Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-09-13 / 47. szám

3

Békés

1919. szeptember 13.

hez értenek legkevesebben. Csodálatos, hogy az élet utcáin mennyi zsonglőrpolitikus, zugorvos és nagyképü pedagógus jár! Talán azért vau mind a háromból olyan kevés igazi szakember, mert olyan sok a kontár.

Az iskolaüggyel kapcsolatban vetek fel egy dolgot, amelyet a sok nagyképü pedagógus unos- untig emleget — középiskoláinkkal kapcsolatban. Azt halljuk — és pedig gyakran halljuk — hogy as iskolában sok olyant tanítanak, a mire as életben nincs ssükség. Elsősorban rendszerint középiskoláinkkal kapcsolatban teszik meg ezt a kifogást és ott is a gimnázium az, a mi ezen kifogások főbb célpontja.

Abból az alkalomból vetem fel ezt a kérdést a mi szerény városunk falai között, mert az iskolaügy lassú vagy gyors, de mindenesetre változások előtt áll. És ezen változás mikéntjébe egy szavunk nekünk is lesz.

Sokat tanit az iskola, mondják, amire az életben nincs szükség, a minek hasznát az ifjúság nem veszi, a mi nem ad kenyeret, a mi a megélhetéshez nem szükséges.

Előre bocsátom, hogy én a jelenlegi tanítási rendszernek nem vagyok föltétien hive. Nem mondhatom, hogy csak ez jó és jobb nincs. — Legyen jobb! De abból a jobb rendszerből sem hiányozhat olyan anyag, a mire újra csak azt mondják majd, hogy erre az életben szükség nincsen! Mondja meg nekem bárki is, hogy szabatosan meghatározva mi a középiskola célja ? Nemde az, hogy általános műveltséget adjon ! Ezt szokták mondani, pedig talán nem is elég helyesen van beállítva. Miért ? Mert az általános műveltség megszerzése nincs a középiskolai tanítási idővel befejezve, hiszen azt a műveltséget, a mit általánosnak nevezünk, valóságban csak azután érettebb korunkba szerezzük meg. Sajnos, a mi intelligens embereink java része elég ritkán szánja magát arra, hogy később is tanulmányozzon vagy komolyan olvasgasson valami dolgot. Igen nagy számmal vannak, akik a középiskola általános műveltségével, a mit t. i. ott nagy üggyel-bajjal szereztek vagy beléjük diktáltak, nagyon meg vannak elégedve 1 Életük hátralevő részét szorgalmatossággal arra használják fel, hogy elfelejtsék és szélnek eresszék azt, amit ott szereztek. Azt gyarapítani ritkán törekszenek, azt kiszélesíteni kevesek gondja!

A középiskola nyújt ugyan némi alapműveltséget, de elsősorban nem ezt akarja elérni. A középiskola feladata elsősorban a fejlődő és müveit embernek készülő ifjúban az ész tehetségeit, a gondolkodás kereteit megindítani és kifejleszteni. Mindaz a tanai vág, amit a középiskola előad, nemcsak arra való, hogy ifjaink ezt megtanulják, hanem arra is való, hogy ezen anyag megtanulása, feldolgozása és átértése révén eszük sorompói megnyíljanak, a gondolkodás kerekei meginduljanak, szellemi látásuk mezője kitáruljon. A tananyag egy részét elfelejtik, de az már megtette a maga szolgálatát, mikor a rendszeres gondolkodást, az önálló és rendbe szedett észbeli működést bennünk elősegítette. Nem lényeg az mindig, hogy mekkora anyag fölött rendelkezik a középiskolából kikerült ifjú, csak az a lényeg, hogy az anyag, a mit magába felszedett, eszét, gondolkodását és önálló alkotó tehetségét csirájában megindította és némi kifejlesztésben részesítette ! A középiskola főfeladatát tehát abban foglalhatom össze, hogy megindítja az ifjú szellemi képességeit a későbbi szaktudás és az általános műveltség megszerzésére. A középiskola lefekteti az alapot, meggyurja az értelem anyagát, abba rendszert önt, szóval lerakja a további képződésnek alapját.

Ezen céljának megfelelően kell olyan anyag, a mi az értelem különböző tehetségeit kiműveli. Kell anyag, a mi az emlékezetet gyakorolja és azt csiszolja, kipróbálja és megedzi. Az emlékezet gyakorlása a kis gyermektől kezdve az érett korig igen jelentős tényező. Azt szokták mondani erre a rövidlátó kritizálók, hogy teletömik a szegény gyermek fejét mindenféle haszontalansággal! — Hogy haszontalanság-e az, a mi az iskola tanit, azt bírálják el a szakértők, de hogy igenis kell az emlékezetet — dresssirosni, az bizonyos! A ki ezt nem látja be, az nem ismeri az emberi értelem rugóit!

