Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-09-10 / 46. szám

Ceneurat I Dp. MUNTEAN.

Egyes szám ára 30 fillér, %ula, 1919. szeptember 10. 46. szám.

LK. évfolyam.

Előfizetési árak:

Egész évre . 40 K — f Fél évre . 20 K ~ f

Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 1 korona.

politikai, társadalmi és közgazdászat! lap.

Szerkesztőség, kiadóhivatal:

Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők.

Kézirat nem adatik vissza.

Egyes szám ára 30 tlüér.

Az a külföldi

ember, aki mostanában kezébe veszi a magyar újságok egy részét, elámulhat a csodálkozástól, a felháborodástól és a megvetéstől. Tudja, hogy Magyarországon nyolc hónap óta fenekestül felfordult minden, a legteljesebb anarkia uralkodott hónapokig, összerombolt úgyszólván mindent, ami anyagi és erkölcsi javakban értékes volt és mikor minden józan ember örömére a szomszéd fegyverei megszabadították a magyar népet e borzalmaktól, akkor a magyar újságok bizonyos része nevektől hangos, élelmes és mindenáron érvényesülni akarő képzelt potentátok nevei va- riálódnak minden újságszámban.

Megalakult Budapesten egy kormány, legalább is olyan alkotmányosan, mint Károlyi Mihály, Berinkey Dénes vagy Kun Béla kormánya; legalább is annyira maga mögött érezheti a magyar nemzet többségét, mint Károlyi Mihály érezte. Rendet, bókét teremteni jött a Friedrich-kormány, eltakarítani a romokat és aki ismeri a kormányban helyet foglaló személyeket, az meg van győződve arról, hogy minden ügyszaknál a legalkalmasabb, a valóban reátermett ember ül. Minden becsületes magyar ember csak egy érzelemmel viseltethetik ez iránt a kormány iránt, mely olyan nehéz viszonyok között veszi át egy ország sorsának intézését, mint még talán soha egy kormány sem, a feltétlen bizalom érzésével, a fentartás nélkül való támogatás készségével, amit nem szabad ingatnia semmiféle bizalmatlankodásnak.

Igen ám, de vannak félbemaradt politikai existenciáink, akik nem azért mentették idejekorán becses bőrüket Svájczba, Hollandiába, hogy most azután továbbra is a jégen maradjanak. Nem azért fúrták meg ők az ország hajóját és nem azért menekültek róla, mikor sülyedni kezdett, hogy most azoknak engedjék át a nehezen megmentett hajó kormányzását, akik állták az elmerülés veszélyét mindvégig, akik a hajót, az országot akarták és akarják elsősorban megmenteni, nem pe dig saját drága bőrüket.

Ezek az óvatos politikusok, ha azoknak nevezhetők, most minden követ megmozgatnak, hogy hasznosnak ígérkezett befektetésük, a svájczi hotelekben elköltött százezrek a külföldi lapokban elhelyezett drága önreklámjaik meghozzák a remélt busás nyereséget, az ország kormányzásában való újbóli részvételt. Rettentő erőlködéssel beszéltetnek magukról mindennap, jól kieszelt rágalmakkal illetik Magyarország kormányát, hogy megszéditsék a könnyen hívőket, az elmúlt rémségektől idegessé, félénkké lett, tájékozatlan közönséget. Gyülölséget akarnak hinteni ismét — a régi recept 1 — fajok, felekezetek közé, hogy a zavarban ismét ők halászhassanak.

A magyar nép, mely már rettentően megundorodott azoktól, akik mindenáron szerephez, vezető politikai szerephez akarnak jutni és gyűlölnek, átkoznak minden olyan kormányt, melyben ők nem foglalnak helyet, tisztában van ezeknek a jó uraknak az üzelFELELÖS SZERKESZTŐ: DOBAY FERENC

meivel. Tisztában van azzal a hazafisággal, mely ezekből az urakból beszól, tisztában azzal a szociálizmussal és demokráciával, mely ezeket az urakat táplálja és beszélteti, tisztában van azzal az önzetlen hazaszerotettel, mely őket a nemrég költséges száműzetésbe kergette, most pedig ismét a boldog hazába szólítja. Tisztában van itt ebben az országban Önökkel, urak, mindenki. Jöjjenek Önök önmagukkal is tisztába, lássák be, hogy Önöknek itt örökre befellegzett és nem fog Önöknek hajnalodni soha többé. Tűnjenek el urak. Jó éjszakát!

Hirek a nagy világból.

A háborúért való felelősség kérdésében Clemenceau nyugodt nyíltsággal azt mondja, hogy azokért a szenvedésekért, melyek Európát az utolsó öt esztendő óta érték, a felelősség Magyarországot és Ausztriát egyaránt terheli.

Két okot hoz fel állításának bizonyítására. Egyik az az ultimátum, melyet annak idején Tisza István szerkesztett és Szerbiának szólt. Az ultimátumra Szerbia háború izenettel válaszolt, a mit a volt monarchia mindkét államában viharos lelkesedéssel üdvözöltek. Felelős a nép azért, mert mindvégig kitartott és semmit sem tant azért, hogy a kormányok más politikát űzzenek.

A másik ok messzebbre nyúlik vissza. Ebben Clemenceau rámutatott arra a nemzetiségi elhibázott politikára, melyet az osztrákok űztek, mely egyik néptörzset a másikkal ellentétbe hozta, egyiket a másikkal szemben kijátszotta. TJgy tünteti ezt fel Clemenceau, mint a háború egyik legmélyebb okát, mert ez idézte fel az irredenti- kus mozgalmakat, a melyek Európában az erjesztő anyagot képezték.

