Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-07-19 / 31. szám
2 Békés 1919. julius 19 és anyát maga számára, szomjazik, fázik, az emberek alamizsnaszerü kegyétől, a föld örömmorzsáitól várja és kéri boldogságát, lelkének felfrissülését, szivének békéjét. Kezei között szétmállik ipara, munkája, vállalata, hivatása, imája, keservesen szerzett kenyere. Nap-nap után hervad, rohamosan fogy ereje, öregszik. Mint a pusztuló fa, gyümölcsöt nem hoz, díszeit korán elhullatja, kihal az élet kertjéből nyomtalanul, nincs számára napsugár, humor, életkedv. A Teremtő bámulatos életösztönnel látta el teremtményeit. Valósággal küzd, harcol minden élőlény életének fentartásáórt, a létért kockára teszi önmagát egész a megsemmisülésig. Nem csodálatos-e az, hogy egyedül az ember az a teremtmény, akinek életkedve leg- hamarább kialszik, leghamarább lankad és kifárad az életküzdelemben? Sőt — fájdalom, gyakorta — az ember idegrendszerének és lelki világának csodálatos megzavarodása, perverzitása, legborzasztóbb tragédiája áll be, midőn az ember önmaga életének vet véget, önmagát semmisiti meg. Az ember az életküzdelemben azért csügged el hamarább a többi lények mellett, mert őreá az óletsejtek és idegek fizikai küzdelmén, fáradságán és fsjdalmán kivül az ész és szív, a szellem és lélek fájdalma, fáradsága, gyötrelme, szomorúsága nehezednek és össze- Toppantják, szétzúzzák az életre mindig kész idegeket. Erős, edzett, fegyelmezett lelkű emberek egyhamar félre nem állanak, küzdenek a létért, küzdenek őmaguk és embertársaik boldogitásórt a végkimerülésig. Azért fárad ki hamarább az ember, mert életkedvét nem tiszta, nem helyes, nem zavartalan, nem örökórványű, hanem változásnak, múlandóságnak alávetett, mérges, romlott és romlást okozó forrásokból meríti. Azok után kapkod, amik életerejét nem növelik, hanem lefokozzák, kiszipolyozzák, az életet azokban keresi, amik csak gyötrelmet, szenvedést, csalódást és halált hoznak. Az ólve- zetvágy és testi szenvedélyek fékevesztett kielégítésében, gazdagság, fény, rang és pompa hajszolásában, az élet legsötétebb oldalaiban, bűneiben, hibáiban, bukásaiban, külsőségeiben, szenvedélyeiben, szeszélyeiben. Ezek a lelkierő és az életkedv gyilkosai, megrabolják a lélek nagyságát, kincseitől megfosztják, termószetfölötti, isteni fényét elhomályosítják, magas szárnyalásából visszavonják. Ezek, mint már a pogány bölcs Seneca mondá: „kölcsönzött örömök !“ Tegyük erőssé az emberi lelket az ő sajátos táplálékával és akkor lesz törhetetlen, alkotó, boldogító életkedve I A lélek sajátos ereje az ő szennytelensóge, tisztasága, mély hite, Istenbe vetett szilárd bizodalma. Tegyük edzetté a lelket a szenvedések elviselésére Isten kegyelmével és akkor lesz állandó lankadatlan életkedve. Égvén, család és társadalom önmagát becsüli nagyra, saját életének kedvez, saját boldogságát őrzi, minden küzdelemre kész, minden szenvedésre edzett, minden nemes tettekre hajlandó életkedvét fokozza, midőn szivének tisztaságát és Istenbe vetett bizodalmát ápolja, mert bírni fogja a legnagyobb jót, mely mellett minden veszteség, minden betegség, minden bántalom. elenyésző csekélység. A tiszta szív és lélek belsejéből fakad az életkedv, a nagy tettek és alkotások szülőanyja. „De justitia cordis nascitur pax, de pace generatur salus reipublicae“ — vagyis a szivek tisztasága szüli a békét, mely a haza üdve. „Ili _y. Pályaválasztás. m. A földmivelés és ipari szabad életpályák ismertetése után a kereskedői