Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-02-02 / 5. szám
iS * St * » 1919. február 2. befolyástól, tisztán nemzeti alapon a tökéletesedés olyan fokára emelhetjük, amely fokon már a nagy kulturnemzetek is akarva, nem akarva számolni lesznek kénytelenek velünk, meg fognak ismerni, meg fognak becsülni, szeretni bennünket s keresni, versenyezni fognak barátságunkért. Hiszen csak azt vegyük tekintetbe, hogy azokkal a korlátolt eszközökkel is, azokkal a megkötött kezekkel is, amelyeket az Ausztriával volt közösség meghagyott számunkra, mily fokára voltunk képesek emelkedni a művelődésnek, hogy a körülöttünk élő apróbb szabad nemzeteket e tekintetben fölényesen felülmúltuk, mivé lesz képes fejlődni ez a nemzet akkor, ha minden tekintetben független, szabad, akaratával, lelkiismeretével szabadon rendelkező lesz. Ezt a nehezen megszerzett függetlenségünket azonban már születésében az a veszedelem fenyegeti, hogy megsemmisül és pedig megsemmisül a különböző pártokra szakadás miatt. A magyarság még most is ott tart, ahol a háború előtti esztendőkben tartott s azt hiszi, hogy azzal szolgálja hazájának érdekeit, ha különböző politikai érdekcsoportokká alakul. Azt hiszi, hogy az dönti el az ország sorsát, hogy milyen pártprogramm szerint igazgatják azt. Ezt én végzetes tévedésnek tartom. Any- nyira végzetesnek, hogy ha ebből fel nem ébred a nemzet, azon fogja magát észrevenni, hogy nem lesz szükség semmiféle pártalakulásra, mert nem lesz mit igazgatni, nem lesz mit kormányozni. Előbb mentsük meg hasánkal, védjük meg függetlenségünket, azután pártoskodjunk! Most testvéries együttérzésre, együttműködésre van szükség, nem pártoskodásra ! Mi fejlesztette, mi táplálta itt a pártharcokat ? Az Ausztriával való közösség. Egyik párt azt hangoztatta, hogy az ország érdekei azt parancsolják, hogy ebben a közösségben maradt junk, a másik párt természetesen ennek az ellenkezőjét hirdette. Ezekben a minden energiát felemésztő vitákban — Ausztria végtelen örömére — megfelejtkeztek az ország legvitálisabb gazdasági és társadalmi érdekeiről. Valljuk meg csak az igazat. Ez igy van. Most azután mi történt? Az történt, hogy a forradalom segítségével számottevő tényezővé vált az ország ügyeinek vitelében egy inkább gazdasági és társadalmi, mint politikai alapokon szervezkedett párt: a szociáldemokrata párt is, amely pártnak eddig a nemzetgyűlésben szava nem volt. Tehát egy uj mumus jelent meg a porondon: a „földosztó cucilista11. Ettől idegenkednek a polgárok s különböző színárnyalatokban festik maguk elé ezt az „aj ördögöt“. Én nem vagyok szociáldemokrata, nem is akarok, de nem is tudnék az lenni s hogy miért nem, azt is megmondom, de én nem félek ennek a pártnak működésétől. Higyjék el, az ördög nem olyan ■ fekete, mint amilyenre festik. A szociáldemokrata párt programmja ugyanolyan hibákkal terhelt, mint a polgári. Vagyis legnagyobb részt theoretikus értékű, nem azért, mintha egyáltalában nélkülözné az életképesség legelemibb feltételeit, hanem azért, mert a különböző társadalmi rétegek között fennálló érdekellentétek oly kirívók, hogy azoknak összeegyeztetése, mely egyedül lehet alapja ezen eszmék megvalósításának, még nagyon is a távol jövő zenéje. Küzdeni lehet és kell is értük mindkét részről,’ mert az emberiség- jólétéért küzdeni mindenkinek legszentebb kötelessége, de nem most, amikor hazánk területi épsége, létünk forog kockán, . ulgárságnak tehát nincs oka az idegessége. Az hogy a „földosztó cucilistáboT birtokpolitikus lett, vagy hogy a Csizmadia Sándorok