Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-07-16 / 30. szám
Ea;,ye«i szám álra 30 fillér, LI. évfolyam. ftjnla, 1919. Julius 16. 30. $Kám. Előfizetési árak: Egész évre 40 K — f Fél évre . 20 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 1 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 30 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : UOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Előfizetést felhívás! A folyó hó 1-óvel kezdődött második félévre előfizetést nyitunk a „Békés“ cimü politikai, társadalmi és közgazdasági lapra, moly fennállásának 51-ik óvót tölti be. A papír beszerzése körül előállott óriási nehézségek, még inkább a papír árának soha nem képzelt magas emelkedése miatt azon kényszerhelyzetbe jutottunk, hogy lapunk eddigi* előfizetési árát kénytelenek vagyunk folyó hónap elsejétől kezdődőleg felemelni és pedig : helyben házhoz hordva, vagy vidékre bér- mentesen küldve az előfizetés: fél évre 20 korona, Kérjük igen tisztelt előfizetőinket, hogy előfizetéseiket a most megkezdett félévre már igy szíveskedjenek számításba venni és teljesíteni. A lap iránya az eddigi marad, melyet fólszázadot meghaladó idő óta követünk, híven szolgálván a közérdeket és a jogosult magánérdeket, kerülve a szenzáció hajhásza- tot, bármely irányú izgatást vagy személyeskedést. Lapunk hetenkint szerdán és szombaton jelenik meg, a kisebb terjedelmű szerdai szám ára póldányonkint 80 fillér, a szombati ] szám 50 fillér. Amennyiben a jelenleg fenn- 1 álló technikai nehézségek megszűnnek, a megjelenés napját célszerűbben fogjuk beosztani. Lapunk bármely rovata nyitva áll a nagyközönség részére, melynek érdekeit védjük és szolgáljuk és viszont védelemre számíthat minden igazságos ügy, mely védelmet keres és érdemel. Kérjük az előfizetések szives megújítását. A „Békés“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Várni egyén k székhelye. Egyik békéscsabai laptársunk jónak látja ismét felvetni a vármegye székhelyének kérdését. Mintha ez csakugyan valamely megoldatlan kérdés volna, melyet állandóan felszínen kell tartani, meg kell vitatni és meg kell oldani. Nem. A vármegye érdeke szempontjából jelentjük ki, hogy a székhely kérdése régóta nem kérdés már és hosszú ideig, — hogy nagyot ne mondjunk — legalább száz esztendeig nem is lesz kérdés. Tiltakozunk az ellen, hogy Gyula városának a székhelyre való alkalmassága azon a címen vonassák kétségbe, hogy 16 kilométerrel mesz- szebb fekszik a megye forgalmi középpontjától. Tiltakozunk az ellen az állítás ellen, mintha a vármegye lakossága, Gyula város kivételével, inkább óhajtaná székhelyül Békéscsabát és Gyulához kizárólag a gyulaiak ragaszkodnának. Tiltakozunk azon feltevés ellen, mintha a gyulaiak is csupán saját, külön helyi érdekükből ragaszkodnának a mai megyeszékhelyhez. Az a körülmény, hogy valamely város a megye geometriai középpontjához közelebb vagy a vasúti hálózatnak centrumában fekszik, nem elegendő jogcim ahhoz, hogy egy megye székhelye legyen. Alig van egykét vármegyénk, melynek székvárosa a megye középpontjában feküdnék. Budapest a nagy területű Pestmegyének egészen északnyugati sarkában fekszik ; Arad és Makó város határa egyúttal a megyéiknek is déli határa ; Pozsonnyal szemben a Duna jobb oldalán már Mosonmegye van; Debrecen és Nagykároly sokkal közelebb fekszenek a szomszédos Biharmegyóhez, mint megyéjük középpontjához; Zombor néhány kilométernyire fekszik Baranyától