Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-06-28 / 25. szám
Békés 1919. junius 28. 3 HÍREK. Aratás előtt állunk. Egy egész esztendő félve rettegett gyümölcse, a legnagyobb és legértékesebb fenntartó, a mindenek súlyával fölérő élet közeleg az érés felé. A C3Ürök kinyitva, a kaszák kifenve, kikalapálva, az izmok nekifeszülve várják a nagy pillanatot. Itt van Pétsr-Pál napja, az aratás kezdete. Ilyenkor már rendszerint feltünedeznek a keresztek a határ hátasabb, homokosabb részén. Rozskeresztek, árpakeresztek. Yan úgy, hogy búza is. Ezidén nem. A hosszú hideg, esős tavasz kitolta az aratás idejét De azért már előtte állunk. Még egynéhány nap s a kaszák belesuhannak a zizegő buzatengerekbe s megdőlnek a büszke fejek. A gazda egyévi fáradságos munkájának meg lesz a gyümölcse. Ezidén meg lesz. Hosszú esztendők sora óta nem volt ilyen Ígérkező az aratás. Jónövésüek a búzák. Erőteljesek. A szár is, a fej is. A szemek kívánatosán kötöttek, ezek tökéletes kifejlődésére igen jó volt a kedd éjszakai kiadós eső, mely messze túlterjedt a határunkon. Igaz ugyan, hogy az eső a kövérebb kalászokat lefektette, de ami fő, utána nem következett forróság s igy nem szorultak meg a szemek, mindössze a vágásuk lesz kissé körülményesebb, merthogy az eső előtti szélvihar erősen megkuszálta. A kukoricára, veteményekre a hosszú szárazság után valóságos áldás volt az estétől reggelig tartó eső. A nagy hantok szét- omlottak, a hasadékok betömődtek, beiszapolód- tak. Most már jogos várakozással nézhetünk a kukorica termés elé is. Szent Péter és Pál napja előestéjéhez érkeztünk. amely időben termelőnek és fogyasztónak egyiránt hangosabban dobog a szive. Máskor ilyentájban az ország lapjai Jerikói lármát csaptak a terméskilátások fontolgatásával, most zajtalan ■csendben készül hozza a gazda és munkás, fenik a pengő kaszát, olajozzák az aratógépeket, előkeresik a fa villát, petrencerudat, csobolyot, széles karimáju szalmakalapot stb. Mert a termés az mintaszerűen szép és biztató. Nemcsak a közeli' hanem távoli vidékeken is mesébe illő magasra nőttek a kalászosak ; száruk ugyan imitt-amott rozsdát kapót, de kiheverte; a hesseni légy is tett benne kárt, s leszámítva, hogy az alsó 4—5 szem hibás, egyébként a kalasz nagy, hosszú és egészséges, a szemek fejlettek. Most szellős, száraz időre lenne szükség, mert esős, tulmeleg időjárás az annak nyomán fellépő talajbigőzőlgéssel a növény elhalását, a szemek megszorulását eredményezi, ami a termést értéktelenné teszi. Különösen hamar beáll ez a ledőlt gabonánál, hol egy pár óra alatt a legszebb rizskásaszemü búza keménymaegá válhatik. Országos eső borult az egész vármegyére vasárnap délután, mely igazi erejét hétfőn este és éjjel, sőt kedden délelőtt adta ki a csapadék átlag 40 miiiméter volt, mely helyenkint 50—60 miliméterre fokozódott. Az eső az egész tiszántúli részen, sőt Erdélyen is átvonult, egyenletes, hatásos és elegendő volt. Szeged, Vásárhely, Orosháza, Csorváson csupán jótékony eső zuhogott, a vármegye északkeleti részén, de Gyula környékén is helyenkint kevés jeget is hozott. Az eső megmentette a főzelék és zöldségtermést, de életet hozott a kukoricára is, mely szemmellátha- tólag annyit nőtt egy nap alatt, mint eddig egy-egy hét alatt. Nagy baj azonban, hogy szerte a vármegyében nagy területek maradtak bevetetlenül s nagy kérdés, vájjon a kisebb bevetett terület pótolhatja-e a parlagon maradtak hiányát. EzidÖ8zerint jó termésre van kilátásunk. A gabona ármaximálásáról eddig biztos j hir nincs, sőt a híresztelés a szabad forgalom megnyílásáról regél, ezt azonban nem szabad számításba venni. Mi úgy véljük, hogy a gabona ez idén sem lesz a tavalyi áron alul, de felül sem kívánjuk. Házasságok Gyulán. Az anyakönyvi hivatalnál újabban a következők kötöttek házasságotj: Papp István faesztergályos Reinitzer István leányával Terézzel; Pécsi Márton cipésziparos Papp Terézzel; Béres Imre kisbirtokos földmives Kökény Katalinnal; Kristyák János földmivesmunkás Metz Erzsébettel; Kakuti István földmives Szabó Zsuzsannával. — Kádár György nyomdai gépmester f. hó 21-én házasságot kötött Erdődi János kedves leányával, Mariskával. A esorvási apácák