államtitkárok lettek, még nem veszedelem. Hiszen arra a kispolgár is büszke lehet, hogy a föld népének egyszerű gyermeke úgy fel tudta magát küzdeni a kormányszekérhez. És ha Csizmadia Sándor szociáldemokrata elveket vall is, azért éppen olyan polgára ennek a hazának, mint a másik. És hogy végre a „föld osztással'1' is számolnunk kell, hát ugyan kérdem én, melyik kispolgár nézte jó szemmel a nagybirtokok igazságtalan terpeszkedését ? A földbirtokreformnak az a formája, ahogy azt a szociáldemokraták meg akarták valósítani, — most már ők sem akarják — tisztán elméleti értékű. A theoriának pedig gátat vet a gyakorlati élet. A földbirtokreform is ehhez a gyakorlati élethez fog igazodni De nem is ezek az okok választják el a polgárságot a szociáldemokrata párttól. Én szerintem két kardinális ok miatt nem olvadhat be a polgárság sehol a világon, de különösen nálunk a szociáldemokrata pártba. Az egyik ok az, mert ez a párt osztályharcot hirdet, a másik ok pedig a párt nemzetközi jellege. A jövőben megalakuló polgári pártnak nem szabad osztályharcot hirdetni. Az osztályharc a gyűlölködés magvait hinti el, a gyűlölködés volt minden időkben a mi méregpoharunk. Annak a természetes elvnek kell diadalmaskodni a polgárság között, hogy minden polgára ennek a hazának egyforma, egyformán köteles támogatni egymást, az erős a gyengét, a tanult a tanulatlant, a gazdag a szegényt. A polgári társadalom nem lehet nemzetközi. A nagy, a műveltség legmagasabb fokán álló nemzeteknél sem az, csak nemzeti. De lia minden más nemzet polgársága, legyen az nagy vagy kicsiny, müveit vagy kevésbbé müveit, nemzetközivé vá'.hatik is, a magyar nemzet polgári társadalma még akkor sem lehet nemzetközi, mert mindaddig, mig a magyarság évszázados elnyomatásából fel nem ocsúdik, mindaddig, amig faji öntudatra nem ébred, mig a fajában rejlő nagy qualitások a tökéletesség legmagasabb fokára nem emelkednek és főképen mindaddig, amig a magyar földmives népből ki nem ölik — ezt pedig nem fogják kiölni — a föld iránti szeretetet, addig a magyar polgár nem lehet más, csak „nemzeti“. Ebben van tulajdonképen a polgárságnak a szociáldemokratákkal szemben az ereje. Be fog ez bizonyulni a földbirtok reform keresztülvitele utáni időkben. Ma a nincsetleneket az elégületlenség, a földéhség kergeti a szociáldemokraták karjaiba. Amint földéhségük kielégítést nyer, rövid időn belül megváltozik a helyzet. Aföldnélküli Jánosból kisbirtokossá vált polgár lelkében felébred a földnek rajongó szeretete s megszűnik nemzetközi lenni, visszatér abba a társadalomba, amely a haza, az anyaföld védelmének, a faji öntudatnak nemes eszméiért harcol. De hiszen ezek a kérdések nincsenek is most annyira homloktérben. Nagyobb kérdésekkel kell most törődnünk, nagyobb veszélyek fenyegetnek most bennünket. Miről van most szó ? Arról, hogy az ország több mint kétharmadát a győzelmes entente csatlósai megszállva tartják s a megszállót« területek egyes részei elveszettnek látszanak számunkra. Ez a megszállás mindjobban bővül, vagyis éhes szomszédaink felhasználva anarchistikus állapotainkat, mind beljebb és beljebb merészkednek. Ez most itt a legnagyobb baj, ez ellen kell mindnyájunknak védekezni. Arra kell minden erőnkkel munkálnunk, hogy ezek az anarchistikus állapotok, amelyeknek kirobbanásai a fegyelmezetlenség és a dologtalanság végre megszűnjenek s visszatérjen az adott viszonyokhoz mért rend és nyugalom. A polgárság és munkásság egységes fellépésének, solidaritásának legfényesebb példája erdélyi testvéreink állásfoglalása a