Kell anyag, a minek az a rendeltetése, hogy megszoktassa az ifjút a rendszeres gondolkozáshoz. A gyermeki és ifjúi figyelem olyan mint a kis ugráló madár, majd ide, majd oda ugrik. Ezt a figyelmet megkötni, rendszeres és alapos munkához szoktatni, csapongása utjátvágni egyik legszebb feladata a középiskolának. Erre szolgálnak a nyelvek és erre a matematika is. Kezdve a nyelv legelemibb törvényeitől egészen egy-egy irodalmi mü boncolásáig minden arra is szolgál,

hogy az ifjúi figyelem kitartó, fegyelmezett és megbízható legyen! A matematika a maga igen sok praktikus anyagával pedig egyenesen rákényszeríti az ifjút, hogy tanuljon következtetni, egy gondolatsort végigkísérni, figyelemmel elemezni és hasonló alkotást végrehajtani.

Nem hallgathatom el e tárgynál azt a sok lélekbúvártól elhangzott állítást, hogy a mai ember nem szeret gondolkozni, sőt valójában gondolatrest ! De nem hallgathatok el egy másik dolgot sem! Sokan tapasztaltuk, hogy akadnak érettségizett, tehát u. n. müveit emberek, a kik nem tudnak helyesen és értelmesen fogalmazni. Nemcsak fogalmazni, de még a magyar helyesírás és gondolatfüzés szabályai szerint helyesen írni sem tudnak! Hát még beszélni! Ssm rendszer, sem gondolat kidolgozása, sem beosztás ! De azt már mindnyájan tapasztaltuk, — talán önmagunk., .. — hogy egy komolyabb és hosszabb szónoki beszédet végigfigyelni, annak gondolat- menetét nyugodtan követni nem nagyon gyakori dolog. Megfigyelted már, hogy ha barátod felveszi az újságot és ott talál egy hosszabb cikket, melyben nincs politikai pikantéria vagy egyéb érdekesen sült kacsa tálalás, azt nem olvassa végig, sőt legtöbbször neki sem fog, mert — komoly és hosszú! Unja végigkísérni az iró gondolatait és nem szeret komoly, néha elvont dolgokról gondolkozni! Újságjaink legtöbb része azért is ad fő- és mellékcimeket, öreg és vaskos betűket tűz a cikkek ékére, mert az olvasót kiakarja ezzel a reklámszerü fogással közömbösségéből lódítani. A dolog komikus oldala ott van persze, hogy a legvaskosabb cimü cikkek rendszerint a legsemmit mondóbbak.

De hogy még egy példával szolgáljak, megemlítem a bölcseleti irodalmat, a legkomolyabb és legmélyebb tárgyakat feldolgozó irodalmat. Nem szeretjük, nem olvassuk, mert unalmas és száraz. De csak azért unalmas, mert — nem szeretünk gondolkodni.

Mindez szoros összefüggésben van a középiskola hivatásával és azzal, hogy mire nevelje a középiskola az ifjúságot. Talán nem látjuk meg mindnyájan, hogy ez idővel mire vezet, annyit látunk csak meg, hogy a mai ifjúság tartalmában, feladatai komoly felfogásában nincs egészen ott a hol lennie kellene! És mindezt szeretjük az iskola rovására Írni! Nem gondoljuk m3g, hogy az iskola küzdelme az ifjúság szellemi megmozgatásában győzelemre sok Ízben azért nem vezethet, mert a közfelfogás mázsás köveket hord az iskola sikerének útjába.

Ma nagyon beleette magát a közfelfogásba az a törekvés, hogy mentői kevesebb munka árán élhessünk meg, mentői könnyebben élhessünk, a terhes és egész lelket kívánó feladatokat szeretjük lerázni. Ma szeretnénk hirtelenül és türelmetlenül gazdagodni! Úgy látom, az iskola életébe is belecsúszik (vagy már belecsúszott) ez a sulytatlan, minden komoly munkától idegenkedő felfogás. Kérdem azonban, meddig megyünk a lejtőn lefelé? Hol lesz a megállás?! Nemde sokszoros erővel azon kell fáradoznunk, hogy ne a terhektől megfutó, de küzdelmekkel, kemény harccal, áldozatos munkával acélos lélekkel szembenéző és azokra bátran vállalkozó ifjúságra van szükségünk! Az ilyen ifjúság képzésének egyik főintézménye a középiskola a maga komoly, nevelő, fejlesztő tananyagával és rendszerre, szellemi fegyelmezettségre szoktató munkájával.

Kivonat a 21. és 25. száma (kibővített) rendeletekből.