kálváriája. A vármegyei falusi direktóriumok között a esorvási egyike volt a paprikásabbaknak, pedig egy evangélikus lelkész volt a feje. Csorváson a katholikus iskolákban négy apáca tanított és önfeláldozóig dajkálták a proletárok apró csemetéit, mint egyúttal menedékház vezetők is, mégis futniok kellett. A parancs agy szólt, hogy asonnal lépjenek ki a szerzetből, vagy mehetnek. A nővérek Szegeddel érintkezvén, pár napi gondolkozási haladékot kértek, de éppen e miatt és azon a cimen, hogy az ellenséggel konspirálnak, pesti veres detektivek- kel elfogattak és internálva lettek a budapesti Örök imádás zárdába. Innen azonban többször megismételt kuoyorálás után egy igazolvány kíséretében kimenekültek és hiányos polgári ruhában, kendőkbe burkolva, étlen-szomjan gyalogoltak, esőben, sárban bujdokolva, sokszor kénytelenül koldulva is Szatymazig, hol a veres és francia front között kellett átvergődniök. A frontokon puskatüzelés között, földön csúszva mentek több kilométert, amig bírták, végre is a fönöknp kimerülve, elszántan felkelt és fehér kendőt lobogtatott, mire a franciák visszalobogtattak s őket elfogván a parancsnokságra vezették. Itt igazolás után szabad átmeneteit nyertek előbb Szegedre, onnan tovább kívánságuk szerint Temesvárra, az anyaházba. Az anyabáz azon indokból, mert Csorvás őket megvédelmesni nem bírta, nem akarta oda visszabocsátani, hanem Temesmegyébe egyenkint osztotta be szolgálatra. Csorvás azonban az apácák elvesztésébe nem nyugodott bele ; ezer számú aláirásos kérvényt szerkesztettek visz- szanyerésük tárgyában és a plébános éppen másnap hajnalban akart azzal utazni Temesvárra az anyabázhoz, mikor hire jött, hogy a nővérek éjjel •titkon hazajöttek Csorvásra. Ugyanis ők a temes- megyei áthelyezés miatt elszomorodtak s az anya- házban ezt felfedezvén, kijelentették, hogy mégis visszamennek a hálátlan esorvási nép közé. így az anyazárda aznap visszarendelte őket, hol megérkezésük igazi örömére volt az pgész lakosságnak. A esorvási direktórium különben 12 túszt is vitetett saját biztonságának fedezésére; igy Gremsperger és Popovics jegyzőket, Kraft Viktor uradalmi főtisztet, iparosokat és több földmivest, de ezek a napokban megfogyva is, de megtörve jobban szintén hazaérkeztek. A megfogyás alapja, hogy a rákospalotai javítóintézetben — ahol fogságban éltek — az étlap nagyon egyoldalúan csupa zöldfőzelékből van egybeállitva s a változatosság ugyanazon három félének naponkint! váltakozására szorítkozik. Gyulai if ja Budapestről hazautazása cim- alatt lapunk műit számában közlőiteket kiegészítjük azzal, hogy a hazautazásnak legkockázatosabb nehézsége a demarkációs vonalon — a veres és szerb, esetleg franeia fronton és őrvonalon az őrszemek közt átbújni. Erre semmiféle pecsétes igazolvány nem képesit, itt leleményesség, lélekjelenlét, szerencse, némi fortély és végső szükségben következetes füllentés segít. Mindezekben bősünk nem szűkölködött s mint. hadköteleskorban álló, iskolavégzett diák, aki kétszeres veszélyben forgott ha az elvtársak felfedezik — rá volt utalva az igazságtól való némi elhajlásra. így D. J. barátunk is a vörös tábori főbizalmiak ajánlására drága pénzen fogadott mozgó-csempészek vezetésével próbált a kritikus vonalon másodmagával átsiklani, de rajtavesztett, kelepcébe került és is mételten visszakisértetett. Végre is kénytelen volt egy paprikatermelő gazdaságában munkába állani, ahol a palántokat ültették, locsolták és a bét végén a tanyáról a locsoláshoz használt nagy vizes kádak egyikének fenekére megbujtatva utitársával, egy békési kereskedővel Röszkére, a szerb megszállási vonalon belülre magát becsempészni, honnan Szegedre lettek kisérve s átadva a franciáknak. Lólopás. Gyulai Gábor polgártársunkat nagy kár érte, mert f. hó 22-re hajnalra bárom lovat lopták el. Két drb P. M. jelzésű 4—5 éves ló, a harmadik egy saját nevelésű csikója. A csendőrség erélyes nyomozást indított. A ítészvónytársulati Gőzmalom Rt.