pálya az, mely a pályaválasztásnál rendszerint mérlegelés alá kerül. Kétféle kereskedelmi életpálya van ; az egyik a szaktanulmányozást kívánó elméleti, ez inkább hivatalnoki természetű és a hosszasabb tanulmányozás dacára is kevésbbé jutalmazó, másik a gyakorlati kereskedői pálya. Mi csak ezen utóbbiról szólunk most. A kereskedői pálya a földmives és ipari pályáknál ugyan jóval több igénnyel lép fel, de mégsem olyan rendkívüli igényekkel, melyek csak különösen ritka esetekben lennének kielégíthetők. A gyakorlati élet éppen azt mutatja, hogy egyesek nem voltak tanult kereskedők, mégis virágzásra jutottak; mások egy üzletágat abbanhagy- tak, szakmát cseréltek és uj üzletágban sokkal jobban boldogultak. Ezek bizonyára birtokában voltak azon általánosan megkivántató erényeknek, melyek a kereskedői életpályához szükségesek. Viszont vannak olyanok, kik gazdagon szerelt kész üzlettel kezdték és saját hibájukból idő előtt letörtek. Ezek nem bírtak kereskedői talentummal. A kereskedői pálya tehát nem valami kizárólagos monopóliuma egy nemzetnek vagy népfajnak, mint az arab, angol, német, olasz, cseh, örmény, stb, — hanem minden nemzet és nép- faj között egyformán akadnak arra hivatott, rászületett ifjak és vannak kevésbbé arravalók. Hivatott és rátermett a kereskedői pályára az a gyermek, aki fürge, élelmes, ügyes, udvarias, szolgálatra kész, tisztaságszerető, egyenes lelkű és eléggé komoly természetű, ha szeret tanulni, dolgozni és tud takarékoskodni. A kereskedőnek ez a három erény a főparancsolata és egyúttal szerencséjének titka. Aki már gyermekkorában a filléreket nem becsüli, a pénzt haszontalansá- gokra könnyen kiadja, ruháját kímélni nem tudja, aki lassú észjárású és a körűié fekvő dolgok? tárgyak iránt nem érdeklődik, aki kisebb megbízásokban ügyesen eljárni nem képes, azt ne adjuk kereskedőnek. A gyakorlati kereskedőnek nem kell nagy tudomány, elég ha a maga dolgát jól tudja és ezen tudását becsületesen kamatoztatja. Példa erre, hogy nemcsak sok bolti szolgából vált már derék kereskedő, hanem több gyulai egyszerű piaci kofaasszony is, aki a közelmúltban állandóan szállította Becsbe, Hamburgba, Londonba a tojást, csirkét, a férfiak pedig Bécsbe a kihizlalt sertéseket és ezen utat havonkint sikerrel megjárták, pedig a magyaron kivül más nyelven nem is tudtak. A kereskedői pályának szintén sokféle ágazata és fokozata van. A gyakorlati kereskedői pályák fizikai erőkifejtést is kívánnak. Ezen pályákat taaonc-sorban szokás kezdeni. Ennek előfeltétele legalább négy elemi osztály feles elvégzése, de még jobb, ha ezen felül 2—3 középiskolai osztály alatt érlelődik ahhoz a gyermek. A tanoncévek változó tartamuak, 3—4 évig tartók, mely idő alatt a tanuló fizetést nem kap, csak legfeljebb ruházatot és ellátást, néha még ezt sem. Segéd korában azonban ezért már bőven kárpótolva van, mert keresete életszükségleteivel rendszerint arányban áll. A kereskedők szakmaszerinti számát a lakosság létszáma és szükséglete irányítván, sok ilyen pályára lépő ifjú nem biztathatja magát azzal, hogy hamar önálló üzletet nyithat, igy el kell arra is készülnie, hogy hosszabb időn át alkalmazott marad. Ez ne riasszon vissza senkit, ha máskülönben hivatást érez. Az alkalmazott — ha igazán arra való — legtöbbször egész életére biztosíthatja megélhetését ugyanazon cégnél s már a mai törvények is sokkal inkább kedveznek az alkalmazottaknak, mint az önálló munkaadóknak. A függési és alárendeltségi viszony majd minden