és vagy 60 kilométerre a megye nagy vasúti gócponjától, Szabadkától. Nagy- becskorek, Temesvár, Lugos valamennyien megyéjük nyugoti határszélén feküsznek. Az az érv, hogy Békéscsaba a vármegye minden részéből jobban megközelíthető, még most a miserabilis vasúti közlekedés mellett sem helytálló. Békéscsabáról is csak épen annyi vonat közlekedik a vármegye többi része felé, mint Gyuláról. A menetrend úgy van beosztva, hogy Békéscsabáról azonnal van csatlakozás úgy Gyulára, mint Gyuláról menet az ellenkező irányba. Á békéscsabaiak kivételével tehát minden más megyebelinek csak annyit jelent a Gyulára utazás, hogy 20 perccel tovább kell ülnie a vonaton. Ez talán még sem elegendő ok, hogy minden más tekintet fólretételóvel a székhelynek Békéscsabára való áttételét kívánják. Nem járulhatunk hozzá ahhoz az okoskodáshoz, hogy a megye székhelyének csak azért kell egyelőre Gyulán maradnia, mert itt épültek a hivatalokat befoglaló középületek. Miként nem a távolságok, ép úgy nem az épületek döntik el egy városnak a székhelyre alkalmatosságát. Ne hivatkozzunk a traditióra, bár biztosan nem kevesen vannak még ma is, akik erre is adnak valamit. Ha valamikor, most adatott tapasztalnunk, hogy a közhivataloknak csendes, békés környezetben kell elhelyezve lenniök ; köny- nyen izguló és izgatható tömegektől lehetőleg tövol. kell tartani a közhatalom kezelésére hivatott hatóságokat és személyeket. Ha a parlament és a kormány nem Budapesten van, az október 31-iki budapesti forradalom nem érhetett volna el oly szomorú eredményeket. A német kormány és országgyűlés a felfordulás után azonnal áthelyezte székhelyét a csendes Weimarba; nálunk a nemzeti tanács rögtön alkalmasabb székhelynek találta a maga számára a nagyobb tömegeket mozgatni képes Békéscsabát Békéscsaba tökéletesen meg lehet elégedve, ha vasúti és kereskedelmi központja lesz a vármegyének. E téren is sok teendője van még. Mindent egy városba koncentrálni, nagy tömegű mindenfajta proletárságot egy városban összetömöriteni nem volt egészséges fejlődés a múltban, egyenesen káros és vét kos törekvés lenne a jövőben. Gyula városa és közönsége mindig méltónak mutatkozott arra, hogy a vármegye székhelyével járó terheket viselje, az abból származó megtiszteltetést megérdemelje. Ne irigyelje ezt tőle senki, legkevósbbó az a város, mely forgalmi es kereskedelmi centrális helyzetében minden más nem élvezett előnyért bő kárpótlást nyert. Meg vagyunk győződve, hogy a székhely kérdése vármegyénk minden higgadtan és elfogulatlanul gondolkozó lakosa előtt egyszer és mindenkorra el van intézve. Laptársunk ezúttal főkóp a tanfelügyelőség áthelyezését óhajtaná. Erre kár sok szót vesztegetni. Nem hisszük, hogy akadt volna tanfelügyelő, aki nehezményezte volna, hogy ha a vármegye iskoláit indul meglátogatni, egy fél órával előbb kell vonatra ülnie, mintha Békéscsabán laknék. Nem hisszük, hogy volna valaki, aki azt hinné, hogy a tanfelügyelőnek csak egy hónapban egyszer, a közigazgatási bizottság ülésén kell érintkeznie a megyei hatóságok fejeivel. Kérdezze meg laptársunk az ország összes tanfelügyelőit, hajlandók volnának-e a bókósmegyoi tanfelügyelőséget vállalni, ha székhelyük Békéscsabán lenne, a megye székhelye pedig Gyulán. Igazán hajánál fogva előrángatott idea, elhelyezni Gyuláról a tanfelügyelőséget csak azért, mert Gyulán is — bérházban van elhelyezve. Kérjük laptársunkat és a vármegye közönségét, hogy aktuálisabb és komolyabb