Angol részvénytársaságok vásárolnak Magyar- országon. Megvették a Weisz Manfréd töltény- gyárat, most pedig azt jelentik a lapok, hogy egy angol konzorcium úgy a magyar mint az osztrák egész dunai kereskedelmi hajórajt megvásárolta.

HÍREK.

A tífuszjárvány, melyet állítólag a hazatért vörös katonák vezettek be, Békéscsabán erősen lépett fel s terjedésének megakadályozására az erdélyi hadseregfőparancsnokság szigorú egészségügyi rendelkezéseket bocsátott ki. így a lakosság beoltása, utasoknak egészségügyi és tisztasági vizsgálata, emberen élősdi férgektől való mentesítése, szemét és hulladékok elégetése vagy elásása, árnyékszékek mésszel fertőtlenítése stb. elrendeltetett, a szabadban való fürdés, csónakázás eltiltatott. A rendelet ellen vétők haditörvényszék elé állíttatnak. Gyulán még csak szórványosan jelentkezett ezen betegség, de a védekezés azért nem árt. Ne dobjon senki elhullott állatokat az utcákra, hanem vegye kezébe az ásót és saját portáján kevés fáradsággal ásott kis gödörbe temesse el; ezzel magának és szomMegjelenik szerdán és szombaton

szédainak életét és egészségét a baj ellen védelmezi. Persze, ha a járványok bacillusai olyan nagyok lennének, mint az elefántok, akkor a ke- vésbbé müveit emberek is elhinnéh, hogy csakugyan vannak bacillusok.

A gyulai őszi vásár most először folyt le a háborút megelőző szokás szerint s négy napon át tartott. A sertésvásárra rég nem látott nagy számban volt felhajtás, az árak nem emelkedők ugyan, de tartottak voltak. Választott jobb malacok darabonkint 150 korona, féléves süldők párja 800—1000 korona, szép kocák darabonkint 1500—1800 koronával keltek, A felhajtás túlnyomóan helyi és közel környékbeli volt, az eladások leginkább átaljában és nem lemért súly szerint történtek. A szarvasmarha vásárra is sok szép és még több kevésbbé szép állat került, az árak tartottak, de nem emelkedtek. Hasonlóan számottevő, bár nem sok ló lett felvezetve a lóvásárra is, hol az árak minőség szerint alakultak, de aránylag magasan állottak. A belső kirakodó vásár igen jól sikerült, a ruházati, háztartási és butornemü cikkekben. A vásárnak nagy látogató és vevő közönsége volt, szokásos látványosságok, mint cirkusz, panoráma, hajóhinta stb. nem hiányoztak, a békebeli állapotok látszottak visszatérni, de idegen vásárosom kevesen voltak.

Házasság. Molnár Mihály gyógyszerész múlt szombaton vezette oltárhoz Gyulán a józsefvárosi templomban M. Schriffert József gyulai polgártársunk és földbirtokos leányát M. Schriffert Annuskát. Az uj pár a menyasszonyi háznál tartott menyegző után Tótkomlósra utazott.

Közvetlen vasnti személyforgalom Budapesttel. Az aradi üzletvezetőség hivatalosau közli, hogy a Budapesttel való összeköttetés megnyílott. A Gyuláról délben Békéscsaba felé induló vonattal Csabán átszállva lehet felutazni, ■ - a délután Gyuláról Nagyvárad felé indulóval Nagyváradon egy éjjeli várakozás után másnap reggel 9 órakor lehet Budapestre tovább utazni. Az utazás nem történik szabadon,- csak igazolvánnyal. A régen várt és óhajtott postaközlekedés még nincs megnyitva Budapestre.

Halálozás. Péter Endréné született Papp Erzsiké virágzó életének 22. és boldog házasságának 1-ső évében szeptembeö 8-án rövid, de súlyos szenvedés után elhunyt. Halálát ifjú férje és kiterjedt rokonság gyászolja.

A borsó és lencsetermelésre hívjuk fel a gazdák figyelmét most, amikor a magvakat kell félreraknunk. Mindkét növény nagy fontossága beigazolódott a háború folyamán, valamint a magyar földmivelők élhetetlensége is, hogy prima földjük mellett e két főzeléket alig termelték, hanem behozatalra szorultunk. Mindkét növény hazája ugyan a dombosabb felföld, bár nálunk sokkal jobban és bővebben megterem. Tápláló értéke egyenrangú a babbal és termelésével semmi különösebb baj nincs. Az alföldi nép mégis idegenkedett a termelésétől, nem sokra becsülte éppúgy, mint a köleskását sem. A nagy háborús nyomor megtanította a borsó, lencse, köles megbecsülésére is. Mig Gyulán 1915-ben a Józsefvároson a requiráláskor csupán egy gazdasszony találtatott számottevő lencsetermelőnek, 1919. évben már borsó és lencse, sőt köles készlet is sokaknál van. Ha borsó és lencsemagot akarunk, mindkét főzelékből válogassuk ki most a legszebb, legnagyobb szemeket, ezeket nem szabad zsuzsok ellen kemencében kiheviteni, hanem tökéletesen kiszárítva nyitott dobozban vagy szellős zacskóban hüvÖ3, később lehető hideg helyen elraktározni. Ha kissé mégis zsuzsokos lenne, azért elvethető. A borsó tavasszal korán vetendő, ennek kisebb fagy sem árt. A gömbölyű borsó (stokkeraui), a homorodott szemű velő borsó és az itt szokásos madárorru borsó egyenlően értékesek. A borsó nagybani termelésre is érdemes növény, 10—15 magot is fizet és kereskedelmileg is nagyon keresett főzelék.

Lapunk mai axáma 8 oldali