Bűnösöknek tekintendők:

1. Mindazok, akik nyilvános helyeken, pályaudvarokon, vonatokban, utcákon stb. ha nem is rosszakarattal valótlan, vagy képzelt híreket hirdet, terjeszt, megvitat, mely hírek hadműveletekre, csapatok elhelyezésére és azok mozdulataira, valamint katonai hatóságok intézkedéseire és általában véve a román hadsereg ügyeivel kapcsolatban levő eseményekre vonatkoznak.

2. Ezen bűncselekmények első és utolsó fórumon ítélve és büntetve lesznek a Pre- torok által egy évig terjedő fogházzal és 2000 Lei-ig terjedő pénzbírsággal.

Midőn fenti cselekmények a végből követetnek el, hogy ezáltal a kémkedést vagy

árulást elősegítsék, a hadiállapot büntető törvényei — melyek érvényben vannak —

lesznek alkalmazva. „ „

Hóiban, tábornok.

Hírek a nagy világból.

A Románul jelenti Bukarestből. A legfőbb tanács elhatározta, hogy a lehető legudvariasabban lépéseket tesz Romániánál, felhiván azt, hogy változtassa meg magatartását a legfelsőbb tanács határozataival szemben. A ^jegyzéket egy külön kiküldöttre fogják bízni egy angol diplomatára, aki előbb Budapestre, onnan pedig Bukarestbe megy, mint a szövetségesek megbízottja.

Mint Aradról jelentik, a külön misszióval megbízott delegátus Russel Clark angol diplomata Budapesten keresztül utazva e hó 10-én d. e. átutazott Aradon a Simplon-vasúttal. Clark előterjeszti Bukarestben a legfelsőbb tanács legutóbbi ('jegyzékét és átveszi a bukaresti kormány válaszát a legfelsőbb tanács számára.

Újból Bánát sorsa kerül felszínre. Románia az 1916-iki szerződéshez ragaszkodva Bánát feloszthatatlansága mellett foglal állást. A szerbek viszont azt követelik, hogy Temes és Torontál megyékben, de legalább is Toroutál megyében állapíttassák meg a lakosság nyelvbeli számaránya, mert a szerbek követelik a maguk részét Torontóiból.

A Friedrich kormány minden más híreszteléssel szemben még mindig él és még mindig működik. Mindaz, a mi ezideig a lemondásra forgalomra került, semmi egyéb, mint merő zavar- C3Ínálá8 és üres kombináció. Nincs vége-hossza a találgatásnak az uj jelöltek sorozatában. Mintha mindenki jó volna, csak ép a határozott álláspontot foglaló Friedrich kormány menjen.

Az osztrák nemzetgyűlés az ántánt hatalmak békejegyzékét 97 szavazattal 23 szavazat ellenében elfogadta. A szerződés értelmében Osztrák Köztársaság név alatt részesült nemzetközi elismerésben. Németországgal nem egyesülhet, Megállapította a nemzetgyűlés, hogy többet elérni nem lehet, mint a mennyit elért. Bízik a népszövetségben, mint a mely a jövő demokratikus Ausztria helyzetét megkönnyíti. Szerencsétlenségében azonban szerencsének tartja a nemzetgyűlés, hogy végre-valahára önálló, szabad és egységes nyelvű nemzeti állam lett, mely most szabadon fejlesztheti német kultúráját és azt ápolni, őrizni és megbecsülni igyekszik.

A bolsevista üzelmek szennyes hullámai sok kiváló embernek okoztak kemény időket. így olvassuk most, hogy Prohászka Ottokár székes- fehérvári püspököt is kilakoltatták palotájából és helyükbe Lenin legények ültek be és t nap-nap - mellett tivornyáztak. A püspök egy szobás szegény lakásban húzódott meg, ahol ma is lakik még. Élénk részt vesz a keresztény akcióban. A keresztény egyházak tömörítésében a protestáns vezetőférfiak lelkes közreműködése mellett elsősorban Prohászka működése a legsikeresebb.

TAIÜ«Y.

Polgári iskolai magántanulók figyelmébe.

A közóhajnak kívántunk eleget tenni akkor, amidőn a polgári iskolai magántanulók részére egy I—IV. osztályra előkészítő tanfolyam tartására határoztuk el magunkat. Ezen tanfolyammal lehetővé tesszük, hogy a szegényebb sorsú, de tanulni vágyó gyermekeknek, — valamint a kereskedő és iparos ifjaknak munkájukban való megzavarás nélkül — amennyiben ezen tanfolyam szükséghez képest délután és este tartatnék, módot nyújtsunk ahhoz, hogy a polgári iskola sikeres elvégzéséhez méltányos díjazás mellett rendszeresen előkészíttessenek. Akik az előkészítő tanfolyamon részt venni óhajtanak, szeptember 15-ig az alábbi* tanító urak bármelyikénél jelentkezhetnek. Balogh Jáno3 (árpád- utca 6.) Szentirmai Mihály (Károlyi Sándor-ut 17.) Fóri8 Géza (Mágocsi-utca 2.) 2—2