kérdésekkel foglalkozzék, mint a vármegye székhelyének mesterségesen előkapart kérdésével. Hírek a nagy világból. A szegedi és környéki vasutasok a szegedi városház nagytermében közgyűlést tartattak, hol több előkelő politikus is résztvett. A gyűlés szónokai maguk a vasutasok voltak. A szónokok elkeseredetten nyilatkoztak azokról, akik a helyes szociális eszméket tulhajtatták, mig bolsevizmus lett belőle, mely elöntötte, romhalmazzá tette ezt a viruló országot. Mit adott a bolsevizmus, a kommunizmus ? Kérdezte az egyik szónok. Semmit, ígéreteket, — mondja a közgyűlés. Megvalósit- hatlan eszmékkel hitegetett. A vasutasokat félrevezették, megtévesztették. A kecskeméti kiküldött már igy szónokolt: Föl Budapestre! Siessünk, mentsük meg a hazát! Ütött az óra, a legutolsó. Induljunk, lehet hogy nem temetőt találunk, csak romokat, melyek alatt van még egy kis élet. A gyűlés egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot, hogy a szegedi vasutas munkásság kívánja a véres osztályharcot előidéző bolsevizmus letörését, kívánja, hogy a társadalmi rend az országban újra helyreálljon, a diktatúra megszűnjön, hogy igy a békés munka újra felvehető legyen. Végül kimondották, hogy a vasutasok kilépnek a szocialista pártból és nemzeti alapon álló gazdasági szövetségbe tömörülnek. HÍREK. A Gyulán állomásozó román királyi vadászezred szombaton tartotta az ezred védőszentjé- nek Szent Péter és Pálnak ünnepét. Az ünnepély a helybeli gör. keleti templomban celebrált istenitisztelettel kezdődött, hol az egész ezred teljes tábori felszereléssel kivonulva sorakozott a templom körüli kertben Basarabescu ezredes parancsnoksága alatt. Az ünnepélyen résztvett Leca békéscsabai tábornok is mint vendég. A hosszantartó templomi ájtatosság bevégeztével a hivek és előkelőségek a vármegyeház előtt készített szép tribünre gyűltek. A tribün zászlókkal, lombokkal, pálmákkal, virágokkal gazdagon volt díszítve, ízléssel és díszesen egybeállitva. A tribün közepén szép sátor állott, mely alatt hölgyek foglaltak helyet. Ott láttuk dr. Marcus Mihályné és dr. Bucskó Koriolánné vezetése alatt a helybeli román nőket, különösen sokakat a közép- osztály és nép közül. A tribün két szárnyán a a férfiak sereglettek, köztük a román templomi énekkar, férfiak és nők vegyesen. Pontban 12 órakor kürtszó jelezte a csapatok közeledését. Ezek élén az ezredes és a tisztikar egy része zárt sorban vonult el a sátor előtt, melynek aljában a tábornok és főtisztek, dr. Marcus Mihály és dr. Bucskó Koriolán fogadták a csapatok tisztelgését. A kürtösök a general marsot fújták, mialatt az egész ezred defilirozó sorokban elvonult, köztük a gépfegyverosztagok teljes felszereléssel, lovakkal, municiós szekrényekkel. A felvonulás példás fegyelemmel folyt le, katonai nyelven mondva fesst és stramm volt. A menetelés tempója gyors, a lépés kemény és feszes, sorok szép egyenesek és zártak. A tábornok nagy megelégedését nyilvánította. A diszmenet után a tribün közönsége a tisztikart a Komlóig kisérte dalolva és lelkesen tüntetve. A Komlóban diszebéd volt, a legénység pedig ünnepi ebédet kapott. Délután a legénység a Népkertben szórakozott, majd a színkörbe vonult, hol részére kabaré rendeztetett. Este zenés fáklyásmenet volt a tábornok tiszteletére, melyet a legénység tartott s ezzel az [ünnepély véget ért. Halálozás. Julius hó 12-én fejezte be nemes és sok reménységre hivatott életét a vármegyei Lapunk mai száma 2 oldal.