pályán megvan, ebbe bele kell nyugodni, meg kell szokni és alkalmazkodni, igy nem válik kellemetlenné. Ez egy olyan természeti törvény, mely a világegyetem összes teremtményeit átfonja és összetartja. A külföldi nagy kereskedőházaknál, Bécs, Trieszt, Frankfurt, Hamburgban százakra menő alkalmazott éli le egész életét ugyanazon diszpozícióban megelégedetten és szinte jogot formál, hogy gyermekeit is oda ültesse, ha maga már kiöregedett. A kereskedői pálya leggyakoribb ágazata a fűszer és gyarmatáru kereskedés, melyből átlag ezer lélekszámú lakosságra elegendő egy ilyen kereskedő, aki mellett egy második, mint vegyes- kereskedő szatócs még jól megfér. Lényegesen kevesebbre van szükség a tisztán szövött árukat forgalmazó rőfös kereskedőkre, kikből ötezer lé- lekszámra lehet egyet-egyet számításba venni. Még kevesebb és megközelítőleg egyenlően van szükség a vas-, üveg-, bőr-, könyv- és papír-, diszmü-, rövidáru-, liszt-, fa-, bútor-, gép- stb. kereskedőkre. Mindezek számát azonban a helyi, forgalmi, közlekedési vagy egyéb különleges viszonyok és körülmények befolyásolhatják. A kereskedelmi verseny szükséges, de egészséges legyen. A kereskedelem szép és szabad pálya. Alapításához aránylagos, de nem valami tulnagy pénztőke szükséges, ha ezt gyorsan és állandóan forgalmazhatja. Feltétlenül szükséges azonban erkölcsi töke a szívben és lélekben, emellett egyéni kitartó munka. Egy jó név (firms), melyet az apa vagy már a nagyapa is viselt, nagy tőkével felér, egy uj névnek előbb becsületet kell szerezni. Főelv a szolidság legyen, ez hamar megszerzi a becsületet. Minden kereskedelem az áruk közvetítéséből áll. Ezen közvetítés tudást, időt, kockázatot, testi és szellemi munkát kíván; a kereskedő tehát ámbár nem termel, éppen olyan fontos közgazdasági munkát végez az emberi társadalomban, mint az ipari és gazdasági termelő. Persze ezen munkát bizonyos jogosult haszonért végzi, mely megélhetésének alapja, de ezzel szemben a kockázatot is viseli. Hozzáértő kereskedőkre nagy szükség van és lesz is. A kereskedelem nemes és intelligens pálya. A magyar közép és úri osztály nagy mulasztást követett el, mikor ezen szép szabad kereseti életpályán a teret avult nézetek és előítéletek alapján el nem hódította. Most ugyan már megkésett, de jobb késön, mint soha. Sz. L. TA3ÍÜGY. Leánygimzáziumba való átlépés. A közönség köréből mindegyre többen fordulnak a tanügy fórfiaihoz azon kérdéssel, hogy minő feltételek mellett lehetséges a polgári iskola egyes osztályaiból a leánygimnázium megfelelő magasabb osztályába az átlépés. Olvasóink érdekeit véljük szolgálni jelenleg, midőn közzétesszük a nagyváradi leánygimnázium prospektusát: FÜGGELÉK: A polgári leányiskolából a leány-középiskolába átlépő tanulók felvételi vizsgálatának anyaga a következő: A) az I. osztályból a II-ba: Mennyiségtan geometriai része: háromszög, négyszög, sokszög, kör terület- és kerületszám itása, mérőgyakorlatok. B) a II. osztályból a III-ba : 1. történelem: Az ó-kor és középkor történetének vázlata a magyarok honfoglalásáig. 2. Mennyiségtan : Százalékszámítás, — geometria : a kocka, hasáb, gúla, henger, kúp és gömb szemléltetése és elemzése ; felszinök és köbtartalmuk, axonometriái rajzolásul. C) a III-ból a IV-be: 1. Francia_ nyelv: Kiejtés, olvasás. Az olvasmányhoz fűződő, valamint a mindennapi életre vonatkozó beszédgyakorlatok. A szókészlet gyarapítása tárgyi szócsoportokban. A legfontosabb tudnivalók az alaktanból. írásbeli dolgozatok.