-nak junius hó 29-ére kitűzött közgyűlése nem tartható meg. Gyula, 1919. juuius 27. Dr. Jantsovits Emil, ig. elnök. ÍIKIx\É»ZET. Özv. Krémer Sándorné Gyulán működő színtársulata Szabadkai József művezetésében szerdán este a Bolond cimü mese operettett hozta színre Weischitsky Lulu gyulai származású és jelenleg is gyulai zene- és sziniakadémiát végzett művésznő vendégfelléptével. A darabot korábban már láttuk Gyulán, de ilyen harmonikus gondos jó előadásban, káprázatosán szép és stylszerü díszletekkel, ilyen vérbeli művésznővel még nem láttuk. A lehető legszebb és legintelligensebb közönséggel túlzsúfolt ház izgatott kíváncsisággal várta a függöny felgördülését. A darabot és az előadást lapunk mai tárcarovatában részletesen méltatjuk. Csütörtökön este a Bolond ismételtetett túlzsúfolt szép ház előtt, hasonló szereposztással ragyogó sikerrel. A társulat összes tagjai vetélkedve fokozott gondossággal, precízen játszottak és az együttesben ismét teljes diadalt arattak. Az oroszlánrész természetesen ismét a vendég- művésznőé volt, valamint a nagy virágeső és csokrok özöne is. Pénteken A bérletben A tanítónő ment Ernyei János rendezésében, kitűnő előadásban. Ma szombaton „Három a kislány“ folytatása Módi operett kerül színre Csáky Antal rendezésében igen jó szereposztásban. A főbb szerepeket Sándor Sári, Füredy Ilonka, Havi Rózsi, Nagy Laci, Szabadkai József, Csáki Antal játszák, s ez garanciát nyújt a bájos zenéjü Schubert darab élvezetes előadásához Holnap vasárnap délután Pillangó főhadnagy, este pedig bérletszünetbnn Módi lesz ismételve. Hétfőn C bérletben Majd a Vica!, kedden pedig A bérletben Módi van előadásra kitűzve. Törvénykezés. Tiios a menyecskét szeretni. Ifj. K. S. mezőberényi lakos 1915 januárban hazajött a harctérről telve a szerelmi érzésekkel s a mezőberényi állomáson meglátván a szemre való K. P.-nét, annak addig udvarolt, mig végre is szerelmet vallott neki. A menyecske azonban ugy- látszik szigorú erkölcsös nő volt, mert a vitéz ur könyörgő szavaira nem hallgatott. A vitéz merész rohamokhoz hozzá lévén szokva a menyecske ellen is intézett egy rohamot céljai elérése végett. A roham nem sikerült, a menyecske pedig a vitézt feljelentette, kit a törvényszék a csütörtöki tárgyaláson szemérem elleni vétségben mondott ki bűnösnek és bárom hónapi fogházra Ítélte. Vem szabad a kapnknlesot a kapufélfára akasztani. Kétegyházán D. R. elment lakásáról, a kaput bezárta, a kapukulesot pedig faluhelyen szokásosan az udvaron belül a kapufélfára felakasztotta, ezt megtudta B. S.-né, a kulcsot leakasztotta a lakásba bement és onnan 200 koronán felüli értékű tárgyakat ellopott. Lopás vétsége miatt 3 hónapi fogházra Ítélte a törvényszék. Felmentés. A vérfertőzés rettenetes vádjával vádolta meg az ügyészség V. J. dobozi lakost, állitván róla, hogy 16 éves leányával szerelmi viszonyt folytatott. Eolyó hó 23-án vizsgálta meg a bünügyat a törvényszék, de miután a vádat beigazolva nem találta a vádlottat a vád alól felmentette. A felmentés miatt az államügyész fe- lebbezést jelentett be. A verekedő lakó. B. S. máv. atkalmazott Békéscsabán Gy. J.-nál lakott mint lakó az 1917. évben. A lakó és gazda között régi szokás szerint nem valami barátságos volt a viszony, úgy hogy a sok szóváltásból verekedés támadt, melyből Gy. J. a gazda véres fejjel került ki. Az ön- biráskodó lakót a törvényszék súlyos testi vétségben mondotta ki bűnösnek és 2 hónapi fogházra s az orvosi költségek megfizetésére Ítélte. Elitéit felebbezeít. Parancs ! A nagy főhadiszállás 13497. számú rendelete, az Erdélyi Hadsereg Főparancsnokságának 1919. junius hó 10-én 7285. szám alatt kelt átiratára az 1. számú Vadász Hadosztály 57030. szám alatt jelzett parancsa folytán elrendelem, hogy a mai naptól kez- dődőieg mindennemű jelleggel biró összejövetel, tanácskozás, szakulés beszüuíctíe- tik, illetve megtiltatik. Mindazok, kik ezen rendeletet figyelmen kívül helyeznék, saját érdekükben figyelmeztetnek, hogy azonnal elfogatnak és a rögtön-_ ítélő hadbíróságnak lesznek átadva. Az utcán szigorúan tiltva van káron^ személynél többnek együtt menni. Gyula, 1919. évi junius hó 24. s. s- Misen fia, 549 i_i áll. réndőíftör&k.*------------------------------------....... Ro mánul tanulók fígyelm<MttM Gyulán, Wenckheinj,. Krisztin^-utca 9, jpám alatti lakásomon délután 2—ff-ig rómánnyelvü órákat adok sTJegujabb~ mődszer szerint. „ “ lf«« rtfiyretttfgiál&M /