gyűlölt impe riálismus ellen. Erről a solidaritásról vegyünk példát mi is. Ez a solidaritás legfenségesebb bizonyítéka annak, hogy a veszély pillanatában két ellentéses világ- feltogás, a nemzeti és nemzetközi, egymásra tud találni. Ezekben a sorsdöntő időkben legyünk tehát igazán testvérei egymásnak. Ellenségeinknek pedig, akik ezer éves megszentelt hazánk földjére áhítoznak, dörögjük oda: nem, nem, soha! ! Mutassuk meg ellenségeinknek, hogy életképesek vagyunk, méltók, érettek arra, hogy a népek nagy családjában helyet foglalhassunk. Válságos a helyzet. Siessünk a védekez és- sel mig el nem késünk, mert a pártoskodásból származó késlekedésünkkel csakugyan beteljesedik rajtunk a költő jóslata : Róma ledől, s rabigába görbéd! Gyöngyösi Sándor. Hírek. Kinevezések a vármegyénél. Dr. Fűzesséry Zoltán kormánybiztos, dr. Torkos Kálmán közig, gyakornokot, tb. vármegyei aljegyzővé, Gyöngyösi. Sándor irattárnokot tb. irodaigazgatóvá, Kiss Ferenc h. kiadót, tb. vármegyei kiadóvá nevezte ki. tiyülések. A u Békésmegyei Casinó“ ma d. u. fél 6 órakor tartja évi rendes közgyűlését, saját helyiségében. — A „Polgári Kör“ ugyancsak ma délután 5 órakor tartja évi közgyűlését. Gyula r. 1. város alkalmazottai szövetségének újabban alapitó tagjai lettek : Csomós István, Osaszky János, Schneider Mátyás, Sál József és Békés Dezső 100—100 K, Schmidt Gyula, Birát Ferenc, Wiszt József, Szepesi Sándor, Tisztvi selők fogy. szövetkezete, özv. Bálint Ferencné, özv. Féhn Istvánná, N. Szabados József, Schwartz Lipót, Schwartz Zsigmond, Leopold Béla, Krasz- nai István, özv. Goldberger Ignácné, Schwimmer L. Adolf, Schwimmer Arnold, Krizsán János és Nádai Fülöp 50—50 K. — Ez alkalommal felkéri Papp Gyula pénztárnok azt az urat, aki Drágos Áron (Bekker-féle) borbélyüzletben január 25-én neki 50 koronát átadott, hogy hivatalos helyiségében alkalmilag felkeresni szíveskedjen. Hó, fagy. A héten már mutatkozott a tél is. Egyszer-egyszer nekifogott a fagy is, a hó is. Csak úgy csipegetve. Ebből is, abból is egy kevéske. Ami baj, mert elkelne, ha mindkettő vastagabban fogná. A fagy a szántásokra, a mezei egerekre, a hó meg a vetésekre kellene takarónak. De a jég is! Nem a korcsolyások szempontjából, mert azt még kiheverjük, hanem az üres jégvermek. Februárban vagyunk s a vermek megtöltésére még eddig gondolni sem lehetett. Közegészségügyi szempontból nagy veszedelemnek nézünk elébe, ha igy maradnak. Igaz ugyan, hogy van egy jéggyárunk, de az is igaz, hogy abban csak éppen jeget nem lehet gyártani. így hát igen kívánatos volna, — eltekintve nagy szegénységünket a fütenivalókban, — ha az idő legalább két héten át keményen fogná. Városi néptanácsok szervezése. Legközelebb néptörvény fog megjelenni, mely a feloszlatott városi képviselőtestületek és a feloszlatandó Nemzeti Tanácsok helyébe szervezendő »néptanácsokc megalkotását fogja kimondani. Ezek a városi néptanácsok szintén csak ideiglenesen, a képviselő- testületeknek a választójogi törvény alapján való megválaszthatásáig fognak működni. Tagjai lesznek a város tisztviselői közül azok, akik eddig a városi tanácsnak voltak tagjai, külső tanácstagjait pedig a kormánybiztos fogja kinevezni a város polgárai közül. Az igy kinevezett tagok száma kettővel, hárommal vagy néggyel lesz több, mint a tisztviselő tagok száma. Hatáskörükbe fognak tartozni nemcsak az eddigi városi tanács hatáskörébe utalt ügyek, hanem jórészt a közgyűlési hatáskörbe tartozó ügyek is. „Polgárszövetség“ Gyulán. A függetlenségi Olvasókörben f. hó 26-án ismertette Sándor Antal
