volt és van ez megengedve? Több elfogulatlanságot, több objektivitást és több igazságérzetet szeretnénk látni. Képek a magyar válságból. A magyar-román unió gondolata újból fel­támadt. Az utóbbi időben sokszor felszínre hoz­ták. Állandó jellegű megoldást keresnek benne. A békét mindkét nemzet óhajtja, az egészséges fejlődést és jó szomszédi viszonyt is biztosítani akarja. Ennek megoldását, biztosítását nehány magyar politikus, Wekerlével az élükön, a reál-unióban látná. Nemcsak a fejedelem személye lenne a kö­zös kapocs, de lenne nehány közös ügy is. Azt mondják, hogy Magyarországnak jövője csak egy­séges és gazdag szövetséges országgal boldogul­hat, magára hagyatva nem vihet önálló nemzeti életet. Hogy kik ezek a politikusok és hányán van­nak azok a tekintélyes magyar államférfiak, nem tudjuk. Azt tudjuk csak, hogy ez a terv már több ízben felmerült és ugyanannyiszor alá is merült, a hányszor felbukkant. Polónyi Géza régi magyar politikus. Vala­hányszor és ravasz mosoly lebegett az ajka körül, már a karzati hallgatóság is tudta, hogy a »vén róka« ma megint meglepe­tést tervez. Tervét rendszerint be is váltotta és csakugyan olyankor mondott is olyant a mire akkor senki sem gondolt. Most is úgy tett. Olyant mondott, a mire senki sem gondolt. Keresi a ki­bontakozást, a mit vele együtt mindnyájan ke­resnek és érthetetlen dolog, hogy mindent talál­nak, mindenre rábukkannak, csak ép a kibonta­kozás nyitjára nem. Polónyi és Wekerle megegyeztek. Ezen meg­egyezés alapján összeakarják hivatni még az 1910-ben megválasztott régi parlamentet, mely felhatalmazza a kormányt az indemnitásra, a nem­zetgyűlési választásokhoz való törvényhozásra és az országgyűlés feloszlatására. Polónyi igy oldaná meg a válságot. Wekerle már sokszor kihúzta a kátyúba rekedt ország­szekeret a sárból, most is ő lenne a legjobb kormányos! Lovászy is, mint sokan mások. Ő is a válság megoldásán töri a fejét és vele együtt az a tábor, mely az ő személye és politikája mögött tömörült. Mióta a Friedrich kormány uralmon van, ez a blokk az, mely legerélyesebben szemben­állóit a kormánnyal, mint leghangosabb és papi­rosellenzék. Ha történetesen sikerült volna a Fried­rich kormány megbuktatása, kisült volna az, ami kisült mo«t, hogy Lovászy mögött annyi .a rész­letpárt, mint a mennyi a tagok száma. Esetleg még valamivel több. Csupa párttöredék, ahol ma­guk sem tudják, hányán vannak egy nézeten Lovászy neve az utóbbi időben nem jelentett sok szerencsét. A bol ő volt, ott pártalakulás és párt­bomlás volt, de nem volt állandóság. Most is ki­sült, hogy mikor kenyértörésre került a sor, szétváltak és kezdik a tárgyalásokat elölről ! Es az annyiszor megbuktatott Friedrich kor­mány még mindig kormáuykodik, sőt Polónyi szerint egyezkedik a pesti izraelita hitközséggel. Fejéhez vagdosnak fehér terrort és dunántúli prog- romokat és azt, hogy az ántántnak nem kell és nem állanak vele szóba és mindezek ellenére még mindig ő a kormány. Úgy hírlik, hogy az ántánt egy újabb misz­sziót küld Magyarországba, melynek feladata lesz megvizsgálni a magyar politikai ólet válságának igazi okát és megkeresni azokat az alkalmas fér­fiakat, a kikkel a válságot meg lehet oldani. Hogy két héten belül megoldják-e vagy sem, az a jövő titka. Egyet azonban előre sejtünk. Hogy nap­fényre kerülnek azok a titkosan áskálódó és ke­rékkötő elemek, melyek most ártatlan álarccal, de annál gonoszabb szándékkal útját állják annak, hogy a magyar válság tényleg megoldást nyerjen. Andrássy Gyula gróf újból Budapestre ér­kezik, hogy azután újból elutazzék és ismét csak visszakerüljön. Andrássy utazik. Az utazó politi­kusok száma utóbbi időben igen megnőtt, de senki sem utazik annyit, mint Andrássy. Mind­untalan megjelenik, ha újabb alakulás kerül élő­iéi be és ismét távozik. Éveken át ő volt Magyar- ország legelégedetlenebb politikusa. Alkotásairól nem sokat tudnak ! Utolsó útjáról ugyan mit hoz ? Hírek a nagy világból. Angol katonaság szállja meg a Dunántúl még meg nem szállott részeit. Útban is vadnak már néhány ezren, hogy a megszállás mielőbb végbemehessen. A megszállásnak állítólag célja rendet teremteni és a lakosság nyugalmát bizto­sítani. A budapesti szociáldemokrata nagygyűlést nem tartották meg nyilvánosan, hanem a nyilvá­nosság kizárásával az egyes szakszervezetekben. A. párt most megy át . a tisztulási folyamaton, hogy újból feléledve egészségesebb irányban keresse a boldogulást és a régi csapásokon, de kellő okulással és előrelátással haladjon. H. E. Jates, amerikai katonai attasét a nemzetközi misszió megbízta, hogy tanulmányozza a magyar rendőrség, csendőrség és határrendőr­ség szervezetés és mindezek átszervezésében segítségül legyen. Melléje több amerikai tiszt és segédszemélyzet van e feladat teljesítésére be­osztva. A német és osztrák békeszerződés után sorra került Bulgária is, hogy átvehette a béke- szerződést. A terüietváltozás nem lényeges, azon­felül szabad útja lesz az Egei tengerre Hadserege 20 ezet embernél nem lehet több, mely önkéntes jelentkezőkből toborzandó. A károk jóvátételére két és egy negyed miliárd frankot köteles* fizetni aranybau 35 éven át tartó őszietekben. Azon­felül Romániának és Szerbiának köteles bizonyos mennyiségű élő állatot szállítani és Szerbiának évente 50 ezer tonna szenet 5 éven át. TAJítGY. A gyulai állami polgári leányiskolánál az isüolai év megnyitása október hó 1-én délelőtt 9 órakor lesz. Délelőtt 8 órakor a róm. kath. tanu­lók az iskolából, a református tanulók hazulról mennek a temp'omba. Igazgatóság. Az állami elemi iskolákban (bel- és kül­területen) a tanítás október hó l-én megkezdődik. Lapunk mai uáma 4 oldal-

Next

/
Thumbnails
Contents