Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-06-25 / 24. szám

Ejgyes szám ára 30 fillér. LK. évfolyam. Oynla, 1919. jnnius 35 24. szám Előfizetési árak: Egész évre . 20 K — f Fél évre . 10 K — f Évnegyedre . 5 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 50 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendök. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 30 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Miért? Még normális, békés időkben sem ma­radhat helyén az a kormány, mely nem kép­viseli az ország többségét és amelyet nem akar elismerni a külföld. A budapesti kommunista kormány nem képviselheti az ország többségét, mert olyan programmot vall magáénak, mellyel egy nem­zeti állam létezése össze nem fér. Nem is képviseli az országot, ezt ő maga is jól tudja. Azt pedig látjuk, hogy a külföld, első­sorban pedig az antant nem áll vele szóba. Valamely államforma vagy kormány kifelé való elismertetésének kikényszerítése csak háborúval történhetik. Ettől a gondolattól bizonyára távol vagyunk októbor 31-ike óta. Mikép egyeztethetné össze a nemzetközi szo­ciáldemokrácia, vagy pláne a kommunizmus a háborúról vallott elveivel, hogy hadat vi­seljen Európával azért, hogy X ur, vagy Y ur legyen a magyar kormány feje. De miféle erkölcsi alapja lehet egy kisebbségi kor­mánynak arra, hogy a külföld kormányaitól kikényszeritse törvényességének elismerését, mikor idebenn, saját népe által sem képes magát törvényes kormánynak elismertetni. Ne is beszéljünk azután arról, hogy az ok­tóber 31-iki nagy átalakulás egyenesen azzal a célzattal történt, hogy az antant hatal­mainak a jóindulatát megnyerje, hogy a ma­gyar állam békés szándékai iránt bizalmat keltsen, hogy feltétlenül alávesse magát a győzők méltányos kívánságainak. Ha annyi életbevágó kérdésben meghajoltunk a győz­tesek kívánsága előtt, miért nem szabad meghajolni ama követelés előtt, hogy a kom­munista kormány távozzék az ügyek éléről és adja át helyét olyan kormánynak, mely az ország valódi többségét képviseli. Miért nem hajol meg Budapest az antant emez egyetlen követelése előtt és miért küldi a megmaradt csekély magyarságot még mindig abba a lövőárokba, melyet négy esz­tendőn keresztül annyiszor elátkozott és miért éhezteti a meg nem szállott területek lakos­ságát, mikor a négy esztendő nélkülözéseit annyira elviselhetetleneknek mondotta. Ahoz, hogy a még meglevő és elszánt nemzeti erők arra használtassanak fel, hogy azután a ma­gyar állam a nemzetközi proletáriátusnak szolgáltassák ki, soha hozzá nem járulhatunk. A szövetséges és csatlakozott kormányok azon a ponton vannak, hogy Parisba hívják a magyar kormány képviselőit a békekonferencia elé, hogy közölhessék Magyarország igazságos határaira vonatkozó nézeteiket és éppen ebben a pillanatban a magyarok nem igazolt heves táma­dásokat intéznek a cseh-szlovákok ellen és el­özönlik Szlovákiát. Pedig a szövetséges és csat­lakozott kormányok már kinyilvánították ama akaratukat, hogy a felesleges ellenségeskedések­nek vége szakadjon, midőn két Ízben megállítot­ták a fegyverszünet megállapította határokat. Ilyen körülmények között kifejezetten föl­hívjuk a budapesti kormányt: vessen véget a cseh-szlovákok ellen irányuló támadásoknak, ami­nek meg nem történte esetén a szövetséges és csatlakozott kormányok erősen el vannak tökélve azonnal a végső eszközökhöz nyúlni Magyaror­szággal szemben, hogy kikényszeritsék a szövet­ségesek akaratának respektálására. A jelen táviratra negyvennyolc óra alatt válasz adandó. Clemencean, a békekonferencia elnöke. Kun Béla válaszképen a következő jegyzé­ket adatta át bécsi követével Alizénak, Francia- ország bécsi meghatalmazottjának : — A magyar tanácsköztársaság megelége­déssel veszi tudomásul a szövetséges államok és társaik kormányainak azt a szándékát, hogy a magyarokat a békekonferenciára meghívják. A magyar tanácsköztársaság nem táplál ellenséges indulatokat más népekkel szemben. Annyival is inkább békében kiván élni a világ összes népei­vel, mert nem áll a területi épség álláspontján. Nem igaz az, hogy a cseh-szlovák köztársaságot megtámadta volna, mellyel békében akar élni. Megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy a szövetséges államok parancsot adtak a cseh-szlo­vák köztársaságnak, a támadások beszüntetésére, de meg kell állapítanunk, hogy nem respektálták ezt a parancsot, mert offmziváikat csak a mi ofíenzivánk állította meg, csapataik pedig most is a november 13-iki egyezményben meghatáro­zott demarkációs vonalakon innen állanak. Hogy a hiábavaló vérontást elkerülje, kormányunk is­mételten kijelenti az ellenségeskedések beszünte­tésére való hajlandóságát, hogy igy a szövetsé­geseknek módot nyújtson arra, hogy rendelteik­nek a cseh-szlovák köztársasággal szemben ér­vényt szerezhessenek. Az ellenségeskedések beszüntetésére, a no­vember 13-iki katonai egyezmény rendelkezései­nek a végrehajtására, valamint a gazdasági kér­dések megoldására szükségesnek véljük, hogy az érdekelt államok mielőbb megbízottakat küldjenek Bécsbe, akik a szövetséges államok egy képvise­lője vezetése alatt üljenek össze. Kormányunk kész minden szükségest megtenni arra, hogy az érdekelt államok megbízottaikat Bécsbe küldhessék. Kormányunk mindenre kész az igazságos béke és a népek egymás iránt való bizalma meg­teremtésére, hogy a vérontásnak egyszersminden- korra véget vessen. Hirek a nagy világból. Vasutas sztrájk hire érkezik Temesvárról. A sztrájknak nemcsak gazdasági, de politikai hát­tere is van. A forgalom Temesvártól kiinduló minden vonalon megállóit. A sztrájk hir szerint terjedő félben van és más ágakra is átárad. Versaille8ben az utcán közáporral halmozták el a német békedelegátusokat. Ez kitörése annak a gyűlöletnek, mely a németek iránt olyan mé­lyen lappang. Clemencean sajnálatát kifejező le­vele jóvá óhajtja tenni az elkövetett sérelmet, mely kétségtelenül nem válik Versailles lakósá­gának díszére. A »ViitoruD közlése szerint a németek két napi halasztást kaptak a békeszerződés aláírására. De a népek szövetségébe való fölvétel iránti ké­résüket az antant hatalmak visszautasították, mert nincs meg az a garaneia, hogy a mostani forra­dalom tartós változást jelent. Kivonat a 31. és 35. szánni (kibővített) rendelctekbwl. Bűnösöknek tekintendők : 1. Mindazok, akik nyilvános helyeken, pályaudvarokon, vonatokban, utcákon stb. ha nem is rosszakarattal valótlan, vagy kép­zelt hireket hirdet, terjeszt, megvitat, mely hirek hadműveletekre, csapatok elhelyezésére és azok mozdulataira, valamint katonai ható­ságok intézkedéseire és általában véve a román hadsereg ügyeivel kapcsolatban levő eseményekre vonatkoznak. 2. Ezen bűncselekmények első és utolsó fórumon Ítélve és büntetve lesznek a Pre- torok által egy évig terjedő fogházzal és 2000 Lei-ig terjedő pénzbírsággal. Midőn fenti cselekmények a végből kö- vettetnek el, hogy ezáltal a kémkedést vagy árulást elősegítse, a hadiállapot büntető törvényei — melyek érvényben vannak — lesznek alkalmazva. Hóiban, tábornok. HÍREK. Clemenceau és Kun Béla táviratváltása. Eddig is hirek érkeztek arról, hogy az antanthatalmak Kun Bélát meghívták a béke­konferenciára. Sokan kétkedéssel fogadták, mert nem ismerték a hátteret, mely az eljárás mögött áll. Most már a »Romannit közli is azon távira­tok szövegét, melyeket váltottak. A sürgönyök szö­vegét lényegében itt közöljük: TANtEY. A gyulai református népiskolákban az év­záró vizsgálatok sorrendje a következő: Jnnius hó 29-ón délután 3—5 óráig a III—VI. leány osztály, 30 án délelőtt 9—11-ig a IV—VI. és délután 3—5-ig II—III. fiúosztály, julius 1-én délelőtt 9 —11-ig a II. és délután 3 —5-ig az I-ső leányosztály, 2-án délelőtt 9—11 óráig az I-ső fiuosztályu tanulók vizsgálata. A józsefvárosi urnapi ünnepség és kör­menet múlt vasárnap délelőtt nagy fénnyel tar­tatott meg. Az ünnepi beszédet Steib János józsefvárosi káplán mondotta. Áldásos eső vonult el szombaton estefelé és vasárnap délután városunk felett. Az eső nem volt kiadós és tartós, de igy is nagy nyereség és áldás. Az eső dandárja Fövényes, Siórét, Bicere, Sáodorhegy, Szlányi és Szabadka-felé húzódott, kevés volt belőle Szeregyházán és az Oiáhréten, A gyulai közép­iskolákban használt f«n IrAninrülrüt méltányos árban megvásárolja luliKlfll j V“K“l Dobay János könyvárus. Lapunk mai száma 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents