Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-01-26 / 4. szám
LI. évfolyam. Gyula, 1919. január 99. 4. szám. Előfizetési árak: Egész évre . 20 K — f Fél évre . 10 K — f Évnegyedre . 5 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 50 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 40 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBAY FERENC Megjelenik minden vasárnap Politikai hctiszemle. „Csak nem fajult el még a székely vér ! Minden kis eseppje drágagyöngyöt ér.“ Ha tudta volna a mi lánglelkii költőnk, hogy 70 esztendő múltán is milyen aktuálisak lesznek ezek a sorok. Még aktuálisabbak talán, mint akkor voltak. Akkor az egész ország, mint egy ember küzdött az elnyomó zsarnokság ellen, ma háromnegyed része letargikus álomba sülyedt és ölhetett kézzel nézi, mint marcangolnak szét egy ezeréves országot falánk szomszédai. Csak a székely a tettre kész, csak az tudja újból megragadni a kardot, melyet ő is négy éve forgat már és még hozzá másodszor kell megvédenie szőkébb hazáját, családi tűzhelyét. De minő különbség az első megtámadtatás és a mai között Akkor néhány hét alatt ott volt a bü és hatalmas szövetséges és a kész prédára jött ellenség hanyatthomlok menekült vissza országába. Ma tanácstalanul fogadjuk hontalanná lett székelyeinket az ország fővárosában és mikor esdve kérnek, hogy szerezzük vissza házaikat, ősi földjeiket, akkor csak azt tudjuk nekik mondani, hogy mi a jog álláspontján vagyunk, mert nincs egyebünk, csak jogunk. De azt már elhallgatjuk előttük, hogy jogunk sem lehet akkor, ha nincs hatalmunk jogunk megvédéséhez. A jog erő és hatalom nélkül egyenlő a semmivel. Szerencsére, derék székelyeink tudják ezt és nem lehetetlen, hogy az ő erejük fogja visszaszerezni az országnak azt, amiről a kormány tudja, hogy nincs birtokában, a hatalmat és azt is, amiről azt hiszi, hogy meg van neki: a jogot. * A békekonferencia összeült Legelső pro- grammpontjainak egyike : „a munkának nemzetközi törvényhozás utján való szabályozása.“ Ebben a száraz programmpontban vár megoldásra a világnak ezidőszerint egyik legnagyobb problémája, a munkáskórdós, a termelés szocializálása, a nemzetközi szociáldemokrácia programmja és követelései. Az a Programm, melyben ez a békekonferencia meg fog állapodni, az a megállapodás, melyet ott fognak létesíteni és kétségkívül az összes államokkal elfogadtatni, hosszú évtizedekre hivatva lesz az emberiség fejlődésébél azt az égető kérdést eliminálni, melyet a kapitalisz- tikus termelésnek a munkásokra való hatása évtizedek előtt felszínre vetett. El fogja dönteni az a határozat, melyet ott hozni fognak, hogy minő jogok illetik a három termelési tényezőt, a földet, a tőkét és a munkát, hogy a termelés további szabad fejlődése és ezzel a lehető legnagyobb fokú egyetemes jólét az emberiségnek biztosíttassák- Ha figyelembe vesszük, hogy a békekonferenciának irányitói a legkapitalisztikusabb berendezésű államok, Anglia és Amerika, aligha csalódunk, ha azt véljük, hogy a megoldás aligha fog Marx szellemében történni. Az erők egyesítése. A szoceáldemokrata párt tehát nem vállalta egyedül a neki felajánlott kormányhatalmat. Garami Ernőnek,a szociáldemokrata vezérkar ezen igen értékes tagjának nézete győzött, aki a munkás tanács minapi ülésén kijelentette, hogy azért nem vehetik át egyedül a hatalmat, mert annak kezelésére a tömegek Magyarországon ma még képtelenek. Azt hisszük, hogy teljesen azonos véleményt fejtettünk ki minapi cikkünkben ; mi is megállapítottuk, hogy a szociáldemokrácia eszméit szerte e hazában csak félreértik és a félreértett eszmék hatása a tömegekre ezután azzal az eredménnyel jár, hogy maguk a szociáldemokrata vezérek óvakodnak a hatalom kizárólagos birtokától. Rövidesen el fog dőlni, hogy életképes-e a kormány, nem fog-e ismét abba a hibába esni, hogy az egyik pártbeli miniszter nem engedi dolgozni a másikat, attól tartva, hogy az ellen- forradalmat akar. Nem fog e a szociáldemokrata párt ismét csak a fék szerepére szorítkozni, mindent akadályozni akarva, attól való félelmében, hogy az ország szekere az ellenforradalomba fog szaladni és megfeledkezve arról, hogy a szekérnek valahogyan mégis csak haladnia kell. Végzetes hiba volna. Egyszer-kétszer csak keresztüleshetünk efféle bajokon, de végül a betegség annyira diadalmaskodni talál az ifjú köztársaság erőtlen testén, hogy végveszedelembe döntheti. Ezt megelőzendő, a legsürgősebb teendő, amit már mi is ismételten sürgettünk, olyan egységes, az összes sürgősen aktuális kérdéseket felölelő kormányzati programm összeállítása, melyet mindenféle párt támogathat, támogatnia kell, ha azt akarja, hogy itt még ország legyen, pártok és azoknak programmjai és a programútokért küzdelmek lehessenek. Addig mig az ország c« „öt vármegye“ minden pártnak ki kell k nia programmjából azokat a pontokat, mely-.-, őket a többiektől elválasztják. Ne essék rosszul a szociáldemokrata pártnak, ha talán neki kell a legtöbbet kikapcsolni, mert hiszen legtöbb kérdésben a legszélsőbb álláspontot képviseli és azzal is tisztában van, hogy nem képviseli az országnak relativ többségét sem. Ha programmjuknak megvalósítható részeit meg akarják valósítani ott a kormány polcon és- nem akarják, hogy azokat a pártok kisajátítsák és nélkülük valósítsák meg, akkor mindennekelőtt reá kell nekik is helyezkedniük a nemzeti alapra, vissza kell szerezniük a félig már elvesztett La zát, be kell látniok, hogy szükség van erős, fegyelmezett hadseregre, szükség van — különö- ‘sen a külfölddel való összeköttetéseinkben — sok régi, kipróbált politikusunk közreműködésére és legnagyobb szükségünk van az ország minden rendű és rangú lakosának megnyugtatására abban a tekintetben, hogy az uj állam is az emberi és állampolgári jogok védelmét, a demokratikus fejlődés biztosítását, a haza és minden irányú polgárai szabadságának megvédését első és legfőbb kötelességének ismeri. Mindehhez a legelső lépés a bizalom teljes, fentartás nélkül való csatlakozás a polgári pártokhoz, a lelkes, odaadó együttműködés a haza legszentebb javainak védelmében. Ebben az esetben semmiféle ellenforradalomtól nem kell íélniök. Legyenek meggyőződve, hogy a polgári pártok egyéb magatartását, minden fajta állásfoglalását egyedül és kizárólag a legtisztább haza- szeretet sugalta ; ami minden szavukat a haza legönzetlenebb féltése sugalmazta ; minden sorunkat a hazáért való aggódás diktálta.? Mi nem a bőrünket, nem az existenciánkat, mi egyedül csak a hazát féltjük. Mi nem tetszetős szólamokat, mi igazságot akarunk adni a népnek. Nem féligazságokat, nem ideig-óráig való igazságokat, hanem teljes és örök izazságokat. Mi nem akarunk semmiféle hatalmat megszerezni, se régit, se újat, mi boldog, békességes, fejlődőképes Magyarországot akarunk. Bárki hozza ezt számunkra, üdvözölve legyen. Mily kétségbeejtően fonák helyzet az, hogy mindenki rendért, nyugalomért, a haza épségéért áhítozik, de közben szüntelenül azon disputálunk, hogy ki vezesse mindezek elérésére a szükséges küzdelmet. Mintha a közös kár tulajdonosai azon vitáznának, hogy ki kezdjen hozzá égő házuk oltásához ! De még annak is ámuló tanúi vagyunk, hogy az egyik oltani igyekvőnek karját megragadja a másik és visszatartja őt. Nos hát ennek meg kell szűnnie, mert különben elvesztünk mindnyájan, mindenféle programunkkal, valamennyi elveinkkel, összes jelszavainkkal és „a sirt, hol nemzet sülyed el, népek veszik körül“, de a népek millióinak szemében nem gyászköny fog ülni. M. A. Hírek. Megalakult a katonatanács. Folyó hó 2-án megalakult Gyula város helyőrségének katonatanácsa, melyen a 2. magyar gyalogezred a 23. nehéz tüzérezred, a 117. és 134. tüzérpótütegek, a karhatalmi század és a nemzetőrség egyaránt képviselve volt. Elnöke Hummel Gyula alezredes lett. A katonatanács a gyulai Nemzeti Tanácsban is képviselteti magát, mely célra Stein Sándor 134. tüzérpótütegbeli főhadnagyot és Szalay László 2. gyalogezredbeli nyilvántartót delegálta. Gyula r. t, Táros alkalmazottai szövetségének újabban alapitó tagjai lettek: Multas Mór, Mihálik Járos, Tábor Sándor, Leopold Sándor, Tóth Lajos, dr. Kun Pál, id. Somogyi Gyula, Lapank ma! száma 4 alttal.
